Két nagyon határozott és a véleménye mellett kitartó nő, akik bár más-más korban éltek, sorsuk mégis hasonlóan alakult. Életük és szabadságvágyuk miatt napjainkban példaképek lehetnének, de saját korukban épp az erős személyiségük okozta a vesztüket. Miklya Luzsányi Mónika új könyve, Az ecsedi boszorkány Török Bálint és szerelme, Pemfflinger Kata, valamint a dédunokájuk, Török Kata történetét meséli el egy fordulatos romantikus történelmi regénybe ágyazva.
Miklya Luzsányi Mónika: Az ecsedi boszorkány
Athenaeum Kiadó, 2019, 328 oldal, 3999 HUF
Jelen esetben a könyv műfajának mindkét eleme fontos. Egyrészt adott a török hódoltság és a reformáció ideje, melyről általában csak a történelemkönyvekben, esetleg életrajzi regényekben olvashatunk - jellemzően a férfiak és a csaták szemszögéből. Az ecsedi boszorkány viszont új nézőpontból ismerteti a korszakot, a fókusz ugyanis ezúttal a két Kata problémáira és mindennapjaira helyeződik, rajtuk keresztül pedig az akkori nők életéről is képet kaphatunk. A regény emellett Török Bálint új arcát is megmutatja, és a Báthoryakról szóló hiedelmeket is eloszlatja.
Miklya Luzsányi Mónika a korhű leírásokhoz rengeteg kutatómunkát végzett, melyek forrásai a könyv végén megtalálhatók. Ezek az adatok szerencsére nem unalmasan és szakirodalomszerűen vannak felsorolva, inkább a cselekménybe építette be őket. A regény egyik különlegessége a nyelvezete, a szerző ugyanis előszeretettel használ korabeli szavakat, ahogy gyakoriak a bibliai és egyéb idézetek is.
A regény egyik szála Török Bálint és Pemfflinger Kata szerelmét meséli el, a másik pedig Török Katára és Báthory Gáborra összpontosul. Hogy hogyan is álltak egymással, arról sokszor meglepően nyers megfogalmazásban olvashatunk (például az első együtt töltött éjszakák leírásában), ugyanakkor talán épp ettől lesz hiteles a női szemszög bemutatása. A két nő problémái jellemzően a korszak által elvárt viselkedésből, valamint a szerelemből és a házasságból fakadnak. A hosszú csaták és a sok külön töltött idő miatt előfordul hűtlenség és/vagy erőszak is, ami akkoriban talán annyira nem is volt szokatlan. Ennek ellenére elgondolkodtató, hogy a nők mindezt hogyan élték meg, mint ahogy az is, hogy a férfiak csinálhattak bármit, asszonyaik kitartottak mellettük.
A két szerelmi szál felváltva kel életre a könyvben. Az időbeli ugrálás eleinte kissé zavaró, de az események kibontakozásával nőttön-nő a feszültség, amit jól illusztrál a Török Kata esküvője és a rettegett nászéjszaka közé beékelt másik fejezet. A váltakozó elbeszélés segít felismerni a két nő sorsában megmutatkozó párhuzamosságokat, ahogy az egyes eseményekre adott reakcióikat is könnyen összevethetjük.
Török Bálintot teljesen új megvilágításban mutatja be a regény - egyáltalán nem az a tipikus hősi alak, akit megszokhattunk. Ahhoz, hogy a birtokait irányítani, de főleg védeni tudja, a játszmázás elengedhetetlennek bizonyul. A két férfi hős között is könnyű párhuzamot vonni, de míg Török Bálint sikeresen keverte a kártyalapokat, addig Báthory Gáborról ugyanez már nem mondható el. Török Bálint ráadásul a szerelmét, Katát sem kímélte, ami hosszú távon majd kihat a lány egész életére. A regény fontos eleme a címben is említett boszorkányság. Abban a korban, főleg az orvostudomány hiánya miatt a gyógynövények jelentettek megoldást minden nyavalyára. Léteztek füvesasszonyok, de olyanok is, akik többet értettek hozzá vagy csak kísérleteztek vele. Többnyire őket nevezte a társadalom boszorkánynak, és ez sokszor komoly következményekkel járó bélyeg volt.
A cselekmény ugyan véget ér Báthory Gábor halálával, de a függelék előtt még elolvashatjuk a regényidő utáni valós történelmi eseményeket. Legyen szó tömegek vezetéséről, szerelemről vagy a boszorkányság vádjáról, a regény tanulsága a következő idézet marad:
„Nagy erejük van a szavaknak. Áldást és kötést is hordozhatnak.”
Szerző: Raposa Renáta
