Barabási Albert-László: A fake news terjesztője egy pici, de nagyon aktív kisebbség

Barabási Albert-László volt legutóbb az Elviszlek magammal vendége. A fizikus, hálózatkutató D. Tóth Krisztának mesélt a gyerekkoráról, a hálózatelmélet megszületéséről, valamint a pandémiával, az álhírekkel és az étkezéssel kapcsolatos kutatásaikról. A legfontosabb gondolatokat pontokba szedtük, a teljes adás megtekinthető ITT.

fk | 2022. május 16. |

  • Barabási jellemzően három ország között osztja meg az idejét: Magyarország, az Egyesült Államok és Erdély között mozog. Magyarország a megvalósítós hely számára, itt könnyen tud szakemberekkel találkozni. Erdélybe pihenni jár, ott minden más irrelevánssá válik számára.
  • A romániai Balánbányán nőtt fel, amely akkor egy pezsgő város volt, ahol többnyire fiatalemberek laktak. Mesélt arról, hogy télen korcsolyával jártak iskolába, nyáron a közeli hegyekben lehetett kirándulni. Gyerekként sok mindent nem kérdőjelezett meg, például, hogy miért kell sorban állni az élelmiszerkért vagy a gázpalackért.

Barabási Albert-László: A hálózatelmélet megszületett és felnőtt
Barabási Albert-László: A hálózatelmélet megszületett és felnőtt

Húsz évvel ezelőtt jelent meg Barabási Albert-László Behálózva című kötete, amelyből a világ megismerte, hogy mire is jó a hálózatelmélet. A kötet akkor egy csapásra nemzetközi bestselleríróvá tette Barabásit, a hálózatok tudományával kapcsolatos felfedezéseit pedig azóta is rengetegen követik. A kerek évfordulóra az Open Books a könyvet új fordításban, valamint a szerző új előszavával adta ki. A Behálózva újbóli megjelenése alkalmából a hálózatkutató egy előadásban mesélt pályájáról, majd Kende-Hofherr Krisztina kérdezte őt az elmúlt húsz év eredményeiről.

Nyitókép: Valuska Gábor

Tovább olvasok

  • Gimnazista diákként nem érdekeltek a nyelvek, mert Románia egy hermetikusan zárt ország volt, semmi esélye nem volt annak, hogy Magyarországon túl az ember bárkit meglátogasson. Egyetemistaként jött rá, hogy az angolra szüksége van, ha szakirodalmat akar olvasni. Ma már a cikkeit, könyveit angolul írja.
  • A beszélgetés apropóját az adta, hogy 20 éve jelent meg a Behálózva című kötet (erről mi is írtunk). A hálózatelmélet eszköztárat adott arra, hogy feltérképezzük a hálókat. A hálózatoknak ugyanis van néhány alapvető törvényszerűsége.

Barabási Albert-László: A teljesítmény nem mindig elég a sikerhez
Barabási Albert-László: A teljesítmény nem mindig elég a sikerhez
Tovább olvasok

  • A sikereket sok kudarc előzte meg. Meg kellett találni a hálózatelmélet nyelvét és azt, hogyan lehet megmutatni a világnak, hogy ez érdekes. Négy évbe telt, mire Barabási az első cikket publikálni tudta a témában, utána már megnyílt egy szelep.
  • A hálózatelméletnek nemcsak egy nyelvet kellett teremteni, hanem egy vizuális világot is (ld. Ludwig Múzeum kiállítása).
  • A vírusok terjedéséről már a Behálózva című kötetben is szó volt, ott az AIDS példáján keresztül járták körbe a témát. „A nagy kérdés nem az volt, hogy lesz-e egy nagy járványkitörés, hanem hogy mennyire lesz halálos. 20 év után sajnos megtörtént.” A pandémia előtti decemberben Barabási kollégái már látták, hogy milyen nagy baj lesz, mert tudták modellezni, hogyan fog elterjedni vírus a világon, de nem hallgattak rájuk, mert akkor még nem volt olyan intézmény, amely ezt kezelni tudta volna.

Alessandro Vespignani: A harc a koronavírus ellen még tart, ezért nagyon óvatosnak kell lenni
Alessandro Vespignani: A harc a koronavírus ellen még tart, ezért nagyon óvatosnak kell lenni

„Alessandro Vespignani könyve a koronavírus bestsellere” – írja A jóslás algoritmusa – Hogyan befolyásolható a jövő a tudomány segítségével című kötetről a szintén világhírű magyar hálózatkutató, Barabási Albert-László. Vespignani járványügyi modelljei segítik jelenleg az egész világon a Covid-19 elleni védekezést: adataival támogatja a WHO-t, a Fehér Házat, de még a magyar döntéshozók is konzultáltak a tudóssal a hazai járvány első napjaiban. A magyarul most a Libri gondozásában megjelenő, rendkívül aktuális könyvről online beszélgetett Barabási és kollégája, Vespignani.

Tovább olvasok

  • Lesz szeptemberben a Ludwig Múzeumban egy nagy kiállítás, amelynek Szingularitás lesz a címe. A tárlaton Barabásiéknak is ki lesz állítva egy munkája, ami a coviddal kapcsolatos fake news témáját fogja feldolgozni. Az intézetükben az egyik kutató, David Lazar egy óriási fake news monitort futtat, valós időben követik az álhírek terjedését.
  • Barabási elmondása szerint azt látják, hogy a fake news terjesztője egy hihetetlenül pici, de nagyon aktív kisebbség. „Nagyon kis százaléka a közösségnek, aki terjeszt vagy megoszt fake newst, és azok egy nagyon kis számú weboldalról származnak.” A szociális médián keresztül azonban ezeket sokkal kisebb erőfeszítésekkel lehet terjeszteni, mint bármikor korábban.

Barabási: Azért kezdtem főzni, hogy értsem, mi van a kajában
Barabási: Azért kezdtem főzni, hogy értsem, mi van a kajában

Hogyan járulhat hozzá a hálózatkutatás ahhoz, hogy egészségesebben és jobban együnk? Mit árul el az íztérkép? És mi a magyar konyha tragédiája? A Hálózatok Hetére készült videónkban Barabási Albert-László mellett Mautner Zsófia gasztroblogger és Cserna-Szabó András író beszélnek gasztronómiáról és persze a hálózatkutatás idevágó eredményeiről.

Tovább olvasok

  • Egy új projektük, hogy fel szeretnék térképezni, hogy mi van az ételben, és melyik kémiai anyagnak mi a hatása. Létrehoztak egy céget is erre, amely egyénre szabottan segítene megmondani, hogy kinek mit kell ennie ahhoz, hogy meggyógyuljon. Barabási szerint az ételek közül főként a feldolgozott élelmiszerrel van baj, ha ez beigazolódik, rendszerszintű változtatásokra is szükség lehet. 
Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Barabási Albert-László: A hálózatelmélet megszületett és felnőtt

Húsz évvel ezelőtt jelent meg Barabási Albert-László Behálózva című kötete, amelyből a világ megismerte, hogy mire is jó a hálózatelmélet. A kötet akkor egy csapásra nemzetközi bestselleríróvá tette Barabásit, aki most egy esttel és egy új kiadással ünnepelte meg a kerek évfordulót. 

...
Hírek

Barabási: A Covid miatt hirtelen gyorstalpalót kapott a világ

Sosem volt napi nyolc óra, sosem volt heti öt nap – meséli a munkájáról Barabási Albert-László. A Könyves Magazin csapata a Hálózatok Hete keretében végigkövette a hálózatkutató egy napját: párhuzamos ügyintézés, napi négy óra Amerika, Gellérthegyen intézett megbeszélések.

...
Hírek

Barabási: Azért kezdtem főzni, hogy értsem, mi van a kajában

A Hálózatok Hetére készült videónkból kiderül, mi az ízharmónia molekuláris alapja, mi köze az egészséges étkezésnek a hálózatokhoz, és miért a probléma a magyar "piros" konyhával.

A hét könyve
Kritika
Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban
...
Podcast

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

A hallgatók társalkotói szerepéről, John Cheever prózájáról, hidegháborúról és melankóliáról beszélgettünk Szabó Benedekkel, aki az egyrészt-másrészt generációjához tartozik.

...
Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

Szerzőink

...
Simon Eszter

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

...
vl

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

...
Sándor Anna

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Közülük kerülnek ki idén a HUBBY - Év Gyerekkönyve díjasok!

Idén is átadja a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum a legjobb szerzőknek és illusztrátoroknak járó díjakat. Mutatjuk a rövidlistára került alkotókat!

...
Gyerekirodalom

Az önkifejezésben, filmkészítésben, tudatos médiahasználatban is segít a Bookline Kids márciusi kiemelt könyve

...
Gyerekirodalom

Mi köze van Petőfinek Sherlockhoz, és mit keres Szendrey Júlia a forradalom élén?

Petőfi sokszor egyfajta absztrakcióként jelenik meg a közbeszédben vagy épp az oktatásban. Inkább idol, mint hús-vér ember – szándéka szerint a Költővel nem járnék című antológia ezen is próbál árnyalni.

Évente több száz új gyerekkönyv jelenik meg a piacon, ekkora választékban pedig még egy rutinos szülő is könnyen elveszítheti olykor a fonalat. Keresd a Bookline Kids apró pecsétjével ellátott cikkeket, és ismerd meg a legszerethetőbb új gyerekkönyveket!

Egy varázslatos, boszorkányos helyről mesél az író, aki mindig az árral szemben úszik

...

A gyógyítás szókimondó története gyerekeknek

...

Mi történik azzal, akinek a boszorkányiskolában örökké félresikerülnek a varázslatai?

...

Nagy Ervin és Péterfy Gergely könyve segíthet a kiskamaszoknak eligazodni a digitális mocsárban

...