Senki sem látja a jövőt, ugyanakkor tagadhatatlan, hogy vannak könyvek, amiket elolvasva – 10, 20, vagy akár 70, évvel a megjelenésük után – az embernek az a kísérteties érzése támad, hogy az író szert tett egy kristálygömbre – vagy esetleg egy időgépre.
Ebben a cikkben hat könyvet gyűjtöttük össze, amely komolyan foglalkozik a 2020-as évek központi kérdéseinek számító problémákkal. A napjainkban releváns disztópiák nem merülnek ki az 1984-ben és A szolgálólány meséjében: Kurt Vonneguttól Octavia E. Butleren át Neal Stephensonig nem egy író művei váltak hátborzongatóan időszerűvé.
Octavia E. Butler: A magvető példázata
Ez a klasszikus a hét könyve is volt nálunk. 2024-et írunk: a klímaváltozás elviselhetetlen károkat okoz világszerte, járványok, háborúk és tartós vízhiány sújtja az emberiséget. (Ismerős?) Los Angeles külső részén fegyveres erőkkel védett, zárt közösségek próbálnak biztonságban fennmaradni a fosztogatókkal szemben, akik gondolkodás nélkül ölnek a túlélésük érdekében.
Lauren Olamina egy ilyen közösségben él családjával. Apja lelkész, aki azért küzd, hogy megőrizze az emberiség méltóságát és azokat az értékeket, amik egyszer naggyá tettek minket.
Miközben apja a helyes úton próbálja tartani a gyülekezetét, Lauren hiperempátiával küzd
– egy ritka betegséggel, amely rendkívül érzékennyé teszi mások fizikai fájdalmára.
Egy nap fosztogatók törnek be a közösségbe, és bekövetkezik, amitől mindenki tartott: otthonukat hátrahagyva menekülniük kell a farkastörvények uralta senkiföldjén. Lauren a túlélőkkel együtt északra tart és idővel a vezetőjükké válik; az út során pedig megfogalmazódik benne egy új hitvilág alapja, ami az egész emberiség számára túlélést jelenthet.
Octavia E. Butler 1993-as disztópiája évről évre egyre aktuálisabbá válik, számtalan írót inspirált és a műfaj egyik legfontosabb modern műveként tartják számon. Relevanciáját jól illusztrálja, hogy 2020-ban, 27 évvel a megjelenése után New York Times Bestseller lett – ahogy az is, hogy folytatásában, A talentumok példázatában Butler megjövendölte Trump kampányszlogenjét.
Philip K. Dick: Különvélemény
Képzelj el egy jövőt, amelyben a technológiai fejlődés lehetővé teszi a bűncselekmények kimutatását, mielőtt még elkövetik őket; egy jövőt, amelyben a bűnözők olyan tettekért kerülnek bíróság elé, amelyek még nem történtek meg!
Ebben az – egyre valószerűbbé váló – világban játszódik Philip K. Dick tébolyodott, mégis tagadhatatlanul zseniális, látnoki novellája.
Az először 1956-ban megjelent Különvélemény korunk egyik alapvető kérdését feszegeti;
központjában egy félelmetes hatékonysággal működő rendszer áll, amely emberéletekről hoz megfellebbezhetetlen döntéseket.
Philip K. Dick műveit áthatja a paranoia, az államot átszövő korrupció rémképe. Történetei egyszerre vetették meg napjaink népszerű negatív utópiáinak – a cyberpunk műfajának – alapjait, és ötvözték a korabeli amerikai sci-fit egyfajta borongós, cinikus társadalomkritikával.
John Brunner: Zanzibár
A 2010-es évek túlnépesedett, társadalmi feszültségekkel teli világában két New York-i fiatalember keresi a helyét. Akaratukon kívül keverednek bele történelemformáló eseményekbe, melyek a bolygó elmaradottabb területeiről kiindulva alapjaiban megrengetik a nemzetközi gazdaság és politika rendszerét, kihatva a Föld minden lakójának életére.
A dolgok még egy lépéssel tovább bonyolódnak, mikor egy nagyvállalat megalkot egy öntudattal bíró szuperszámítógépet…
John Brunner Hugo-díjas, monumentális regénye hol kémtörténetre emlékeztet, hol John Dos Passos társadalmi panorámáit idézi, megelőlegezve William Gibson Neurománcát és még egy tucatnyi, később megírt science fiction művet. Jóslatai az 1968-as megjelenése óta eltelt évtizedekben egyre valószerűbbnek tűnnek, az elharapózó iskolai erőszaktól Kína szuperhatalommá válásán és az európai országok unióba tömörülésén át egészen a biotechnológia előretöréséig. Nem véletlenül válogatták be minden idők 100 legjobb sci-fi regénye közé.
David Foster Wallace: Végtelen tréfa
A regény szereplői egy teniszakadémia növendékei és egy alkohol- és drogelvonó intézet bentlakói, valamint québeci radikálisok egy csoportja,
és mindenkit az az egy cél vezérel, hogy megtalálja a Szórakoztatásnak, annak a filmnek a mesterkópiáját,
ami – ha az ember egyszer is megnézte – nem hagyja, hogy azután egyéb tevékenységet folytasson.
„A Végtelen tréfa lényegi kérdéseket feszeget: mi a szórakoztatás, és miért uralja az életünket, miképp hat az emberi kapcsolatainkra a szórakozás iránti vágyunk, és mit árulnak el rólunk az általunk választott örömök. Ez a könyv egyike az évtized 50 legemlékezetesebb világirodalmi megjelenéseinek” – írtuk a könyvről, a teljes cikket itt találod.
Kurt Vonnegut: Gépzongora
A Gépzongora gyilkos szatíra az amerikai életmódról, mely Paul Proteus, egy fiatal mérnök dermesztő történetét meséli el. Paul az emberhez méltó élet lehetőségét keresi egy teljesen gépesített világban, melyet egy szuperszámítógép ural.
Lázadása klasszikusan vonneguti: őrülten vicces, vérfagyasztóan komoly – és ijesztően életszerű.
A Gépzongora Kurt Vonnegut 1952-ben megjelent első regénye. A könyvet részben Vonnegut a General Electricnél töltött ideje ihlette, de megírásához a szerző saját elmondása szerint Aldous Huxley Szép új világából is elemelt egyet s mást. 1954-es kiadásának címe Utopia 14 volt, és az első magyar fordítás is ezzel a címmel jelent meg 1972-ben. A fordítás szövege ekkor még erősen cenzúrázott volt; az eredeti változat 2006-ban jelent meg először, ekkor már Gépzongoraként.
Neal Stephenson: Snow Crash
Hiro Protagonist a Valóságban csak egy nyamvadt pizzafutár a CosaNostra Inc.-nél. A jövő háromdimenziós internetén, a Metaverzumban viszont digitális szamuráj félisten. Amikor felbukkan a Snow Crash, egy új cyberdrog, Hiro nyomozásba kezd, ugyanis arra gyanakszik, hogy ez a szer sokkal több, mint aminek látszik. Y. T.-vel, a kiskorú deszkás lánnyal az oldalán
neonfényből és adatokból szőtt utcákon át követi az infokalipszis lovasának nyomait.
A visszaszámlálás megkezdődött.
A híresen egyedi világlátású, többszörös New York Times-bestsellerszerző Neal Stephenson művei közül is kiemelkedik az 1992-es Snow Crash, amely elénk tárja és átértelmezi korunk húsba vágó problémáit.
A hazánkban is nagy sikert aratott, a Time magazin által a valaha megírt 100 legjobb angol nyelvű regény közé választott kötet fergeteges, hagymázas hajsza egy bizarr és abszurd, mégis kísértetiesen ismerős jövőben.
Nyitókép: Needpix