Enyedi Ildikó: Csak megszületni és meghalni ne kelljen ebben az országban

Filmjeiről és alkotói útjáról is kérdezte Gulyás Márton Enyedi Ildikót a Partizán interjújában, amikor szóba került, milyen élmények és tapasztalatok hatására nem készített sokáig filmet. Ezen a ponton váratlanul a rendező most először beszélt a nyilvánosság előtt arról, hogy nyolcnapos korában meghalt a kisbabája. Évekkel később pedig összesodorta a sors egy sofőrrel, aki szintén elveszítette a csecsemő gyerekét, és kiderült, ugyanaz az orvos okozta a műhibát, akit aztán el is tiltottak.

Ezután Enyedi látható megrendüléssel arról kezdett beszélni, milyen bánásmódot kapnak Magyarországon a terhes és szülő nők az egészségügyben:

„Amellett, hogy én a magyar egészségügyben csodálatos emberekkel találkoztam, csodálatos orvosokkal és ápolókkal, de azért ilyen csodálatosak valószínűleg, mert ahhoz, hogy ennek a rendszernek ne legyenek a részei, ahhoz emberi nagyság kell, igazi kiválóság. Durvaságra és lelketlenségre épít ez a rendszer, ez a patriarchális hierarchia, és senki nem beszél arról, hogy a magyar kisgyerekes családok zömében, akkor is, ha nagyon boldog és felszabadult édesanya van, de legtöbbször egy poszttraumás szindrómában lévő ember van a család közepén. Ami a terhesgondozástól kezdve a gyerek megszületéséig végig megy, azoknak a méltatlanságoknak, a semmibe vevésnek, a kioktatásnak a pici szúrásai… ezeket az ember mélyen eltemeti magában, és most is rossz lelkiismerettel beszélek róla. Egy elképesztő traumatizált ember kapja meg azt az elképesztő hormonfröccsöt, meg az életének a legboldogabb hónapjairól van szó, amikor gyönyörű dolgokat él át. És így indul egy család.”

Mondandóját azzal zárta, hogy ugyanígy bánnak a haldoklókkal is, tehát csak megszületni és meghalni ne kelljen ebben az országban. A teljes interjút itt találod.

Az elmúlt bő évtizedben egyre többször szóba kerül itthon is a szülészeti erőszak, a méltatlan és traumatizáló bánásmód, az indokolatlan és káros rutinkezelések a terhesség és a szülés során, majd azt követően. Úgy tűnik, hogy a helyzetet jól illusztrálja az is, hogy mikor tájékoztató szándékkal könyveket próbáltunk keresni ehhez a cikkhez, magyarul alig találtunk.

Singer Magdolna: Asszonyok álmában síró babák

Vajon mit él át, aki elveszíti magzatát vagy újszülött kisbabáját? Mi zajlik egy abortusz mellett döntő nő lelkében? Mit tegyünk, ha a környezetünkben történik ilyen valakivel?  Korunkban, amikor a terhesség és a születés közbeni halál tabu, nem tudjuk, mit szabad éreznünk gyászoló édesanyaként vagy édesapaként. Azzal sem vagyunk tisztában, mivel cselekszünk jót, ha családtagunkat, barátunkat, ismerősünket éri veszteség.
E kötetben mintegy harminc szülő meséli el fájdalmas történetét és a szenvedéstől a megbékélésig vezető feldolgozás útját, és így közel hozza a gyászoló édesanyák és édesapák érzéseit, megmutatva a segítségnyújtás lehetséges módjait. 
Singer Magdolna gyásztanácsadó könyvének első kiadása ma már szinte fellelhetetlen. Új, bővített kiadásban megjelenő, hiánypótló interjúkötete sorstársaknak, szakembereknek és mindazoknak szól, akik megtapasztalták, hogy az élet a tragédiák ellenére is szép. Singer Magdolna író, újságíró, gyásztanácsadó, mentálhigiénés szakember, a Napfogyatkozás Egyesület elnöke, a gyász hazai szakértője. Gyászcsoportvezetőket képez ki, válást feldolgozó csoportokat vezet, valamint egyénileg segít azoknak, akiket veszteség ért. 
A kötet a HVG Könyvek gondozásában jelent meg 2016-ban.

Sheila Kitzinger: A szülés árnyékában - Katarzis vagy krízis?

A szülés árnyékában – Katarzis vagy krízis? a nők szülés alatti tapasztalatait és az azokból fakadó szorongásaikat kutatja. Sheila a nők szerteágazó tapasztalatainak több ezer órás meghallgatásából és a szülészeti rendszer mély ismeretéből merít.
Föltárja a szenvedés okait, amelyeket eddig a szőnyeg alá söpörtek. Könyve alapvető olvasmány a tanuló és gyakorló szülésznőknek, szakembereknek ugyanúgy, mint a szülő nőknek és a hozzájuk közel állóknak, akik meg akarják tanulni, hogyan előzhetnék meg, illetve, ha már létrejött, hogyan vegyék észre, hogyan dolgozzák fel, gyógyítsák meg a traumát.
A kötet az Alternatal kiadónál jelent meg 2008-ban.

Dr. Belső Nóra: Szülés utáni depresszió - Előzmények és következmények

"Gratulálok, olyan szép kisbaba! És egészséges! Na, tessék már örülni!" Igazán boldognak kellene lennie, másnak nem jön össze a gyerek, maga meg itt összeomlik!" "Még hogy szülés utáni depresszió! Létezik ilyen egyáltalán, nem csak hiszti meg ijedtség?"
Sokan vélekednek így, amikor egy kismama szülés után nem képes felhőtlenül örülni a kis jövevénynek, csupa szorongás, aggodalom, egyfolytában sír, panaszkodik. Pedig a szülő nők tíz-tizenöt százalékánál előfordulnak ilyen hangulatzavarok. Baj akkor van, ha a szűkebb környezet, a család nem ismeri fel vagy nem tudja elfogadni ezt a helyzetet. Mert így természetesen kezelni sem képes!
Dr. Belső Nóra gyakorló pszichiáter legújabb könyvében a szüléssel kapcsolatos testi-lelki történéseket, az anya és az egész család számára merőben új élethelyzeteket, a perinatális depresszió tüneteit, okait és következményeit írja le és elemzi. Sorra veszi, hogy ilyenkor milyen természetes reakciókra lehet számítani, és mi az, ami már túllép a "normalitás" keretein. Tanácsot ad, mikor érdemes szakemberhez fordulni, és hogyan segítheti-támogathatja a környezet nemcsak az anyát, de az apát is.
Mama-, papa- és bababarát könyve egyfajta útmutató azok számára, akik felelős módon szeretnének gyereket, akik nagyobb buktatók és zökkenők nélkül kívánják "végigcsinálni" azt a bizonyos kilenc hónapot, megélni a Nagy Napot, átvészelni az új helyzetben óhatatlanul kitörő viharokat, feldolgozni az esetleges veszteségeket. Hogy a gyerek születése valóban áldás és öröm legyen.
A könyv a Jaffa kiadónál jelent meg 2017-ben.