Mit tennél, ha kiderülne, hogy egy elítélt „boszorkány” leszármazottja vagy? Alice Markham-Cantor még csak nyolcadikos volt, amikor meglepő felfedezést tett: távoli felmenője Martha Carrier, akit boszorkányság vádjával akasztottak fel Salemben 1692-ben.
Markham-Cantor először úgy reagált, ahogy minden tizennégy éves tenné: lelkesen hencegett híres ősével az iskolában. A történet azonban az évek múlásával sem hagyta nyugodni. Az egyetemen végül komolyan belevetette magát a boszorkányüldözések kutatásába – és amit talált, az egészen az idén júniusban megjelenő The Once & Future Witch Hunt (Az egykori és eljövendő boszorkányüldözés) című könyvéig repítette.
Amikor a kutató nekimegy a boszorkányüldözésnek
Markham-Cantort, aki a New York Magazine-nál dolgozik fact-checkerként, elsősorban az a vágy hajtja, hogy eloszlassa a salemi boszorkánypereket környező tévhiteket. Úgy vette észre ugyanis, hogy bár mindenki hallott Salemről, és a pereket részletesen dokumentálták, nagyon sok téves információ terjedt el.
„Nem akarom egy megszállott fact-checker benyomását kelteni, de nagyon szeretném helyreigazítani a Salemről alkotott képet” – mondta. Az ilyen helyreigazítások közé tartozik, hogy
a boszorkányként elítélt Abigail Williams valójában nem 16, hanem 11 éves volt,
és hogy semmi sem utal arra, hogy a boszorkányság tanításával vádolt Titubának akár egyetlen keresztényellenes megnyilvánulása is lett volna.
Ez nem a babonákról szól
Ahogy az a könyv címéből is kiderül, Markham-Cantor számára a boszorkányüldözések kutatása ugyanúgy szól múltról és jövőről. A Boszorkányság Vádja és Kapcsolódó Ártalmas Gyakorlatok Elleni Nemzetközi Szervezet (International Network Against Accusations of Witchcraft and Associated Harmful Practices) aktív tagjaként reméli, hogy könyvével felhívhatja a figyelmet korunk boszorkányüldözéseire.
„Az emberek mindig úgy beszélnek a boszorkányüldözésről, mintha a babonákról szólnának. »Úristen, el tudod képzelni, hogy a puritánok tényleg hittek ebben?«
Pedig a központi kérdés itt nem a hit.
Amikor a világ gazdasági krízisekkel küzd, a félelem gyakran összefonódik az adott kor meggyőződéseivel. És ebből születnek a boszorkányüldözések” – mutatott rá.
A salemi pereket például több rendkívül hideg tél előzte meg, és ahogy azt Paul Boyer és Stephen Nissenbaum a Salem Possessed: The Social Origins of Witchcraft (A megszállt Salem: A boszorkányság társadalmi eredete) című korszakalkotó könyvükben bemutatták, a vádakat többségében elszegényedett farmerek emelték a gazdagabb kereskedőcsaládok tagjai ellen.
Nyitókép: GoodFon
