Darvasi László új kötetének bemutatóján arról is beszélt, miért jó hallgatózni a Lehel piacon

Darvasi László új kötetének bemutatóján arról is beszélt, miért jó hallgatózni a Lehel piacon

Az év légiutas-kísérője a kiadói ismertető szerint igazi mesternovellákat tartalmaz. De mi az a mesternovella? Milyen fogásai vannak ennek a műfajnak? Hogyan lehet az elbeszélések által közel hajolni a valósághoz? És ez a valóság miért annyira abszurd? Miért éri meg hallgatózni a Lehel piacon? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatott, aki részt vett a Margó harmadik napján az íróval folytatott beszélgetésen, ahol a kérdező Kutasy Mercédesz volt, az író színművész fia, Darvasi Áron pedig két novellát olvasott fel az idén hatvanéves író friss kötetéből.

Fotó: Kállai-Tóth Anett

Kolozsi Orsolya | 2022. október 16. |
Darvasi László
Az év légiutas-kísérője
Magvető, 2022, 248 oldal
-

Kutasy Mercédesz nyitó kérdése Borgest idézve azt firtatta, milyen kontextust gondolt ki az író, milyen környezetben gondolkodott, amikor a kötet történeteit életre keltette. A válasz szerint nem volt ilyen előzetes koncepció, a kötet az elmúlt hat év novellatermését tartalmazza, a legutóbbi Isten. Haza. Csal. című kötet folytatásának tekinthető, a szerző az ott megkezdett „hétköznapi drámákat” igyekezett továbbírni, arra volt kíváncsi, mi van velünk, magyarokkal ma. Elsősorban azokkal, akik nem állnak reflektorfényben, akik öregek, kiszolgáltatottak. Közel akart menni a valósághoz, ez magyarázza a szövegek alapvető szociológiai indíttatását.

A beszélgetőtárs ezután azt fejtegette, hogy az említett tematikus kapocs mellett talán a hatalom és az erő működése is összeköttetést teremt a korábbi novelláskötet szövegeivel. Darvasi, a kérdést kissé megkerülve a novella természetéről gondolkodott, az egyik „legföldhözragadtabb műfajnak” nevezte, melyben mégis megtörténhet a csoda. Elmondta, hogy véleménye szerint ennek a kisepikai műfajnak a lényege, hogy ne legyen benne felesleges mondat, ha egy is akad, akkor az a novella el van rontva. Ő, mint tárcaíró megtanulta, hogy kevés dolognak kell megtörténnie, de abban a kevésben ott kell lennie mindennek. A novella műfaji meghatározása után kitért arra, hogy

történeteiben mindig az emberi magány és a kiszolgáltatottság érdekelte.

Majd a kérdező távolról indított, Faludy György Pokolbeli víg napjaim című kötetét is citáló kérdésére Darvasi saját novellista praxisáról beszélt, elmondta, hogy történeteinek nagy része „kapott történet”, melyeket jártában-keltében hallott vagy elmeséltek neki. Ezek keltek aztán életre benne, és népesítette be az alaptörténeteket további szereplőkkel, cselekménymozzanatokkal.

-

Darvasi Áron felolvasása után az író visszaugrott a kezdő kérdéshez, Borgest szellemi embernek nevezte, szembe helyezve saját magával, aki a gyakorlatiasabb oldalról közelít az íráshoz. Ő, amikor ír, akkor megtanul nyulat nyúzni, gödröt ásni, azaz a gyakorlatban is megtanulja azokat a dolgokat, melyeket megjelenít egy-egy elbeszélésben. Kutasy ezt az eljárást a realizmussal hozta összefüggésbe, amivel Darvasi egyetértett, elmondta, hogy ezzel a realista háttérrel tudja egyfajta szituációba helyezni a hőseit, akiknek a létezése teljesen abszurd. 

Az abszurd alatt azt érti, hogy folyamatosan kívül vagyunk azon, amiben benne kellene lennünk, és benne vagyunk abban, amin kívül kellene lennünk. 

A beszélgetőtárs ezek után azt emelte ki, hogy egy-egy mondat olyan erős a szövegekben, hogy voltaképpen azok köré épül az egész írás. Figyelsz az utcán, meghallod a különös mondatokat, felhasználsz néhányat ezek közül a mondatok közül? - tette fel a kérdést. Az író igenlő választ adott, elmondta, hogy tárcaírói gyakorlata megtanította neki, hogy bármerre jár, figyelni kell, hallgatózni kell, a Lehel piac, ahol rendszeresen megfordul, például kiváló lehetőség erre. Azt is elmondta, hogy előfordul, hogy a szöveg tényleg kivet egy mondatot, mely a többi fölé kerül vagy elnehezíti a többit, mintha egy tételmondat lenne, és mintha egy metafizikai erő választaná ki, melyik legyen az. A következő kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy radikális szereplői nem annyira állnak távol a valóságtól, egészen váratlan dolgok történhetnek az emberrel a hétköznapok során, és nagyon sok ember van, akiben ott van ez a radikalitás. Legvégül arról beszélt, hogy mivel költőként indult, és a mai napig előfordul, hogy ír verseket, az ő esetében prózaíróba úgymond beköltözött a költő, ezért lehet az, amire Kutasy céloz, hogy a legkegyetlenebb történetben is ott a líra, a szépség, ami Darvasi szövegek egyik közismert védjegye. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Spáh Dávid regényében újra lehet kezdeni az életet

Mindenki feltette már önmagának azt a kérdést, hogy mi lett volna ha…Utólag ostorozzuk magunkat, hogy nem voltunk bátrabbak, vagy nem mondtuk ki, amit ki kellett volna. Spáh Dávid Még egyszer című első regényében ezeket a kérdéseket járja körül, a könyvet tegnap a Margón mutatták be, ahol a szerzővel Valuska László beszélgetett.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr: Élni vagy írni ugyanaz a dolog

A gyerekkorában hallott mesékről, az afrikai írókkal szembeni előítéletekről, a Goncourt-díj hatásairól és a nagy könyvek erejéről is szó esett tegnap este, Mohamed Mbougar Sarr regényének margós bemutatóján. Az emberek legtitkosabb emlékezete szerzőjét Apró Annamária kérdezte a gyökereiről, a rá legnagyobb hatást gyakorló írókról és az irodalom szerepéről.

...
Nagy

Gurubi főszereplője azért kering a viszonyok labirintusában, mert az apa nem tudta őt megtartani

Gurubi Ágnes Másik Isten című könyvének bemutatóján Lévai Balázs faggatta a szerzőt az alkotás folyamatáról, személyesség és karakterépítés lehetőségeiről és korlátairól, az apa-lánya viszony tabuiról, valamint arról, miért hangsúlyos a kötetben a szexualitás, miközben “a magyar prűd irodalom” - kiváltképp, ha női szerzőkről van szó. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

Hírek
...
Szórakozás

Nézd meg az első fotót a Hét Királyság lovagjáról a Trónok harca spin-offban

...
Szórakozás

Nézd meg az 1901-es, legkeményebb Dickens-adaptációt az utcaseprővel

...
Beleolvasó

A terápián ülők nem is sejtik, hogy valaki mindent tud a titkaikról – Olvass bele Jen Beagin vicces regényébe!

...
Hírek

Tényleg börtönbe zárhatnak egy indiai írót politikai kijelentése miatt?

...
Nagy

6 botrányos dolog, amit egy új életrajz állít Beckhamékről

...
Szórakozás

Anthony Bourdain képregényének szusiséfje animációs sorozatot kap

A hét könyve
Kritika
Daniel Kehlmann Goebbelst is megduplázza, miközben a művészek megalkuvásáról ír
...
Podcast

Kiss Noémi: Tegnap még a neveden szólítottak, másnap már csak anya [Podcast]

Az Ezt senki sem mondta! EXTRA első epizódjában Ott Anna Kiss Noémivel beszélget anyaságról, hitről és a szerző Ikeranya című könyvéről.

...
Nagy

Egy gyilkosságról szóló könyvben helyet kell kapnia az életnek is

A Cervantes Intézetben mutatták be a Pulitzer-díjas Cristina Rivera Garza kötetét. A Liliana legyőzhetetlen nyara a szerző 30 éve megölt testvérének történetét meséli el. Szó esett gyászról, utazásról és arról is, hogy teremthet egy gyilkosság közösséget és nyelvet.

Szerzőink

...
hhz

Kiss Noémi: Tegnap még a neveden szólítottak, másnap már csak anya [Podcast]

...
Sándor Anna

Daniel Kehlmann Goebbelst is megduplázza, miközben a művészek megalkuvásáról ír

...
vl

A töltött káposztától a nemzeti szuverenitásig: hová tűnt a magyar konyha?