Milyen volt az igazi Édes Annák élete?

„Édes Anna egy tünemény. Olyan jó lány, amilyenre nincs példa. A Krisztinavárosban, regényem színhelyén valóságos legenda támad Édes Anna jelentéktelen személyecskéje körül” – így mutatta be Kosztolányi Dezső egy 1926-os interjúban az akkor még csak készülő regénye hősét. A csendes, szorgalmas, majd gazdáit álmukban megölő cselédlány alakja azóta az elfojtások irodalmi szimbólumává vált, motivációiról, a gyilkosságig vezető útról számos elmélet született, az Édes Anna pedig ma egyike Kosztolányi Dezső leghíresebb regényeinek.

Kosztolányi Dezső
Édes Anna
Helikon, 2022, 281 oldal
-

Hogy mi adta a szikrát az írónak, arról megoszlanak a vélemények. Kosztolányiné Harmos Ilona utóbb úgy emlékezett, hogy egy téli vasárnap délután az ő fejében derengett fel egy kép a tökéletes cselédlányról („egyszerre hirtelenül felvillant bennem az a gondolat, hogy ilyen leányt nem mernék a házamban tartani, mert aki ennyire öntudatlan, az éppen öntudatlanságában valami rémült cselekedetre képes”), és ez inspirálta Kosztolányit az Édes Anna megírására. Ugyanakkor az író akár a korabeli sajtóhírekből is tájékozódhatott. Abban az időben nagy port vert fel két olyan bűnügy is (Schmidt Anna, illetve Kovács Magdolna esete), ahol az elkövetők cselédlányok voltak, és mindketten a gazdasszonyukat gyilkolták meg.

-

Kép: Schmidt Albin/Fortepan

Kosztolányit viszont egykori interjúja szerint nem elsősorban a gyilkosság foglalkoztatta: „Azt akarom megértetni és bizonyítani, hogy nem élünk külön életet, hanem egymásban és egymás által élünk mi emberek. A magunk egyénisége, a mi lényegünk embertársaink lelkében tükröződik. Azt mondom, hogy minden bizonytalan, csak egy bizonyos van és ez az egy: az irgalom”.

De milyen esélyei voltak annak idején egy Édes Annához hasonló háztartási alkalmazottnak? Mit szabadott egy cselédnek, hogyan tagozódott be a gazdái életébe, és milyen előítéletekkel kellett szembenéznie? Egyáltalán kik lehettek cselédek, a munkába álláshoz milyen feltételeknek kellett eleget tenniük, milyen veszélyek leselkedtek rájuk a nagyvárosban, és szülőfalujukban hogyan fogadták a hazatérőket?

Budapesti nők címmel új olvasókört indítunk, ahol egy-egy klasszikus vagy kortárs művön keresztül vizsgáljuk meg a nők és a főváros kapcsolatát.

Kik voltak azok a nők, akik rajta hagyták kéznyomukat a városon? Melyek a tipikus női terek, milyen szabályok voltak sokáig érvényesek a nőkre, és hogyan próbálták az évek folyamán ezeket a szabályrendszereket szétfeszíteni, lazítani? Kik voltak a mindennapi élet láthatatlan mozgatói, meghatározó női művészei, alkotói, a város valós és fiktív femme fatale-jai, és nagyon is látható hősei? Beszélhetünk-e nők közötti szolidaritásról az elmúlt 150 év történelmi és társadalmi változásainak tükrében? Ilyen és ehhez hasonló kérdések is szóba kerülnek a Budapesti nők című olvasókörben, ahol a következő hónapokban mindig más könyvvel merülünk alá a város és a benne élő nők történetében.

Az olvasókört vezeti: Ruff Orsolya és Szeder Kata.

Az első olvasmány Kosztolányi Dezső Édes Anna című regénye lesz.

Mikor? 2024. január 30. 18 órakor.

Hol? Tompa 17 (1094 Budapest, Tompa u. 17/a)

A részvétel ingyenes.

Az esemény Facebook linkje ITT.

A projekt a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány anyagi támogatásával valósul meg.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Az igazi Édes Anna 20 évig nagyon fontos szerepet játszott Kosztolányi életében

...

Saját szoba: Édes Anna

...

A nők számára tragédiával ért fel, amikor láthatóvá vált a testük

Miért sokkolta a Monarchia asszonyait, amikor végre elhagyhatták a fűzőt, miért számított botrányosnak a maga idejében a körömlakk, miért tüntettek az első magyar szépségkirálynő ellen, és jó száz éve miért voltak sokszorosan kiszolgáltatott helyzetben a cselédlányok? Csak néhány izgalmas kérdés azok közül, melyeket Czingel Szilvia A női test alakváltozatai című új kötetében tárgyal. A szerzővel városi ízlésről, a cselédlányok közvetítő szerepéről és a menstruációs traumáról is beszélgettünk.

Kiemeltek
...

Litkai Gergely podcastjának könyvajánlója: 2 könyv a fák erejéről

Ezeket olvasd, ha többet megtudnál a fákról.

...

Karin Smirnoff, Christoph Ransmayr, Clare Leslie Hall: mutatjuk, mit olvass az idei PesTextre

A PesText idén immár hetedik alkalommal hozza el Budapestre a világirodalom népszerű szerzőit. Könyveket ajánlunk a programokhoz.

...

Suzanne Collins, Jonathan Franzen, Philip Roth: íme, az elmúlt 30 év legjobb könyvei a Los Angeles Times szerint

Íme, az elmúlt 30 év legjobb 30 regénye az amerikaik szerint. Neked melyik a kedvenced?

A hét könyve
Kritika
„Meghalni is csak állva lehet” – Vérfagyasztó látlelet Hitler Németországáról
„Meghalni is csak állva lehet” – Vérfagyasztó látlelet Hitler Németországáról

„Meghalni is csak állva lehet” – Vérfagyasztó látlelet Hitler Németországáról

Meg lehet-e egyáltalán őrizni az érzelmeket, vagy a háború végleg elpusztítja a humanitást? Az Őrülten és halálosan a hét könyve.

Hírek
...

Itt A csütörtöki nyomozó klub Netflix-bemutatójának dátuma!

...

600 éves, 7 van belőle, mi az? A fekete kódex!

...

Nagy dobással készül David Attenborough a 99. születésnapján: az utolsó vadont is megmutatja

...

Szilágyi Ákos az idei Artisjus Irodalmi Nagydíjas

...

A rabszolga szemszögéből elmesélt Huckleberry Finn kalandjai kapta az idei Pulitzer-díjat

...

Bejelentették Az éhezők viadala új előzményfilmjének színészeit