„Halász az érzelmi precizitásával és formai eleganciájával Natalia Ginzburgot és Elena Ferrantét idézi föl, miközben a cselekvésről, a szubjektivitásról, az anyaságról és a művészi hivatásról elmélkedik” – olvasható Halász Rita Mély levegő című kötetéről írt francia kritikákban, amiből az Élet és Irodalom közölt részleteket. A pár hónappal ezelőtti amerikai sikerek után - többek között a New York Times is elismerte a kötetet - most a francia kritikusok méltatták a regényt.
A Mély levegő Halász Rita első, 2020-ben megjelent regénye, amely egy bántalmazó kapcsolatot mutat be, egy fiatal nő két gyerekével együtt kényszerül nekivágni egy új életnek, miközben a múlt sehogy sem ereszti. A kötet 2021-ben elnyerte a Margó-díjat, 2020-as év végi toplistánkon is előkelő helyen szerepelt, színházi feldolgozás is készült belőle, és 2021-ben arról is szó volt, hogy sorozatot forgatnak a regényből.
Szikár stílus, anyai bűntudat
A kritikák elismerően írnak a kötet átgondolt szerkezetéről és nyelvéről, kifejezetten nagy hangsúlyt helyezve arra, hogy Halász milyen finoman és tudatosan építi a narrációt és Vera karakterét. Illetve többen is kiemelten tárgyalják a regény címében is látható lélegzetvétel, fuldoklás motívumot, mivel az tökéletesen szemlélteti a történet alaptematikáját.
„Halász nagyon intelligens módszere ügyesen kerüli az ellentétek szembeállítását; végül ugyanolyan zavarodottak leszünk, mint Vera, akinek az elméje elborult, és alig képes megkülönböztetni a barátot az ellenségtől, vagy nem tudja megerősíteni a bírónak, hogy csakugyan volt-e erőszak, vagy sem. Szikár stílus, szaggatott mondatok” – írja egy kritikus.
De a kötet más témáját sem hagyták figyelmen kívül, így a nőiség és az anyaság megélése is kiemelt szempont volt a könyvről szóló írásokban:
Valódi kérdéseket vet föl a női libidóról, arról, hogy mivel jár az, amikor a gyerekek megérkeznek a házaspár életébe. És arról, hogyan vállalja fel a női vágyat, anélkül hogy megítélnék őt.
Ez az egyszerre intim és nyers regény pompásan meséli el egy nő vívódásait, akit az anyai bűntudat és a társadalom húz vissza a vágyaiból” – olvasható egy másik kritikában.
Fotó: Valuska Gábor
