Milyen volt az igazi Édes Annák élete?

„Édes Anna egy tünemény. Olyan jó lány, amilyenre nincs példa. A Krisztinavárosban, regényem színhelyén valóságos legenda támad Édes Anna jelentéktelen személyecskéje körül” – így mutatta be Kosztolányi Dezső egy 1926-os interjúban az akkor még csak készülő regénye hősét. A csendes, szorgalmas, majd gazdáit álmukban megölő cselédlány alakja azóta az elfojtások irodalmi szimbólumává vált, motivációiról, a gyilkosságig vezető útról számos elmélet született, az Édes Anna pedig ma egyike Kosztolányi Dezső leghíresebb regényeinek.

Kosztolányi Dezső
Édes Anna
Helikon, 2022, 281 oldal
-

Hogy mi adta a szikrát az írónak, arról megoszlanak a vélemények. Kosztolányiné Harmos Ilona utóbb úgy emlékezett, hogy egy téli vasárnap délután az ő fejében derengett fel egy kép a tökéletes cselédlányról („egyszerre hirtelenül felvillant bennem az a gondolat, hogy ilyen leányt nem mernék a házamban tartani, mert aki ennyire öntudatlan, az éppen öntudatlanságában valami rémült cselekedetre képes”), és ez inspirálta Kosztolányit az Édes Anna megírására. Ugyanakkor az író akár a korabeli sajtóhírekből is tájékozódhatott. Abban az időben nagy port vert fel két olyan bűnügy is (Schmidt Anna, illetve Kovács Magdolna esete), ahol az elkövetők cselédlányok voltak, és mindketten a gazdasszonyukat gyilkolták meg.

-

Kép: Schmidt Albin/Fortepan

Kosztolányit viszont egykori interjúja szerint nem elsősorban a gyilkosság foglalkoztatta: „Azt akarom megértetni és bizonyítani, hogy nem élünk külön életet, hanem egymásban és egymás által élünk mi emberek. A magunk egyénisége, a mi lényegünk embertársaink lelkében tükröződik. Azt mondom, hogy minden bizonytalan, csak egy bizonyos van és ez az egy: az irgalom”.

De milyen esélyei voltak annak idején egy Édes Annához hasonló háztartási alkalmazottnak? Mit szabadott egy cselédnek, hogyan tagozódott be a gazdái életébe, és milyen előítéletekkel kellett szembenéznie? Egyáltalán kik lehettek cselédek, a munkába álláshoz milyen feltételeknek kellett eleget tenniük, milyen veszélyek leselkedtek rájuk a nagyvárosban, és szülőfalujukban hogyan fogadták a hazatérőket?

Budapesti nők címmel új olvasókört indítunk, ahol egy-egy klasszikus vagy kortárs művön keresztül vizsgáljuk meg a nők és a főváros kapcsolatát.

Kik voltak azok a nők, akik rajta hagyták kéznyomukat a városon? Melyek a tipikus női terek, milyen szabályok voltak sokáig érvényesek a nőkre, és hogyan próbálták az évek folyamán ezeket a szabályrendszereket szétfeszíteni, lazítani? Kik voltak a mindennapi élet láthatatlan mozgatói, meghatározó női művészei, alkotói, a város valós és fiktív femme fatale-jai, és nagyon is látható hősei? Beszélhetünk-e nők közötti szolidaritásról az elmúlt 150 év történelmi és társadalmi változásainak tükrében? Ilyen és ehhez hasonló kérdések is szóba kerülnek a Budapesti nők című olvasókörben, ahol a következő hónapokban mindig más könyvvel merülünk alá a város és a benne élő nők történetében.

Az olvasókört vezeti: Ruff Orsolya és Szeder Kata.

Az első olvasmány Kosztolányi Dezső Édes Anna című regénye lesz.

Mikor? 2024. január 30. 18 órakor.

Hol? Tompa 17 (1094 Budapest, Tompa u. 17/a)

A részvétel ingyenes.

Az esemény Facebook linkje ITT.

A projekt a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány anyagi támogatásával valósul meg.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Az igazi Édes Anna 20 évig nagyon fontos szerepet játszott Kosztolányi életében

...

Saját szoba: Édes Anna

...

A nők számára tragédiával ért fel, amikor láthatóvá vált a testük

Miért sokkolta a Monarchia asszonyait, amikor végre elhagyhatták a fűzőt, miért számított botrányosnak a maga idejében a körömlakk, miért tüntettek az első magyar szépségkirálynő ellen, és jó száz éve miért voltak sokszorosan kiszolgáltatott helyzetben a cselédlányok? Csak néhány izgalmas kérdés azok közül, melyeket Czingel Szilvia A női test alakváltozatai című új kötetében tárgyal. A szerzővel városi ízlésről, a cselédlányok közvetítő szerepéről és a menstruációs traumáról is beszélgettünk.

Kiemeltek
...

P. Szathmáry István: Izgatott, hogy milyen lehet alkotóként a frontvonalba kerülni

A jó krimiről és a rögös alkotói folyamatról mesél a Margó-díj shortlistese, P. Szathmáry István. 

...

A könyvek, amikért érdemes elindulni: október 9-én jön az Őszi Margó!

60 program, 11 külföldi szerző, 4 zenei-irodalmi est és középiskolásoknak szóló alternatív irodalomórák is lesznek.

...

Halász Rita: Holttér

Halász Rita novellája.

A hét könyve
Kritika
Az űrből nézve az élet csak apró dráma a világegyetemben
Totth Benedek: Az első kötet megírása már önmagában hőstett

Totth Benedek: Az első kötet megírása már önmagában hőstett

Az első Margó-díjas regény szerzője és az idei Margó-díj zsűritagja üzent az elsőkötetes szerzőknek. Interjú.

Hírek
...

Visky András, Nagy Koppány Zsolt és Ladik Katalin a Príma Primissima díj jelöltjei között

...

Íme Dan Brown új regényéből 5 prágai nevezetesség!

...

Most ezt lehet tudni az Amazon Negyedik szárny-adaptációjáról

...

Meghalt Jane Goodall világhírű etológus

...

Orvos-Tóth Noémi új kiadóhoz szerződött, otthagyja a Jelenkort

...

Ők az idei Nobel-díj legnagyobb esélyesei: Krasznahorkai is köztük van