A Cassandra-projekt: Megjósolhatják a regények, hogy mikor lesz a következő háború?

A Cassandra-projekt: Megjósolhatják a regények, hogy mikor lesz a következő háború?

Három évvel ezelőtt egy német egyetem akadémikusai izgalmas együttműködésbe kezdtek a hadsereggel. Regények segítségével próbálták meghatározni, hogy mikor lesz a következő háborús konfliktus. Vajon sikerrel jártak? A The Guardian hosszú cikkben elemezte a munkájukat, amelynek neve Cassandra-projekt. Mint kiderült, a kutatásban Danyi Zoltán A dögeltakarító című könyvét is vizsgálták. 

Nyitókép: Isabelle Holz, Prof. Dr. Wertheimer, Florian Rogge (Fotó: Bettina Flitner)

Forgách Kinga | 2021. július 08. |

2018 februárjában érdekes együttműködés kezdődött Németország egyik legismertebb felsőoktatási intézménye, a Tübingeni Egyetem és a német hadsereg között.

Az úgynevezett Cassandra-projekt célja nem kevesebb volt, mint hogy az egyetem kutatói segítséget nyújtsanak a jövő előrejelzésében a német honvédelmi minisztérium számára.

Az akadémikusok, akik részt vettek a munkában, nem MI-szakértők voltak és nem is politikai elemzők, hanem irodalomtudósok, akiket az összehasonlító irodalomtudomány professzora, Jürgen Wertheimer vezetett.

A csoport eleinte bizonytalan volt abban, hogy a projektet nyilvánosságra hozzák-e, ugyanis tartottak az esetleges támadásoktól. Az aggodalom azonban felesleges volt, ugyanis a munkájukat nem igazán vette komolyan a sajtó. A Neckar-Chronik nevű lap bájosnak, ugyanakkor reménytelenül naivnak nevezte az ötletet, hogy az irodalom segíthet a polgárháborúkra és humanitárius katasztrófákra való felkészülésben. A közvéleményből tehát nem váltott ki dühöt vagy félelmet a kutatás, sokan inkább őrültségnek tartották az egészet.

Utóbbi azonban tulajdonképpen passzolt is a projekthez, hiszen a prófétákat és jósokat mindig is bolondnak tartották és nem vették komolyan. Így volt ez már kutatás névadójával, Kasszandrával is, aki egy átok miatt mindent előre látott, de senki nem hitt neki. A gondolat, hogy az írók tekinthetők modernkori Kasszandráknak, persze még úgy is kissé túlzásnak tűnhet, ha az internet tele van olyan sztorikkal, amikor könyvbeli események valósággá váltak. Elég csak George Orwellt és az 1984-et említeni, amelyben megjósolta például a „teleképeket”, a kamerákkal ellátott televíziókat, amelyek arcfelismerésre is képesek. Vagy H.G. Wellst, aki az atombombák megszületését jelezte előre.

Wertheimer viszont abból indult ki, hogy a nagy íróknak van egyfajta extra érzékenysége. Az irodalom éppen ezért képes arra, hogy visszatükrözze azokat a szociális trendeket, hangulatokat, társadalmi konfliktusokat, amelyeket a politika nem tárgyal, csak ha már beütött a baj. A professzor egyik kedvenc példája erre Christina Wolf, aki éppen Kasszandra-mítoszát parafrazálta, könyve 1983-ban jelent meg. A Kasszandrában a trójai mondakör egészen sajátos megközelítését láthatjuk a tragikus sorsú trójai királylány nézőpontjából. Az NDK-ban élő író könyve maga is egy figyelmeztetés volt, amelyet figyelmen kívül hagytak.

Wertheimer elmélete szerint a kortárs regényekre úgy kellene tekinteni, mint irodalmi szeizmográfokra, amelyek meg tudják mutatni, melyek azok a konfliktusok, amelyek bármikor kirobbanhatnak, így a könyvek segítségével akár életeket is lehetne menteni. 

Ez pedig megváltoztathatja a bölcsészettudományok hasznáról kialakított közvélekedést is.

Wertheimer ezért úgy érezte, amikor megkezdődött a német védelmi minisztériummal való egyeztetés, majd együttműködés, hogy a csapatával egyedülálló lehetőséget kaptak arra, hogy megmutassák, mit is tud az irodalom.

A krízisek megjóslása a 21. század egyik nagy mániája, igaz, jellemzően ezt nem az irodalomra szokták bízni, a nagyhatalmak elsősorban a tömeges adatelemzésbe és a mesterséges intelligenciába invesztálnak, hogy többet megtudjanak a lehetséges veszélyekről. Wertheimer kutatócsapatának módszere ehhez képest elég lassúnak bizonyult. Eleinte úgy gondolták, hogy a munkájuk nagy részében a könyvtárban fognak majd olvasni, de aztán rá kellett ébredniük, hogy sokkal több idegen nyelvet kéne ismerniük ahhoz, hogy ez a munka valódi rálátást adjon a világ eseményeire. Megfontolták a szövegbányászat alkalmazását is, ugyanakkor ez a módszer éppen a szövegek mélyebb rétegeinek, ellentmondásainak feltárására, a metaforák megfejtésére nem lett volna alkalmas. Éppen ezért döntöttek úgy végül, hogy az irodalom intézményrendszerére bízzák magukat;

azt kezdték vizsgálni, hogyan fogadták a szövegeket az egyes országokban, mely könyvek voltak sikeresek és melyek ütötték ki a biztosítékot, melyek kaptak díjakat és melyeket tiltották be.

Az idegen nyelvek esetén a helyi kritikusokat, írókat, irodalmárokat keresték fel, hogy segítséget kérjenek, így elkezdett egy elég jó rendszer felépülni, amely már meg tudta jósolni, hogy a következő egy évben milyen konfliktusok alakulhatnak ki. A Cassandra-projekt azonban ennél tovább akart menni: 5-7 évre előre szerettek volna előrejelzést adni. A német honvédelmi minisztériumban végül úgy döntöttek, hogy két évig támogatják a kutatók munkáját, cserébe azt kérték, hogy dolgozzanak ki egy módszert, amelynek segítségével az irodalmi intuíciókat használható információkká tudják alakítani a hadsereg számára, és dolgozzanak ki olyan „érzelmi térképeket”, amelyek megmutatják, hogy mely régiókban lehet krízisre számítani.

A feladat tehát nagy volt, a humántudományok nyelvét át kellett fordítani a természettudományok nyelvére. A kihívást Julian Schlicht segített megoldani, aki 2019-ben csatlakozott a csoporthoz.

A tét az volt, hogy a művek kritikai fogadtatását valahogy használható adatokká tudják alakítani.

A kutatóknak ki kellett fejleszteniük egy kockázati pontrendszert, amely olyan tényezők alapján határoztak meg, mint hogy milyen könyveket cenzúráztak, milyen botrányok voltak, milyen díjakat kaptak a művek és az írók, illetve, hogy milyen témák és elbeszélési módok jelentek meg a regényekben. A könyveket ezután kategóriákra bontották és pontozták őket „veszélyességük” szerint. Danyi Zoltán 2015-ös prózakötete, A dögeltakarító például 12 pontot kapott, mert komplexen reflektál a délszláv háborúra és nem feketén-fehéren mutatja be a hősöket és a bűnösöket. Az Algériában megjelent disztópiák ehhez képest jóval magasabb pontokat kaptak. Mustapha Benfodil 2018-as könyve, a Body Writing például 20-at. És minél nagyobb hatása volt egy könyvnek, annál nagyobb pontszáma lett. Ezzel együtt az irodalom számokká alakítása persze nem volt egyszerű feladat, a kutatóknak sok dilemmával kellett megbirkózniuk.

Az irodalmi szeizmográf megbízhatónak bizonyult, sikeresen megjósolták vele például az algériai konfliktusokat vagy a hegyi-karabahi háborút. Ennek ellenére 2020-ban a projektet leállították.

A krízisek előrejelzése az irodalom segítségével összességében mégis sikersztori volt.

Önkéntesek hálózatával létrehoztak egy olyan rendszert, amellyel figyelni lehet a társadalmi folyamatokat és akár meg is előzhető a baj. Bár a Cassandra-projekt véget ért, a német belügyminisztérium most arra kérte fel a kutatócsoportot, hogy vizsgálják meg, hogy Németország újraegyesítése után milyen sebek maradtak a társadalomban, emellett elképzelhető, hogy az EU biztonságpolitikájában még lesz szerepe az elért eredményeknek.

(The Guardian)

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Rózsa Lajos: Az öncélú és felesleges tudományos kutatások nyilvánvaló nélkülözhetetlensége

Az ökológus könyvespolca rovat ezennel elindul. Stephen Hawking utolsó műve, a Rövid válaszok nagy kérdésekre csupa alapvető kérdésről szól Rózsa Lajos biológus szerint, istenhitről, ősrobbanásról, emberiség más bolygókra költözéséről és a mesterséges intelligencia veszélyeiről, de nem szól semmiről, ami a nemzetgazdaság lendületét fokozná. 

...
Nagy

Rádai Zoltán: A tudomány szerepe a morális értékrend jövőjében

Helytelen embert ölni? Remélhetőleg a legtöbb ember számára a válasz „igen”. Vajon tartózkodnunk kell a tudományos gondolkodásmódtól, mikor értékrendről, erkölcsről beszélünk? Az ökológus könyvespolca Sam Harris The Moral Landscape című könyvével folytatódik.

...
Kritika

Ken Liu még apokaliptikusabb képet fest az emberiség közeljövőjéről

A kínai származású amerikai Ken Liu generációjának egyik legeredetibb novellistája, új kötetének pedig alaposan megágyazott a disztópikus 2020-as év.

SZÓRAKOZÁS
...
Kritika

A Szürke Ember szuperhősként menekül és száguld országokon át

Courtland Gentry bérgyilkos, a CIA szebb napokat látott árnyékügynökségének, a Sierra alakulatnak egyik utolsó tagja, akit csak a „Szürke Ember”-ként ismernek és emlegetnek. 

...
Szórakozás

Karafiáth Orsolya: Simán belefér, hogy dalszövegíróként az árnyékban maradok

Karafiáth Orsolya szeret helyzetbe hozni másokat. Életművét át- meg átszövik a médium-, illetve műnemváltások, és izgalmas projektek keretében alakulnak dallá a sorai. Az íróként, költőként, fordítóként és publicistaként is aktív szerzőt ezúttal a megzenésített szövegeiről kérdeztük.

...
Szórakozás

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek feldolgozzák az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A végeredmény egy látványos, naturális film lett, de nem emiatt fogunk rá emlékezni.

A hét könyve
Kritika
Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról
...
Szórakozás

„Egy ügynök, aki feldob” – Pajor Tamás

„Nem vagyok Frank Zappa, nem vagyok Franz Kafka / budai srác vagyok, bejárok Franzstadtba” – suttogja A keskeny úton című szerzeményében Pajor Tamás, aki a foglalkozását firtató kérdésemre dalszerzőként, prédikátorként, performerként, metafizikai munkásként és talpas gondolkodóként írja körül magát. Hívhatnánk persze szózenésznek is, hiszen a stand-upból, versből és a slam poetryből egy nyomokban Rejtő és Bereményi világára is emlékeztető, viszont csak rá jellemző előadói nyelvet alkotott.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

2022 legjobb könyvei: 50-41.

Az év vége a számvetés ideje, így teszünk mi is: novemberben húztunk egy határt, és elkezdtük összegyűjteni a kedvenc olvasmányainkat. Szépirodalmi listánk szubjektív, és csak azokból válogattunk, amelyeket olvastunk, és amelyek megérintettek, felráztak, elgondolkodtattak, megnevettettek, megleptek minket. Így olvastunk mi 2022-ben.

...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...

Az Abigél a háború, a veszteség és a konspiráció regénye is [A Szabó Magda-titok 1.]

...

Tíz példamutató nő, tíz kiváló szakmai életút - Ezeket tanultam a Túl a plafonon beszélgetéseiből

...

Harry Potter vs. Jókai: a kötelezőkről szóló vitát nem lehet ennyire leegyszerűsíteni

...

Miért nem kapnak díjakat a női írók?