A Szolgálólány meséje egyike azoknak a köteteknek, amik rendszeresen szóba kerülnek, ha az amerikai iskolai cenzúrára terelődik a szó. A könyvbe- és kitiltási, valamint könyvégetési akciókra válaszul készült már a könyvből elégethetetlen kiadás is. Ezt végül elárverezték, a befolyt összeget pedig a véleményszabadságért is küzdő PEN amerikai fiókszervezetének ajánlották fel.
Május végén egy idahói diák gondolta úgy, hogy a cenzúra miatti tiltakozását fejezi ki nagyon is konkrét és nyilvános formában: a saját ballagásán.
A tanfelügyelő esete A Szolgálólány meséjével
Az illetékes idahói tankerület 2023 decemberében döntött úgy, hogy a hozzá tartozó iskolák könyvtáraiból eltávolíttatja Margaret Atwood nagysikerű regényét.
Erre válaszul határozta el Annabelle Jenkins, az Idaho Fine Arts Academy nevű művészeti középiskola végzős tanulója, hogy a ballagásán résztvevő tanfelügyelőnek a színpadon átadja a regény képregényes adaptációját.
A Szolgálólány meséjének képregényes verziója a tíz könyv egyike volt, amit eltávolíttattak a tankerületből, a hivatalos indoklás szerint azért, mert
„a [benne] szereplő képek nem valók a West Ada Iskolaközpont tanulóinak”.
Jenkins az akcióját azzal indokolta, hogy nem akart egyszerűen csak kezet fogni a tanfelügyelővel és átvenni tőle az érettségi bizonyítványát.
Az angol és könyvtáros szakra készülő lány TikTokon posztolt videóját azóta 24 milliószor nézték meg: a felvételen látható, hogy a tanfelügyelő veszi át a könyvet, így Jenkins letette a lábához, mielőtt lement a színpadról.
Jenkins azt is elmondta, hogy az keltette fel az érdeklődését a könyv iránt, amikor hallotta, amint egy tanár az iskolai könyvtárossal vitatkozik róla.
Mint kiderült, a tanár még csak nem is olvasta a könyvet.
Miről szól A Szolgálólány meséje?
A regény Fredé története a disztópikus Gileád nevű államban. Mivel csupán a nők töredéke képes még gyereket szülni, a rendszer rájuk erőszakolja a terhességet mint életük egyetlen célját és értelmét. A vallási fundamentalista alapokon kormányzott ország átnevelőközpontokban készíti fel a termékeny nőket, hogy aztán az uralkodó elithez tartozó családokhoz kerülve két éven belül gyerekük legyen a ház urától.
Margaret Atwood klasszikusát 1986-ban Booker-díjra jelölték, 1987-ben elnyerte az első Arthur C. Clarke-díjat. Több mint 40 nyelvre fordították le, a belőle készült sorozattal mi is foglalkoztunk, például ebben a podcastben.
A regény szintén Booker-díjra jelölt folytatása Testamentumok címmel 2019-ben jelent meg, ebben az első rész után tizenöt évvel folytatódik Gileád és az ott élő nők története.
(People)
Nyitókép: Hulu
