József Attila dél-koreai fordítója szerint a magyarok irodalomszerető nép

József Attila dél-koreai fordítója szerint a magyarok irodalomszerető nép

Jin Kyoung Ae József Attila tragikus sorsával és munkásságával a szöuli egyetemen ismerkedett meg, ahol magyar szakos volt. 

ko | 2024. április 15. |

A fordító az rtl.hu-n riportjában beszélt arról, hogy a szöuli Hankuk Idegennyelvi Egyetemen 1992-ben indult el a magyar szak, ahová ő maga is beiratkozott. Magyarországra az 1988-as szöuli olimpián figyelt fel, meglepte, hogy egy ilyen kis ország ennyi érmet nyert, és végül innen jutott el József Attila verseihez.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Fókusz - RTL (@rtlfokusz) által megosztott bejegyzés

Nagyon nehéz a magyar nyelv

Kezdetben nehezen boldogult, mikor először hallott magyar beszédet, szinte értelmezhetetlen volt számára

az anyanyelvétől teljesen idegen artikuláció.

1995-ben aztán egy évre Budapestre érkezett és itt folytatta tanulmányait. Nehéz volt megtanulnia az itteni szokásokat, nem értette például, amikor egy fiú kihúzta neki a széket vagy fel akarta segíteni a kabátját. Dél-Koreába visszatérve elvégezte a mesterképzést, majd 2000-ben, bár nem tervezte, visszatért Magyarországra, ahol doktoranduszhallgató lett.

Budapest talán Párizsnál is szebb

Nagyon szereti a magyar fővárost, ahol jelenleg férjével és két kislányával él. A riportban elmondja, hogy sokak szerint Budapest Kelet-Európa Párizsa, de számára a város még Párizsnál is szebb. Jin jelenleg az ELTE Távol-keleti Intézetének tanára és a Sejong Intézet igazgatóhelyettese. A magyar szerinte hagyományosan irodalomszerető nép, olyan nemzet, melyet részben az irodalmán keresztül lehet megérteni. Ezt igazolja az is, hogy Magyarországon a legfontosabb utcák, terek költőkről, írókról vannak elnevezve.

124 József Attila-vers

Elmondása szerint Dél-Koreában Márait és Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas regényét, a Sorstalanságot is jól ismerik, de a lírikusokat kevésbé. Ezért is vállalkozott arra, hogy a számára oly fontos József Attila 124 versét fordítsa koreaira

Tverdota György irodalomtörténész segítségével.

Kezdetben elsősorban csak sajnálta József Attilát az anyai szeretet hiánya és a nők elutasítása miatt, de ahogy fordította, és megismerte a gondolkodását, rájött, milyen átütő erő van a verseiben. És annak ellenére, hogy a költő nevét elsősorban a veszteséggel kötjük össze, mégis van benne valami olyan lendület, ami lelkesítheti és motiválhatja a fiatalokat.

Traumák hosszú sora – Készül a József Attila-film
Traumák hosszú sora – Készül a József Attila-film

A magyar költészet napján mutatták be a most készülő, József Attila életét bemutató film előzetesét. 

Amikor Murakami a könyvtárakról ír, biztos lehet benne, hogy ez lesz a valaha volt legszürreálisabb könyvtár. Képzeljünk el egy fiatal fiút, aki betéved egy könyvtárba, tele bizarr könyvekkel, homályos taxidermiáról vagy a bálnák emésztőrendszeréről szóló kötetekkel, és bebörtönzik a könyvtáros, aki megeszi az agyát, ha nem tanul meg három könyvet az oszmán adóbeszedésről. Ez láthatóan egy gyerekkönyv, bár nagyon hátborzongató, illusztrációkkal. Jellemzően Murakami, ez a regény a tudatalattinkba süllyed, egy álomlogikán működő hely, amelyet egy madárfiú és egy beszélő bárány népesít be.
Tovább olvasok

Az, hogy távoli országok lelkes műfordítói magyar szerzők átültetésére adják a fejüket, egyáltalán nem példátlan. Legutóbb például azzal a Abdallah Abdel-Ati Abdel-Szalam Mohamed Al-Naggarral készítettünk interjút, aki arabra fordította Balassi verseit:

Az Isteni színjátékhoz hasonló kihívás volt Balassit arabra fordítani
Az Isteni színjátékhoz hasonló kihívás volt Balassit arabra fordítani

Abdallah Abdel-Ati Abdel-Szalam Mohamed Al-Naggar közel félmilliárd olvasó számára tette elérhetővé a magyar nyelvű líra első klasszikusát. A történész-fordító növénytani zsákutcákról és meghökkenésekről is beszélt nekünk. Interjú.

Tovább olvasok

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Az Isteni színjátékhoz hasonló kihívás volt Balassit arabra fordítani

Abdallah Abdel-Ati Abdel-Szalam Mohamed Al-Naggar közel félmilliárd olvasó számára tette elérhetővé a magyar nyelvű líra első klasszikusát. A történész-fordító növénytani zsákutcákról és meghökkenésekről is beszélt nekünk. Interjú.

...

Szabó Magda 12 regényét fordította lettre, aki a Balassi műfordítói nagydíjat kapta

Elga Sakse műfordító tevékenysége során csaknem 90 prózaművet és drámát fordított magyarról lettre.

...

Krasznahorkai László művének francia fordítása Laure Bataillon-díjat nyert

Az év legjobb francia irodalmi fordításának járó Laure Bataillon-díjat 2023-ban Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című regényének francia fordítása nyerte el. 

KÖNYVHÉT
...

Ezt hallgasd a foci-vb után: Tíz meccs, száz év politika – Podcast Kele Jánossal

A foci-vb véget ért, de a Flair még mindig tartogat újabb részeket: Kele János futballszakíró is a vendégünk volt.

...

Kömlődi Ferenc jövőkutató: Az evolúció nem áll meg az embernél

Kömlődi Ferenccel az evolúció, a mesterséges intelligencia és a sci-fi kérdéseit jártuk körül.

...

Menekülés Újlipótból Manhattenbe – Köves Gábor és a New York-i viszketés

Megjelent Köves Gábor első regénye, az Apropó, New York – erről is beszélgettünk a Flair podcastben.

...

Test, hatalom és Kolozsvár – így épül fel a Tompa Andrea-univerzum

Valuska László Visy Beatrixszel beszélgetett frissen megjelent Tompa Andrea-monográfiájáról.

...

Függőség, traumák, eszképizmus: Tolvaj Zoltán harminc év szövegdzsungelét formálta regénnyé

Újabb elsőregényes a Flairben: hallgasd meg az epizódot!

...

Identitáskeresés Manhattan és a Lipótváros között – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi közös regényt írtak!

A szerzőpárossal könyvheti podcastünkben, a Flairben beszélgettünk.

Hírek
...

Készül az AI Odüsszeia és Elon Musk rendezi

...

Apa-fiú kapcsolatról ír memoárt Haruki Murakami

...

Ősszel érkezik magyarul Paul Auster feleségének memoárja

...

Vér és csont gyermekei: A szerző nem kíváncsi a fantasy regényéből készült filmre

...

A könyveladások szerint a Z-generációt egyre jobban érdekli a vallás

...

Kik nyerik a 2026-os Mastercard–Alkotótárs ösztöndíjat? Bemutatjuk a jelentkezőket! (4. rész)

Esterházy Márton: Péterrel jó volt együtt játszani, nagyon értette a futballt

Esterházy Márton: Péterrel jó volt együtt játszani, nagyon értette a futballt

Interjú Esterházy Mártonnal Esterházy Péterről, fociról és családról. 

Szerzőink

bs
bs

„Alapvetés, hogy a művészet a jelenre reagál” – Rába Roland és Biró Zsombor Aurél beszélgetése // Alkotótárs podcast VI.

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

Hodász András: Bújtatott egyházüldözés volt az elmúlt 16 évben, a kormány éreztette, hogy kikkel nem ért egyet

...

„Sokszor muszáj kordában tartani a szárnyalást” – Harag Anita író és Giliga Ilka díszlet- és jelmeztervező beszélgetése

...

„Kicsit gusztustalan, kicsit szürreális és nagyon vicces” – Harag Anita mesél olvasmányairól

...

Szabados Ági: Az olvasás a mentális egészségem záloga // TBR podcast