Spiró: Mikor szabad ölni?

Spiró: Mikor szabad ölni?

Új esszékötettel jelentkezik Spiró György. A Hamlethez kapcsolódó erős cím (Mikor szabad ölni?) szellemében az esszék empatikus és okos ajánlatok arról hogyan lehet szabadon gondolkodva élni. Spiró Györggyel a Margón is beszélgetünk, az eseményt ITT találod. Mutatunk a kötetből egy részletet, amiben Kertész Imrére emlékezik!

Könyves Magazin | 2021. június 08. |

Spiró György esszéi sokarcúak: akad köztük önéletrajzi visszaemlékezés, műelemzés, politikai disputa, irodalmi portré, olvasónapló, kultúrtörténeti áttekintés, történetfilozófiai töprengés. Ekképpen új kötetében is olvashatunk gyerekkorának fontos olvasmányélményeiről, meghatározó szellemi találkozásairól, színházi műhelytitkokról, egyszeri művészeti csodákról és visszatérő politikai trükkökről, végül a különlegesnek tűnő járványok általános társadalmi-történelmi következményeiről. 

Spiró György
Mikor szabad ölni?
Magvető, 2021, 168 oldal
-

Spiró György: Mikor szabad ölni?

Imre

Hihetetlen, mennyit nevettünk a több mint negyven év alatt.

Irigyeltem azokat, akik Imrét már a Sorstalanság előtti korszakából, a negyvenes, ötvenes, hatvanas évekből ismerték, ők nálam is többet nevethettek vele. Ellenállhatatlan volt a humora, elbűvölően tudott sztorizni. Egykor a görög filozófusok mesélhettek így, a kortársaik bizonyára elsősorban a humort, az iróniát, a gúnyt élvezték séta közbeni fejtegetéseikből, és csak később tárult fel gondolataik mélysége.

Kevés ennyire alapos ismerője volt az ötvenes évek pesti világának és mondén alvilágának, 

mindent tudott az árulás természetrajzáról.

Sokszor kértem, írja le úgy, ahogy mesélni szokta, nem kell megformálni, csak diktálja gépbe, de elhessentett: ezek nem fontos dolgok. Krúdyra hivatkoztam, egyik kedvencére, de nem tudtam meggyőzni. Az angol lobogóban felrémlik néhány kép a háború utáni tenyészetből. Állhatatosan alapélményének, Auschwitznak a filozofikus általánosítására törekedett, a limlomokat, ha az emlékezetéből nem is, de a paraboláiból kiszórta.

A szellem napvilága ragyogta be azt a sötét, huszonnyolc négyzetméteres, konyha nélküli garzont, ahol egy beugróban a platnin a méregerős kávéit főzte. Szekrényként függönnyel letakart polcok szolgáltak az előszobában. A történelem levegőjét árasztották a falba tiplizett pozdorja könyvespolcok, amelyeken a kéttucatnyi, számára legfontosabb alapművön kívül nem fért el semmi.

Vannak kitüntetett pontjai a városnak, fajsúlyos emberek mélyítik ki, és ha máshová költöznek, ott is begörbül a tér. Térképünk idővel fakulni kezd, bebeszakad, ragasztgatjuk és megőrizzük, amíg élünk, mert ez a várostérkép mi magunk vagyunk. Soha nem múló vonatkoztatási pont nekem a Török utca, a Pasaréti út és a Szilágyi Erzsébet fasor. 

„Ugorjunk fel Imréhez!”, mondtuk évtizedeken át, ha szellemi és lelki felüdülésre vágytunk.

Nem nyűgözte előítélet, hiúság, irányvonal, képzelgett önkép, honi vagy külföldi, hivatalos vagy ellenzéki irodalmi szempont. Plebejus gúnnyal tekintett mindenre és mindenkire „a Hazugság Szurdokában”, ahogy ő nevezi A kudarcban; e fogalom a hont és a nagyvilágot egyaránt magába foglalta. Nem hagyta magát megtéveszteni semmitől és senkitől. Gúnnyal szólt a lent élőkről, akik közé ő is tartozott, plebejus kritikája a plebset is elérte. Ő volt a nép, akinek a népről is megvolt a véleménye, szemléletében az értelmiségi romantikának nyoma sem volt. A kispolgárba oltott lumpenekre, akiket mély sajnálatára nem tudott elkerülni, kitalált egy nevet: Oglütz, a Csend Nélküli Lény. „Nem nő, nem férfi, nem állat, még kevésbé ember”, akinek a zajongása ellen a regénybeli szerző füldugót használ.

Oglütz a hitleri, majd a háború utáni kispolgár, a nyugati éppúgy, mint a keleti, a művelt csakúgy, mint a műveletlen.

Sivár világokban adatott eszmélkednie, lámpásul Thomas Mannt, Nietzschét, Camus-t és Kafkát forgatta, az ő segítségükkel lett e sivatag egyre tudatosabban önkéntes száműzöttje. Állástalan, kétes egzisztenciaként, főfoglalkozású közveszélyes munkakerülőként írta a művet, gyermeki optimizmussal remélve, hogy az egész össze fog omlani, a regénye pedig túl fog élni mindent. Értékrendjében a regény minden más műfajt megelőzött. Radikális következtetéseit élvezettel hallgatták – hallgattuk – Pesten, Szigligeten, Berlinben; a legsúlyosabb kérdésekről tűnődött, összerántva különböző diszciplínák területeit; lucidus megjegyzéseit nem mindig írta le, pedig attól kezdve, hogy az írást választotta, jegyzetelve gondolkodott.

Azokban a nyomasztó, kilátástalannak tűnő évtizedekben ő volt a legszabadabb ember, akit ismernem adatott.

(Fiumei úti Sírkert, 2016. április 22.)

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Könyvesblokk: Szvoren, Orosz, Spiró

Új hét, új Könyvesblokk! Ezúttal a csütörtökön kezdődő Margó Irodalmi Fesztiválon szereplő könyvek közül válogattunk. 

...

Vékony, de súlyos Spiró új esszékötete

Tavasszal jelent meg Spiró György esszékötete, a Malaccal teljes éveink (olvass bele ITT), amelyben többek között az Eötvös Collegiumról olvashatunk szubjektív visszaemlékezést. A kötetet a Margó Irodalmi Fesztiválon mutatták be, ahol a szerzővel Margócsy István beszélgetett. Hallgassátok vissza a beszélgetést!

...

Spiró az Eötvös Collegium évei alatt érezte először otthon magát Budapesten

Egy vékony, de annál súlyosabb esszékötetben gondolkodott Spiró György, aki a Malaccal teljes éveinkben az Eötvös Collegiumban töltött éveket idézi meg, de reflektál a rendszerváltás időszakára is.

SZÓRAKOZÁS
...

Ettől a hollywoodi színésznőtől azért váltak el, mert túl sokat olvasott

Mennyi pontosan a túl sok olvasás?

...

Ősszel jön a Stephen King-regény, amit eddig soha nem filmesítettek meg

A könyvnek és a megfilmesítésének a története is legalább olyan fordulatos, mint a regény. 

...

Idén is lesz magyar film a Cannes-i fesztiválon: felújították A napfény ízét

Ezúttal Szabó István A napfény íze című filmjét nézheti meg a nagyközönség.

...

Az erdő gyógyít és kisimít – ezért töltsünk minél több időt a természetben!

...

Mohácsi Balázs: A szakmánk szerint kényszerolvasók vagyunk (Podcast)

...

Litkai Gergely podcastjának könyvajánlója: 2 könyv a fák erejéről

Olvass!
...

Egy halottnak hitt anya hosszú évek után visszatér – Olvass bele Holly Jackson új könyvébe!

Részlet a Rachel Price visszatérése című regényből.

...

Sárga csillag, munkaszolgálat, csókok és rigójancsi – olvass bele Bán Zsófia új regényébe!

Bán Zsófia főhősének nemcsak a neve különleges, hanem az élete is kacifántosan alakul. Mutatunk egy részletet.

...

Egy nőstény bálna szemében ősi igazságok rejlenek - Olvass bele Christoph Ransmayr lírai kötetébe!

Egy csapat elindul a tengeren, hogy meglessék az alvó bálnákat. Viszont egy játékos bálnaborjúra és bölcs anyjára bukkanak, akinek egyetlen pillantása is elég, hogy mindent megváltoztasson. 

A hét könyve
Kritika
A gamer közösség mutat kiutat az elitiskola fojtogató valóságából
Egy mélyen eltemetett, megrázó emlék éled fel egy anya-lánya kapcsolat útvesztőjében

Egy mélyen eltemetett, megrázó emlék éled fel egy anya-lánya kapcsolat útvesztőjében

Donatella Di Pietrantoni Törékeny kor című regényében az anya nézőpontjából látunk és értelmezünk minden helyzetet. Kritika.

A gamer közösség mutat kiutat az elitiskola fojtogató valóságából

A gamer közösség mutat kiutat az elitiskola fojtogató valóságából

Hogyan lehet kitörtni abből a fojtogató légkörből, amit egy elitiskola sznobsága és egy despotikus osztályfőnök teremt meg? A Valós idők a hét könyve. 

Szerzőink

sza
sza

7 történelmi fikció, ha a Hunyadi-sorozat után többre vágynál

Kolozsi Orsolya
Kolozsi Orsolya

Egy mélyen eltemetett, megrázó emlék éled fel egy anya-lánya kapcsolat útvesztőjében