Nagy scifi

9 szó, amiket a sci-finek köszönhetünk

p.e | 2009. május 13. |

Valójában sci-fi írók alkották meg azt a néhány szót, amiket a köztudat tudományos eredetűekként tart számon. Annak idején fantazmagóriákként indultak, de több, mint fél évszázad elteltével is használjuk Isaac Asimov, Jack Williamson, Jack Binder, E. E. Smith, Dave Gerrold vagy épp James Blish nyelvújításait.

Az Oxford English Dictionary szerint a robotika szó, Isaac Asimov, 1941-es, Te hazug! című novellájában bukkant fel először. Asimovnak fogalma sem volt a nyelvújításról, azt hitte, hogy egy létező szót, a mechanika, hidraulika és egyéb tudományágak összefoglaló nevét használja fel, a robotika három törvényének megalkotásához. A génmanipuláció szavunk sem tudományos eredetű. Jack Williamson, Dragon's island című munkájában jelent meg először, melyet egyébként ugyanabban az évben adtak ki, mint Asimov imént említett művét. Állítólag Jack Binder volt az első, aki 1938-ban, a súlytalanság szót használta, hogy ezzel írja le a Föld magjának lebegő helyzetét. A mélyűr (deep space) kifejezés E. E. Smith, 1934-es találmánya, és egyébként a szkafander szót is neki köszönhetjük, bár az ő prémes változata kevéssé hasonlít a NASA űrruháihoz.

Az űrtechnológiában ion hajtóművet használnak az űrszondák meghajtására. A Brave new words szerint a kifejezés Jack Williamsontól származik. Valószínűleg az 1947-es, The equalizer című munkájában használta először. Dave Gerrold volt az első, aki 1972-es, When Harlie was one című könyvében, a biológiai vírusok analógiájára alkotta meg a számítógépes vírus fogalmát. A számítógépes féreg viszont John Brunner 1975-ös Shockwave rid című regényében bukkant fel először. A gázóriás szó pedig, amit azóta már a csillagászatban is használnak, a túlnyomórészt gáz halmazállapotú bolygók megnevezésére, James Blish találmánya. Külön érdekesség, hogy az eredeti kiadásból kimaradt ez a kifejezés, csak a 11 évvel későbbi, utánnyomott példányokban található meg. Valószínűleg már sosem fog kiderülni, hogy egy hiba folytán maradt ki az első kiadásból, direkt lett kiszerkesztve, vagy Blish csak később találta ki, esetleg mástól hallotta a szót.  

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Milanovich Domi: Arra kell figyelnem, hogy a nehéz érzésekben is önmagamat megtartva legyek jelen

Milyen út vezet a nemi identitás elfogadásához? Milanovich Domi a Margó Könyvek podcast legújabb vendége.

...

Kirsten Thorup dán író: El kell dönteni, hogy a hatalom vagy az ellenállás oldalára állunk

Egy rendszer kegyetlensége mindig a kis lépésekkel kezdődik – figyelmeztet interjúnkban a dán író. 

...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók