Darvasi László új kötetének bemutatóján arról is beszélt, miért jó hallgatózni a Lehel piacon

Darvasi László új kötetének bemutatóján arról is beszélt, miért jó hallgatózni a Lehel piacon

Az év légiutas-kísérője a kiadói ismertető szerint igazi mesternovellákat tartalmaz. De mi az a mesternovella? Milyen fogásai vannak ennek a műfajnak? Hogyan lehet az elbeszélések által közel hajolni a valósághoz? És ez a valóság miért annyira abszurd? Miért éri meg hallgatózni a Lehel piacon? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatott, aki részt vett a Margó harmadik napján az íróval folytatott beszélgetésen, ahol a kérdező Kutasy Mercédesz volt, az író színművész fia, Darvasi Áron pedig két novellát olvasott fel az idén hatvanéves író friss kötetéből.

Fotó: Kállai-Tóth Anett

Kolozsi Orsolya | 2022. október 16. |
Darvasi László
Az év légiutas-kísérője
Magvető, 2022, 248 oldal
-

Kutasy Mercédesz nyitó kérdése Borgest idézve azt firtatta, milyen kontextust gondolt ki az író, milyen környezetben gondolkodott, amikor a kötet történeteit életre keltette. A válasz szerint nem volt ilyen előzetes koncepció, a kötet az elmúlt hat év novellatermését tartalmazza, a legutóbbi Isten. Haza. Csal. című kötet folytatásának tekinthető, a szerző az ott megkezdett „hétköznapi drámákat” igyekezett továbbírni, arra volt kíváncsi, mi van velünk, magyarokkal ma. Elsősorban azokkal, akik nem állnak reflektorfényben, akik öregek, kiszolgáltatottak. Közel akart menni a valósághoz, ez magyarázza a szövegek alapvető szociológiai indíttatását.

A beszélgetőtárs ezután azt fejtegette, hogy az említett tematikus kapocs mellett talán a hatalom és az erő működése is összeköttetést teremt a korábbi novelláskötet szövegeivel. Darvasi, a kérdést kissé megkerülve a novella természetéről gondolkodott, az egyik „legföldhözragadtabb műfajnak” nevezte, melyben mégis megtörténhet a csoda. Elmondta, hogy véleménye szerint ennek a kisepikai műfajnak a lényege, hogy ne legyen benne felesleges mondat, ha egy is akad, akkor az a novella el van rontva. Ő, mint tárcaíró megtanulta, hogy kevés dolognak kell megtörténnie, de abban a kevésben ott kell lennie mindennek. A novella műfaji meghatározása után kitért arra, hogy

történeteiben mindig az emberi magány és a kiszolgáltatottság érdekelte.

Majd a kérdező távolról indított, Faludy György Pokolbeli víg napjaim című kötetét is citáló kérdésére Darvasi saját novellista praxisáról beszélt, elmondta, hogy történeteinek nagy része „kapott történet”, melyeket jártában-keltében hallott vagy elmeséltek neki. Ezek keltek aztán életre benne, és népesítette be az alaptörténeteket további szereplőkkel, cselekménymozzanatokkal.

-

Darvasi Áron felolvasása után az író visszaugrott a kezdő kérdéshez, Borgest szellemi embernek nevezte, szembe helyezve saját magával, aki a gyakorlatiasabb oldalról közelít az íráshoz. Ő, amikor ír, akkor megtanul nyulat nyúzni, gödröt ásni, azaz a gyakorlatban is megtanulja azokat a dolgokat, melyeket megjelenít egy-egy elbeszélésben. Kutasy ezt az eljárást a realizmussal hozta összefüggésbe, amivel Darvasi egyetértett, elmondta, hogy ezzel a realista háttérrel tudja egyfajta szituációba helyezni a hőseit, akiknek a létezése teljesen abszurd. 

Az abszurd alatt azt érti, hogy folyamatosan kívül vagyunk azon, amiben benne kellene lennünk, és benne vagyunk abban, amin kívül kellene lennünk. 

A beszélgetőtárs ezek után azt emelte ki, hogy egy-egy mondat olyan erős a szövegekben, hogy voltaképpen azok köré épül az egész írás. Figyelsz az utcán, meghallod a különös mondatokat, felhasználsz néhányat ezek közül a mondatok közül? - tette fel a kérdést. Az író igenlő választ adott, elmondta, hogy tárcaírói gyakorlata megtanította neki, hogy bármerre jár, figyelni kell, hallgatózni kell, a Lehel piac, ahol rendszeresen megfordul, például kiváló lehetőség erre. Azt is elmondta, hogy előfordul, hogy a szöveg tényleg kivet egy mondatot, mely a többi fölé kerül vagy elnehezíti a többit, mintha egy tételmondat lenne, és mintha egy metafizikai erő választaná ki, melyik legyen az. A következő kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy radikális szereplői nem annyira állnak távol a valóságtól, egészen váratlan dolgok történhetnek az emberrel a hétköznapok során, és nagyon sok ember van, akiben ott van ez a radikalitás. Legvégül arról beszélt, hogy mivel költőként indult, és a mai napig előfordul, hogy ír verseket, az ő esetében prózaíróba úgymond beköltözött a költő, ezért lehet az, amire Kutasy céloz, hogy a legkegyetlenebb történetben is ott a líra, a szépség, ami Darvasi szövegek egyik közismert védjegye. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Spáh Dávid regényében újra lehet kezdeni az életet

Mindenki feltette már önmagának azt a kérdést, hogy mi lett volna ha…Utólag ostorozzuk magunkat, hogy nem voltunk bátrabbak, vagy nem mondtuk ki, amit ki kellett volna. Spáh Dávid Még egyszer című első regényében ezeket a kérdéseket járja körül, a könyvet tegnap a Margón mutatták be, ahol a szerzővel Valuska László beszélgetett.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr: Élni vagy írni ugyanaz a dolog

A gyerekkorában hallott mesékről, az afrikai írókkal szembeni előítéletekről, a Goncourt-díj hatásairól és a nagy könyvek erejéről is szó esett tegnap este, Mohamed Mbougar Sarr regényének margós bemutatóján. Az emberek legtitkosabb emlékezete szerzőjét Apró Annamária kérdezte a gyökereiről, a rá legnagyobb hatást gyakorló írókról és az irodalom szerepéről.

...
Nagy

Gurubi főszereplője azért kering a viszonyok labirintusában, mert az apa nem tudta őt megtartani

Gurubi Ágnes Másik Isten című könyvének bemutatóján Lévai Balázs faggatta a szerzőt az alkotás folyamatáról, személyesség és karakterépítés lehetőségeiről és korlátairól, az apa-lánya viszony tabuiról, valamint arról, miért hangsúlyos a kötetben a szexualitás, miközben “a magyar prűd irodalom” - kiváltképp, ha női szerzőkről van szó. 

Hírek
...
Zöld

Öt nap, több ezer halott - 70 éve lepte el Londont a gyilkos szmog

...
Hírek

Márciusban magyarul is megjelenik a Malfoyt játszó Tom Felton memoárja

...
Szórakozás

Neil Gaiman beszélő mongúz lesz a Fodor Nándorról szóló filmben

...
Gyerekirodalom

A barátság lényegéről mesél a kisnyúl és a sün párosa

...
Hírek

Polgár Juditot beiktatták a sakk Hírességek Csarnokába

...
Hírek

Könyvesblokk: Jocó bácsi, Laár és Matthew Perry

...
Könyves Advent

Semmihez sem vagyunk öregek, és sosem késő változtatni

...
Hírek

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – megjelenik Zsigó Jenő memoárja a roma polgárjogi küzdelmekről

...
Szórakozás

Lecserélik A hatalom gyűrűi legjobb karakterét alakító színészt

...
Hírek

Erdős Virág petíciót indított a tiltakozó tanárok mellett

...
Promóció

Egy nélkülözhetetlen kiegészítő, ha sokat időzöl a gép előtt – Kékfény szűrő szemüveg

...
Promóció

A kulturális feltöltődéshez minőségi élelmiszerek járnak

A hét könyve
Kritika
Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról
...
Panodyssey

Závada Péter: Érthető ellenszenv – A magyar rapről és slam poetry-ről (1. rész)

...
Kritika

Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról

Botrányhősként indult és sokáig úgy is kezelték, de Virginie Despentes mára a francia irodalom általánosan elismert, egyedi és bátor alkotója. Ebben a folyamatban nagy szerepe volt a Vernon Subutex-trilógiának, amelyben egy totálisan csődbe ment lemezboltos és az egykori vásárlói felszántják Párizst. Miközben ide-oda csapódnak, egy szerteágazó korrajz bontakozik ki a mai Franciaországról, amiben ugyanúgy szerepelnek az elesettek, mint a kiváltságosok, valamint sok drog, erőszak és zene. A Vernon Subutex-trilógia a hét könyve.

Szerzőink

...
Könyves Magazin

Debbie Harry a '70-es évek New Yorkjának lázadásából emelkedett ki

...
Valuska László

Ai Weiwei a kínai kommunisták miatt műalkotássá vált

...
Laborczi Dóra

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el