A Cassandra-projekt: Megjósolhatják a regények, hogy mikor lesz a következő háború?

A Cassandra-projekt: Megjósolhatják a regények, hogy mikor lesz a következő háború?

Három évvel ezelőtt egy német egyetem akadémikusai izgalmas együttműködésbe kezdtek a hadsereggel. Regények segítségével próbálták meghatározni, hogy mikor lesz a következő háborús konfliktus. Vajon sikerrel jártak? A The Guardian hosszú cikkben elemezte a munkájukat, amelynek neve Cassandra-projekt. Mint kiderült, a kutatásban Danyi Zoltán A dögeltakarító című könyvét is vizsgálták. 

Nyitókép: Isabelle Holz, Prof. Dr. Wertheimer, Florian Rogge (Fotó: Bettina Flitner)

Forgách Kinga | 2021. július 08. |

2018 februárjában érdekes együttműködés kezdődött Németország egyik legismertebb felsőoktatási intézménye, a Tübingeni Egyetem és a német hadsereg között.

Az úgynevezett Cassandra-projekt célja nem kevesebb volt, mint hogy az egyetem kutatói segítséget nyújtsanak a jövő előrejelzésében a német honvédelmi minisztérium számára.

Az akadémikusok, akik részt vettek a munkában, nem MI-szakértők voltak és nem is politikai elemzők, hanem irodalomtudósok, akiket az összehasonlító irodalomtudomány professzora, Jürgen Wertheimer vezetett.

A csoport eleinte bizonytalan volt abban, hogy a projektet nyilvánosságra hozzák-e, ugyanis tartottak az esetleges támadásoktól. Az aggodalom azonban felesleges volt, ugyanis a munkájukat nem igazán vette komolyan a sajtó. A Neckar-Chronik nevű lap bájosnak, ugyanakkor reménytelenül naivnak nevezte az ötletet, hogy az irodalom segíthet a polgárháborúkra és humanitárius katasztrófákra való felkészülésben. A közvéleményből tehát nem váltott ki dühöt vagy félelmet a kutatás, sokan inkább őrültségnek tartották az egészet.

Utóbbi azonban tulajdonképpen passzolt is a projekthez, hiszen a prófétákat és jósokat mindig is bolondnak tartották és nem vették komolyan. Így volt ez már kutatás névadójával, Kasszandrával is, aki egy átok miatt mindent előre látott, de senki nem hitt neki. A gondolat, hogy az írók tekinthetők modernkori Kasszandráknak, persze még úgy is kissé túlzásnak tűnhet, ha az internet tele van olyan sztorikkal, amikor könyvbeli események valósággá váltak. Elég csak George Orwellt és az 1984-et említeni, amelyben megjósolta például a „teleképeket”, a kamerákkal ellátott televíziókat, amelyek arcfelismerésre is képesek. Vagy H.G. Wellst, aki az atombombák megszületését jelezte előre.

Wertheimer viszont abból indult ki, hogy a nagy íróknak van egyfajta extra érzékenysége. Az irodalom éppen ezért képes arra, hogy visszatükrözze azokat a szociális trendeket, hangulatokat, társadalmi konfliktusokat, amelyeket a politika nem tárgyal, csak ha már beütött a baj. A professzor egyik kedvenc példája erre Christina Wolf, aki éppen Kasszandra-mítoszát parafrazálta, könyve 1983-ban jelent meg. A Kasszandrában a trójai mondakör egészen sajátos megközelítését láthatjuk a tragikus sorsú trójai királylány nézőpontjából. Az NDK-ban élő író könyve maga is egy figyelmeztetés volt, amelyet figyelmen kívül hagytak.

Wertheimer elmélete szerint a kortárs regényekre úgy kellene tekinteni, mint irodalmi szeizmográfokra, amelyek meg tudják mutatni, melyek azok a konfliktusok, amelyek bármikor kirobbanhatnak, így a könyvek segítségével akár életeket is lehetne menteni. 

Ez pedig megváltoztathatja a bölcsészettudományok hasznáról kialakított közvélekedést is.

Wertheimer ezért úgy érezte, amikor megkezdődött a német védelmi minisztériummal való egyeztetés, majd együttműködés, hogy a csapatával egyedülálló lehetőséget kaptak arra, hogy megmutassák, mit is tud az irodalom.

A krízisek megjóslása a 21. század egyik nagy mániája, igaz, jellemzően ezt nem az irodalomra szokták bízni, a nagyhatalmak elsősorban a tömeges adatelemzésbe és a mesterséges intelligenciába invesztálnak, hogy többet megtudjanak a lehetséges veszélyekről. Wertheimer kutatócsapatának módszere ehhez képest elég lassúnak bizonyult. Eleinte úgy gondolták, hogy a munkájuk nagy részében a könyvtárban fognak majd olvasni, de aztán rá kellett ébredniük, hogy sokkal több idegen nyelvet kéne ismerniük ahhoz, hogy ez a munka valódi rálátást adjon a világ eseményeire. Megfontolták a szövegbányászat alkalmazását is, ugyanakkor ez a módszer éppen a szövegek mélyebb rétegeinek, ellentmondásainak feltárására, a metaforák megfejtésére nem lett volna alkalmas. Éppen ezért döntöttek úgy végül, hogy az irodalom intézményrendszerére bízzák magukat;

azt kezdték vizsgálni, hogyan fogadták a szövegeket az egyes országokban, mely könyvek voltak sikeresek és melyek ütötték ki a biztosítékot, melyek kaptak díjakat és melyeket tiltották be.

Az idegen nyelvek esetén a helyi kritikusokat, írókat, irodalmárokat keresték fel, hogy segítséget kérjenek, így elkezdett egy elég jó rendszer felépülni, amely már meg tudta jósolni, hogy a következő egy évben milyen konfliktusok alakulhatnak ki. A Cassandra-projekt azonban ennél tovább akart menni: 5-7 évre előre szerettek volna előrejelzést adni. A német honvédelmi minisztériumban végül úgy döntöttek, hogy két évig támogatják a kutatók munkáját, cserébe azt kérték, hogy dolgozzanak ki egy módszert, amelynek segítségével az irodalmi intuíciókat használható információkká tudják alakítani a hadsereg számára, és dolgozzanak ki olyan „érzelmi térképeket”, amelyek megmutatják, hogy mely régiókban lehet krízisre számítani.

A feladat tehát nagy volt, a humántudományok nyelvét át kellett fordítani a természettudományok nyelvére. A kihívást Julian Schlicht segített megoldani, aki 2019-ben csatlakozott a csoporthoz.

A tét az volt, hogy a művek kritikai fogadtatását valahogy használható adatokká tudják alakítani.

A kutatóknak ki kellett fejleszteniük egy kockázati pontrendszert, amely olyan tényezők alapján határoztak meg, mint hogy milyen könyveket cenzúráztak, milyen botrányok voltak, milyen díjakat kaptak a művek és az írók, illetve, hogy milyen témák és elbeszélési módok jelentek meg a regényekben. A könyveket ezután kategóriákra bontották és pontozták őket „veszélyességük” szerint. Danyi Zoltán 2015-ös prózakötete, A dögeltakarító például 12 pontot kapott, mert komplexen reflektál a délszláv háborúra és nem feketén-fehéren mutatja be a hősöket és a bűnösöket. Az Algériában megjelent disztópiák ehhez képest jóval magasabb pontokat kaptak. Mustapha Benfodil 2018-as könyve, a Body Writing például 20-at. És minél nagyobb hatása volt egy könyvnek, annál nagyobb pontszáma lett. Ezzel együtt az irodalom számokká alakítása persze nem volt egyszerű feladat, a kutatóknak sok dilemmával kellett megbirkózniuk.

Az irodalmi szeizmográf megbízhatónak bizonyult, sikeresen megjósolták vele például az algériai konfliktusokat vagy a hegyi-karabahi háborút. Ennek ellenére 2020-ban a projektet leállították.

A krízisek előrejelzése az irodalom segítségével összességében mégis sikersztori volt.

Önkéntesek hálózatával létrehoztak egy olyan rendszert, amellyel figyelni lehet a társadalmi folyamatokat és akár meg is előzhető a baj. Bár a Cassandra-projekt véget ért, a német belügyminisztérium most arra kérte fel a kutatócsoportot, hogy vizsgálják meg, hogy Németország újraegyesítése után milyen sebek maradtak a társadalomban, emellett elképzelhető, hogy az EU biztonságpolitikájában még lesz szerepe az elért eredményeknek.

(The Guardian)

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Rózsa Lajos: Az öncélú és felesleges tudományos kutatások nyilvánvaló nélkülözhetetlensége

Az ökológus könyvespolca rovat ezennel elindul. Stephen Hawking utolsó műve, a Rövid válaszok nagy kérdésekre csupa alapvető kérdésről szól Rózsa Lajos biológus szerint, istenhitről, ősrobbanásról, emberiség más bolygókra költözéséről és a mesterséges intelligencia veszélyeiről, de nem szól semmiről, ami a nemzetgazdaság lendületét fokozná. 

...
Nagy

Rádai Zoltán: A tudomány szerepe a morális értékrend jövőjében

Helytelen embert ölni? Remélhetőleg a legtöbb ember számára a válasz „igen”. Vajon tartózkodnunk kell a tudományos gondolkodásmódtól, mikor értékrendről, erkölcsről beszélünk? Az ökológus könyvespolca Sam Harris The Moral Landscape című könyvével folytatódik.

...
Kritika

Ken Liu még apokaliptikusabb képet fest az emberiség közeljövőjéről

A kínai származású amerikai Ken Liu generációjának egyik legeredetibb novellistája, új kötetének pedig alaposan megágyazott a disztópikus 2020-as év.

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

5 érdekesség, amit eddig talán nem tudtál James Baldwinról

2000 oldalas aktája volt róla az FBI-nak, éjszaka írt, volt ifjúsági miniszter és egy darabig prédikátor is. Ismerd meg a Ha a Beale utca mesélni tudna szerzőjét.

...
Szórakozás

10+1 adaptáció, amiket az év második felében nézünk

Az év második felében is rengeteg adaptáció kerül a mozikba, streaming-csatornákra – most ezekből mutatunk meg párat, olyanokat, amelyek magyarul is olvashatók.

...
Szórakozás

A Meggyőző érvek egy újragondolt Fleabag, talpig empírben

A Meggyőző érveket Jane Austen legérettebb, legkiforrottabb regényeként szokták emlegetni. A legújabb netflixes feldolgozásban Dakota Johnson próbál új életet lehelni a történetbe – felemás sikerrel.

A hét könyve
Kritika
Ahol háború van és fájdalmas választóvonalak, ott nem lesznek győztesek
...
Nagy

Meg kell ismernünk a női írókat, akiket elfelejtettünk

Új podcast-sorozatunkban arra tettünk kísérletet, hogy visszamenőlegesen is megismerjük és feltárjuk elfeledett női szerzőink életútját, életművét. Az egyes epizódokban olyan írók, költők pályáját jártuk körbe mint Szendrey Júlia, Czóbel Minka, Karig Sára, Kádár Erzsébet, Lesznai Anna vagy Galgóczi Erzsébet. Elindult a N/ők is írtak.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

2021-ben a magyar szépirodalmi díjak 39 százaléka jutott női szerzőnek

Két évvel ezelőtt drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén a SZÍN. Egy kutatás során arra jutottak, hogy az irodalmi díjaknak Magyarországon csak a 18%-át kapták nők a felmérést megelőző másfél évtizedben. A díjmonitoring ezután is folytatódott, most Horváth Györgyi összefoglalóját olvashatjátok arról, hogyan alakult azóta a helyzet. 

...
Kritika

A Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah regényében a történelem csak háttér az élethez

Az Utóéletek fülszövege megtévesztő: nem a háborúról vagy a halálról, hanem az életről szól. Mindarról, ami a történelem árnyékában zajlik. Ha a könyv egzotikus afrikai helyszínétől eltekintünk, ez az élet semmiben sem különbözik a miénktől.

...
Zöld

Az elsivatagosodott Alföldön betyárra és rendőrre is lecsap egy ősi veszedelem

Az Ingókövek és az Elveszett Gondvána után új regényében a cli-fit vegyíti a krimivel és az easternnel a szolnoki születésű jogász és író Lőrinczy Judit. Az utolsó tanú a közeljövő Magyarországára vezet, amikorra a klímakatasztrófa könyörtelenül átalakította az életfeltételeket, és elszabadított egy ősi fenyegető erőt is.

...

Ránki Sára bűnügyi nyelvész: Klemperer leírta, hogyan erőszakolja meg a hatalom a nyelvet

...

Bódis Kriszta: Számomra úgy van értelme az életnek, ha változást hozok

...

Számoljuk fel az emberközpontúságunkat! [Ms. Columbo Olvas]

...

Litkai Gergely: Multidolgozóként minden bűnt elkövettem a természettel