Barabási Albert-László: A hálózatelmélet megszületett és felnőtt

Barabási Albert-László: A hálózatelmélet megszületett és felnőtt

Húsz évvel ezelőtt jelent meg Barabási Albert-László Behálózva című kötete, amelyből a világ megismerte, hogy mire is jó a hálózatelmélet. A kötet akkor egy csapásra nemzetközi bestselleríróvá tette Barabásit, a hálózatok tudományával kapcsolatos felfedezéseit pedig azóta is rengetegen követik. A kerek évfordulóra az Open Books a könyvet új fordításban, valamint a szerző új előszavával adta ki. A Behálózva újbóli megjelenése alkalmából a hálózatkutató egy előadásban mesélt pályájáról, majd Kende-Hofherr Krisztina kérdezte őt az elmúlt húsz év eredményeiről.

Nyitókép: Valuska Gábor

Forgách Kinga | 2022. március 23. |
Barabási Albert-László
Behálózva
Ford.: Kepes János, Vicsek Mária, Open Books, 2022, 383 oldal
Barabási Albert-László: Behálózva

Barabási Albert-László a Behálózva megjelenésének 20. évfordulóján abba avatta be a közönséget, hogy mikor és miért kezdett el hálózatelmélettel foglalkozni. Saját bevallása szerint 1995 körül akadt a kezébe egy könyv, amelynek hatására eldöntötte, hogy ő ezt akarja kutatni. Meg is mutatta az első hálózatvizualizációját, amely még nagyon kezdetleges volt a mostaniakhoz képest, négyzetrácsos szerkezetű volt, és vizuális szempontból meglehetősen egyszerű. „Sok minden megváltozott 25 év alatt” – mondta, hozzátéve, hogy akkoriban senkit nem érdekelt a téma, most viszont már széles körben ismert. 

„A hálózatelmélet megszületett és felnőtt”

– jelentette ki, majd arról beszélt, hogy míg 95-ben arról kellet győzködni az embereket, hogy ez egyáltalán érdekes-e, ma már kutatóintézetek vannak, doktori fokozatot lehet belőle szerezni, konferenciákat szerveznek és sok területen alkalmazzák is.

Alessandro Vespignani: A harc a koronavírus ellen még tart, ezért nagyon óvatosnak kell lenni
Alessandro Vespignani: A harc a koronavírus ellen még tart, ezért nagyon óvatosnak kell lenni

„Alessandro Vespignani könyve a koronavírus bestsellere” – írja A jóslás algoritmusa – Hogyan befolyásolható a jövő a tudomány segítségével című kötetről a szintén világhírű magyar hálózatkutató, Barabási Albert-László. Vespignani járványügyi modelljei segítik jelenleg az egész világon a Covid-19 elleni védekezést: adataival támogatja a WHO-t, a Fehér Házat, de még a magyar döntéshozók is konzultáltak a tudóssal a hazai járvány első napjaiban. A magyarul most a Libri gondozásában megjelenő, rendkívül aktuális könyvről online beszélgetett Barabási és kollégája, Vespignani.

Tovább olvasok

Barabási szerint azonban az elmúlt két év volt az, ami igazán sokat számított, hiszen a covid kitörése után mindenki egy kicsit hálózatkutató lett, a vasárnapi ebédeknél a családok a reprodukciós rátáról és a kontaktok számáról kezdtek beszélgetni. A Behálózvában annak idején ő is szánt egy fejezetet a vírusok terjedésének, szerinte ugyanis már egy ideje lehetett tudni, hogy nem az a kérdés, hogy lesz-e víruskitörés, hanem az, hogy mikor lesz és milyen lesz a kiterjedtsége. „Mire a covid jött, már működtek azok az eszközök, amelyekkel a vírusok terjedését modellezni lehet” – mondta, majd elmesélte, hogy sajnos azonban ez nem volt elég. Ami hiányzott, az a társadalmi érzékenység és a politikai elköteleződés. Beszélt arról is, hogy kollégája, Alessandro Vespignani már a covid-járvány elején tudta, hogy ebből nagy baj lesz, de nem volt olyan felelős, aki ezt meghallotta és próbált volna valamit tenni. Csak amikor már Olaszországból jöttek a rossz hírek, akkor kezdték el komolyan venni a helyzetet. Ezt követően váltak ők a Fehér Ház modellező csapatává.

 „A covidon keresztül a hálózatelmélet kilépett a kutatóintézetekből és eljutott az emberekhez.”

Mint mondta, sok minden megváltozott az elmúlt húsz évben, ezért fontolgatta, hogy érdemes-e újraírni a Behálózvát. A könyv struktúrája, a benne található alaptörvények azonban nem változtak, ezért szerinte csak a példákat lehetne frissíteni benne. Ami változott az elmúlt két évtizedben, hogy megjelent a közösségi média, hogy fejlődtek a hálózatok mögötti algoritmusok, valamint, hogy az agykutatásban, illetve az orvostudományban elkezdett egyre hangsúlyosabbá válni a hálózatelmélet, ahogy a cégek működését is elkezdték ilyen szempontból feltérképezni. Barabási végül feltette a kérdést, hogy vajon érdemes-e egy húsz évvel ezelőtti könyvet olvasni. Arra jutott, hogy a Behálózva egyfajta alapkönyvvé vált, amit újabb és újabb generációk fedeznek fel maguknak. Szerinte mindaz, ami benne van, a mai napig érvényes, csak az változott meg, ahogy mi ránézünk erre a témára.

Barabási Albert-László: A Föld története a hálózatok besűrűsödése [PODCAST]
Barabási Albert-László: A Föld története a hálózatok besűrűsödése [PODCAST]

Mikor kezdődött a valódi 21. század? Milyen következményei vannak a globális hálózatok besűrüsödésének? A Margó Irodalmi Fesztiválon, Barabási Albert-László és Valuska László beszélgetéséből többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphattunk. A Barabási Albert-László élete és hálózata című programon a világhírű hálózatkutató mesélt a vírushelyzettel kapcsolatos személyes benyomásairól,  betekintést nyerhettünk a 25 év munkásságába és az ezt összefoglaló BarabásiLab-kiállítás anyagába, de fény derült arra is, a szobrászat helyett miért inkább a fizikusi pálya felé vette az irányt. 

A beszélgetést most a Margó Spotify-csatornáján visszahallgathatod!

Tovább olvasok

Az előadást követően Kende-Hofherr Krisztina kérdezte Barabásit, aki főként azt feszegette, hogy vajon miért lett ilyen széles körben népszerű ez a hálózatelméletről szóló könyv. A kutató elmondta, hogy ő elsősorban fiatal doktoranduszoknak szánta a kötetet, de végül egy teljesen más közönség olvasta azt. Ezután szóba került Barabási pályafutása: fiatalként Erdélyben tanult és a fraktálelmélettel foglalkozott, később Budapesten diplomázott, majd egészen a Harvardig vezetett az útja. Barabási elmondta, fogalma sem volt, hogy ilyen pályát fog befutni, annak idején ez elképzelhetetlen volt Erdélyből. Az iskolában például angolból volt a leggyengébb, mert nem látta értelmét, hogy nyelvet tanuljon egy teljesen zárt országban. Nem volt ilyen minta, nem látott senkit, aki Nyugatra ment volna tanulni. 

„Minden lépés meglepetésként ért.”

Szó esett arról is, hogy Barabási eredetileg szobrásznak készült, később azonban mégis a fizika mellett döntött, és beszélt arról is, hogy amikor kiment tanulni Amerikába, még úgy tervezte, hogy hazajön majd, nem gondolta még akkor, hogy szakmailag milyen sokat tud adni az a koncentrált környezet, ami Bostonban van. A beszélgetés során Barabási elárult egy-két személyesebb dolgot is. Elmondta például, hogy az egyik fia agykutatásból doktorál, és hogy van is olyan publikációjuk, amit közösen jegyeznek. Mesélt a hobbijáról, ami a fotózás és a művészet, és hogy milyen új művészeti piac születik a szemünk előtt a web3-on keresztül. Végül pedig azt is elárulta, hogy jelenleg milyen projektekben van benne, és mik a tervei az elkövetkező időkre. Szerinte valóban úgy van, ahogy sokan mondják, ötven felett átértékelődnek a prioritások, most már sok minden a közösség érdekéért csinál, az foglalkoztatja, hogyan tud az embereknek segíteni.

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Barabási Albert-László: A pizzagate volt az első potens álhír [PODCAST]

A konspirációs teóriákról, a konteókról és a fake news pszichológiájáról mesélt Barabási Albert-László és Karafiáth Balázs a Hálózatok Hetén. Hallgassátok vissza a beszélgetést!

...
Hírek

Barabási: A Covid miatt hirtelen gyorstalpalót kapott a világ

Sosem volt napi nyolc óra, sosem volt heti öt nap – meséli a munkájáról Barabási Albert-László. A Könyves Magazin csapata a Hálózatok Hete keretében végigkövette a hálózatkutató egy napját: párhuzamos ügyintézés, napi négy óra Amerika, Gellérthegyen intézett megbeszélések.

...
Nagy

Barabási Albert-László: A teljesítmény nem mindig elég a sikerhez

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...
Zöld

Hányszor kell kórházba kerülni ahhoz, hogy komolyan vegyék egy nő panaszait?

Elinor Cleghorn bátran, olykor brutálisan meséli el a nők gyógyításának történetet az ókortól egészen napjainkig, miközben esettanulmányokon keresztül igencsak szomorú kép rajzolódik ki arról, hogyan hagyták a férfiak évszázadokon keresztül szenvedni a nőket.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

Rácz Zsuzsa visszatért, hogy szórakoztatóan beszámoljon arról a rohadt nehéz útról, amin egy nőnek végig kell mennie: a Kovácsné kivan című regényben elmeséli az anyává válásának történetét. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Navalnij halála az elnökválasztás előtt szembesít az orosz valósággal

9+1 kötet gyűjtöttünk össze az elmúlt évek megjelenései közül, amelyek segítségével jobban megértheted a putyini Oroszországot. Az alábbi listában találsz az orosz jelenről készült podcasteket is, több könyvbe pedig beleolvashatsz.

...
Nagy

Navalnij az utolsó lélegzetéig Putyin legelszántabb kritikusa maradt

A világ első számú orosz ellenzéki politikusa volt, aki az ellene indított különféle támadások dacára, még a börtönben sem adta fel az azért folytatott harcot, hogy Oroszországban újra szabad lehessen a sajtó és a közélet. Portré.

...
Nagy

Oravecz Imre: Az öregségnek nincs helye a modern társadalomban

Az emlékezés, a naplóírás, az öregedés, Márai, Steinbeck és az alkotáshoz szükséges magány is szóba kerültek Oravecz Imre most megjelent Alkonynapló című kötetének bemutatóján. Beszámoló.

...
Nagy

„Az igazi zene a tánc” – ezeket a versköteteket várjuk 2024 első felében

A világirodalmi megjelenéseket, a gyerek- és ifjúsági köteteket, illetve a hazai prózatermést szemléző összeállításaink után ezúttal a 2024 első felében várható legfontosabb verseskönyveket mutatjuk meg.

...
Nagy

Lehet valaki jó író attól, hogy nyilas? – Nyirő József élete, utóélete és műveinek megítélése

A székely nép krónikása, kiugrott pap, Szálasi propagandistája, a két világháború közötti időszak fontos prózaírója, emigrációban elhunyt „temetetlen halott”. Ki volt, és főként milyen író volt Nyirő József?

...

Az endometriózis poétikus betegség, mintha erdő nőne a hasunkban

...

Kerber Balázs: A versnél érzem, hogy a szöveg akar valamit és nem én

...

Ha van valami, ami az időtlent próbálja ostromolni, az a költészet

...

Áfra János: Egy megható vers csak terápia, a szépirodalom ott indul, ahol a nyelv uralkodni kezd

...

Bognár Péter: Ebben a könyvben az igazság elkerülésére szolgál a beszéd

Olvass!
...
Beleolvasó

Hodorkovszkij: Navalnijnak az volt a bűne, hogy rámutatott a putyini korrupcióra

Hodorkovszkij páratlan éleslátással leplezi le a putyini maffia-klán vágyait és erkölcstelenségeit, és bemutatja a nyugati közönség számára, hogy miért muszáj szembeszállni a Kremllel. Olvass bele!

...
Promóció

Álarcok, meghasonulások és pörgés – az Egy kozmetikus tükre bemutatja a szépségipar mindennapjait

Gyakran vágyunk arra, hogy a kulisszák mögé nézhessünk, hogy titkokat tudhassunk meg és mindezt észrevétlenül. Erre kínál lehetőséget Kiss Henrietta első könyve, az Egy kozmetikus tükre, mely a szépségipar személyességén keresztül mutatja be a hölgyeket. Olvass bele! (x)

...
Beleolvasó

A parancsokat kételyek nélkül végrehajtó tömeggyilkos fejlődéstörténete

Az Auschwitz parancsnoka voltam egyedülálló betekintést enged az áldozatos hazafi, a szerető családapa, a pedáns tisztviselő és hatékony mészáros élettörténetébe. Olvass bele a világtörténelem tán legnagyobb gyilkosa, Rudolf Höss visszaemlékezéseibe.