„Valahányszor visszautasították egy novellámat, önvigasztalásul írtam egy mesét” – jegyezte fel egyszer Mészöly Miklós, akinek a kényszerű szilencium éveiben gyakran a gyerekirodalom volt az egyetlen írói menekülőút. Így aztán írt mesét, bábjátékot, ifjúsági regényt, számolatlanul. Szolláth Dávid új monográfiája és az Arcanum adatbázisa segítségével annak jártunk utána, milyen erők vezették gyerekirodalmi pályára a száz éve született Mészöly Miklóst, és mit gondolt vajon a meséről és a bábról.

100 évvel ezelőtt, 1921. január 19-én született Mészöly Miklós író, aki a magyar irodalomtörténetben a mai napig megkerülhetetlen viszonyítási pont. 

Száz éve, 1921. január 19-én született Mészöly Miklós, akiről Esterházy Péter azt mondta, hogy mindannyian az ő köpönyegéből bújtak ki. Mészöly 1954-től szabadfoglalkozású íróként dolgozott, életművének gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, ezzel együtt több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet szerzője. Életét sokféleképpen be lehet mutatni, mi most tíz jellegzetes és emlékezetes fényképet választottunk ki.