Alessandro Vespignani: A harc a koronavírus ellen még tart, ezért nagyon óvatosnak kell lenni

Alessandro Vespignani: A harc a koronavírus ellen még tart, ezért nagyon óvatosnak kell lenni

„Alessandro Vespignani könyve a koronavírus bestsellere” – írja A jóslás algoritmusa – Hogyan befolyásolható a jövő a tudomány segítségével című kötetről a szintén világhírű magyar hálózatkutató, Barabási Albert-László. Vespignani járványügyi modelljei segítik jelenleg az egész világon a Covid-19 elleni védekezést: adataival támogatja a WHO-t, a Fehér Házat, de még a magyar döntéshozók is konzultáltak a tudóssal a hazai járvány első napjaiban. A magyarul most a Libri gondozásában megjelenő, rendkívül aktuális könyvről online beszélgetett Barabási és kollégája, Vespignani.

aprobuba | 2020. június 05. |

Viszonylag ritka az, hogy egy fizikus és kutatócsapata kerül az érdeklődés középpontjába, a pandémia miatt azonban a világ nagy politikai és járványügyi döntéshozói Vespiagniékhoz fordultak, sok országban előrejelzéseik, víruslefolyási modelljeik alapján születtek meg a korlátozó intézkedések vagy az egészségügyi kapacitásnövelés. Az olasz-amerikai fizikus, Alessandro Vespignani a komplex hálózatok kutatója, a bostoni Northeastern Universityn működő Hálózatkutatási Intézet igazgatója. Kezdetben a digitális vírusokat kutatta, majd a 2000-es évek elején figyelme az epidemiológia és a biológiai vírusok felé fordult, majd 2009-ben rendkívüli pontossággal megjósolta a H1N1 világszintű terjedését az akkor épp tesztszakaszban lévő algoritmusrendszerével. A kutatócsoport modelljei beváltak az ebola-, majd a zikajárvány terjedésének bejóslásakor is. Ma a legtöbb kormány Vespignani hálózatelméletre épülő előrejelzései alapján dönt arról, milyen intézkedéseket vessen be a koronavírus-járvány ellen. 

A most magyarul is megjelenő A jóslás algoritmusa – Hogyan befolyásolható a jövő a tudomány segítségével című kötetét még másfél éve írta, és bár a Covidról ekkor még szó sincs, Vespignani könyvében hamarosan kitörő világjárványt jósolt.

Alessandro Vespignani
A jóslás algoritmusa
Libri Könyvkiadó, 2020, 233 oldal
Alessandro Vespignani: A jóslás algoritmusa

„Mikor az algoritmusokról, mesterséges intelligenciáról, adatbányászatról, a jövőben bekövetkező események előrejelzéséről beszélünk, a narratíva általában robotokról szól, akik megölnek mindenkit vagy megoldják minden problémánkat. Ez olyan, mint egy sci-fi. A könyvem viszont arról szól, hogy már ebben a science-fictionben élünk; az emberi tevékenységek nagy részét már ezek az előrejelző algoritmusok támogatják, ami elképzelhetetlen lett volna 10 vagy 20 éve” – mondja Vespignani. A világhírű kutató itt nem csak az időjárási előrejelzésekre gondol, a jelenleg adott technológiai feltételek mellett a rendszerek működése, a társadalmi komponens is bejósolható. 

„Már nem csak azt tudjuk megjósolni, hogy érkezik egy hurrikán, hanem egy járvány terjedését is az emberek között, és a társadalom reakcióját is a járványra.”

Míg korábban az individuumok cselekedetei összetettségük miatt nem voltak előrejelezhetőek, a rendelkezésre álló hatalmas adatmennyiség alapján az egyén viselkedése is egyre pontosabban bejósolható. Nem csak a számunkra ideális, dugómentes közlekedési útvonalat mondja meg a technológia, de ismeri a zenei ízlésünket, filmeket, sorozatokat, híreket ajánl.

A hálózatkutatók folyamatosan modellezik a vírusok terjedését - Könyves magazin

A koronavírusjárvány nemcsak az egészségügyben dolgozóknak, hanem a hálózatkutatóknak is rengeteg munkát ad. Alessandro Vespignani könyve, A jóslás algoritmusa a vírusok terjedését modellezi, Barabási Albert-László szerint ez lehet a koronavírus bestsellere. A koronavírus idején elrendelt kényszerű karanténok egyetlen célt szolgálnak: minimálisra csökkenteni az emberi érintkezések számát, megakadályozva ezzel a járvány terjedését.

Vespignani szerint annak, hogy eljutottunk odáig, hogy a tudomány élőben működik, a jelen, és nem a múlt adatai alapján jósolják meg a közeljövő történéseit, például egy világjárvány terjedését, két fő összetevője van. „Az első a nagy adatforradalom, amely az elmúlt 20 évben zajlott. Vannak adataink az egyénekről, a mobiltelefonok adatai alapján látjuk a mobilitást, egy városon belül az emberek közötti interakciókat, így pedig elkezdhetjük feltérképezni a közöttük lévő hálózatot, melyben a járvány terjed. Ne felejtsük el, hogy a járvány láthatatlan kapcsolatok útján terjed, az étteremben vagy a bevásárlóközpontban is emberekkel vagyunk körülvéve, otthon a családunkkal kerülünk szoros kapcsolatba.

 Folyamatosan láthatatlan szálakkal kötjük össze magunkat másokkal, melyek által a vírus terjed. Ezen hálózatok feltérképezése teszi lehetővé a járványügyi modell létrehozását, mely előrejelzi a terjedést.

A másik hálózat pedig, melyet vizsgálnunk kell, az az, hogy nem ugyanaz történik Budapesten, mint Milánóban vagy Párizsban. Vannak emberek, akik folyamatosan ingáznak a nagyvárosok között vagy a város és a vidék között, ez a mobilitási hálózat az, amelyik világszinten terjeszti a járványt. Olyan modelleket kell létrehoznunk, amelyek ezeket az adatokat mind integrálják valós időben.” Vespignani az időjárás-előrejelzéshez hasonlítja a járványterjedési modelleket: egy óriási szatellit feltérképezi az emberek mozgását, tevékenységét, közöttük pedig vannak fertőzött egyének. A modell előrejelzi ezen emberek mozgását, a járvány pedig ezen a hihetetlen, fantasztikus hálózaton keresztül– mely maga a társadalmunk – terjed. „Egyre élesebb a képünk arról, mi fog következni. Egy hiperösszefüggő társadalomban, világban élünk, amelyben ha megjelenik egy járvány, hetek kérdése, hogy az egész világon jelen legyen. Ezt tapasztaljuk meg most a Coviddal.” Vespignani és kutatócsoportja végigkövette a zika-, ebola-és SARS-járványokat, a tudós pedig arra figyelmeztet, ezek már nem elszigetelt esetek, számítanunk kell a gyakori világjárványokra. 

Az általuk fejlesztett modellek jelenleg pár százalék pontossággal tudják előrejelezni a járványgörbe alakulását, az esetszámokat és a vírus terjedését.

„A járványok, fertőző betegségek ellen az orvosok, nővérek azok a katonák, akik a frontvonalban harcolnak, mi a tudományunkkal, algoritmusainkkal a mesterséges intelligencia háttértámogatását tudjuk számukra nyújtani” – mondta el a kutató. Barabási Albert-László látta kollégáját a járvány kezdetén, aki szerinte a hatalmas rá nehezedő nyomás miatt legalább egy inccsel alacsonyabbnak is tűnt a megszokottnál. „Az elején azt mondtad nekem, ez szörnyű lesz, de az emberek nem figyeltek rád. Pedig már akkor megjósoltad, hogy ez a járvány nagy fordulatot fog hozni. Most már hallgatnak rád, te vagy a Fehér Ház és sok más szervezet tanácsadója, de januárban még nem ez volt a helyzet” – teszi hozzá Barabási. 

„Ha meteorológus vagy és figyelmezteted a döntéshozókat, hogy jön egy nagy erejű hurrikán, a rendelkezésedre áll egy gyönyörű kép a szatellit által, amin látszik a hurrikán a tenger közepén. Ha járványügyről van szó, egy láthatatlan dologról kell beszélned a döntéshozóknak.” – mesél a folyamatról Vespignani.

Míg az elmúlt évek nagy járványainál nyugalomra intett a kutató, most már az első pillanattól világos volt számára, hogy a Covid miatt valóban aggódni kell, ezt az üzenetet kellett eljuttatnia a döntéshozókhoz. Szerinte mikor Kínában kitört a járvány, mindenki azzal nyugtatta magát, hogy Kína más, majd „az olasz ügyről” kezdtek el beszélni. „Nézzétek, nincs olasz ügy, két hét múlva ott lesz a fertőzés Franciaországban, Spanyolországban, mindenhol – mondtam.” A különböző kutatócsoportok pedig ugyanazokat az adatokat szolgáltatták, ugyanarra hívták fel a döntéshozók figyelmét, akik pár nap késlekedéssel is exponenciális esetszám-emelkedésre számíthattak.

Volt egy pillanat februárban, mikor Vespignani késő este még dolgozott a kutatótársaival, és a kapott adatok egyértelműen márciusra jósolták a járvány berobbanását, az idővonalon nagyon közeli időpontra. „Hazamentem, de nem tudtam aludni. Ez volt az a pillanat, amikor valóban egy vagy két inccsel alacsonyabbnak éreztem magam. A korábbi járványok miatt összeköttetésben voltunk a WHO-val és az amerikai járványüggyel, ezért elküldtük nekik az adatokat, megmutattuk az eredményeinket és javaslatot tettünk az intézkedésekre.” 

Ez nagyon más, mint a hagyományos tudományos munka, amely lassú folyamat és az eredmények publikálásával kezdődik, nem a döntéshozók meggyőzésével. A tudomány élőben működik, az aktuális krízisből tanulnak és pontosítják a modelleket.

„De még a csata kellős közepén vagyunk, hiába gondolják sokan, hogy vége a járványnak. Ez még nem a múltté, csak sokkal jobbak vagyunk a védekezésben, vannak fegyvereink, sokkal többet tudunk a vírusról, de a harc még tart, ezért nagyon óvatosnak kell lennünk” — hangsúlyozza a kutató.

Vespignani Barabási közvetítésével a járvány legelső szakaszában a magyar kormánnyal is egyeztetett a legmagasabb szinteken. Barabási szerint ha a globális képet nézzük, a magyar Covid-adatok nagyon jónak számítanak. ”Ez az egyeztetés a járvány berobbanása előtt volt, amikor még nagy volt a zavar mindenhol. Én egy nagyon felkészült csapatot láttam nagyon határozott elképzelésekkel arról, hogyan mozgassák meg az ország infrastruktúráját annak érdekében, hogy elkerüljék a nagyobb veszteségeket.

Ha megnézzük az idővonalat, Magyarország egy héttel előbb járt, mint sok másik ország. 10 nap egy olyan szakaszban, amikor a járvány elején járunk, amelynek esetszáma exponenciálisan növekszik, hatalmas különbségeket eredményez. Minden 3-4 nap késlekedés kétszer annyi kárt okoz a Covid esetében.”

A tudós szerint minél hamarabb cselekszik egy ország, minél alacsonyabban tartja az esetszámot, minél jobban feltérképezi a kontaktokat, annál jobban meg lehet védeni az embereket a fertőzéstől. „A javaslatom a jövőre nézve az, hogy ne próbálja meg senki elérni a nullás esetszámot. Ez nem lehetséges, mert a vírus be fog jönni más országokból. Kellenek a gazdasági kapcsolatok, kellenek nemzetközi együttműködések, kell a turizmus, újra kell indítani a gazdaságot. Ezért amit tehetünk, az az, hogy a meglévő eseteket jól kezeljük. Magyarország pedig eddig nagyon jól szerepelt ebben.” Barabási és Vespignani egyetért abban, hogy a vírus két-három héttel később érkezett volna Magyarországra az ország viszonylagos izoláltsága miatt Nyugat-Európához képest, a határokat pedig sikerült lezárni még ezelőtt. „A kisebb, kevesebb nagyvárosi, urbanizált területtel rendelkező országok előnyben voltak most a nagyobb országokkal szemben” – teszi hozzá Vespignani, kiemelve a betegek elkülönítésének fontosságát is.

Vespignani, aki Olaszországban igazi tudóssztár lett az elmúlt időben, úgy látja, hazája volt az első ország a csatasorban. „Észak-Olaszország fontos világkereskedelmi központ rengeteg európai és kínai kapcsolattal. Milánó a nemzetközi légi közlekedés egyik csomópontja. És hogy miért nem Londonban vagy Párizsban tört ki először a járvány? Ez már a szerencse kérdése.” A kutató szerint a járvány elmérgesedését segítette az is, hogy az európaiakban volt egyfajta hübrisz, hogy Kínában nagy a zűrzavar, de mi majd jobban megoldjuk. Aztán Olaszország megkésett döntéseiből tanult a többi ország, többek között Magyarország is.

A hálózatkutató – akinek könyvét ősszel élőben is be szeretnék mutatni Budapesten– optimista a járvány további lefolyásával kapcsolatban.

„A nyár segíteni fog, nem fogja lesöpörni a Covidot, bár ez is egy lehetőség, csak nagyon valószínűtlen. Viszont egészen másfokú készültséggel várjuk a második hullámot ősszel, a tesztelési, kontaktkutatási kapacitásunk sokkal magasabb, más ismereteink vannak a betegek gyógyításával kapcsolatban is. És az emberek is óvatosabbak, tudják, hogy kell elkerülni a zsúfolt helyeket, hogy kell maszkot viselni, és ha tüneteik vannak, otthon kell maradni, vigyázni egymásra. Ez meg fogja változtatni a vírus pályáját, sokkal kezelhetőbbé teszi. Remélem, jobb gyógymódok is rendelkezésre állnak majd. Tudjuk, hogy a 65 évnél idősebbeknek még jobban kell vigyázniuk magukra. Ha minden jól megy, nyárra és őszre visszatérhetünk a normális életünkhöz, utazhatunk, óvatosan, nem elfelejtve a vírust. Télre egyszerűbb lesz a dolgunk, és meg vagyok győződve arról, hogy hamarosan elérhető lesz a vakcina is.”

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

A koronavírusjárvány idején játszódik Mitch Albom online regénye

A koronavírus világjárvány közepette játszódik Mitch Albom új online regénye. A szerző minden héten közzétesz egy fejezetet, az első már magyarul is olvasható.

...
Kritika

Járvány idején szabadok vagyunk, de házi őrizetben - Paolo Giordano könyvet írt a koronavírusról

"Egyetlen egységes organizmus vagyunk" - figyelmeztet új könyvében Paolo Giordano, aki a tudós szemével, mégis társadalmi összefüggéseiben próbálja elemezni a kialakult járványhelyzetet.

...
Nagy

Barabási megtanított rá, hogy járvány idején ne legyek középpont

Barabási Albert-László hálózatkutató 2002-es Behálózva című könyvében foglalkozott a vírusok terjedésével és sebességével, újraolvastuk, hogy tanuljunk belőle a járvány idején.

A hét könyve
Kritika
Sally Rooney hősei nem találják a szépséget a műanyag világban
...
Kritika

Dühös nők transzgenerációs sérüléseket gyógyítanak – Bethany Webster Anyaseb című könyvéről

A transzgenerációs pszichológia virágkorát éli, az azzal foglalkozó önsegítő könyvek még inkább. Bethany Webster könyve, az Anyaseb egyelőre megkerülhetetlen azok számára, akik a témában szeretnének olvasni, különös fókusszal az anya-lánya kapcsolatokra. 

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

Baráth Katalin a Dávid Veron-sorozat sikerei után 2016-ban thrillerrel jelentkezett, majd öt évvel később nyelvészeti sci-fit írt Afázia címmel. A lakhatatlan Földet elhagyó űrmagyarok (moyerek) legfőbb kincse a megőrzött beszédképesség a hálón függő, valamint a csak képekben kommunikáló népek között. Ez a nyelv azonban fegyver és drog is, mellyel vissza is élnek az űrháborúban. 

...
Kritika

Az egykori 56-os menekült a gazdasági csodát kóstolgató NSZK-ban nyomoz

Immár a negyedik regényben tér vissza Csabai László hőse: Szindbád ezúttal a Nyugat-Németországban nyomoz, a múlt azonban nemcsak az útjába vetődő németeket éri utol, hanem a főfelügyelőt is.

...
Kritika

Kőhalmi élvezi a klímakatasztrófát

Egy maciméz a főszereplője Kőhalmi Zoltán második regényének, Az utolsó 450 évnek. A vad, sőt bátor ötletből egy nagyon szórakoztató sci-fi bontakozik ki, ami csak azért nem nevezhető disztópiának, mert simán alakulhat így a klímakatasztrófa. Szekunder szégyenérzet: azon nevetünk, hogy tönkretesszük a bolygónkat. A hét könyve okos és vicces sci-fi, ami hibái ellenére óriási vállalás volt.

...
Nagy

Anyák és felnőtt gyermekek a közelmúlt legizgalmasabb európai regényeiben

Kreatív Európa című új sorozatunkban az európai kortárs irodalom remekeiből válogatunk, hogy bemutassuk, hányféle értékes hang szólalt meg könyvről könyvre az elmúlt években.

...
Nagy

Háy János: Az ábrázolt sorsok igazságát kell képviselni

Háy János új regénye, a Mamikám egy magányos, idős néni és egy fiatal cigány nő barátságának történetén keresztül beszél a mai magyar vidékről, az előítéletekről és a kitörési pontok hiányáról. Háy Jánossal a könyv szellemi és érzelmi tétjeiről, szociográfiai hátteréről és nyelvezetéről beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Lem imádta az édességet, de az internetről megvolt a véleménye

Születésének 100. évfordulója alkalmából összegyűjtöttünk Stanislaw Lemről olyan érdekességeket, amelyek mentén az életútja és a munkássága előtt is tiszteleghetünk.