A turulszobor rengeteg traumát hozott felszínre

A turulszobor rengeteg traumát hozott felszínre

Ma van a holokauszt nemzetközi emléknapja, a 444 pedig tegnap este tette elérhetővé egyórás dokumentumfilmjét, amely a 12. kerületi vitatott turulszobrot övező viták bemutatásán keresztül a környék második világháború alatti kegyetlen és tragikus történetét meséli el. A témában az elmúlt években több könyv is megjelent, ezekből ajánlunk néhányat.

ro | 2021. január 27. |

Ha valaki nem a fővárosban él, az is sokat hallhatott már a Böszörményi úti turulszoborról, amelynek felállítása az elmúlt években rengeteg vitát váltott ki: egy emlékmű mindig túlmutat önmagán, ezt bizonyítja a 444 új dokumentumfilmje is. A gyilkosok emlékműve már az első kockákon arra figyelmeztet, hogy a film egyesek számára felkavaró lehet. Nincs ebben semmi túlzás, hiszen az alkotók, amellett, hogy bemutatják a szobor keletkezésének körülményeit és az egyre durvuló politikai vitákat, ennek örvén sokkal régebbre nyúlnak vissza és felidézik a nyilasok második világháborús vérengzéseit is. Emblematikus helyszínek és hírhedt figurák váltogatják egymást a képkockákon, és egy mai ésszel egészen felfoghatatlan történet bontakozik ki, ami a filmben a nyilasok kínzókamráit nyolchónapos terhesként megjárt Bokorné Szegő Hanna, későbbi kiváló jogtudós-egyetemi tanár visszaemlékezéseiben csúcsosodik ki.

Budapest és a Városmajor második világháborús történetét több könyv is feldolgozta már, és még nyilván rengeteg a fehér folt, de akit érdekel a téma, annak mutatunk néhány kötetet.

Zoltán Gábor
Orgia
Kalligram, 2016, 314 oldal
-

A dokumentumfilm egyik megszólalója Zoltán Gábor, akinek két könyve, az Orgia (2016) és a Szomszéd (2018) egyaránt a második világháború végnapjait, a nyilasok kegyetlenkedéseit feltáró, rendkívül naturalista, szinte sokkolóan megrázó kötetek. Az Orgia megjelenését követően készült páros interjúnkban (Závada Pál volt a másik megszólaló) Zoltán Gábor a következőt mondta a kötet keletkezéséről: „A Maros utcában nőttem fel, és 30 éves voltam, amikor nagyjából elkezdtem tudni, hogy néhány házzal arrébb mi történt. Ezt kell felfejteni, megérteni, hogy tulajdonképpen tudhatnánk róla, és miért is nem tudunk?”

Finy Petra
Marlenka
Athenaeum, 2019, 304 oldal
-

Szintén a Városmajor utca környékén játszódik Finy Petra regénye, a Marlenka, amelynek címszereplője ugyanakkor a Városmajort járva bizonyos pontokon iszonyúan elkezd szorongani. A múlt eseményei – különösen azok, amelyek 1944 telén történtek a budai városrészben – a család több nemzedékére is kihatnak. Finy Petra korábbi interjúnkban a következőt nyilatkozta: „Az a fajta hiány jelenik meg a regényben, ami kiszúrja az ember szemét. Az a fajta hiány, ami irritálja az íriszt, és az agy azonnal ki akarja egészíteni, tartalommal megtölteni. Ebben a gyönyörű, zöld kerületben halált hozó fű terem a parkokban, mert minden helynek megvan a maga szomorú története. Emléktáblák és emlékszobrok ügyében pedig nem állunk túl jól. Van, ahol a hősök szobrára elkövetők neve is felkerül, van, ahol egy szikár, semmitmondó mondattal intéznek el egy borzalmas nyilas bűncselekményt és gyilkosságot. De soha nincs késő, hogy ezek a dolgok megváltozzanak.”

Ungváry Krisztián
Budapest ostroma
Corvina, 2016, 364 oldal
-

A 444 dokumentumfilmjében megszólal a korszak egyik legismertebb kutatója, Ungváry Krisztián is, aki legutóbb Horthy Miklósról írt könyvet (a margós bemutatóról ITT írtunk). Ungváry írt már nagyszabású könyvet Budapest ostromáról, és a budapesti csata német katonai elitjéről is (utóbbiba ITT bele tudtok lapozni). A gyilkosok emlékművében is elhangzik, hogy a háború után a nyilasok teljes körű felelősségre vonása elmaradt, mivel a kommunisták párttagként számítottak rájuk. A történész pár éve az általa szerkesztett Búvópatakok – A jobboldal és az állambiztonság 1945-1989 című tanulmánykötet megjelenésekor hasonlóképpen nyilatkozott, akkor a következőt mondta interjúnkban: „A Rákosi-rendszer rémuralom volt. Egy olyan rémuralom, ahol a lakosság teljes egészét folyamatosan terrorizálták. Azt hiszem, ennél gyengébb szavakat nem lehet használni arra, ami ott történt. Érdekes módon a nyilasokat viszont külön azért, mert nyilasok voltak, nem bántották. De alapvetően mindenki mást.”

Nyitókép: Fortepan

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Zoltán Gábor óriási értékeket talált az 1944-es versek közt

Zoltán Gábor elképzelte, milyen lenne a Szép versek 1944, pontosabban utána járt, milyen verseket írtak a magyar költők abban a háromszázhatvanöt napban, és mindezt kötetbe is rendezte. Az abszurd antológiát tegnap mutatták be a Margó Irodalmi Fesztiválon. A szerzővel Tóth-Czifra Júlia beszélgetett.

...
Nagy

Borítópornó: Zoltán Gábor – Szomszéd

...
Összekötve

Ungváry Krisztián: Horthyban az a legfélelmetesebb, hogy nem értett semmit - Összekötve 

Ungváry Krisztiánnal Horthy Miklós – A kormányzó és felelőssége 1920-1944 című legújabb kötete kapcsán most saját Horthy-képének átalakulásáról, az egykori kormányzó elhibázott politikájáról, illetve ennek történelmi következményeiről beszélgettünk.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Bognár Péter: Nyílt sisakkal

Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen, ez a záró rész.

...
Kritika

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

A Füveskert merész vágásokkal élő, lírai hangú, látomásos prózakötet. Andrei Dósa ágbogas pop- és magaskulturális hivatkozáshálózattal dolgozik, és utat vesztett szereplőinek beállástörténetein keresztül voltaképp a művészi indulást meséli el. Ez a hét könyve.

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

A hét könyve
Kritika
A háborúból nincs visszatérés, ez az élet
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

...
Kritika

A háborúból nincs visszatérés, ez az élet

A Mindenki másképp gyászol a hét könyve, amiben a háború nem esemény, hanem a létezés egyfajta állapota. A haditudósítás nem munka, hanem szembenézés a Gonosszal. Jászberényi Sándor a kegyetlenségben a sebezhetőséget, a kiszolgáltatottságban az ellenállást ábrázolja. 

Szerzőink

...
Sándor Anna

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

...
Litkai Gergely

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

...
Valuska László

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

Olvass!
...
Beleolvasó

Luiz Schwarcznak a bipoláris depresszióval és a családja történetével is meg kellett küzdenie

Luiz Schwarcz Sao Paulo egyik legjelentősebb könyvkiadójának alapítója, aki Légszomj című könyvében családjáról és a bipoláris zavarral való küzdelméről is mesél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

És te mit tennél, ha éjszaka beállítana hozzád a bátyád egy zsák pénzzel és egy hullával?

A családomban mindenki gyilkos Agatha Christie és Arthur Conan Doyle találkozása a Tőrbe ejtve-filmekkel és A csütörtöki nyomozóklubbal. Ördögien csavaros történet, ami a klasszikus krimik szabályrendszerét tiszteletben tartva nyújt valami felejthetetlenül újat. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Roderik Six hátborzongató történetet írt az emberi alkalmazkodókészségről

A Helikon Margó Könyvek sorozatában megjelent Özönvíz egy ökológiai katasztrófa küszöbén játszódik és a kíméletlen túlélési kényszerről mesél. Olvass bele!

Polc

Nem a nagy háború, hanem a barátod halála avat felnőtté

...

Az árulást a legnehezebben saját magának bocsátja meg az ember

...

Ménes Attila regényében egy ír úr meséli el a romlásnak indult magyarság történetét

...

McCarthy sötét világában a szerelem és a zsenialitás sem képes világot gyújtani

...