Ken Liu még apokaliptikusabb képet fest az emberiség közeljövőjéről
Kritika ken_liu agave sci-fi

Ken Liu még apokaliptikusabb képet fest az emberiség közeljövőjéről

A kínai származású amerikai Ken Liu generációjának egyik legeredetibb novellistája, aki több műfajban is maradandót alkot: ír monumentális fantasy-trilógiát, a legfontosabb kortárs kínai sci-fi írók fordítója, esszéjéből balettelőadás készül, novelláit a Netflix fedezi fel magának. Az istenekkel nem lehet végezni a szerző második novelláskötete.

Apró Annamária | 2020. december 15. |

Ken Liu fantasztikus történeteiben egyedi módon keveredik a kínai mitológia a transzhumanizmussal, a mágikus realizmussal és a steampunkkal – írtuk a 2018-ban magyarul is megjelent A papírsereglet és más történetek című novelláskötetéről, mely a legrangosabb fantasy-díjakat nyerte el. Az istenekkel nem lehet végezni Liu második novelláskötete, a 2012 és 2020 között íródott rövid történetek pedig témafelvetésükben kapcsolódnak a Papírsereglethez, de talán még apokaliptikusabb képet festenek az emberiség közeljövőjéről. A tizennyolc novella legtöbbje sci-fi, a fantasy és a mágikus realizmus műfaja visszaszorul, emellett a személyesség és érzelmesség ebben a kötetben jóval kevesebb szerepet kap, holott a hívószavak megegyeznek: Isten, haza, család. Csak az istenek itt digitális szörnyek, akik a bolygó pusztulásán vagy annak megmentésén feszülnek egymásnak, a haza egy elhagyott, majd újra terraformált bolygó vagy egy emlékkép a fizikai síkról, a család egy adathalom, amelyben a mintázatok nem a formális logika szerint ismétlődnek és öröklődnek tovább. Liu szereplői a legtöbb történetben globális harcot folytatnak, melyben háttérbe szorul a relativizálódó én, vagy éppen a testi lét feladására kényszerül a menekülni vágyó, az öröklétet digitalizálva elérő (más szóval fizikailag kihaló) emberi szellem.

Ken Liu
Az istenekkel nem lehet végezni
Ford.: Benkő Ferenc, Farkas Veronika, Juhász Viktor, Molnár Berta Eleonóra, Orosz Anna, Pék Zoltán, Sárpátki Ádám, Agave, 2020, 340 oldal
-

A kötet megjelentetésére nagyszerű kiadói választás volt a 2020-as, önmagában is disztópikus év, mikor a társadalmi távolságtartás miatt munkánk, tanulmányaink, kapcsolataink mind digitális színtérre terelnek minket. A novellák logikáját követve a megannyi apró cellába zárt, a földi erőforrásokat felelőtlenül és pazarlóan, valamint tulajdonképpen feleslegesen felhasználó hús-vér megtestesülés megszűnhetne, adattartalmuk, gondolati mintázatuk, emlékeik feltölthetőek lennének egy felhőbe.

Rövid út a fenntarthatóság felé.

A mesterséges intelligencia és a szingularitás (vagyis mikor a technológiai fejlődés annyira felgyorsul, hogy az emberek nem képesek azt teljesen megérteni, követni, bejósolni a folyamatokat) három, egymással szorosan összekapcsolódó novellában jelenik meg (Az istenek nem tűrik a béklyót, Az istenekkel nem lehet végezni, Az istenek nem haltak meg hiába). A folytatásos történet főszereplője az édesapját gyászoló, majd őt digitálisan feltöltött tudatként részben visszakapó kislány, aki epikus háborúba keveredik a digitális istenek világában, miközben a földi élet egyre inkább ellehetetlenül. A tiszta, naiv amerikai kislány Liu visszatérő hőse, különböző formáiban transzfikcionálisan vándorol szövegeiben, a gyermeki lelemény és a mindenre rácsodálkozás egyszerre jelenik meg karakterében, ezáltal tökéletes alanya az olvasó számára egyszerre ismeretlen és ismerős univerzumok felfedezésére.

Az Akik maradtak ugyanezen gondolatkísérlet világában játszódik: „A Szingularitás után a legtöbben a halált választották. A halottak sajnálnak minket, és lemaradtaknak neveznek, mintha olyan balszerencsés lelkek lennénk, akik nem értek időben a mentőcsónakhoz. El sem tudják képzelni, hogy mi itt akartunk maradni. Ezért évről évre fáradhatatlanul próbálkoznak gyermekeink elrablásával.” Ezen történetben a fő hangsúly a generációk közötti szakadékon van, mely a még testtel rendelkező, a már feltöltött tudatú, valamint a már digitális térben született „emberek” között húzódik. Az ősi és új egymásnak feszülése, valamint a civilizáció fennmaradása valamiféle emlékezetben vagy tárgyi emlékben szintén visszatérő téma a kötetben.

Az angol eredeti címadó novellája A rejtett lány (Hidden girl); Liu ebben a szövegben talál vissza a sci-fi hideg és elidegenedett világából a mágikus realizmus költői, sűrű szimbólumrendszerrel körbeszőtt univerzumába.

Itt újra megjelenik a kínai mitológia mint díszlet, háttér és gondolkodásmód, a családjától elszakított, majd bérgyilkosnak kiképzett lány az idő és a tér szövetét feltépve, a különböző dimenziók között ugrálva lép saját útjára. A Hét születésnap és a Vágás szintén a kötet poétikus, haiku-szerű részét erősíti, a Szürke Nyúl, Bíbor Kanca, Szénfekete Párduc pedig a műfaji határokkal játszik; a történet egyszerre sci-fi és fantasy, az apokaliptikus jövőképet a varázslat lehetősége és a kínai mitológia szimbólumai teszik teljessé.

Liu novellái a személyes tartalmaktól az univerzális felé tolódnak ezúttal, apokaliptikus szövegeit pedig a jelenhez viszonyított, patikamérlegen kimért közelség-távolság, az ismerősség és mégis elidegenítettség teszi hátborzongatóvá.

Spekulatív fikcióiban napjaink legégetőbb, egyben legismerősebb problémáiból indul ki, a globális felmelegedés, a túlfogyasztás, a fenntarthatatlan fejlődés spirálján lefelé csúszó emberiséget rajzolja meg úgy, hogy csak két-három logikai lépést ugrik előre időben és térben. Ettől az általa vázolt világvége szédítően közeli és fenyegető, jelen tevékenységünk egyértelmű következménye lesz. Liu elidegenítő szándéka világos, a kötet legerősebb szövegei mégis azok, ahol nem csak a hideg logikai számítás és a tudományosan levezetett háttérrel megrajzolt posztapokaliptikus világ jelenik meg, hanem benne az individuum és annak érzései is olyan formában, mellyel még azonosulni lehet.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Ken Liu: Olyan világban élünk, ahol a Google-t tartják az igazság alapkövének

...
Beleolvasó

Űropera, steampunk és mágikus realizmus keveredik Ken Liu novelláiban

...
Hírek

Scalzi, Ken Liu és Kloos novellái is életre kelnek a Netflix új animációs sorozatában

...
Podcast

Boldizsár Ildikó: Hétmilliárd individuum csap össze ahelyett, hogy közösséget alkotna

A Delonghival közös új podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. A Túl a plafonon podcast második vendége Boldizsár Ildikó mesekutató, író.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Egy Rembrandt még ma is képes felbolygatni a világot

...
Sándor Anna

Boldizsár Ildikó: Nem a mese gyógyít, hanem az a világkép és gondolkodásmód, amibe a mese bekapcsol

...
Forgách Kinga

A halállal játszanak a gyászukkal magukra hagyott gyerekek

Hírek
...
Gyerekirodalom

Szabad szerelmesnek lenni, ha az ember gyászol?

...
Hírek

George Szirtes romló kulturális állapotokról, kivéreztetésről, és az ennek ellenére megszülető kiváló művekről mesélt

...
Hírek

Michelle Obama inspirálta az iráni elnök feleségét

...
Hírek

27 ezer Marvel-képregényt olvasott el, könyvben írta meg a tapasztalatait

...
Beleolvasó

Miként lesz a falu gazdaságának fellendítője a Hangya szövetkezet, majd a szexuális segédeszközök gyártása?

...
Hírek

Britney Spears húga botránykönyvben teregeti ki a családi szennyest

...
Hírek

Prőhle Gergely: Esterházy könyvei által kirajzolódik egy irodalmi kapcsolatrendszer

...
Hírek

Végre megérkezett A Gyűrűk Ura-sorozat címe és első teasere

...
Hírek

Dokumentumfilm készült az első magyar nyelvű szövegemlékről

2021 legjobb könyvei
...
Nagy

2021 legjobb könyvei: 10-1.

...
Nagy

2021 legjobb könyvei: 20-11.

...
Nagy

2021 legjobb könyvei: 30-21.