Darvasi László új kötetének bemutatóján arról is beszélt, miért jó hallgatózni a Lehel piacon

Darvasi László új kötetének bemutatóján arról is beszélt, miért jó hallgatózni a Lehel piacon

Az év légiutas-kísérője a kiadói ismertető szerint igazi mesternovellákat tartalmaz. De mi az a mesternovella? Milyen fogásai vannak ennek a műfajnak? Hogyan lehet az elbeszélések által közel hajolni a valósághoz? És ez a valóság miért annyira abszurd? Miért éri meg hallgatózni a Lehel piacon? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatott, aki részt vett a Margó harmadik napján az íróval folytatott beszélgetésen, ahol a kérdező Kutasy Mercédesz volt, az író színművész fia, Darvasi Áron pedig két novellát olvasott fel az idén hatvanéves író friss kötetéből.

Fotó: Kállai-Tóth Anett

Kolozsi Orsolya | 2022. október 16. |
Darvasi László
Az év légiutas-kísérője
Magvető, 2022, 248 oldal
-

Kutasy Mercédesz nyitó kérdése Borgest idézve azt firtatta, milyen kontextust gondolt ki az író, milyen környezetben gondolkodott, amikor a kötet történeteit életre keltette. A válasz szerint nem volt ilyen előzetes koncepció, a kötet az elmúlt hat év novellatermését tartalmazza, a legutóbbi Isten. Haza. Csal. című kötet folytatásának tekinthető, a szerző az ott megkezdett „hétköznapi drámákat” igyekezett továbbírni, arra volt kíváncsi, mi van velünk, magyarokkal ma. Elsősorban azokkal, akik nem állnak reflektorfényben, akik öregek, kiszolgáltatottak. Közel akart menni a valósághoz, ez magyarázza a szövegek alapvető szociológiai indíttatását.

A beszélgetőtárs ezután azt fejtegette, hogy az említett tematikus kapocs mellett talán a hatalom és az erő működése is összeköttetést teremt a korábbi novelláskötet szövegeivel. Darvasi, a kérdést kissé megkerülve a novella természetéről gondolkodott, az egyik „legföldhözragadtabb műfajnak” nevezte, melyben mégis megtörténhet a csoda. Elmondta, hogy véleménye szerint ennek a kisepikai műfajnak a lényege, hogy ne legyen benne felesleges mondat, ha egy is akad, akkor az a novella el van rontva. Ő, mint tárcaíró megtanulta, hogy kevés dolognak kell megtörténnie, de abban a kevésben ott kell lennie mindennek. A novella műfaji meghatározása után kitért arra, hogy

történeteiben mindig az emberi magány és a kiszolgáltatottság érdekelte.

Majd a kérdező távolról indított, Faludy György Pokolbeli víg napjaim című kötetét is citáló kérdésére Darvasi saját novellista praxisáról beszélt, elmondta, hogy történeteinek nagy része „kapott történet”, melyeket jártában-keltében hallott vagy elmeséltek neki. Ezek keltek aztán életre benne, és népesítette be az alaptörténeteket további szereplőkkel, cselekménymozzanatokkal.

-

Darvasi Áron felolvasása után az író visszaugrott a kezdő kérdéshez, Borgest szellemi embernek nevezte, szembe helyezve saját magával, aki a gyakorlatiasabb oldalról közelít az íráshoz. Ő, amikor ír, akkor megtanul nyulat nyúzni, gödröt ásni, azaz a gyakorlatban is megtanulja azokat a dolgokat, melyeket megjelenít egy-egy elbeszélésben. Kutasy ezt az eljárást a realizmussal hozta összefüggésbe, amivel Darvasi egyetértett, elmondta, hogy ezzel a realista háttérrel tudja egyfajta szituációba helyezni a hőseit, akiknek a létezése teljesen abszurd. 

Az abszurd alatt azt érti, hogy folyamatosan kívül vagyunk azon, amiben benne kellene lennünk, és benne vagyunk abban, amin kívül kellene lennünk. 

A beszélgetőtárs ezek után azt emelte ki, hogy egy-egy mondat olyan erős a szövegekben, hogy voltaképpen azok köré épül az egész írás. Figyelsz az utcán, meghallod a különös mondatokat, felhasználsz néhányat ezek közül a mondatok közül? - tette fel a kérdést. Az író igenlő választ adott, elmondta, hogy tárcaírói gyakorlata megtanította neki, hogy bármerre jár, figyelni kell, hallgatózni kell, a Lehel piac, ahol rendszeresen megfordul, például kiváló lehetőség erre. Azt is elmondta, hogy előfordul, hogy a szöveg tényleg kivet egy mondatot, mely a többi fölé kerül vagy elnehezíti a többit, mintha egy tételmondat lenne, és mintha egy metafizikai erő választaná ki, melyik legyen az. A következő kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy radikális szereplői nem annyira állnak távol a valóságtól, egészen váratlan dolgok történhetnek az emberrel a hétköznapok során, és nagyon sok ember van, akiben ott van ez a radikalitás. Legvégül arról beszélt, hogy mivel költőként indult, és a mai napig előfordul, hogy ír verseket, az ő esetében prózaíróba úgymond beköltözött a költő, ezért lehet az, amire Kutasy céloz, hogy a legkegyetlenebb történetben is ott a líra, a szépség, ami Darvasi szövegek egyik közismert védjegye. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Spáh Dávid regényében újra lehet kezdeni az életet

Mindenki feltette már önmagának azt a kérdést, hogy mi lett volna ha…Utólag ostorozzuk magunkat, hogy nem voltunk bátrabbak, vagy nem mondtuk ki, amit ki kellett volna. Spáh Dávid Még egyszer című első regényében ezeket a kérdéseket járja körül, a könyvet tegnap a Margón mutatták be, ahol a szerzővel Valuska László beszélgetett.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr: Élni vagy írni ugyanaz a dolog

A gyerekkorában hallott mesékről, az afrikai írókkal szembeni előítéletekről, a Goncourt-díj hatásairól és a nagy könyvek erejéről is szó esett tegnap este, Mohamed Mbougar Sarr regényének margós bemutatóján. Az emberek legtitkosabb emlékezete szerzőjét Apró Annamária kérdezte a gyökereiről, a rá legnagyobb hatást gyakorló írókról és az irodalom szerepéről.

...
Nagy

Gurubi főszereplője azért kering a viszonyok labirintusában, mert az apa nem tudta őt megtartani

Gurubi Ágnes Másik Isten című könyvének bemutatóján Lévai Balázs faggatta a szerzőt az alkotás folyamatáról, személyesség és karakterépítés lehetőségeiről és korlátairól, az apa-lánya viszony tabuiról, valamint arról, miért hangsúlyos a kötetben a szexualitás, miközben “a magyar prűd irodalom” - kiváltképp, ha női szerzőkről van szó. 

Hírek
...
Hírek

Idén nem adják át a Libri irodalmi díjakat

...
Hírek

Tarr Béla: Arra nem vetemednék, hogy Krasznahorkai jelenlétében írjak

...
Alkotótárs

Harmadik alkalommal hirdetik meg a Mastercard® - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjprogramot

...
Hírek

A 23 szerző már írja a 150 éves Budapest nagyregényét

...
Hírek

García Márquez megelőzte Cervantest a legtöbbet fordított spanyol nyelvű írók sorában

...
Zöld

Kilenc állatfaj segíthet a globális felmelegedés korlátozásában

...
Hírek

Csányi Vilmos és Doszpot Péter is elárulta, mi a kedvence a 20 éves Agavétól

...
Panodyssey

Szerényi Tamás: Special Offer [Panodyssey]

...
Hírek

Michel Houellebecq szexfilmje körül tovább dagad a botrány

A hét könyve
Kritika
Atwood varázstalanítja Odüsszeusz mítoszát
...
Nagy

Az utolsó mohikánon nőttél fel, de ezeket nem tudtad

Milyen történelmi előzményei vannak a regénynek? Mi tükröződik abban, ahogyan Cooper az őslakosokat ábrázolja? Az eredeti szöveg melyik rétegével nem találkozhattak Magyarországon azok, akik Réz Ádám átdolgozását olvasták? És mit hagytak ki korábban több magyar fordításból?

...
Nagy

Krasznahorkai László könyvét lapozgatják a britek az angol könyvesboltokban

Nemrég annak jártam utána, hogyan fogadták a britek Harry herceg memoárját Londonban, most pedig ismét nyakamba vettem a várost, hogy kiderítsem, mit gondolnak a magyar szerzőkről. Így hát könyvesboltról könyvesboltra jártam, hogy felkutassam, mely művek alapján ismerhetnek minket a britek.

Szerzőink

...
Valuska László

Iamyank: Ki akartam mondani, hogy mind meg fogunk halni

...
Ruff Orsolya

Atwood varázstalanítja Odüsszeusz mítoszát

...
Sándor Anna

Az utolsó mohikánon nőttél fel, de ezeket nem tudtad