James Patterson elárulta, mikor váltott irányt az élete

James Patterson 1976 óta 147 regényt írt. Ezek közül 114 New York Times bestseller lett és ő a rekorder is, 67 alkalommal ugyanis a lista első helyére került a könyve. Többek közt olyan karaktereket alkotott meg, mint Alex Cross vagy Michael Bennett. Most a Business Insider készített vele interjút, amelyben életének nagy fordulatáról és munkamódszeréről is izgalmas részleteket árult el.

fk | 2021. január 11. |

Patterson az interjúban elmondta, korábban a reklámszakmában dolgozott, de már jó ideje „tiszta”. A fordulópont az életében egy vasárnap jött el, amikor a tengerparti házából New Yorkba kellett utaznia munkaügyben. Hosszasan állt a dugóban, a kocsisor meg se moccant, közben azt látta, hogy a másik irányba szabadon mennek az autók. Másfél órán át araszolt a dugóban, aztán rájött valamire, ami megváltoztatta az életét: rossz úton halad, rossz irányba tart. Ekkor döbbent rá, hogy valami olyasmit csinál, amit nem szeret. Úgy döntött, hogy ezentúl nem fog mást tenni, csakis regényeket írni.

A cikkben szóba került, hogy számos történelmi alakról írt már könyvet, többek közt John Lennonról, a Kennedyekről, Muhammad Aliról, legutóbb pedig Bill Clintonnal dolgozott együtt. A Kennedy-könyv szerinte azért volt érdekes, mert sok ember, aki átélte, már elfelejtette a részleteket, a fiatalabbak meg csak kis részben ismerték a történetet. A Lennon-könyvet azért írta meg, mert aznap, amikor meghalt, maga is ott volt. Akkoriban a Central Parknál lakott, és amikor kiderült a hír, pár tucat emberrel lement a helyszínre. A következő napokban sok ember jött a parkba, sírtak és gyászoltak, valakinél pedig egy tábla is volt, amire annyi írt: „Miért?”. Egy fotós barátja megörökítette ezt az embert, és ez a kép azóta is ott van az irodájában.

Patterson azt mondja, amikor könyvet ír, elképzel egy embert, aki vele szemben ül, és neki meséli el a történetet. A fő célja, hogy ez az elképzelt olvasó ne álljon fel, amíg véget nem ér a történet, szóval arra törekszik, hogy ne untassa, ez nagyon fontos számára.

Az interjúból az is kiderült, hogy Patterson az oktatás területén sok mindent máshogy csinálna, ha tehetné. Szerinte a gyerekek túl sokat tanulnak a nyelvtanról és a szabályokról, és közben olyan történeteket adnak a kezükbe, amelyekhez nem tudnak kapcsolódni. Úgy gondolja, izgalmas történeteket kéne olvastatni velük, amik magukkal rántják őket, hiszen nem az a cél, hogy mindenki a Harvardra menjen, az sokkal inkább, hogy értő olvasóvá váljanak. Az is kiderült, hogy egy floridai egyetemmel éppen azon dolgozik egy közös projektben, hogy miként lehetne javítani a gyerekek szövegértését.

És hogy mi James Patterson legfőbb karriertanácsa? Szerinte érdemes olyasmit keresni, amit az ember igazán, szenvedélyesen szeret csinálni, és azon a területen kell elhelyezkedni.

Forrás: Business Insider

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Újabb thrilleren dolgozik együtt Bill Clinton és James Patterson

Nagysikerű első közös regényük (Az elnök eltűnt) után újabb thrilleren dolgozik együtt Bill Clinton korábbi amerikai elnök és James Patterson amerikai bestselleríró.

...
Beleolvasó

Vajon ki a valódi szerzője James Patterson és Bill Clinton közös thrillerének?

...
Hírek

James Patterson könyvet ír az új O.J. Simpsonról

Polc

Donatella Di Pietrantonio: Meg akartam érteni a szeretethiány következményeit

...

Veres Attila Magyarországai nem jó helyek az életre

...

Negyven év után egy padláson bukkantak rá Czene Béla festményeire

...

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

...
Még több olvasnivaló
...
Nagy

Harry herceg katonai botránnyal és lefagyott pénisszel váltja aprópénzre az örökségét

Harry herceg Tartalék című könyve az év elején az angol királyi család végtelenített szappanoperájának adott egy újabb csavart, a könyvet övező figyelem és felhajtás ugyanakkor szinte egyedülálló látleletét adta a könyvpiac működésének is. Egyáltalán ki írta a könyvet, hogyan épült fel a kampány, és miért baj, hogy már az első nap a brit láncok egy része leértékelte a könyvet? A Tartalék márciusban jelenik meg magyarul, és egy darabig még biztosan tematizálni fogja a közbeszédet.

...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

...
Kritika

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

Az Égből hullott három alma szerzője novelláskötetében gyerekkora helyszínére vezet, ahol a háborút követő mindennapok a halál és a holtak emlékével terhesek, mégis tele vannak az élet szépségeivel. Ez a hét könyve.

...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.

A hét könyve
Kritika
Zacskó kristály a szerelem a Nemzeti Együttműködés Rendszerében
...
Nagy

A Facebook a demokrácia egyik legnagyobb ellensége, mert a csőcselék uralmát biztosítja

Maria Ressa, Nobel-békedíjas újságíró azokhoz szól, akik többé-kevésbé diktatórikus rendszerekben élnek. A demokráciáért való küzdelem erkölcsi kötelessége mindenkinek, a szerző pedig saját élettörténetével példázza, hogy ezt a lehető legkomolyabban gondolja.