A Cassandra-projekt: Megjósolhatják a regények, hogy mikor lesz a következő háború?

A Cassandra-projekt: Megjósolhatják a regények, hogy mikor lesz a következő háború?

Három évvel ezelőtt egy német egyetem akadémikusai izgalmas együttműködésbe kezdtek a hadsereggel. Regények segítségével próbálták meghatározni, hogy mikor lesz a következő háborús konfliktus. Vajon sikerrel jártak? A The Guardian hosszú cikkben elemezte a munkájukat, amelynek neve Cassandra-projekt. Mint kiderült, a kutatásban Danyi Zoltán A dögeltakarító című könyvét is vizsgálták. 

Nyitókép: Isabelle Holz, Prof. Dr. Wertheimer, Florian Rogge (Fotó: Bettina Flitner)

Forgách Kinga | 2021. július 08. |

2018 februárjában érdekes együttműködés kezdődött Németország egyik legismertebb felsőoktatási intézménye, a Tübingeni Egyetem és a német hadsereg között.

Az úgynevezett Cassandra-projekt célja nem kevesebb volt, mint hogy az egyetem kutatói segítséget nyújtsanak a jövő előrejelzésében a német honvédelmi minisztérium számára.

Az akadémikusok, akik részt vettek a munkában, nem MI-szakértők voltak és nem is politikai elemzők, hanem irodalomtudósok, akiket az összehasonlító irodalomtudomány professzora, Jürgen Wertheimer vezetett.

A csoport eleinte bizonytalan volt abban, hogy a projektet nyilvánosságra hozzák-e, ugyanis tartottak az esetleges támadásoktól. Az aggodalom azonban felesleges volt, ugyanis a munkájukat nem igazán vette komolyan a sajtó. A Neckar-Chronik nevű lap bájosnak, ugyanakkor reménytelenül naivnak nevezte az ötletet, hogy az irodalom segíthet a polgárháborúkra és humanitárius katasztrófákra való felkészülésben. A közvéleményből tehát nem váltott ki dühöt vagy félelmet a kutatás, sokan inkább őrültségnek tartották az egészet.

Utóbbi azonban tulajdonképpen passzolt is a projekthez, hiszen a prófétákat és jósokat mindig is bolondnak tartották és nem vették komolyan. Így volt ez már kutatás névadójával, Kasszandrával is, aki egy átok miatt mindent előre látott, de senki nem hitt neki. A gondolat, hogy az írók tekinthetők modernkori Kasszandráknak, persze még úgy is kissé túlzásnak tűnhet, ha az internet tele van olyan sztorikkal, amikor könyvbeli események valósággá váltak. Elég csak George Orwellt és az 1984-et említeni, amelyben megjósolta például a „teleképeket”, a kamerákkal ellátott televíziókat, amelyek arcfelismerésre is képesek. Vagy H.G. Wellst, aki az atombombák megszületését jelezte előre.

Wertheimer viszont abból indult ki, hogy a nagy íróknak van egyfajta extra érzékenysége. Az irodalom éppen ezért képes arra, hogy visszatükrözze azokat a szociális trendeket, hangulatokat, társadalmi konfliktusokat, amelyeket a politika nem tárgyal, csak ha már beütött a baj. A professzor egyik kedvenc példája erre Christina Wolf, aki éppen Kasszandra-mítoszát parafrazálta, könyve 1983-ban jelent meg. A Kasszandrában a trójai mondakör egészen sajátos megközelítését láthatjuk a tragikus sorsú trójai királylány nézőpontjából. Az NDK-ban élő író könyve maga is egy figyelmeztetés volt, amelyet figyelmen kívül hagytak.

Wertheimer elmélete szerint a kortárs regényekre úgy kellene tekinteni, mint irodalmi szeizmográfokra, amelyek meg tudják mutatni, melyek azok a konfliktusok, amelyek bármikor kirobbanhatnak, így a könyvek segítségével akár életeket is lehetne menteni. 

Ez pedig megváltoztathatja a bölcsészettudományok hasznáról kialakított közvélekedést is.

Wertheimer ezért úgy érezte, amikor megkezdődött a német védelmi minisztériummal való egyeztetés, majd együttműködés, hogy a csapatával egyedülálló lehetőséget kaptak arra, hogy megmutassák, mit is tud az irodalom.

A krízisek megjóslása a 21. század egyik nagy mániája, igaz, jellemzően ezt nem az irodalomra szokták bízni, a nagyhatalmak elsősorban a tömeges adatelemzésbe és a mesterséges intelligenciába invesztálnak, hogy többet megtudjanak a lehetséges veszélyekről. Wertheimer kutatócsapatának módszere ehhez képest elég lassúnak bizonyult. Eleinte úgy gondolták, hogy a munkájuk nagy részében a könyvtárban fognak majd olvasni, de aztán rá kellett ébredniük, hogy sokkal több idegen nyelvet kéne ismerniük ahhoz, hogy ez a munka valódi rálátást adjon a világ eseményeire. Megfontolták a szövegbányászat alkalmazását is, ugyanakkor ez a módszer éppen a szövegek mélyebb rétegeinek, ellentmondásainak feltárására, a metaforák megfejtésére nem lett volna alkalmas. Éppen ezért döntöttek úgy végül, hogy az irodalom intézményrendszerére bízzák magukat;

azt kezdték vizsgálni, hogyan fogadták a szövegeket az egyes országokban, mely könyvek voltak sikeresek és melyek ütötték ki a biztosítékot, melyek kaptak díjakat és melyeket tiltották be.

Az idegen nyelvek esetén a helyi kritikusokat, írókat, irodalmárokat keresték fel, hogy segítséget kérjenek, így elkezdett egy elég jó rendszer felépülni, amely már meg tudta jósolni, hogy a következő egy évben milyen konfliktusok alakulhatnak ki. A Cassandra-projekt azonban ennél tovább akart menni: 5-7 évre előre szerettek volna előrejelzést adni. A német honvédelmi minisztériumban végül úgy döntöttek, hogy két évig támogatják a kutatók munkáját, cserébe azt kérték, hogy dolgozzanak ki egy módszert, amelynek segítségével az irodalmi intuíciókat használható információkká tudják alakítani a hadsereg számára, és dolgozzanak ki olyan „érzelmi térképeket”, amelyek megmutatják, hogy mely régiókban lehet krízisre számítani.

A feladat tehát nagy volt, a humántudományok nyelvét át kellett fordítani a természettudományok nyelvére. A kihívást Julian Schlicht segített megoldani, aki 2019-ben csatlakozott a csoporthoz.

A tét az volt, hogy a művek kritikai fogadtatását valahogy használható adatokká tudják alakítani.

A kutatóknak ki kellett fejleszteniük egy kockázati pontrendszert, amely olyan tényezők alapján határoztak meg, mint hogy milyen könyveket cenzúráztak, milyen botrányok voltak, milyen díjakat kaptak a művek és az írók, illetve, hogy milyen témák és elbeszélési módok jelentek meg a regényekben. A könyveket ezután kategóriákra bontották és pontozták őket „veszélyességük” szerint. Danyi Zoltán 2015-ös prózakötete, A dögeltakarító például 12 pontot kapott, mert komplexen reflektál a délszláv háborúra és nem feketén-fehéren mutatja be a hősöket és a bűnösöket. Az Algériában megjelent disztópiák ehhez képest jóval magasabb pontokat kaptak. Mustapha Benfodil 2018-as könyve, a Body Writing például 20-at. És minél nagyobb hatása volt egy könyvnek, annál nagyobb pontszáma lett. Ezzel együtt az irodalom számokká alakítása persze nem volt egyszerű feladat, a kutatóknak sok dilemmával kellett megbirkózniuk.

Az irodalmi szeizmográf megbízhatónak bizonyult, sikeresen megjósolták vele például az algériai konfliktusokat vagy a hegyi-karabahi háborút. Ennek ellenére 2020-ban a projektet leállították.

A krízisek előrejelzése az irodalom segítségével összességében mégis sikersztori volt.

Önkéntesek hálózatával létrehoztak egy olyan rendszert, amellyel figyelni lehet a társadalmi folyamatokat és akár meg is előzhető a baj. Bár a Cassandra-projekt véget ért, a német belügyminisztérium most arra kérte fel a kutatócsoportot, hogy vizsgálják meg, hogy Németország újraegyesítése után milyen sebek maradtak a társadalomban, emellett elképzelhető, hogy az EU biztonságpolitikájában még lesz szerepe az elért eredményeknek.

(The Guardian)

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Rózsa Lajos: Az öncélú és felesleges tudományos kutatások nyilvánvaló nélkülözhetetlensége

Az ökológus könyvespolca rovat ezennel elindul. Stephen Hawking utolsó műve, a Rövid válaszok nagy kérdésekre csupa alapvető kérdésről szól Rózsa Lajos biológus szerint, istenhitről, ősrobbanásról, emberiség más bolygókra költözéséről és a mesterséges intelligencia veszélyeiről, de nem szól semmiről, ami a nemzetgazdaság lendületét fokozná. 

...
Nagy

Rádai Zoltán: A tudomány szerepe a morális értékrend jövőjében

Helytelen embert ölni? Remélhetőleg a legtöbb ember számára a válasz „igen”. Vajon tartózkodnunk kell a tudományos gondolkodásmódtól, mikor értékrendről, erkölcsről beszélünk? Az ökológus könyvespolca Sam Harris The Moral Landscape című könyvével folytatódik.

...
Kritika

Ken Liu még apokaliptikusabb képet fest az emberiség közeljövőjéről

A kínai származású amerikai Ken Liu generációjának egyik legeredetibb novellistája, új kötetének pedig alaposan megágyazott a disztópikus 2020-as év.

Az Esterházy-szám
...
Nagy

1 archívum, 1 élet - Pillanatfelvételek az Esterházy Péter-archívumról

Esterházy Péter irodalmi hagyatéka tavaly novemberben került Berlinbe, az első benyomásokról Madácsi-Laube Katalin, a Berlini Művészeti Akadémia Archívumának tudományos munkatársa írt személyes hangulatú beszámolót.

...
Nagy

Esterházynak helye van az iskolai oktatásban

"Esterházynak ott kell lennie a magyarórákon – még ha ehhez a lehetetlenségig leleményeseknek kell is lennünk."  Szilágyi Zsófia írása arról, hogyan lehet bevinni Esterházy Péter műveit az oktatásba. 

...
Nagy

Amikor Esterházy magyargondozását politikai mémmé olvasták félre

Az Így gondozd a magyarodat rövidített verzióját mára a célközönség lényegében negatív mémként használja, amelyen újra és újra felháborodva megerősítheti a belémérgezett kirekesztő önképet: mi egy vérből valók vogymuk." Fehér Renátó esszéje a politikai félreolvasásról.

...
Nagy

Németh Gábor: Arról, ami hiányzik

„Ez az ország, tehát „az olvasó országa” Esterházy Péter halálával elanyátlanodott, mintha, miként a közepes viccben, EP tényleg minden olvasó anyja lett volna az apja helyett is.” Németh Gábor esszéje Esterházy Péterről. 

...
Nagy

Esterházy Márton: „Péter zseni volt, én szakmunkás”

A fociláz kezdetektől jelen volt a négy Esterházy testvér életében. Egyöntetűen vallják, hogy Péter volt közülük a legtehetségesebb, de profiként Márton vitte a legtöbbre. A Könyves Magazinnak utóbbi elmesélte, milyenek voltak a korai és a felnőttkori közös futballozások, és hogy EP hogyan viselkedett a pályán és azon kívül.

...
Nagy

Mérő László: A katona és a matematikus

Milyen katona volt Esterházy Péter, tizennyolc évesen miért ment matematikusnak, és mi okozta az író életében a legnagyobb traumát? Minderre kitér Mérő László, Esterházy egykori katona- és évfolyamtársa Az ész segédigéi című könyvében.

A hét könyve
Kritika
Zadie Smith hőseinek a tévedés élethossziglani elfoglaltságot jelent
...
Nagy

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

A preraffaeliták művészete nem ért véget a festészettel, hiszen szenvedélyes és intenzív kapcsolatuk volt az irodalommal: inspirálta őket és írták is. Sőt, még a világ legszebb könyveihez is hozzátettek párat.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

...
Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

...
Nagy

Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Negyven éve jelent meg magyarul A Gyűrűk Ura, ennek alkalmából az Arcanumon válogattunk, hogyan írtak a szocializmusban Tolkienről, a fantasyről, és ki volt, aki az írót védelmébe vette.

...
Nagy

Az emberi psziché legsötétebb bugyraiba kalauzol A szomszéd lány

Újra kiadtáka modern horrorirodalom egyik olyan megkerülhetetlen sarokkövét, amit nemcsak a zsáner kedvelői, de a szerző, Jack Ketchum pályatársai is nagyra tartanak.

...
Nagy

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

Cannes-ban ma mutatják be Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét, amely Füst Milán azonos című regényén alapul. De mit tartott a korabeli kritika a könyvről és hogyan emlékezett vissza az író az alkotás éveire? Utánajártunk.

...
Kritika

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

Az első tömeges, regisztrált transzporttal 999 fiatal, férjezetlen lányt hurcoltak el Auschwitzba 1942-ben, hogy velük építtessék fel a tábort, amelyben aztán százezrek haltak meg. Heather Dune Macadam megrázó könyve, a 999 fogoly ezeknek a nőknek, gyerekeknek állít emléket.

Film / Színház / Muzsika
...
Kritika

Egy agancsos fiúból lesz a járvány utáni világ megváltója?

...
Nagy

Attenborough szerint most kell cselekednünk, különben nem lesz visszaút a bolygó számára

...
Nagy

A Netflix földbe döngölte Mark Millar jupiteri hagyatékát

...

A Büszkeség és balítélet nem lányregény, hanem az előítéletesség kritikája[Az Austen-projekt]

...

A rendszer vesztesei: szolgálólányok és hívők [10 perc Könyves]

...

Miért húz be minket még mindig A Szolgálólány meséje? [podcast]

...

AZ ELSŐ: DRAGOMÁN GYÖRGY