Máté Gábor a traumában rejlő bölcsességről tanít - ezúttal filmen

Máté Gábor a traumában rejlő bölcsességről tanít - ezúttal filmen

A magyar származású, világhírű kanadai orvosról szóló dokumentumfilm valójában inkább mozgóképes ars poetica. Összefoglalója mindannak a tudásnak és tapasztalatnak, amit Máté Gábor az elmúlt évtizedekben összegyűjtött a trauma természetéről. Máté megközelítése radikális, mert megkérdőjelezi, amit normálisnak tartunk, de nemcsak a tévedéseinkre mutat rá, hanem arra is, hogy a jelenlegi állapot miért betegít meg, és hogyan lehet rajta változtatni. A The Wisdom of Trauma szerencsétlenül szerkesztett film, mégis érdemes megnézni - legalább az első felét.

Sándor Anna | 2021. augusztus 12. |

Az, hogy végre elkezdtünk a traumáról beszélni, a korszellem része - mondja Máté Gábor a film felvezetőjében, majd később el is magyarázza, miért olyan nagy dolog ez. A 77 éves Máté ugyanis orvosi tanulmányai során egyáltalán nem találkozott a traumával, ahogy azzal sem, hogy milyen súlya és szerepe lehet az ember testi-lelki egészsége szempontjából. Tudomása szerint az orvosképzésben most sem esik szó róla, miközben 

a praktizálása során minden mentális betegség, zavar mélyén a traumát találta.

Pedig a kor, amiben élünk, egyre sürgetőbb jeleket küld arról, hogy valamit fundamentálisan rosszul csinálunk. Növekszik a depresszióval diagnosztizáltak száma, a fiatalkorúak körében az öngyilkosságoké. A legfrissebb kutatások szerint a fiatalok 20 százaléka szenved szorongásos zavaroktól, figyelemzavartól, függőségektől. (Máté észak-amerikai adatokra hivatkozik, de elég egy pillantást vetni a hazai statisztikákra, hogy lássuk, nálunk is elég rossz a helyzet.) A magyarázat nem merül ki annyiban, hogy egyre kifinomultabbak a diagnosztikai eljárások, és ezért több beteget találnak, mint korábban. Máté szerint járvány van - és amikor ő ezt kijelenti, még nem a koronavírusra gondol. A filmet négy éve kezdte el forgatni a rendező-producer házaspár, Maurizio és Zaya Benazzo, a 2019 végén induló pandémia hatására pedig világszerte drasztikusan romlott az emberek mentális egészsége.

Máté tudása és megközelítése tehát, ha lehet, még aktuálisabbá vált. Máté a függőségek kutatásával és kezelésével foglalkozó orvosként lett ismert és elismert, a trauma és stressz témáihoz kapcsolódó könyvei magyarul is megjelentek (A sóvárgás démona – Ismerd meg a függőségeidet, A test lázadása – Ismerd meg a stresszbetegségeket, Szétszórt elmék - A figyelemhiány zavar új gyógymódja), most pedig a filmben tanít.

Dr. Máté Gábor
A test lázadása - Ismerd meg a stresszbetegségeket
Ford. Bogácsi Balázs, Open Books, 2021, 388 oldal
-

A trauma elzár önmaguktól, és azt gondoljuk, így normális élni

A The Wisdom of Trauma (A trauma bölcsessége) másfél órás játékidejének első fele az, amit kifejezetten érdemes megnézni. Ebben Máté logikusan és nagyon világosan elmagyarázza, hogy mi a trauma, hogyan működik az életünkben, hogyan kapcsolódik össze más jelenségekkel, és hogyan hat ránk egyénileg, társadalmilag és civilizációsan. Itt oszlat el több elterjedt tévhitet is arról, hogy mi az, amit a normalitással kapcsolunk össze, pedig valójában patologikus, és közvetlenül felel a mentális és a fizikai állapotunk romlásáért. Máté szerint ez a kettő valójában el sem választható egymástól. Az embert többnyire mégis automataként kezeljük például a gyógyászatban, mintha nem lennének érzelmi, spirituális igényei, miközben a növekvő stressz miatt egyre több autoimmun beteget (amikor az immunrendszerünk a saját testünk ellen fordul) diagnosztizálnak világszerte, magyarázza példaként. 

A trauma természetének megértése pedig nemcsak az egyéni jólét szempontjából kritikusan fontos, de társadalmi problémák kezelésében és az emberi faj jövője miatt is. 

Mert mi a trauma?

A trauma Máté szerint egy mindent felülíró fenyegetés, amit nem tudunk kezelni. Nem a rossz dolog, ami történik velünk, hanem ami bennünk történik a rossz dolog eredményeként. Amikor traumatizálódunk, akkor lényegében elveszítjük a kapcsolatot önmagunkkal, mert túl fájdalmas önmagunknak lenni. Ebből egy életre szóló dinamika alakul ki, amiben nem tudjuk, hogyan kezeljük az érzelmeinket, például bármilyen emberi kapcsolatban, amiben bántva érezzük magunkat, visszavonulunk, elzárunk, elfojtunk. Csakhogy ezek a folyamatok egyfelől betegítő stresszt generálnak bennünk, másrészt mivel elveszítjük a kapcsolatot önmagunkkal, a megérzéseinkre sem tudunk hallgatni, ami miatt Máté szerint hajlamosabbak leszünk számunkra kockázatos helyzetekbe sodródni. 

Máté szavait az agykutatás eredményei is megerősítik: a traumatizált gyerekek agya máshogy néz ki az MRI-felvételeken, mint a nem traumatizált gyerekeké.

Az agyunk fejlődése ugyanis szoros összefüggésben van a környezetünkkel. A homloklebenyben találhatók például azok a funkciók, amik az önkontrollért felelősek, hogy hogyan kezeljük a stresszt, azt, amikor másokkal interakcióba kerülünk, azok a területek, amiknek köszönhetően képesek vagyunk az együttérzésre, vagy beleképzelni magunkat a másik ember helyzetébe és ezáltal érteni, mit miért tesz. Ezeket viszont a trauma limitálja és leépíti.

Így amikor valaki gyerekként tartós stresszt és szorongást él meg, azt egész életében mindenhova magával viszi, az lesz számára az alap, mert ezek az első élményei, és az agya is eszerint fejlődött. Ennek társadalmi következményeit első látványos példaként egy börtönben látjuk viszont. Amerikai kutatások szerint az elítéltek 64 százaléka gyerekkorában többszörösen traumatizálódott és abuzálták valamilyen módon.

Hamarabb hisszük azt, hogy mi vagyunk a rosszak

A filmben Máté munkáját is nyomon követjük. Előadásaiba pillantunk be, elkísérjük workshopokra vagy terápiás beszélgetésekre is, ezek mozaikjaiból rajzolódik ki a film előrehaladtával a trauma komplex természetrajza.

Szerhasználó nőkkel beszélgetve kerül szóba például egy eset, amikor egyiküket, Aliciát kamaszként eladták szexrabszolgának. A rendőrség nem kereste, mert az anyja nem jelentette, azt hitte, a lánya “csak” elszökött otthonról. Máté szerint a ragadozók mindig ráéreznek, kit nem védenek meg - Aliciát pedig nem védték meg.

Az apja több mint tíz éven át verte bőrövvel, de az anyja soha nem lépett közbe, és a kislány nem is tudott vele beszélni a fájdalmairól. Alicia felnőttként már tudta, hogy az anyja is traumatizált gyerek volt, a nagyapa is verte az anyját.

Máté szerint Alicia anyja azt tanulta meg gyerekként, hogy ne figyeljen oda az érzéseire, mert csak így tud túlélni.

Tehát nem azért nem segített Aliciának, mert nem szerette, hanem mert már régen bezáródott saját maga előtt is. A generációk között öröklődő traumában Máté szerint ezért nem is lehet kijelölni egy fő felelőst, viszont meg kell érteni, mi minden vesz részt e jelenség dinamikájában. 

Ilyen például, hogy amikor egy ötévest elvernek, akkor a gyerek számára két opció van arra, hogy ez miért történik vele. Az egyik, hogy a szülő nem szereti, sőt, gyűlöli, a másik, hogy ő (a gyerek) rossz ember. Az első annyira elviselhetetlen és annyira szembemegy az emberi alapigénnyel, hogy szeressenek és kötődhessünk, hogy ez ellen az egyetlen védelmet az jelenti, ha a gyerek azt gondolja, ő nem szerethető.

Egy másik, amire a gyerekvédő szervezetek is gyakran felhívják a figyelmet, hogy mennyire kell legalább egy megbízható felnőtt a gyerek életében, akihez bármikor, bármivel fordulhat, és megértésre, figyelemre, törődésre talál. Máté szerint enélkül a gyereknek nincs vagy csak nagyon limitált erőforrásai vannak arra, hogy feldolgozza, mi történik vele, és mivel nem tudja megtanulni, hogyan kezelje a fájdalmát, a feszültségét, inkább lezár, és emiatt elveszíti a kapcsolatát önmagával.

Dr. Máté Gábor - Dr. Gordon Neufeld
A család ereje - Ragaszkodj gyermekeidhez!
Open Books, 2021, 478 oldal
-

A film azt is hangsúlyozza, hogy traumatizálni nem csak fizikai abúzussal lehet, nem kell hozzá háború, népirtás vagy rasszizmus. Traumatizál az érzelmi elhanyagolás is, ha a gyerek egyedül marad a fájdalmával. Máté határozottan elutasítja például azt a gyakorlatot, amikor a csecsemőt sírni hagyják egyedül, és nem veszik fel megnyugtatni, miközben éppen égető szüksége lenne a kapcsolódásra. Máté szerint az, hogy ez az iskola még mindig él, és erre biztatnak anyákat, szintén azt bizonyítja, mennyire elidegenedtünk a saját érzéseinkről.

Teljesen félreértjük a függőséget

Az, hogy elmenekülünk a fájdalomtól, normális reakció, állítja Máté. Sőt, rövid távon a túlélésünket is szolgálhatja. Gyakran pedig azért történik, mert nincsenek tanult eszközeink arra, hogy hogyan kezeljük, amit éppen átélünk. 

Éppen ezért érdemes később elővenni az olyan pillanatokat az életünkből, amikért elítéltük magunkat, és olyan szemmel megvizsgálni, hogy vajon ott és akkor hogyan szolgáltak minket.

A kulcs tehát nem az, hogy tagadjuk vagy elítéljük a menekülés létjogosultságát, hanem hogy megnézzük, mi volt a mélyén. Mi az, amit akkor nem tudtunk kezelni, és mit érzünk, gondolunk róla most? Ahogy a film elején Máté elmondja, a munkája során rájött, mennyit tudunk tanulni a szenvedéseinkből, mennyi bölcsességet meríthetünk a traumáinkból, amik ahhoz is hozzásegíthetnek, hogy még inkább lássuk az élet szépségét.

Mondja ezt úgy, hogy orvosként a társadalom teljes spektrumát megismerte.

Máté 12 évig dolgozott a Portland Hotel nevű vancouveri intézményben, ahol a bentlakók zöme valamilyen mentális betegséggel, kábítószer-függőséggel élt vagy HIV-pozitív volt - esetleg mindhárom egyszerre. Emellett dolgozott drogklinikán is, így amikor arról beszél, hogy a társadalom teljesen félreérti a függőséget, érdemes odafigyelni rá.

Máté szerint az addikció lényege, hogy bár rövid távon megnyugvást hoz, hosszú távon károsít, mégsem tudjuk abbahagyni. Függhetünk az alkoholtól, nikotintól, szextől, munkától, vásárlástól, drogtól/gyógyszerektől, az internettől, játékoktól, párkapcsolattól, figyelemtől, de az evéstől vagy akár a sporttól is.

Dr. Máté Gábor
A sóvárgás démona - Ismerd meg a függőségeidet
Ford. Kelemen László, Open Books, 2021, 581 oldal
-

Szerinte - sokakkal ellentétben - nem az a fő kérdés, hogy miért jelent meg az addikció, hanem hogy miért van a fájdalom, amit a függő csillapítani, feledtetni próbál.

A filmben ezzel a témával kapcsolatban többször is bevágják Máté beszélgetését a brit Russell Branddel, ami egyébként teljes egészében megtalálható YouTube-on (sőt, azóta leültek egy újabb eszmecserére is), érdemes megnézni:

Máté itt kifejti, hogy a társadalomban két káros tévhit él erősen az addikcióról. Az egyik, hogy ez egy döntés, és ezért köze van a személyes felelősség, bűnösség morális kérdéséhez is, így a társadalom elítéli és bünteti a függőket.

A másik, hogy ez egy öröklött betegség, ami az orvos szerint már humánusabb megközelítés, mint az első, de szintén téves, mert ez az elmélet figyelmen kívül hagyja, hogy miért lesznek ezek az emberek függők. Ennek pedig nem a betegséghez van köze, hanem a normális emberi működésünkhöz: hogy hogyan válaszolunk a traumára. Ahogy már volt róla szó, aki szenved, az el akar menekülni a fájdalomtól.

A kollektív traumatizáltság egyértelmű jelei: a vezetőink

Máté szerint a nagy csapda az, hogy olyan szociális struktúrában élünk, ami nagyon sok esetben okoz traumát. És mivel ennek az eredményeit látjuk magunk körül, azt gondoljuk, hogy ez a természetes és normális. Ennek következménye szerinte az is, hogy milyen vezetőket választunk. Ha úgy gondoljuk, hogy a világ szörnyű hely, amiben agresszívnek, gyanakvónak, versengőnek kell lenni a túléléshez, az ilyen embereket jutalmazzuk hatalommal.

És ugyanezt fedezi fel abban is, ahogy a fogyasztás normalizálásával kizsákmányoljuk a Földet. Szerinte annak, hogy ennyire elidegenedtünk a természettől, mintha valami tőlünk független dolog lenne, ahhoz van köze, hogy mennyire elidegenedtünk saját magunktól, a saját testünktől is. 

Az a vakság és passzivitás pedig, ahogy a globális ökológiai katasztrófát kezeljük, önmagukban a szociális és kollektív traumatizáltság markerei. 

Közben, bár az iskolákban egyre több a tanulási nehézséggel küzdő gyerek, ők soha egyetlen órán nem hallanak a traumáról, és hogy hogyan lehet azt kezelni. Ugyanez igaz Máté szerint az igazságszolgáltatási rendszerre, ami nem hogy nincs tisztában a trauma természetével, de olyan szabályozásokat is használ, amik tovább traumatizálnak.

Amikor a kevesebb több

Ha a film ezen a ponton véget érne, már kerek egészet kapnánk. Csakhogy a film folytatódik, a második felében pedig egyre széttartóbban következnek a témák egymás után. Ezek egyenként érdekesek (Máté élettörténete, kiből lett azzá, aki, és milyennek látja a felesége), értékesek (felvételek, amik azt illusztrálják, hogyan dolgozik a pácienseivel; vagy hogy mit gondol a stresszről és a mai orvostudományról). Viszont összességében mégis olyan érzést keltenek, mintha az alkotók még belegyömöszölték volna a filmbe azokat a témákat, amiket Máté vagy ők fontosnak tartanak, tekintet nélkül arra, hogy mennyire árnyaltan tudják bemutatni. Ez pedig kifejezetten rosszul jön ki, amikor például az ajahuaszkáról van szó. 

Hírlevél feliratkozás

Az ajahuaszka egy amazóniai hallucinogén főzet, ami víziókat ébreszt - a dél-amerikai sámánok már évezredek óta fogyasztják rituális célból. Az orvosi kutatások ennek a terápiás lehetőségeit is vizsgálják, mert megfelelő körülmények között használva a pszichedelikumok gyógyítják a szorongást, a depressziót, az alkoholizmust és más függőségeket, továbbá a szuicid viselkedést és a poszttraumás stressz zavart. Ráadásul más, legális pszichoaktív szerekkel (például alkohol, nikotin) ellentétben a pszichedelikumok nem alakítanak ki fizikai függőséget.

Máté 2010 óta foglalkozik az ajahuaszkával, és hozzáértő terápiával kiegészítve nagyon jó eszköznek tartja, amit ebben a filmben is elmond. Viszont ez egy olyan téma, aminek nagy a társadalmi elutasítottsága, úgy, hogy sokan valójában elég keveset tudnak róla. Ráadásul módszerként gyakorlati kérdéseket is felvet, mint például, hogy ha az a cél, hogy magunkban találjuk meg a gyógyuláshoz vezető utat és ne külső kapaszkodókat keressünk, miért egy külső szerhez fordul? Ennek például lennének elmagyarázható biokémiai okai, ezekkel a film viszont nem foglalkozik, feldobja a témát, aztán le is keveri gyorsan és lép tovább a következőre.

A The Wisdom of Trauma második fele így egyre zavarba ejtőbb, és bár itt is nagyon sok olyan gondolat elhangzik, amit érdemes magunkkal vinni, ez a kuszaság bosszantóvá is válik. Főleg, hogy a rossz szerkesztés miatt itt már nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy 

az alkotók összességében mennyire túl érzelmes, már-már szirupos megközelítéssel dolgoztak a fényképezésen át a zenéig.

Ezek pedig kifejezetten rombolják az olyan önmagukban is nagyon intim és nehezen ábrázolható jeleneteket, mint amikor egy negyedik stádiumú rákos férfi terápiájába pillantunk be.

Összességében a The Wisdom of Trauma az a film, amit érdemes látni, de közel sem kihagyhatatlan. Arra nagyon alkalmas (az első fele különösen), hogy érzékenyebbé tegyen és új szempontokat mutasson be, vagy már meglévő ismereteket értessen meg jobban az emberi szenvedés pszichés természetéről, és hogy hogyan működik a trauma. Az önismereti útra szokták mondani, hogy élethosszig tartó projekt, amiben újabb és újabb lehetőséget kapunk az önreflexióra, hogy még mélyebben megértsük magunkat és egymást. Ez a film lehet egy ilyen lehetőség.

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Orvos-Tóth Noémi: A trauma a lélek földrengése [Összekötve podcast]

Az elmúlt időszak sokunknak a kényszerű lelassulásról szólt. Orvos-Tóth Noémivel majd egy évvel ezelőtt a jelenlegi helyzettel való együttélésről, a járvány okozta közösségi trauma feldolgozásáról, a szülői felelősségről és a kulturális tartalmak jelentőségéről beszélgettünk.

...
Szívünk rajta

Minden helyzetben segít, ha látom, hogy nem vagyok egyedül - 3 könyv a traumafeldolgozáshoz

Augusztusban Niels Van Hove Hogyan győztem le a szekálómat? című kötete lett a Szívünk rajta kiemelt könyve – a programban, a Segít kategóriában rengeteg olyan könyvet találunk, amelyek egy-egy traumatikus élethelyzet feldolgozásában segíthetnek a gyerekeknek és a szülőknek is. Ezek közül választottunk ki most hármat.

...
Nagy

Kiút a traumából – Ma van a poszttraumás stressz betegség nemzetközi napja

Ma van a poszttraumás stressz betegség nemzetközi napja. Ebből az alkalomból a Traumaközpont a traumáról és a terápiáról tartott izgalmas kerekasztal-beszélgetést. Mutatjuk, hol lehet meghallgatni a podcastet és mi mindenről beszéltek a pszichológusok a PTSD kapcsán.

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

Ezeket a könyveket olvasd, ha tetszett A páciens!

A páciens című sorozathoz kapcsolódva most öt olyan könyvet mutatunk, amelyekben a pszichológus szemszögén keresztül beleshetünk a terápia zárt ajtaja mögé, és amelyekből kiderül, hogy a szakember is ugyanolyan esendő, mint a páciens.  

...
Podcast

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

A hallgatók társalkotói szerepéről, John Cheever prózájáról, hidegháborúról és melankóliáról beszélgettünk Szabó Benedekkel, aki az egyrészt-másrészt generációjához tartozik.

...
Szórakozás

Müller Péter Sziámi: A dal tud valamit, amit szeretnék tudni én is

„Életem összes kalandja másodszándékból következett” ‒ mondja Müller Péter Sziámi, akinek napestig sorolhatnánk a titulusait és a kitüntetéseit, magára legszívesebben mégis költőként tekint. Elmesélte nekünk, hogy lelt rá élete legjobb játszótársára nemrégiben, és megtudtuk tőle, miért csendesednek el bennünk a dalok, mire felnövünk.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Krasznahorkai László könyvét lapozgatják a britek az angol könyvesboltokban

Nemrég annak jártam utána, hogyan fogadták a britek Harry herceg memoárját Londonban, most pedig ismét nyakamba vettem a várost, hogy kiderítsem, mit gondolnak a magyar szerzőkről. Így hát könyvesboltról könyvesboltra jártam, hogy felkutassam, mely művek alapján ismerhetnek minket a britek.

...
Nagy

Az utolsó mohikánon nőttél fel, de ezeket nem tudtad

Milyen történelmi előzményei vannak a regénynek? Mi tükröződik abban, ahogyan Cooper az őslakosokat ábrázolja? Az eredeti szöveg melyik rétegével nem találkozhattak Magyarországon azok, akik Réz Ádám átdolgozását olvasták? És mit hagytak ki korábban több magyar fordításból?

...
Nagy

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

Tar Sándorról írt monográfiát Deczki Sarolta, akit az elesettek, a kiszolgáltatottak, a periféria írójaként is emlegetett szerző életéről és műveinek erőteljes hatásáról is kérdeztünk. 

...
Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

...
Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William ShakespeareAgatha Christie, Jane AustenCharles DickensJ. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van? 

...
Kritika

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

Magyarul is olvasható az amerikai Valancourt kiadó nemzetközi antológiája, amiben Veres Attilától is jelent meg novella. A kötet történetei úgy mesélnek az emberi félelmek és szorongások egyetemességéről, hogy közben sokféle szerző, sokféle stílusában, sokféle horrortradícióhoz kapcsolódnak eredetien. Ez a hét könyve.

A hét könyve
Kritika
Atwood varázstalanítja Odüsszeusz mítoszát
...
Nagy

Nádas szerint elkerülhetetlen az összeomlás, de muszáj tennünk a dolgunkat

A Nádas Péterről készült dokumentumfilm, a Saját erdő egyszerre portré- és természetfilm, meditatív alkotás, mely a világról és önmagunkról alkotott tudásunk átgondolására késztet. Kárpáti György Mór alkotása megállásra késztet, kiléptet a mindennapok zajából és felületességéből, és bevezeti a nézőt az író gondolatainak terébe. 

...
Podcast

20 éves A Da Vinci-kód: Jézus feleségétől a 80 millió eladott példányig

2003-ban jelent meg angolul A Da Vinci-kód, a kötet sikerére pedig jellemző, hogy abban az évben az eladásokat tekintve csak egy másik giga-bestseller, a Harry Potter és a Főnix Rendje tudta túlszárnyalni. De mit tudott és mit tud a regény most? Podcastben kibeszéltük.

Szerzőink

...
Kolozsi Orsolya

Nádas szerint elkerülhetetlen az összeomlás, de muszáj tennünk a dolgunkat

...
Valuska László

Iamyank: Ki akartam mondani, hogy mind meg fogunk halni

...
Ruff Orsolya

Atwood varázstalanítja Odüsszeusz mítoszát

Olvass!
...
Beleolvasó

Tom Felton: Harry Potter és Draco Malfoy egyazon érme két oldala

A Harry Potter-filmek forgatásáról, felnövésről, barátságokról, a hírnév előnyeiről és hátrányairól is mesél önéletrajzában Tom Felton színész, akit Draco Malfoyként ismert meg a világ. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szerhij Zsadan: Ezt a földet mától Ukrajnának nevezd!

Harkiv Hotel címmel jelent meg az ukrán Szerhij Zsadan kötete, melynek verseit Vonnák Diána válogatta és fordította magyarra. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Az elitiskola tanárának manipulációja a szülők életét sem kíméli

A saját érdekedben az iskolai közösségek olykor viszontagságos működésébe enged betekintést, ahol sokszor csupán egy szikra kell, hogy lángra lobbanjanak a lappangó indulatok. Olvass bele!

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Aki mesés kalanddá tette a nyelvtant - 95 éve született Varga Katalin

1928. március 26-án született Budapesten Varga Katalin, akinek olyan gyerekirodalmi alkotásokat köszönhetünk, mint a Gőgös Gúnár Gedeon, a Mosó Masa mosodája és az Én, te, ő – Kaland a szófajok birodalmában.

...
Gyerekirodalom

Közülük kerülnek ki idén a HUBBY - Év Gyerekkönyve díjasok!

Idén is átadja a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum a legjobb szerzőknek és illusztrátoroknak járó díjakat. Mutatjuk a rövidlistára került alkotókat!

...
Gyerekirodalom

Az önkifejezésben, filmkészítésben, tudatos médiahasználatban is segít a Bookline Kids márciusi kiemelt könyve