Catherine Belton brit oknyomozó újságíró könyve, a Putyin emberei (olvass bele ITT) az orosz elnök szűk körének történetét beszéli el, ezáltal pedig nagyban segít megérteni, hogy miként működik a mai orosz politika. A kötetből kiderül, hogyan élte túl a KGB-hez köthető csoport a Szovjetunió összeomlását, miként tett szert óriási vagyonokra, nyerte vissza pozícióját, és milyen események hatására vált először az orosz, majd a világpolitika megkerülhetetlen tényezőjévé. A szerzőnek, aki évekig volt a Financial Times moszkvai tudósítója, és aki jelenleg a Washington Postnak dolgozik, sikerült eljutnia az elmúlt húsz év legfontosabb kulcsfiguráihoz: egykori KGB-s vezetőkkel, oligarchákkal, bankárokkal, kémelhárítókkal és egykori orosz miniszterelnökökkel beszélgetett a kötet megírásakor. Beltonnal most a 444 készített hosszabb interjút, amelyben szó esett a háborúról, a szankciók hatásairól és a könyv megjelenése utáni pereskedésekről is.
Belton az interjúban beszélt arról, hogy miként próbálta Putyin erősíteni a befolyását Ukrajnában már jóval a háború előtt. Az újságíró úgy vélte, Zelenszkijről Putyin sokáig azt hitte, hogy gyenge elnök lesz, akit könnyű lesz majd befolyásolni, de ez nem igazolódott be. Az orosz elnök szerinte más dolgokat is rosszul mért fel. Mivel 2014-ben a Nyugat nem tiltakozott élesen a Krím elfoglalása ellen, azt hihette például, hogy ezúttal sem lesznek komoly szankciók. „Azt gondolhatta, hogy a Nyugat jóval gyengébb a valóságosnál, és nem ad majd kemény választ, meg nem is érdekli igazán Ukrajna” – mondta. Belton szerint az orosz elnök valószínűleg arra is számíthatott, hogy sokkal nagyobb lesz a támogatottsága az orosz beavatkozásnak Ukrajnában, és nem lesz szükség komoly harcok megvívására.
A Putyin emberei az orosz elnök szűk körének eddig ismeretlen történetét beszéli el. Catherine Beltonnak sikerült eljutnia az elmúlt húsz év legfontosabb kulcsfiguráihoz, az egykori bennfentesekhez. Olvass bele a könyvébe!
Tovább olvasokA szerző az interjúban beszélt arról is, hogy milyen most az orosz elit sorsa a nyugati országokban, és hogy milyen hatása van a szankcióknak. Elmondása szerint, ezek nem azonnal fájnak, kell egy kis idő, hogy hassanak, az oroszok számára a legrosszabb még csak most következik, mivel mostanában kezdenek majd elfogyni a készleteik. Mint kiemelte, fontos lenne, hogy az olajembargóban megegyezzenek az európaiak, akár úgy is, hogy Magyarország, Szlovákia és Csehország valamiféle kivételt kapnak, mivel az nagyon fájna az orosz gazdaságnak, még a katonai műveleteket is veszélyeztethetné, akkora anyagi terhet jelentene a költségvetésnek.
A teljes interjú ITT olvasható.
