Az idén 23 éves Amanda Gorman azzal robbant be a nemzetközi köztudatba, hogy ő lett az eddigi legfiatalabb költő, aki verset mondhatott elnöki beiktatáson. És nem is akárhogy, az egykor beszédproblémákkal küzdő nő tehetsége és kisugárzása a képernyőkön is átütött.
A The Hill We Climb – magyarul Totth Benedek fordításában A hegy, amit megmászunk – című verse Michelle Obama és Hillary Clinton tetszését is elnyerte. Miközben identitáspolitikai viták alakultak ki akörül, hogy ki fordíthatja le egy fekete nő verseit (magyarra a Van Helyed Alapítvány roma növendékei ültetik át), Gorman díjat alapított középiskolás költőknek, TED-előadást tartott a politikai költészetről, ő lett az első költő, aki felléphetett a Super Bowlon, és ő lett az Estée Lauder kozmetikai márka legújabb arca.
Azt gondolhatnánk, hogy egy ilyen tehetség magabiztosan indult learatni a babérokat - pedig nem így van.
A Call Us What We Carry című debütáló kötete kapcsán az USA Today megszólaltatta az egykori mentorait, akik egy a beszédhibája miatt bátortalan kislányt, de egyértelmű tehetséget láttak benne.
A Los Angeles-i születésű Gorman a WriteGirl nevű kreatív írás programban vett részt kamaszkorában. A programot Keren Taylor alapította 2001-ben, és azóta több mint 500 lány vett részt benne, hogy változatos programok és feladatok segítségével fejlessze a képességeit.
Dinah Berland, aki Gorman mentora volt a WriteGirlnél, felidézte az első alkalmat, amikor hallotta Gormant a saját versét szavalni. Berland akkor azonnal tudta, hogy nagy tehetséggel van dolga, aki sok fiatal számára példává válhat. Szerinte Gorman költészete megnyitja a lehetőségeket a társadalmi változások előtt.
Allison Deegan, a program igazgatója az egyetemi felkészülésben is segítette Gormant, aki azóta lediplomázott a Harvardon. Azt meséli, hogy az első nap, mikor Gorman besétált a programba, még nagyon kicsike volt. “Azon gondolkodtam, vajon meg fog-e szólalni, aztán kiderült hogy nehézségei vannak a beszéddel.” Deegan így játékosan és lassan elkezdett azon dolgozni, hogy felépítse Gorman önbizalmát. A korai közös munkával kapcsolatban pedig azt is felidézte, hogy Gorman már akkor sem félt attól, hogy kipróbáljon különböző műfajokat és stílusokat - prózát, újságcikket és dalszöveget is írt.
