József Attila dél-koreai fordítója szerint a magyarok irodalomszerető nép

József Attila dél-koreai fordítója szerint a magyarok irodalomszerető nép

Jin Kyoung Ae József Attila tragikus sorsával és munkásságával a szöuli egyetemen ismerkedett meg, ahol magyar szakos volt. 

ko | 2024. április 15. |

A fordító az rtl.hu-n riportjában beszélt arról, hogy a szöuli Hankuk Idegennyelvi Egyetemen 1992-ben indult el a magyar szak, ahová ő maga is beiratkozott. Magyarországra az 1988-as szöuli olimpián figyelt fel, meglepte, hogy egy ilyen kis ország ennyi érmet nyert, és végül innen jutott el József Attila verseihez.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Fókusz - RTL (@rtlfokusz) által megosztott bejegyzés

Nagyon nehéz a magyar nyelv

Kezdetben nehezen boldogult, mikor először hallott magyar beszédet, szinte értelmezhetetlen volt számára

az anyanyelvétől teljesen idegen artikuláció.

1995-ben aztán egy évre Budapestre érkezett és itt folytatta tanulmányait. Nehéz volt megtanulnia az itteni szokásokat, nem értette például, amikor egy fiú kihúzta neki a széket vagy fel akarta segíteni a kabátját. Dél-Koreába visszatérve elvégezte a mesterképzést, majd 2000-ben, bár nem tervezte, visszatért Magyarországra, ahol doktoranduszhallgató lett.

Budapest talán Párizsnál is szebb

Nagyon szereti a magyar fővárost, ahol jelenleg férjével és két kislányával él. A riportban elmondja, hogy sokak szerint Budapest Kelet-Európa Párizsa, de számára a város még Párizsnál is szebb. Jin jelenleg az ELTE Távol-keleti Intézetének tanára és a Sejong Intézet igazgatóhelyettese. A magyar szerinte hagyományosan irodalomszerető nép, olyan nemzet, melyet részben az irodalmán keresztül lehet megérteni. Ezt igazolja az is, hogy Magyarországon a legfontosabb utcák, terek költőkről, írókról vannak elnevezve.

124 József Attila-vers

Elmondása szerint Dél-Koreában Márait és Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas regényét, a Sorstalanságot is jól ismerik, de a lírikusokat kevésbé. Ezért is vállalkozott arra, hogy a számára oly fontos József Attila 124 versét fordítsa koreaira

Tverdota György irodalomtörténész segítségével.

Kezdetben elsősorban csak sajnálta József Attilát az anyai szeretet hiánya és a nők elutasítása miatt, de ahogy fordította, és megismerte a gondolkodását, rájött, milyen átütő erő van a verseiben. És annak ellenére, hogy a költő nevét elsősorban a veszteséggel kötjük össze, mégis van benne valami olyan lendület, ami lelkesítheti és motiválhatja a fiatalokat.

Traumák hosszú sora – Készül a József Attila-film
Traumák hosszú sora – Készül a József Attila-film

A magyar költészet napján mutatták be a most készülő, József Attila életét bemutató film előzetesét. 

Amikor Murakami a könyvtárakról ír, biztos lehet benne, hogy ez lesz a valaha volt legszürreálisabb könyvtár. Képzeljünk el egy fiatal fiút, aki betéved egy könyvtárba, tele bizarr könyvekkel, homályos taxidermiáról vagy a bálnák emésztőrendszeréről szóló kötetekkel, és bebörtönzik a könyvtáros, aki megeszi az agyát, ha nem tanul meg három könyvet az oszmán adóbeszedésről. Ez láthatóan egy gyerekkönyv, bár nagyon hátborzongató, illusztrációkkal. Jellemzően Murakami, ez a regény a tudatalattinkba süllyed, egy álomlogikán működő hely, amelyet egy madárfiú és egy beszélő bárány népesít be.
Tovább olvasok

Az, hogy távoli országok lelkes műfordítói magyar szerzők átültetésére adják a fejüket, egyáltalán nem példátlan. Legutóbb például azzal a Abdallah Abdel-Ati Abdel-Szalam Mohamed Al-Naggarral készítettünk interjút, aki arabra fordította Balassi verseit:

Az Isteni színjátékhoz hasonló kihívás volt Balassit arabra fordítani
Az Isteni színjátékhoz hasonló kihívás volt Balassit arabra fordítani

Abdallah Abdel-Ati Abdel-Szalam Mohamed Al-Naggar közel félmilliárd olvasó számára tette elérhetővé a magyar nyelvű líra első klasszikusát. A történész-fordító növénytani zsákutcákról és meghökkenésekről is beszélt nekünk. Interjú.

Tovább olvasok

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Az Isteni színjátékhoz hasonló kihívás volt Balassit arabra fordítani

Abdallah Abdel-Ati Abdel-Szalam Mohamed Al-Naggar közel félmilliárd olvasó számára tette elérhetővé a magyar nyelvű líra első klasszikusát. A történész-fordító növénytani zsákutcákról és meghökkenésekről is beszélt nekünk. Interjú.

...

Szabó Magda 12 regényét fordította lettre, aki a Balassi műfordítói nagydíjat kapta

Elga Sakse műfordító tevékenysége során csaknem 90 prózaművet és drámát fordított magyarról lettre.

...

Krasznahorkai László művének francia fordítása Laure Bataillon-díjat nyert

Az év legjobb francia irodalmi fordításának járó Laure Bataillon-díjat 2023-ban Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című regényének francia fordítása nyerte el. 

MARGÓ
...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Hírek
...

Nobel-díjas magyar fizikusról szóló film nyerte a legjobb dokumentumfilm díját Krakkóban

...

Betiltaná Krasznahorkai könyveit egy orosz szervezet

...

Geszti Péter kezet fogna Molnár Ferenccel: megvolt A Pál utcai fiúk 500. előadása

...

Meghalt Björn Andrésen, a Halál Velencében sztárja

...

Dokumentumfilm készül a megható történetnek induló botránykönyvről

...

Dr. Zacher Gábor memoárral búcsúzik a mentőorvosi hivatástól

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

„Komoly egyetem nincs komoly könyvtár nélkül” – a MOME felújított könyvtárában jártunk

Valuska László
Valuska László

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

...

Visky András: A szelídeket általában meg kell ölni

...

Szentesi Éva: Ha nem lenne ez a férfi mellettem, akkor nem lennék ennyire boldog és teljes

...

Clare Leslie Hall bestsellere csavar egyet a romantikus regény műfaján