Mihail Siskin: Putyin a tünet, nem a betegség

Mihail Siskin: Putyin a tünet, nem a betegség

Rendszer- és gondolkodásváltást sürgető véleménycikket publikált Mihail Siskin orosz író a Guardianben, viszonylag hosszú és elég sokatmondó címmel: “Sem a NATO, sem Ukrajna nem tudja putyintalanítani Oroszországot. Nekünk, oroszoknak kell megtennünk”. Siskin cikkében amellett érvel, hogy az új, demokratikus Oroszország nem lehetséges anélkül, hogy az oroszok meg ne változtatnák a “nemzeti gondolkodásmódjukat” - és el ne ismernék a nemzeti vétküket.

sa | 2022. március 29. |

Siskin azzal kezdi, hogy miközben az ukrán városok bombázását és a meggyilkolt gyerekeket nem mutatja az orosz köztévé, fáj látnia, mennyi honfitársa támogatja a háborút. Ez a többség, míg a háború ellen tiltakozó kisebbséget szétverik és letartóztatják a rendőrök.

Szerinte a modern világot egy forradalom választja el a legtöbb oroszországi embertől: az az átalakulás, ami a kollektív tudat elsőbbsége helyett az egyén prioritásait kezdte előtérbe helyezni. Az emberek évezredekig azonosultak a törzsükkel és teljesen kiszolgáltatottak voltak a falkavezérnek, nevezzék azt törzsfőnek, kánnak vagy cárnak. 

“Csakhogy az elmúlt évszázadokban átalakult a társadalmi rend egy olyanná, amiben az egyén szabad.”

Siskin az amerikai alkotmány kezdő szavait idézi (“We the people”), mivel szerinte egy ilyen fontos szöveg csak egy újfajta emberiséggel születhetett meg, ami tudatában volt az emberi méltóságnak.

Az író szerint ezt az óriási civilizációs szakadékot még mindig nem sikerült áthidalni, és ez a hazája drámája. Míg egy kisebbség már készen állna arra, hogy demokratikus társadalomban éljen, a jelentős többség még mindig meghajol a hatalom előtt és elfogadja a régi életmódot. Azt, amiben generációk egyetlen túlélési lehetősége a hallgatás volt és az elégedettség a hatóságokkal. Hiszen, aki nem maradt csendben, az ment a börtönbe vagy emigrálnia kellett, mielőtt túl késő lett volna.

Siskin szerint kétszer már elbuktak az orosz demokrata próbálkozások: 1917-ben és 1990-ben, és a vége mindig diktatúra lett.

“A diktatúra és a diktátor hozza létre a rabszolga népességet vagy a rabszolga népesség teremti meg a diktatúrát és a diktátort?”

teszi fel a kérdést. “Hogy lehet ezt az ördögi kört megtörni? Hogyan kezdődhet el az új Oroszország?”

Némi diktatúratörténeti kitekintés után Siskin rátér a szerinte helyes megoldásra.

“Sem a NATO, sem az ukránok nem tudják putyintalanítani Oroszországot. Nekünk, oroszoknak kell rendbe tenni az országunkat. Készen áll a népem a feladatra? (...) Az orosz tudatnak el kell tudnia fogadni, hogy több ország is létezhet, amiben orosz az állam nyelve. A birodalmat el kell távolítani az elmékből és a lelkekből, mint egy rosszindulatú tumort. Csak ekkor tudnak az új államok reformokat végrehajtani.”

Suskin ezután arról ír, hogy a demokráciához kritikus mennyiségű állampolgár és érett polgári társadalom kell, és az egészet - Navalnijt idézve - szabad választásokkal kell kezdeni. De mi garantálja a választások tisztaságát? “Egy jóindulatú cárban reménykedő társadalmat nem lehet egy óra alatt felelős választókká alakítani” - írja. És működhetnek a demokratikus reformok, ha még mindig a Putyin-rezsim korrupt tisztviselői vannak pozícióban? “A világ »orosz Nürnbergért« kiált, de Oroszországon belül ki fogja ezt megszervezni? Ki tárja fel a bűnöket és bünteti meg a bűnösöket? A bűnözők maguk? El lehet mozdítani Putyint, de ki fog hirtelen a milliónyi korrupt hivatalnok, haszonleső rendőr és bíró helyére ülni?”

Siskin azzal zárja gondolatait, hogy 

Oroszország csak egy hosszadalmas és fájdalmas újjászületés árán tud előre lépni.

A külföldi szankciók nem a legrosszabbak, amik történhetnek, mert sokkal rettenetesebb, amikor az orosz népben nincs belső újjászületés. “Putyin a tünet, nem a betegség.”

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Ulickaja szerint Putyin gyengének látja a Nyugatot, ezért fenyegeti

Szerinte a katonai erőszak “egyetlen ember őrülete”, aki a követőivel kisajátította az orosz nép sorsát.

...
Hírek

Ljudmila Ulickaja: Az ítélet közeleg, urak! 

Az ukrajnai háborúról – március 11. címmel jelent meg Ljudmila Ulickaja írása magyarul a Magvető Kiadó jóvoltából a Literán, a cikket Morcsányi Géza fordította.

...
Hírek

Ulickaja: A mai nap történéseiért viselt felelősségben mi, kortárs szemtanúk is osztozunk

Az orosz író üzenetében azt írta, egyetlen ember és hű cinkosainak őrülete irányítja az ország sorsát. Csak találgatnunk lehet, mit írnak majd erről ötven év múlva a történelemkönyvek. 

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

Thomas Erikson: Aki engem fáraszt, lehet, hogy másnak szimpatikus

...
Zöld

Litkai Gergely: Mennyire vagyunk felelőtlenek a nukleáris anyagokkal? / A katasztrófa küszöbén

...
Zöld

Jane Goodall: A családomban női ágon öröklődik a bátorság

...
Nagy

Petri György rögeszmésen különbözni akart, radikálisan autonóm személyiség volt

A Kertész Imre Intézetben mutatták be hétfő délután a Petri György különbözése című interjúkötetet, mely egy harminc évvel ezelőtt készült beszélgetéssorozat szerkesztett változata. A teljes terjedelmében eddig még nem publikált sorozatban a beszélgetőtárs Tasi József irodalomtörténész volt, aki 1993 novembere és 1994 februárja között kérdezte a költőt gyerekkorról, szerelemről, költészetről, filozófiáról és politikáról. 

Szerzőink

...
Vass Norbert

A háború bennünk lakik, és túl fog élni mindannyiunkat

...
Sándor Anna

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

...
Kolozsi Orsolya

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Hírek
...
Hírek

Melyik lesz 2023 legjobb első könyve? Már lehet nevezni a Margó-díjra

...
Nagy

Bipoláris depresszió, tatárjárás és a gulyáskommunizmus utolsó évei - magyar próza a Könyvhéten

...
Podcast

Hetényi Zsuzsa: Harcolok azért, hogy ne szokjak hozzá a háború gondolatához

...
Zöld

Megtalálták a német Atlantiszt?

...
Könyvtavasz

A családi pokolból Petőfi verse mutatja meg a kiutat

...
Hírek

III. Károly a Dame lovagi előnevet adományozta Jacinda Ardernnek

...
Nagy

Az okos csajok meg a Kádár-kor „márciusi ifjai” – kilenc történelmi non-fiction a Könyvhéten 

...
Hírek

Tom Hanks szerint regényt írni nem nehéz

...
Hírek

Betiltották a Bibliát erőszak és vulgaritás miatt utahi iskolákban

A hét könyve
Kritika
A háború bennünk lakik, és túl fog élni mindannyiunkat
...
Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.