Mészöly Miklós alakját ritka pillanatokat rögzítő fotók és emlékek idézik meg

Mészöly Miklós alakját ritka pillanatokat rögzítő fotók és emlékek idézik meg

Mészöly Miklós életéről és személyiségről mesél Szávai Géza legújabb kötete, Az élet és Mészöly Miklós, amelyben fényképek és személyes emlékek révén ismerhetjük meg közelebbről az írót. A könyv a tavaly megjelent Az életed, Polcz Alaine párja. Olvassatok bele!

Könyves Magazin | 2022. október 03. |

„Mert összeállnak a könyvek is”… Polcz Alaine-ről közreadott könyve, Az életed, Polcz Alaine és ez a kötet: összetartoznak. Nem csupán azért, mert Polcz Alaine és Mészöly Miklós házastársak voltak; Szávai Géza határozottan nem akart házasságkönyvet írni. „Egy életünk van!, házasságunk több is lehet…”

Szávai Géza
Az élet és Mészöly Miklós
Pont Kiadó, 2022, 160 oldal
Szávai Géza: Az élet és Mészöly Miklós könyv

A Mészöly Miklós egyéniségének, „egyetlen” életének szentelt könyvben a sok (ritka pillanatokat rögzítő) fotó és emlék felidéző ereje tágítja a dimenziókat. Kisorosziban „igen szoros szimbiózisban éltünk vagy másfél évtizedig. Miklós haláláig. Házaspárokként is” – emlékezik Szávai, aki így világítja meg a két könyve együvé tartozását: „Két, akár veszélyeztetett (’gyenge’) lény egymásnak dől, és boltívet alkot. Egyik úgy válik támaszává a másiknak, hogy maga is eldőlne, ha nem támasztaná őt a másik. A boltív: szervülő szerkezet, a maga nemében titok, csoda. Én így néztem Mészölyre, Alaine-re”.

Hányféle arca volt Polcz Alaine-nek?
Hányféle arca volt Polcz Alaine-nek?

Közel 140 fotóval mesél Polcz Alaine életéről Szávai Géza új képaláírás-kötete. Az életed, Polcz Alaine – Asszony a hátországban egy sajátos fényképalbum, amelyben a szerző szó szerint és átvitt értelemben is a saját lencséjén keresztül mutatja be az író és pszichológus személyét és egy különleges barátság történetét.

Tovább olvasok

A bensőséges hangulatú könyvben sajátos nézőpontokból (fotókkal is:) láttatva tárulkozik fel Mészöly egész élete, szinte életre kél az alakja. És felsejlik a szélverésekben inogó boltív, melyben két egymásnak támaszkodó pillér többet elbír és elvisel abból, amit a sors (egyenként) rájuk mér.  

Szávai Géza Az élet és Mészöly Miklós című kötetét az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon mutatják be október 16-án 15:00-kor. A szerzővel Havas Judit irodalomtörténész beszélget. Facebook-esemény ITT. 

Szávai Géza: Az élet és Mészöly Miklós. A templom és kilincse (részlet)

Mészöly Miklóssal sok mindent át kellett gondolnunk.

Neki sürgetőbb volt. Közelebb állt a halálhoz. Bár kevésen múlt, hogy nem előztem meg – „Győztem volna?!” –, de az elvárható elméleti, egyúttal „természeti igazságot” figyelve, neki volt sürgetőbb az idő, életidő és mű konkrét viszonyába még beleszólni.

...Itt jött be nyílhegy elképzelésem.

Valamire való prózaírónak van legalább három önálló, fordítható műve.

Igazán jelentős, formátumos prózaírónak háromnál jóval több.

A nyíl hegyének képzete ne vigyen tévútra senkit. A céltudatosságon van a hangsúly, nem egyében. A nyíl hegyének kell elérnie a célba, átütnie. És tűhöz hasonlóan, tovább öltögetnie, maga után húznia a cérnát.

Formátumos életműből (Miklós a magáét huszonvalahány kötetre osztotta el annak idején) egy író elkülöníthet három művet. Nyílhegyként. Nevezhetnénk – mint az elemi iskolás matematika tankönyvekben – vektornak is a nyilat. „Az irányított szakaszt vektornak nevezzük.” (És nyíllal jelöljük…) Mondhatnánk tehát, hogy a nyíl hegye, a három kiválasztott mű: Egy életmű irányított szakasza. Amivel sűrű egymásutánban elérünk egy másik (nyelvű) irodalmat.

A Mészöly nyílhegyek, vektorok elindultak.

Sokszor elcsodálkoztam (amíg hozzá nem szoktam), hogy Mészöly milyen elágazóan és átgondoltan – mondhatni teljes átéléssel – érvel mellette. Conflux-találkozókon lendületes, szenvedélyes bevezetőket tartott. Aztán mostanában ilyesmiket olvasok (németül vitázott, és): „valahogy eldadogtam a magam igazát, hogy különböző kultúrák és gondolkozástípusok vannak, a világirodalomban – különösen ma – nem alárendeltségről, csak mellérendeltségről jogosult beszélni” (Mészöly levele Alaine-hez Karlsteinből, 1967-ben, szeptember 11-én; Bilincs a szabadság legyen, Jelenkor kiadó, Bp. 2017, 469. old., kiemelés tőlem szg)

... Amerre jártunk – általában Miklós vitte a szót: a mellérendelés szükségességéről, dimenzióiról és konkrét példáiról, amivel mi is szolgáltunk, ott helyben!

MERRE SUTTING EZREDES JÁR?

Merre a csillag jár? Mészöly könyvcímet alkalmaztam „át” – kevertem rá – egy másik elbeszélése címére: Sutting ezredes tündöklése. (Nem csupán azért, mert a csillag inkább tündököl, Sutting ezredes pedig inkább jár.)

... Merre Sutting ezredes jár... jobban kellene foglalkoztasson ez minket, Mészöly Miklós olvasóit. Miközben a Sutting ezredes történetet olvassuk. És utána is. ...

Herbert Quain-t mindig nagyon érdekelte, hogy a regények szereplői „milyen térképen” járnak, élnek, éreznek, gondolkodnak, terveznek. Ő maga Írországban született, angolul írt, és Lengyelországban nőtt fel, élete nagy részét ebben az annyiszor felosztott országban élte le, mely a térképen – éppen – nem is létezett. És mégis létezett.

Nos, amikor Mészöly Sutting ezredesét olvastam, azon kellett elmerengenem, hogy társaimat az olvasásban, azokat, akik ezen a szövegen végigmentek, mennyire foglalkoztatja, hogy Sutting ezredessel merre jártak. Magyar regényeink „tere” – térképe – általában lehangol engem, mint olvasót. Hiszen tudom, tudjuk, hogy például a háborúkat megjárt emberek másképpen jártak, lépdeltek a Földön, a „térképen”. Más, konkrétabb térkép volt az fejükben, mint a az iskolai osztálytermek falán vagy az atlaszokban. Valahogy úgy mozogtak a térképnek érzékelt Földön, ahogyan Sutting ezredes. Mindannyiuk agyában – bennük és körülöttük – egy veszélyes ZÓNA hullámzik, lüktet, mozog, és mozgat. Európa és Ázsia között.

Mészöly Miklóssal sok mindent át kellett gondolnunk.

Pedig tele volt/van a személyesen megjárt-megélt térképeket (fejükben) hordozó férfiakkal Európa.

…Amikor én Miklóssal találkoztam (1983) akkor már újra forrongott ez a zóna.

Aztán a világ felfordult, rendszert váltott.

Akkoriban én nem Nyugatra, nem Franciaországba, Svájcba, hanem azokra a területekre akartam elzarándokolni, amelyeket a politológuspolitikus Kissinger (és Brzezinski) oly érvényesen érzékelt: figyelni kell a ZÓNÁT, mely Kelet és Nyugat között titokzatosan lüktet, benne a „keleti Marseille-el”, Odesszával, a meghasított Romániával, Moldovával, Galiciával, Lengyelországgal stb., stb.

Különös zóna, kevesen értik.

Itt a mi sorsunk is. Mészöly Miklós értette.

Szóval, amikor Conflux programunkkal és már több nyelven realizált könyveinkkel elindulhattunk, először Bukarestbe, utána a Szovjet Unióból frissen kivált Moldova fővárosába, Kisinyovba utaztunk közönségtalálkozókra. És találkozni írókkal, fordítókkal. Kisinyovban románra és oroszra fordított könyveinkkel mentünk, fantasztikus, krimibe illő utazás volt, de Sutting ezredes, felesége, Polcz Alaine és a különc Géza is bőséges tapasztalattal rendelkezett, holmi Zóna-beli viszontagságok elviselésére.

Miklósék először, én már másodszor jártam ott, találkoztam gagauzokkal (keresztény törökökkel, akiknek iskoláit a törökországi muszlim nemzettársaik segítik tankönyvekkel. Székely Jeruzsálem című könyvemben erről bőven írtam).

Most, 2022 nyarán, amikor a kisinyovi fotókat rakosgatom ebbe a könyvbe, ez a tér „merre Sutting ezredes járt”, megint és folyamatosan forrong.

 A Kelet és Nyugat közötti hatalmas zónában (amely a mi sorsunkat is bő évezrede mozgatja) nem igazán lenne tere a Confluxnak. Szükség persze (itt is) lenne rá, most is, amikor nem tudom, melyik ukrán író írna utószót orosz regényhez, és fordítva, de Herbert Quain kedvelt lengyeljeinek viselkedése is kérdéses. Pedig ott – merre Sutting ezredes járt – voltak, vannak egymás mellé rendelve a sors által: lengyelek, ukránok, oroszok, románok, zsidók, gagauzok…, és felsorolni is lehetetlen ezt a csodálatos nép- és kultúra-spektrumot.

Sosem értettem, ma sem értem, mindezt miért nem érzékeli, miért nem érdekli ez a zóna a magyar írót (akinek több országba „tágult” közössége szovjet katonaként a távol-keleten masírozott, most pedig – 2022 – kárpátaljai ukrán katonaként hal „hősi” halált a keleti fronton)?

Öröm, hogy Mészöly Miklóssal, Polcz Alaine-nel sokat beszélgethettem ez oly sokszor örömtelen és veszélyes zónáról. Mostanában aggódva figyelem a híreket, mi lesz, mi történik a csodálatos Odesszával. („Isten leszúrt egy ágacskát a tengerparton, és kihajtott belőle a csodálatos város, Odessza.”)

A kisinyovi Conflux-hét alatt Mészöly állta (helyettem is) a sarat, meg Alaine. A román és orosz írókollégákkal, fordítókkal az írószövetségben folytak a „tárgyalások” – és az italok. Mert nem csak tárgyalóképesség, hanem italt bíró képesség is szükségeltetett. Hogy ritkábban kelljen töltögetni, a román írók befőttes üvegekből itták a vörösbort. És csodálták a Szekszárdon edzett Mészölyt, aki méltó „tárgyalópartnernek” bizonyult. Az orosz fordító sem vesződött pohárral, félliteres üvegből fogyasztotta a vodkát. Éltették Miklóst, a befőttesüvegek és vodkásüvegek mellett a román és orosz nyelvű könyveit is magasba emelték, lengették, „Nobel díjat ér!”, kiáltották, „egészségünkre, noroc, ná zdarovije!”

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Hallgass bele Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Polcz Alaine és Mészöly Miklós levelezésébe!

A Nemes Nagy Ágnes-Lengyel Balázs és a Mészöly Miklós-Polcz Alaine házaspárok baráti levelezése felolvasószínházként kelt életre a Margón. Hallgass bele a Szorongatott idillbe!

...
Hírek

Mészöly Miklós "kiábrándítóan sötét" regényt írt, visszadobták

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nyilvánosságra hozta azt a levelet, amelyben a Magvető hatvan éve megoldhatatlan problémákra hivatkozva visszautasította Az atléta halála kiadását.

...
Hírek

Felolvasószínházban elevenedik meg Polcz Alaine és Mészöly Miklós levelezése

Csákányi Eszter és Trill Zsolt előadásában elevenedik meg Mészöly Miklós és Polcz Alaine levelezése.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

A hét könyve
Kritika
A Kovács ikrek fergeteges családregénye sokkal többről szól, mint beszűkült parasztokról
...
Podcast

Anyaság, apaság, az érzések kavalkádja – Ott Anna könyvajánlója [Ezt senki nem mondta!]

Ezt senki nem mondta! című podcastunk hatodik adásában Szabó T. Anna és Dragomán György voltak a vendégek, a beszélgetésükhöz pedig könyvajánló is tartozik Ott Anna válogatásában.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Vérfertőző, wannabe-sátán és kölyökmedve-tulajdonos – 10 érdekesség a 200 éve elhunyt Byronról

George Byron mindent megvalósított, amit egy romantikus költő ismérvének gondolunk. Halálának 200. évfordulóján tíz érdekességet gyűjtöttünk össze a lírájáról és a botrányairól.

...
Nagy

Borbély András: Rafi Lajos verse lyukat üt a világon [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Borbély András költő, szerkesztő Rafi Lajos egyik versét választotta.

...
Nagy

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?

A pszichológiát és a sötét rejtélyt kiválóan ötvöző krimi, A doboz után a héten került a boltokba A szekta, Läckberg és Fexeus közös regénytrilógiájának második része. Ez alkalomból beszélgettünk a szerzőpárossal.

...
Nagy

Miért hasonlítanak a roma mesék a kortárs versekre?

Hogyan mozgatnak meg egy kortárs költőt a roma mesék? Miben fedez fel hasonlóságot az archaikus történetek és generációja meghatározó irodalmi témái között? És miképpen válik a mesékből költészet? Veszprémi Szilveszter cikkében a Vijjogók munkacímű verseskötetéről mesél.

...
Nagy

Mit szeretnek az emberek a kihalt Balatonban? Ebből az albumból megtudod

Bartha Dorka kötete a Balaton-part eltűnőben lévő épített örökségét és múlhatatlanságát mutatja meg. A történész-újságíró szerzővel egy nyikorgós Csepel bringáról, fotózásról, történetek utáni kutatásról, illetve a déli part felfedezetlen értékeiről beszélgettünk.

...
Nagy

Milyen apa volt Hemingway?

A Nobel-díjas Ernest Hemingwaynek Papa volt a beceneve. De vajon hogy osztotta be az idejét, ha az írás és az apai teendők között kellett választania?

Természetesen olvasok
...
Zöld

5 könyv, amit olvass el, ha mindig ugyanúgy végződnek a párkapcsolataid

...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

...
Zöld

Karikó Katalin eldöntötte, mihez kezd a Nobel-díj mellé kapott pénzzel

...
Zöld

Megrendezik az első szépségversenyt az AI-modelleknek, vajon Bíró Ada indul?

...
Zöld

Diétázol? Ebben a 3 ételben rejtőzhet cukor, pedig nem is számítasz rá

...
Zöld

Hogyan segíthet a nőknek egy endometriózisról szóló képregény?

...
Zöld

A békák tudnak sikoltani – csak mi nem halljuk őket

...
Zöld

Bíró Ada a köztévé új bemondója, csak épp nem ember

...
Zöld

Tudod már, mit csinálsz 10 év múlva? Olvass bele a jövőkutató könyvébe, amiről Litkai Gergely beszélget!

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Tarolt az apa a TikTokon, aki telefon helyett könyvet adott a gyereke kezébe

A pár másodperces videó egy elmerülten olvasó fiúról rövid idő alatt a TikTok kedvencévé vált.

...
Gyerekirodalom

Hogyan lehet elmagyarázni egy gyereknek, hogy mi a háború?

Az ukrán házaspár, Romana Romanisin és Andrij Lesziv képeskönyve érzékenyen, de bátran mesél nehéz, mégis fontos témáról gyerekeknek, arról, hogy mit jelent, ha valahol háború van.

...
Gyerekirodalom

Mi lesz, ha kevered Tolkient a magyar népmesékkel?

A Tolkien-féle fantasy és a népmesék hangulata keveredik Magyar Katalin különleges könyvében, a Jeripuszban, melyben a gonosz legyőzése a cél.