József Attila dél-koreai fordítója szerint a magyarok irodalomszerető nép

József Attila dél-koreai fordítója szerint a magyarok irodalomszerető nép

Jin Kyoung Ae József Attila tragikus sorsával és munkásságával a szöuli egyetemen ismerkedett meg, ahol magyar szakos volt. 

ko | 2024. április 15. |

A fordító az rtl.hu-n riportjában beszélt arról, hogy a szöuli Hankuk Idegennyelvi Egyetemen 1992-ben indult el a magyar szak, ahová ő maga is beiratkozott. Magyarországra az 1988-as szöuli olimpián figyelt fel, meglepte, hogy egy ilyen kis ország ennyi érmet nyert, és végül innen jutott el József Attila verseihez.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Fókusz - RTL (@rtlfokusz) által megosztott bejegyzés

Nagyon nehéz a magyar nyelv

Kezdetben nehezen boldogult, mikor először hallott magyar beszédet, szinte értelmezhetetlen volt számára

az anyanyelvétől teljesen idegen artikuláció.

1995-ben aztán egy évre Budapestre érkezett és itt folytatta tanulmányait. Nehéz volt megtanulnia az itteni szokásokat, nem értette például, amikor egy fiú kihúzta neki a széket vagy fel akarta segíteni a kabátját. Dél-Koreába visszatérve elvégezte a mesterképzést, majd 2000-ben, bár nem tervezte, visszatért Magyarországra, ahol doktoranduszhallgató lett.

Budapest talán Párizsnál is szebb

Nagyon szereti a magyar fővárost, ahol jelenleg férjével és két kislányával él. A riportban elmondja, hogy sokak szerint Budapest Kelet-Európa Párizsa, de számára a város még Párizsnál is szebb. Jin jelenleg az ELTE Távol-keleti Intézetének tanára és a Sejong Intézet igazgatóhelyettese. A magyar szerinte hagyományosan irodalomszerető nép, olyan nemzet, melyet részben az irodalmán keresztül lehet megérteni. Ezt igazolja az is, hogy Magyarországon a legfontosabb utcák, terek költőkről, írókról vannak elnevezve.

124 József Attila-vers

Elmondása szerint Dél-Koreában Márait és Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas regényét, a Sorstalanságot is jól ismerik, de a lírikusokat kevésbé. Ezért is vállalkozott arra, hogy a számára oly fontos József Attila 124 versét fordítsa koreaira

Tverdota György irodalomtörténész segítségével.

Kezdetben elsősorban csak sajnálta József Attilát az anyai szeretet hiánya és a nők elutasítása miatt, de ahogy fordította, és megismerte a gondolkodását, rájött, milyen átütő erő van a verseiben. És annak ellenére, hogy a költő nevét elsősorban a veszteséggel kötjük össze, mégis van benne valami olyan lendület, ami lelkesítheti és motiválhatja a fiatalokat.

Traumák hosszú sora – Készül a József Attila-film
Traumák hosszú sora – Készül a József Attila-film

A magyar költészet napján mutatták be a most készülő, József Attila életét bemutató film előzetesét. 

Amikor Murakami a könyvtárakról ír, biztos lehet benne, hogy ez lesz a valaha volt legszürreálisabb könyvtár. Képzeljünk el egy fiatal fiút, aki betéved egy könyvtárba, tele bizarr könyvekkel, homályos taxidermiáról vagy a bálnák emésztőrendszeréről szóló kötetekkel, és bebörtönzik a könyvtáros, aki megeszi az agyát, ha nem tanul meg három könyvet az oszmán adóbeszedésről. Ez láthatóan egy gyerekkönyv, bár nagyon hátborzongató, illusztrációkkal. Jellemzően Murakami, ez a regény a tudatalattinkba süllyed, egy álomlogikán működő hely, amelyet egy madárfiú és egy beszélő bárány népesít be.
Tovább olvasok

Az, hogy távoli országok lelkes műfordítói magyar szerzők átültetésére adják a fejüket, egyáltalán nem példátlan. Legutóbb például azzal a Abdallah Abdel-Ati Abdel-Szalam Mohamed Al-Naggarral készítettünk interjút, aki arabra fordította Balassi verseit:

Az Isteni színjátékhoz hasonló kihívás volt Balassit arabra fordítani
Az Isteni színjátékhoz hasonló kihívás volt Balassit arabra fordítani

Abdallah Abdel-Ati Abdel-Szalam Mohamed Al-Naggar közel félmilliárd olvasó számára tette elérhetővé a magyar nyelvű líra első klasszikusát. A történész-fordító növénytani zsákutcákról és meghökkenésekről is beszélt nekünk. Interjú.

Tovább olvasok

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Az Isteni színjátékhoz hasonló kihívás volt Balassit arabra fordítani

Abdallah Abdel-Ati Abdel-Szalam Mohamed Al-Naggar közel félmilliárd olvasó számára tette elérhetővé a magyar nyelvű líra első klasszikusát. A történész-fordító növénytani zsákutcákról és meghökkenésekről is beszélt nekünk. Interjú.

...

Szabó Magda 12 regényét fordította lettre, aki a Balassi műfordítói nagydíjat kapta

Elga Sakse műfordító tevékenysége során csaknem 90 prózaművet és drámát fordított magyarról lettre.

...

Krasznahorkai László művének francia fordítása Laure Bataillon-díjat nyert

Az év legjobb francia irodalmi fordításának járó Laure Bataillon-díjat 2023-ban Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című regényének francia fordítása nyerte el. 

Hírek
...

Elkészült a világ első összehajtható ebook-olvasója

...

Spiró Táncsics feleségéről írta új regényét, júniusban érkezik

...

Bruck Edith: Ferenc pápa szeretetteljes, barátságos és egyszerű ember volt

...

Szex, harc és történelem: a Hunyadi felkerült a Netflixre

...

Meghalt Ferenc pápa, aki Dosztojevszkijt és A Gyűrűk Urát is szerette

...

„Uram, bocsáss meg!” – ezt írta Bram Stoker a Drakula megjelenése után

A Föld napja: 7+1 könyvújdonság, amivel visszatalálhatunk a természethez és az egyszerűbb élethez

A Föld napja: 7+1 könyvújdonság, amivel visszatalálhatunk a természethez és az egyszerűbb élethez

A bolygónk csodálatos hely: ha egy kicsit túllátnánk a saját kis valóságunkon, észrevehetnénk, milyen intelligens növényekkel és állatokkal vagyunk körülvéve. 

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

Önmagunkba zárva élni nem azt jelenti, hogy magányosak vagyunk

Tasi Annabella
Tasi Annabella

Selyem Zsuzsa: Romániát mindenki Drakulával azonosítja – hadd maxoljuk ki orrvérzésig

...

Puskás Panni: Muszáj lenne olyan szövegeket mutatni a fiataloknak, amihez tudnak kapcsolódni

...

Rosszabb a levegőminőség egy magyar faluban, mint egy nagyvárosban?

...

A Föld jövője a tét, de az óriáscégek máig elbagatellizálják a klímaválságot