Mihail Siskin: Putyin a tünet, nem a betegség

Mihail Siskin: Putyin a tünet, nem a betegség

Rendszer- és gondolkodásváltást sürgető véleménycikket publikált Mihail Siskin orosz író a Guardianben, viszonylag hosszú és elég sokatmondó címmel: “Sem a NATO, sem Ukrajna nem tudja putyintalanítani Oroszországot. Nekünk, oroszoknak kell megtennünk”. Siskin cikkében amellett érvel, hogy az új, demokratikus Oroszország nem lehetséges anélkül, hogy az oroszok meg ne változtatnák a “nemzeti gondolkodásmódjukat” - és el ne ismernék a nemzeti vétküket.

sa | 2022. március 29. |

Siskin azzal kezdi, hogy miközben az ukrán városok bombázását és a meggyilkolt gyerekeket nem mutatja az orosz köztévé, fáj látnia, mennyi honfitársa támogatja a háborút. Ez a többség, míg a háború ellen tiltakozó kisebbséget szétverik és letartóztatják a rendőrök.

Szerinte a modern világot egy forradalom választja el a legtöbb oroszországi embertől: az az átalakulás, ami a kollektív tudat elsőbbsége helyett az egyén prioritásait kezdte előtérbe helyezni. Az emberek évezredekig azonosultak a törzsükkel és teljesen kiszolgáltatottak voltak a falkavezérnek, nevezzék azt törzsfőnek, kánnak vagy cárnak. 

“Csakhogy az elmúlt évszázadokban átalakult a társadalmi rend egy olyanná, amiben az egyén szabad.”

Siskin az amerikai alkotmány kezdő szavait idézi (“We the people”), mivel szerinte egy ilyen fontos szöveg csak egy újfajta emberiséggel születhetett meg, ami tudatában volt az emberi méltóságnak.

Az író szerint ezt az óriási civilizációs szakadékot még mindig nem sikerült áthidalni, és ez a hazája drámája. Míg egy kisebbség már készen állna arra, hogy demokratikus társadalomban éljen, a jelentős többség még mindig meghajol a hatalom előtt és elfogadja a régi életmódot. Azt, amiben generációk egyetlen túlélési lehetősége a hallgatás volt és az elégedettség a hatóságokkal. Hiszen, aki nem maradt csendben, az ment a börtönbe vagy emigrálnia kellett, mielőtt túl késő lett volna.

Siskin szerint kétszer már elbuktak az orosz demokrata próbálkozások: 1917-ben és 1990-ben, és a vége mindig diktatúra lett.

“A diktatúra és a diktátor hozza létre a rabszolga népességet vagy a rabszolga népesség teremti meg a diktatúrát és a diktátort?”

teszi fel a kérdést. “Hogy lehet ezt az ördögi kört megtörni? Hogyan kezdődhet el az új Oroszország?”

Némi diktatúratörténeti kitekintés után Siskin rátér a szerinte helyes megoldásra.

“Sem a NATO, sem az ukránok nem tudják putyintalanítani Oroszországot. Nekünk, oroszoknak kell rendbe tenni az országunkat. Készen áll a népem a feladatra? (...) Az orosz tudatnak el kell tudnia fogadni, hogy több ország is létezhet, amiben orosz az állam nyelve. A birodalmat el kell távolítani az elmékből és a lelkekből, mint egy rosszindulatú tumort. Csak ekkor tudnak az új államok reformokat végrehajtani.”

Suskin ezután arról ír, hogy a demokráciához kritikus mennyiségű állampolgár és érett polgári társadalom kell, és az egészet - Navalnijt idézve - szabad választásokkal kell kezdeni. De mi garantálja a választások tisztaságát? “Egy jóindulatú cárban reménykedő társadalmat nem lehet egy óra alatt felelős választókká alakítani” - írja. És működhetnek a demokratikus reformok, ha még mindig a Putyin-rezsim korrupt tisztviselői vannak pozícióban? “A világ »orosz Nürnbergért« kiált, de Oroszországon belül ki fogja ezt megszervezni? Ki tárja fel a bűnöket és bünteti meg a bűnösöket? A bűnözők maguk? El lehet mozdítani Putyint, de ki fog hirtelen a milliónyi korrupt hivatalnok, haszonleső rendőr és bíró helyére ülni?”

Siskin azzal zárja gondolatait, hogy 

Oroszország csak egy hosszadalmas és fájdalmas újjászületés árán tud előre lépni.

A külföldi szankciók nem a legrosszabbak, amik történhetnek, mert sokkal rettenetesebb, amikor az orosz népben nincs belső újjászületés. “Putyin a tünet, nem a betegség.”

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Ulickaja szerint Putyin gyengének látja a Nyugatot, ezért fenyegeti

Szerinte a katonai erőszak “egyetlen ember őrülete”, aki a követőivel kisajátította az orosz nép sorsát.

...
Hírek

Ljudmila Ulickaja: Az ítélet közeleg, urak! 

Az ukrajnai háborúról – március 11. címmel jelent meg Ljudmila Ulickaja írása magyarul a Magvető Kiadó jóvoltából a Literán, a cikket Morcsányi Géza fordította.

...
Hírek

Ulickaja: A mai nap történéseiért viselt felelősségben mi, kortárs szemtanúk is osztozunk

Az orosz író üzenetében azt írta, egyetlen ember és hű cinkosainak őrülete irányítja az ország sorsát. Csak találgatnunk lehet, mit írnak majd erről ötven év múlva a történelemkönyvek. 

...
Gyerekirodalom

Itt a Könyves nagy gyereknapi ajánlója! - 2. rész

Gyereknap alkalmából arra kértük a hazai gyerekkönyvkiadókat, hogy ezúttal ők ajánljanak olvasnivalót a kisebbeknek és a nagyobbaknak. A válogatás nagyon színes lett, hiszen akad itt ökomese és képtelen képes történet, de találtok állatos verseket, csillagos könyvet és időutazós mesét is. 2. rész.

Szerzőink

...
ro

Itt a Könyves nagy gyereknapi ajánlója! - 1. rész

...
vl

Fehér Renátó: Mindig politikai beágyazottságban születnek a versek

...
Forgách Kinga

Az internet egy random mémfolyammá redukálta az életünket

Hírek
...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!

...
Hírek

Elhunyt Haumann Péter Kossuth-díjas színész

...
Hírek

Az első hindiből fordított regény kapta a Nemzetközi Booker-díjat 2022-ben

...
Alkotótárs

Mucha Dorka: Éreztem, hogy ebből nem lehet tingli-tangli történetet írni [Alkotótárs]

...
Szórakozás

Kollár-Klemencz László lesz az Ördögkatlan Fesztivál díszvendége 

...
Hírek

Vámos Miklós az egykori New York kávéházról: Minden áldott nap itt voltam

...
Gyerekirodalom

A világ legmegátalkodottabb gyerekkönyve mindent elkövet, hogy ne tudjátok elolvasni

...
Hírek

Először térképezték fel a pompeji vulkánkitörés egy áldozatának teljes génkészletét

...
Hírek

Budapest környékén kószál egy medve

...
Szórakozás

A Top Gunon kívül is van repülős élet

...
Alkotótárs

Mécs Anna: Már régóta foglalkoztatott édesapám története [Alkotótárs]

...
Alkotótárs

Kiválasztották a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj 10 döntősét

A hét könyve
Kritika
Az új Nádas erőszakos és szórakoztató, teljesen felszabadult
...
Kritika

Az internet egy random mémfolyammá redukálta az életünket

„Még élhet valódi életet az ember, még mindig csinálhat valódi dolgokat!” – mondogatja magának mantraként Patricia Lockwood rendhagyó regényének elbeszélője, aki – csakúgy, mint mindannyian – az internet foglya lett. Az Erről nem beszélünk az elvesztegetett időről, a testnélküliségről, a hírfolyamban töltött, mémekké redukálódott életről és egy újfajta zsarnokságról szól.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Semmelweis 50 éve egy norvég drámában szagolta ki a kérlelhetetlen igazságot

Bjørneboe-t nem a Semmelweis alakja köré utólag szőtt magasztos vagy patetikus tisztelet foglalkoztatta, hanem a személyiségét és a küzdelmeit szétfeszítő ellentmondások. A Semmelweis ma is pezsdítően és bicskanyitogatóan aktuális dráma.

...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.