Spiró: Mikor szabad ölni?

Spiró: Mikor szabad ölni?

Új esszékötettel jelentkezik Spiró György. A Hamlethez kapcsolódó erős cím (Mikor szabad ölni?) szellemében az esszék empatikus és okos ajánlatok arról hogyan lehet szabadon gondolkodva élni. Spiró Györggyel a Margón is beszélgetünk, az eseményt ITT találod. Mutatunk a kötetből egy részletet, amiben Kertész Imrére emlékezik!

Könyves Magazin | 2021. június 08. |

Spiró György esszéi sokarcúak: akad köztük önéletrajzi visszaemlékezés, műelemzés, politikai disputa, irodalmi portré, olvasónapló, kultúrtörténeti áttekintés, történetfilozófiai töprengés. Ekképpen új kötetében is olvashatunk gyerekkorának fontos olvasmányélményeiről, meghatározó szellemi találkozásairól, színházi műhelytitkokról, egyszeri művészeti csodákról és visszatérő politikai trükkökről, végül a különlegesnek tűnő járványok általános társadalmi-történelmi következményeiről. 

Spiró György
Mikor szabad ölni?
Magvető, 2021, 168 oldal
-

Spiró György: Mikor szabad ölni?

Imre

Hihetetlen, mennyit nevettünk a több mint negyven év alatt.

Irigyeltem azokat, akik Imrét már a Sorstalanság előtti korszakából, a negyvenes, ötvenes, hatvanas évekből ismerték, ők nálam is többet nevethettek vele. Ellenállhatatlan volt a humora, elbűvölően tudott sztorizni. Egykor a görög filozófusok mesélhettek így, a kortársaik bizonyára elsősorban a humort, az iróniát, a gúnyt élvezték séta közbeni fejtegetéseikből, és csak később tárult fel gondolataik mélysége.

Kevés ennyire alapos ismerője volt az ötvenes évek pesti világának és mondén alvilágának, 

mindent tudott az árulás természetrajzáról.

Sokszor kértem, írja le úgy, ahogy mesélni szokta, nem kell megformálni, csak diktálja gépbe, de elhessentett: ezek nem fontos dolgok. Krúdyra hivatkoztam, egyik kedvencére, de nem tudtam meggyőzni. Az angol lobogóban felrémlik néhány kép a háború utáni tenyészetből. Állhatatosan alapélményének, Auschwitznak a filozofikus általánosítására törekedett, a limlomokat, ha az emlékezetéből nem is, de a paraboláiból kiszórta.

A szellem napvilága ragyogta be azt a sötét, huszonnyolc négyzetméteres, konyha nélküli garzont, ahol egy beugróban a platnin a méregerős kávéit főzte. Szekrényként függönnyel letakart polcok szolgáltak az előszobában. A történelem levegőjét árasztották a falba tiplizett pozdorja könyvespolcok, amelyeken a kéttucatnyi, számára legfontosabb alapművön kívül nem fért el semmi.

Vannak kitüntetett pontjai a városnak, fajsúlyos emberek mélyítik ki, és ha máshová költöznek, ott is begörbül a tér. Térképünk idővel fakulni kezd, bebeszakad, ragasztgatjuk és megőrizzük, amíg élünk, mert ez a várostérkép mi magunk vagyunk. Soha nem múló vonatkoztatási pont nekem a Török utca, a Pasaréti út és a Szilágyi Erzsébet fasor. 

„Ugorjunk fel Imréhez!”, mondtuk évtizedeken át, ha szellemi és lelki felüdülésre vágytunk.

Nem nyűgözte előítélet, hiúság, irányvonal, képzelgett önkép, honi vagy külföldi, hivatalos vagy ellenzéki irodalmi szempont. Plebejus gúnnyal tekintett mindenre és mindenkire „a Hazugság Szurdokában”, ahogy ő nevezi A kudarcban; e fogalom a hont és a nagyvilágot egyaránt magába foglalta. Nem hagyta magát megtéveszteni semmitől és senkitől. Gúnnyal szólt a lent élőkről, akik közé ő is tartozott, plebejus kritikája a plebset is elérte. Ő volt a nép, akinek a népről is megvolt a véleménye, szemléletében az értelmiségi romantikának nyoma sem volt. A kispolgárba oltott lumpenekre, akiket mély sajnálatára nem tudott elkerülni, kitalált egy nevet: Oglütz, a Csend Nélküli Lény. „Nem nő, nem férfi, nem állat, még kevésbé ember”, akinek a zajongása ellen a regénybeli szerző füldugót használ.

Oglütz a hitleri, majd a háború utáni kispolgár, a nyugati éppúgy, mint a keleti, a művelt csakúgy, mint a műveletlen.

Sivár világokban adatott eszmélkednie, lámpásul Thomas Mannt, Nietzschét, Camus-t és Kafkát forgatta, az ő segítségükkel lett e sivatag egyre tudatosabban önkéntes száműzöttje. Állástalan, kétes egzisztenciaként, főfoglalkozású közveszélyes munkakerülőként írta a művet, gyermeki optimizmussal remélve, hogy az egész össze fog omlani, a regénye pedig túl fog élni mindent. Értékrendjében a regény minden más műfajt megelőzött. Radikális következtetéseit élvezettel hallgatták – hallgattuk – Pesten, Szigligeten, Berlinben; a legsúlyosabb kérdésekről tűnődött, összerántva különböző diszciplínák területeit; lucidus megjegyzéseit nem mindig írta le, pedig attól kezdve, hogy az írást választotta, jegyzetelve gondolkodott.

Azokban a nyomasztó, kilátástalannak tűnő évtizedekben ő volt a legszabadabb ember, akit ismernem adatott.

(Fiumei úti Sírkert, 2016. április 22.)

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Könyvesblokk: Szvoren, Orosz, Spiró

Új hét, új Könyvesblokk! Ezúttal a csütörtökön kezdődő Margó Irodalmi Fesztiválon szereplő könyvek közül válogattunk. 

...

Vékony, de súlyos Spiró új esszékötete

Tavasszal jelent meg Spiró György esszékötete, a Malaccal teljes éveink (olvass bele ITT), amelyben többek között az Eötvös Collegiumról olvashatunk szubjektív visszaemlékezést. A kötetet a Margó Irodalmi Fesztiválon mutatták be, ahol a szerzővel Margócsy István beszélgetett. Hallgassátok vissza a beszélgetést!

...

Spiró az Eötvös Collegium évei alatt érezte először otthon magát Budapesten

Egy vékony, de annál súlyosabb esszékötetben gondolkodott Spiró György, aki a Malaccal teljes éveinkben az Eötvös Collegiumban töltött éveket idézi meg, de reflektál a rendszerváltás időszakára is.

SZÓRAKOZÁS
...

Özvegye valósította meg Dargay Attila álmát – a Csongor és Tünde rajzfilm alkotóival beszélgettünk

Megérkezett a mozikba a Csongor és Tünde mesefilm: Dargay Attila özvegyével, Geszti Péterrel, Eke Angélával és Pálfi Zsolt rendezővel beszélgettünk. 

...

Hamupipőke mostohatestvérének lenni maga a horror

Hogy alakul a mese, ha van plasztikai sebészed?

...

10 dolog, amit csak az igazi könyvmolyok értenek

Számodra melyik ismerős?

...

Puskás Panni: Muszáj lenne olyan szövegeket mutatni a fiataloknak, amihez tudnak kapcsolódni

...

Rosszabb a levegőminőség egy magyar faluban, mint egy nagyvárosban?

...

A Föld jövője a tét, de az óriáscégek máig elbagatellizálják a klímaválságot

Olvass!
...

Amikor Hitler ellopta a rózsaszín nyuszimat: olvass bele a valaha írt egyik legfontosabb gyerekkönyvbe!

 Judith Kerr német származású brit szerző a saját és családja történetét írta meg gyerekkönyvében.

...

Az első szerelem még a gyilkosságnál is erősebb – Olvass bele Clare Leslie Hall romantikus regényébe!

Kártyavárként dől össze Beth világa, amikor a semmiből újra megjelenik az első szerelme. 

...

Ilyenek a mindennapok, ha valaki autizmussal él: olvass bele Andris Kalnozols naplóregényébe!

Autizmussal élni nem betegséget és nem is fogyatékosságot jelent, hanem egy egyedi agyműködésről van szó. Olvass bele!

A hét könyve
Nagy
Önmagunkba zárva élni nem azt jelenti, hogy magányosak vagyunk
Önmagunkba zárva élni nem azt jelenti, hogy magányosak vagyunk

Önmagunkba zárva élni nem azt jelenti, hogy magányosak vagyunk

A mai világban már nem arról beszélünk, hogy hogyan tudunk egymással kapcsolódni, hanem hogy egyáltalán tudunk-e. Szaniszló Judit A másik ember című kötete a hét könyve.

A Föld napja: 7+1 könyvújdonság, amivel visszatalálhatunk a természethez és az egyszerűbb élethez

A Föld napja: 7+1 könyvújdonság, amivel visszatalálhatunk a természethez és az egyszerűbb élethez

A bolygónk csodálatos hely: ha egy kicsit túllátnánk a saját kis valóságunkon, észrevehetnénk, milyen intelligens növényekkel és állatokkal vagyunk körülvéve. 

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

Önmagunkba zárva élni nem azt jelenti, hogy magányosak vagyunk

Tasi Annabella
Tasi Annabella

Selyem Zsuzsa: Romániát mindenki Drakulával azonosítja – hadd maxoljuk ki orrvérzésig