Darvasi László új kötetének bemutatóján arról is beszélt, miért jó hallgatózni a Lehel piacon

Darvasi László új kötetének bemutatóján arról is beszélt, miért jó hallgatózni a Lehel piacon

Az év légiutas-kísérője a kiadói ismertető szerint igazi mesternovellákat tartalmaz. De mi az a mesternovella? Milyen fogásai vannak ennek a műfajnak? Hogyan lehet az elbeszélések által közel hajolni a valósághoz? És ez a valóság miért annyira abszurd? Miért éri meg hallgatózni a Lehel piacon? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatott, aki részt vett a Margó harmadik napján az íróval folytatott beszélgetésen, ahol a kérdező Kutasy Mercédesz volt, az író színművész fia, Darvasi Áron pedig két novellát olvasott fel az idén hatvanéves író friss kötetéből.

Fotó: Kállai-Tóth Anett

Kolozsi Orsolya | 2022. október 16. |
Darvasi László
Az év légiutas-kísérője
Magvető, 2022, 248 oldal
-

Kutasy Mercédesz nyitó kérdése Borgest idézve azt firtatta, milyen kontextust gondolt ki az író, milyen környezetben gondolkodott, amikor a kötet történeteit életre keltette. A válasz szerint nem volt ilyen előzetes koncepció, a kötet az elmúlt hat év novellatermését tartalmazza, a legutóbbi Isten. Haza. Csal. című kötet folytatásának tekinthető, a szerző az ott megkezdett „hétköznapi drámákat” igyekezett továbbírni, arra volt kíváncsi, mi van velünk, magyarokkal ma. Elsősorban azokkal, akik nem állnak reflektorfényben, akik öregek, kiszolgáltatottak. Közel akart menni a valósághoz, ez magyarázza a szövegek alapvető szociológiai indíttatását.

A beszélgetőtárs ezután azt fejtegette, hogy az említett tematikus kapocs mellett talán a hatalom és az erő működése is összeköttetést teremt a korábbi novelláskötet szövegeivel. Darvasi, a kérdést kissé megkerülve a novella természetéről gondolkodott, az egyik „legföldhözragadtabb műfajnak” nevezte, melyben mégis megtörténhet a csoda. Elmondta, hogy véleménye szerint ennek a kisepikai műfajnak a lényege, hogy ne legyen benne felesleges mondat, ha egy is akad, akkor az a novella el van rontva. Ő, mint tárcaíró megtanulta, hogy kevés dolognak kell megtörténnie, de abban a kevésben ott kell lennie mindennek. A novella műfaji meghatározása után kitért arra, hogy

történeteiben mindig az emberi magány és a kiszolgáltatottság érdekelte.

Majd a kérdező távolról indított, Faludy György Pokolbeli víg napjaim című kötetét is citáló kérdésére Darvasi saját novellista praxisáról beszélt, elmondta, hogy történeteinek nagy része „kapott történet”, melyeket jártában-keltében hallott vagy elmeséltek neki. Ezek keltek aztán életre benne, és népesítette be az alaptörténeteket további szereplőkkel, cselekménymozzanatokkal.

-

Darvasi Áron felolvasása után az író visszaugrott a kezdő kérdéshez, Borgest szellemi embernek nevezte, szembe helyezve saját magával, aki a gyakorlatiasabb oldalról közelít az íráshoz. Ő, amikor ír, akkor megtanul nyulat nyúzni, gödröt ásni, azaz a gyakorlatban is megtanulja azokat a dolgokat, melyeket megjelenít egy-egy elbeszélésben. Kutasy ezt az eljárást a realizmussal hozta összefüggésbe, amivel Darvasi egyetértett, elmondta, hogy ezzel a realista háttérrel tudja egyfajta szituációba helyezni a hőseit, akiknek a létezése teljesen abszurd. 

Az abszurd alatt azt érti, hogy folyamatosan kívül vagyunk azon, amiben benne kellene lennünk, és benne vagyunk abban, amin kívül kellene lennünk. 

A beszélgetőtárs ezek után azt emelte ki, hogy egy-egy mondat olyan erős a szövegekben, hogy voltaképpen azok köré épül az egész írás. Figyelsz az utcán, meghallod a különös mondatokat, felhasználsz néhányat ezek közül a mondatok közül? - tette fel a kérdést. Az író igenlő választ adott, elmondta, hogy tárcaírói gyakorlata megtanította neki, hogy bármerre jár, figyelni kell, hallgatózni kell, a Lehel piac, ahol rendszeresen megfordul, például kiváló lehetőség erre. Azt is elmondta, hogy előfordul, hogy a szöveg tényleg kivet egy mondatot, mely a többi fölé kerül vagy elnehezíti a többit, mintha egy tételmondat lenne, és mintha egy metafizikai erő választaná ki, melyik legyen az. A következő kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy radikális szereplői nem annyira állnak távol a valóságtól, egészen váratlan dolgok történhetnek az emberrel a hétköznapok során, és nagyon sok ember van, akiben ott van ez a radikalitás. Legvégül arról beszélt, hogy mivel költőként indult, és a mai napig előfordul, hogy ír verseket, az ő esetében prózaíróba úgymond beköltözött a költő, ezért lehet az, amire Kutasy céloz, hogy a legkegyetlenebb történetben is ott a líra, a szépség, ami Darvasi szövegek egyik közismert védjegye. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Spáh Dávid regényében újra lehet kezdeni az életet

Mindenki feltette már önmagának azt a kérdést, hogy mi lett volna ha…Utólag ostorozzuk magunkat, hogy nem voltunk bátrabbak, vagy nem mondtuk ki, amit ki kellett volna. Spáh Dávid Még egyszer című első regényében ezeket a kérdéseket járja körül, a könyvet tegnap a Margón mutatták be, ahol a szerzővel Valuska László beszélgetett.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr: Élni vagy írni ugyanaz a dolog

A gyerekkorában hallott mesékről, az afrikai írókkal szembeni előítéletekről, a Goncourt-díj hatásairól és a nagy könyvek erejéről is szó esett tegnap este, Mohamed Mbougar Sarr regényének margós bemutatóján. Az emberek legtitkosabb emlékezete szerzőjét Apró Annamária kérdezte a gyökereiről, a rá legnagyobb hatást gyakorló írókról és az irodalom szerepéről.

...
Nagy

Gurubi főszereplője azért kering a viszonyok labirintusában, mert az apa nem tudta őt megtartani

Gurubi Ágnes Másik Isten című könyvének bemutatóján Lévai Balázs faggatta a szerzőt az alkotás folyamatáról, személyesség és karakterépítés lehetőségeiről és korlátairól, az apa-lánya viszony tabuiról, valamint arról, miért hangsúlyos a kötetben a szexualitás, miközben “a magyar prűd irodalom” - kiváltképp, ha női szerzőkről van szó. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Hírek
...
Beleolvasó

Erdős Virág verseiben nem válik szét a közélet és a magánélet ‒ Olvass bele!

...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

...
Szórakozás

5 dolog, amiről jó, ha tudsz, mielőtt nézni kezded A háromtest-problémát

...
Hírek

Káprázatos lett az Álom luxuskivitelben gyémántokkal kirakott példánya

...
Hírek

Philip K. Dick egyik korai sci-fije új fordításban jelenik meg

...
Szórakozás

Nick Cave-dalok, Varró Dani-versek és Háy János-illusztrációk [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A negyedik rész vendége Oltai Kata.

...
Podcast

Ne a borító alapján ítéld meg a könyvet! Podcastunkban mi megtesszük!

Ha már akadtál ki könyvborítón, ha csomagoltad már újságba a regényedet, akkor hallgasd meg ezt a podcastot, amiben bemutatjuk, mennyi szempontot kell figyelembe venni a tervezéskor. 

Szerzőink

...
Vass Norbert

„Miért kéne egy írónak apolitikusnak lennie?” – színészek és rendezők Csurka István drámáiról

...
Könyves Magazin

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...
Sándor Anna

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]