Nagy scifi

9 szó, amiket a sci-finek köszönhetünk

p.e | 2009. május 13. |

Valójában sci-fi írók alkották meg azt a néhány szót, amiket a köztudat tudományos eredetűekként tart számon. Annak idején fantazmagóriákként indultak, de több, mint fél évszázad elteltével is használjuk Isaac Asimov, Jack Williamson, Jack Binder, E. E. Smith, Dave Gerrold vagy épp James Blish nyelvújításait.

Az Oxford English Dictionary szerint a robotika szó, Isaac Asimov, 1941-es, Te hazug! című novellájában bukkant fel először. Asimovnak fogalma sem volt a nyelvújításról, azt hitte, hogy egy létező szót, a mechanika, hidraulika és egyéb tudományágak összefoglaló nevét használja fel, a robotika három törvényének megalkotásához. A génmanipuláció szavunk sem tudományos eredetű. Jack Williamson, Dragon's island című munkájában jelent meg először, melyet egyébként ugyanabban az évben adtak ki, mint Asimov imént említett művét. Állítólag Jack Binder volt az első, aki 1938-ban, a súlytalanság szót használta, hogy ezzel írja le a Föld magjának lebegő helyzetét. A mélyűr (deep space) kifejezés E. E. Smith, 1934-es találmánya, és egyébként a szkafander szót is neki köszönhetjük, bár az ő prémes változata kevéssé hasonlít a NASA űrruháihoz.

Az űrtechnológiában ion hajtóművet használnak az űrszondák meghajtására. A Brave new words szerint a kifejezés Jack Williamsontól származik. Valószínűleg az 1947-es, The equalizer című munkájában használta először. Dave Gerrold volt az első, aki 1972-es, When Harlie was one című könyvében, a biológiai vírusok analógiájára alkotta meg a számítógépes vírus fogalmát. A számítógépes féreg viszont John Brunner 1975-ös Shockwave rid című regényében bukkant fel először. A gázóriás szó pedig, amit azóta már a csillagászatban is használnak, a túlnyomórészt gáz halmazállapotú bolygók megnevezésére, James Blish találmánya. Külön érdekesség, hogy az eredeti kiadásból kimaradt ez a kifejezés, csak a 11 évvel későbbi, utánnyomott példányokban található meg. Valószínűleg már sosem fog kiderülni, hogy egy hiba folytán maradt ki az első kiadásból, direkt lett kiszerkesztve, vagy Blish csak később találta ki, esetleg mástól hallotta a szót.  

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!

...

A fiktív falu hóhérja – Vajna Ádám hollywoodi klisék nélkül mesél a középkorról / Flair #10

A Könyvhétnek vége, de a FLAIR podcast pörög tovább: hallgassátok meg beszélgetésünket Vajna Ádám költővel!