- Barabási jellemzően három ország között osztja meg az idejét: Magyarország, az Egyesült Államok és Erdély között mozog. Magyarország a megvalósítós hely számára, itt könnyen tud szakemberekkel találkozni. Erdélybe pihenni jár, ott minden más irrelevánssá válik számára.
- A romániai Balánbányán nőtt fel, amely akkor egy pezsgő város volt, ahol többnyire fiatalemberek laktak. Mesélt arról, hogy télen korcsolyával jártak iskolába, nyáron a közeli hegyekben lehetett kirándulni. Gyerekként sok mindent nem kérdőjelezett meg, például, hogy miért kell sorban állni az élelmiszerkért vagy a gázpalackért.
Húsz évvel ezelőtt jelent meg Barabási Albert-László Behálózva című kötete, amelyből a világ megismerte, hogy mire is jó a hálózatelmélet. A kötet akkor egy csapásra nemzetközi bestselleríróvá tette Barabásit, aki most egy esttel és egy új kiadással ünnepelte meg a kerek évfordulót.
Tovább olvasok- Gimnazista diákként nem érdekeltek a nyelvek, mert Románia egy hermetikusan zárt ország volt, semmi esélye nem volt annak, hogy Magyarországon túl az ember bárkit meglátogasson. Egyetemistaként jött rá, hogy az angolra szüksége van, ha szakirodalmat akar olvasni. Ma már a cikkeit, könyveit angolul írja.
- A beszélgetés apropóját az adta, hogy 20 éve jelent meg a Behálózva című kötet (erről mi is írtunk). A hálózatelmélet eszköztárat adott arra, hogy feltérképezzük a hálókat. A hálózatoknak ugyanis van néhány alapvető törvényszerűsége.
- A sikereket sok kudarc előzte meg. Meg kellett találni a hálózatelmélet nyelvét és azt, hogyan lehet megmutatni a világnak, hogy ez érdekes. Négy évbe telt, mire Barabási az első cikket publikálni tudta a témában, utána már megnyílt egy szelep.
- A hálózatelméletnek nemcsak egy nyelvet kellett teremteni, hanem egy vizuális világot is (ld. Ludwig Múzeum kiállítása).
- A vírusok terjedéséről már a Behálózva című kötetben is szó volt, ott az AIDS példáján keresztül járták körbe a témát. „A nagy kérdés nem az volt, hogy lesz-e egy nagy járványkitörés, hanem hogy mennyire lesz halálos. 20 év után sajnos megtörtént.” A pandémia előtti decemberben Barabási kollégái már látták, hogy milyen nagy baj lesz, mert tudták modellezni, hogyan fog elterjedni vírus a világon, de nem hallgattak rájuk, mert akkor még nem volt olyan intézmény, amely ezt kezelni tudta volna.
„Alessandro Vespignani könyve a koronavírus bestsellere” – írja A jóslás algoritmusa – Hogyan befolyásolható a jövő a tudomány segítségével című kötetről a szintén világhírű magyar hálózatkutató, Barabási Albert-László. Vespignani járványügyi modelljei segítik jelenleg az egész világon a Covid-19 elleni védekezést. A magyarul most megjelenő, rendkívül aktuális könyvről online beszélgetett Barabási és kollégája, Vespignani.
Tovább olvasok- Lesz szeptemberben a Ludwig Múzeumban egy nagy kiállítás, amelynek Szingularitás lesz a címe. A tárlaton Barabásiéknak is ki lesz állítva egy munkája, ami a coviddal kapcsolatos fake news témáját fogja feldolgozni. Az intézetükben az egyik kutató, David Lazar egy óriási fake news monitort futtat, valós időben követik az álhírek terjedését.
- Barabási elmondása szerint azt látják, hogy a fake news terjesztője egy hihetetlenül pici, de nagyon aktív kisebbség. „Nagyon kis százaléka a közösségnek, aki terjeszt vagy megoszt fake newst, és azok egy nagyon kis számú weboldalról származnak.” A szociális médián keresztül azonban ezeket sokkal kisebb erőfeszítésekkel lehet terjeszteni, mint bármikor korábban.
A Hálózatok Hetére készült videónkból kiderül, mi az ízharmónia molekuláris alapja, mi köze az egészséges étkezésnek a hálózatokhoz, és miért a probléma a magyar "piros" konyhával.
Tovább olvasok- Egy új projektük, hogy fel szeretnék térképezni, hogy mi van az ételben, és melyik kémiai anyagnak mi a hatása. Létrehoztak egy céget is erre, amely egyénre szabottan segítene megmondani, hogy kinek mit kell ennie ahhoz, hogy meggyógyuljon. Barabási szerint az ételek közül főként a feldolgozott élelmiszerrel van baj, ha ez beigazolódik, rendszerszintű változtatásokra is szükség lehet.
