Spiró: Mikor szabad ölni?

Spiró: Mikor szabad ölni?

Új esszékötettel jelentkezik Spiró György. A Hamlethez kapcsolódó erős cím (Mikor szabad ölni?) szellemében az esszék empatikus és okos ajánlatok arról hogyan lehet szabadon gondolkodva élni. Spiró Györggyel a Margón is beszélgetünk, az eseményt ITT találod. Mutatunk a kötetből egy részletet, amiben Kertész Imrére emlékezik!

Könyves Magazin | 2021. június 08. |

Spiró György esszéi sokarcúak: akad köztük önéletrajzi visszaemlékezés, műelemzés, politikai disputa, irodalmi portré, olvasónapló, kultúrtörténeti áttekintés, történetfilozófiai töprengés. Ekképpen új kötetében is olvashatunk gyerekkorának fontos olvasmányélményeiről, meghatározó szellemi találkozásairól, színházi műhelytitkokról, egyszeri művészeti csodákról és visszatérő politikai trükkökről, végül a különlegesnek tűnő járványok általános társadalmi-történelmi következményeiről. 

Spiró György
Mikor szabad ölni?
Magvető, 2021, 168 oldal
-

Spiró György: Mikor szabad ölni?

Imre

Hihetetlen, mennyit nevettünk a több mint negyven év alatt.

Irigyeltem azokat, akik Imrét már a Sorstalanság előtti korszakából, a negyvenes, ötvenes, hatvanas évekből ismerték, ők nálam is többet nevethettek vele. Ellenállhatatlan volt a humora, elbűvölően tudott sztorizni. Egykor a görög filozófusok mesélhettek így, a kortársaik bizonyára elsősorban a humort, az iróniát, a gúnyt élvezték séta közbeni fejtegetéseikből, és csak később tárult fel gondolataik mélysége.

Kevés ennyire alapos ismerője volt az ötvenes évek pesti világának és mondén alvilágának, 

mindent tudott az árulás természetrajzáról.

Sokszor kértem, írja le úgy, ahogy mesélni szokta, nem kell megformálni, csak diktálja gépbe, de elhessentett: ezek nem fontos dolgok. Krúdyra hivatkoztam, egyik kedvencére, de nem tudtam meggyőzni. Az angol lobogóban felrémlik néhány kép a háború utáni tenyészetből. Állhatatosan alapélményének, Auschwitznak a filozofikus általánosítására törekedett, a limlomokat, ha az emlékezetéből nem is, de a paraboláiból kiszórta.

A szellem napvilága ragyogta be azt a sötét, huszonnyolc négyzetméteres, konyha nélküli garzont, ahol egy beugróban a platnin a méregerős kávéit főzte. Szekrényként függönnyel letakart polcok szolgáltak az előszobában. A történelem levegőjét árasztották a falba tiplizett pozdorja könyvespolcok, amelyeken a kéttucatnyi, számára legfontosabb alapművön kívül nem fért el semmi.

Vannak kitüntetett pontjai a városnak, fajsúlyos emberek mélyítik ki, és ha máshová költöznek, ott is begörbül a tér. Térképünk idővel fakulni kezd, bebeszakad, ragasztgatjuk és megőrizzük, amíg élünk, mert ez a várostérkép mi magunk vagyunk. Soha nem múló vonatkoztatási pont nekem a Török utca, a Pasaréti út és a Szilágyi Erzsébet fasor. 

„Ugorjunk fel Imréhez!”, mondtuk évtizedeken át, ha szellemi és lelki felüdülésre vágytunk.

Nem nyűgözte előítélet, hiúság, irányvonal, képzelgett önkép, honi vagy külföldi, hivatalos vagy ellenzéki irodalmi szempont. Plebejus gúnnyal tekintett mindenre és mindenkire „a Hazugság Szurdokában”, ahogy ő nevezi A kudarcban; e fogalom a hont és a nagyvilágot egyaránt magába foglalta. Nem hagyta magát megtéveszteni semmitől és senkitől. Gúnnyal szólt a lent élőkről, akik közé ő is tartozott, plebejus kritikája a plebset is elérte. Ő volt a nép, akinek a népről is megvolt a véleménye, szemléletében az értelmiségi romantikának nyoma sem volt. A kispolgárba oltott lumpenekre, akiket mély sajnálatára nem tudott elkerülni, kitalált egy nevet: Oglütz, a Csend Nélküli Lény. „Nem nő, nem férfi, nem állat, még kevésbé ember”, akinek a zajongása ellen a regénybeli szerző füldugót használ.

Oglütz a hitleri, majd a háború utáni kispolgár, a nyugati éppúgy, mint a keleti, a művelt csakúgy, mint a műveletlen.

Sivár világokban adatott eszmélkednie, lámpásul Thomas Mannt, Nietzschét, Camus-t és Kafkát forgatta, az ő segítségükkel lett e sivatag egyre tudatosabban önkéntes száműzöttje. Állástalan, kétes egzisztenciaként, főfoglalkozású közveszélyes munkakerülőként írta a művet, gyermeki optimizmussal remélve, hogy az egész össze fog omlani, a regénye pedig túl fog élni mindent. Értékrendjében a regény minden más műfajt megelőzött. Radikális következtetéseit élvezettel hallgatták – hallgattuk – Pesten, Szigligeten, Berlinben; a legsúlyosabb kérdésekről tűnődött, összerántva különböző diszciplínák területeit; lucidus megjegyzéseit nem mindig írta le, pedig attól kezdve, hogy az írást választotta, jegyzetelve gondolkodott.

Azokban a nyomasztó, kilátástalannak tűnő évtizedekben ő volt a legszabadabb ember, akit ismernem adatott.

(Fiumei úti Sírkert, 2016. április 22.)

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Könyvesblokk: Szvoren, Orosz, Spiró

Új hét, új Könyvesblokk! Ezúttal a csütörtökön kezdődő Margó Irodalmi Fesztiválon szereplő könyvek közül válogattunk. 

...
Podcast

Vékony, de súlyos Spiró új esszékötete

Tavasszal jelent meg Spiró György esszékötete, a Malaccal teljes éveink (olvass bele ITT), amelyben többek között az Eötvös Collegiumról olvashatunk szubjektív visszaemlékezést. A kötetet a Margó Irodalmi Fesztiválon mutatták be, ahol a szerzővel Margócsy István beszélgetett. Hallgassátok vissza a beszélgetést!

...
Nagy

Spiró az Eötvös Collegium évei alatt érezte először otthon magát Budapesten

Egy vékony, de annál súlyosabb esszékötetben gondolkodott Spiró György, aki a Malaccal teljes éveinkben az Eötvös Collegiumban töltött éveket idézi meg, de reflektál a rendszerváltás időszakára is.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Titkos szex, Knausgård szelleme és egy pellengérre állított gyerekkönyv - Megnéztük a Szerelem és anarchia második évadát

A Szerelem és anarchia a második évadban is hozza, amit a címben ígér, és talán az eddigieknél is mélyebbre merül a könyvkiadás bugyraiba.

...
Szórakozás

A Baráti beszélgetések introvertált főhősei idegesítően emberiek

Vágy, bűntudat, sebzettség, kommunikációs elakadások – ezekről mesél Sally Rooney első regénye, a Baráti beszélgetések, amelyet most már sorozatként is viszontláthatunk. A történet négy ember elképesztően komplikálttá és fájdalmassá fajuló viszonyrendszeréről szól, a nagy sikerű Normális emberekhez hasonlóan pedig itt is végig a szenvedély és a szenvedés határán billegünk.

...
Gyerekirodalom

„Van a kezemben olyasmi, amivel meg tudom nevettetni az embereket” - 95 éves lenne Dargay Attila

KÖNYVTAVASZ
...
Könyvtavasz

John Updike hősét felkérik, hogy írjon Amerikáról, de ő inkább a nemi életét részletezi

...
Könyvtavasz

Emma különösen érzékeny kislány, aki csak az állatok között érzi jól magát

...
Könyvtavasz

A Másodvirágzás a sírfeliratok mögött megbúvó életek regénye

...
Könyvtavasz

Zseniális állatok: van, amelyik popcorn-szagot áraszt

...
Könyvtavasz

Az életközépi válság nem tart örökké

...
Könyvtavasz

Dániel András megmutatja, hogy a horgászat egyáltalán nem unalmas, sőt!

...

A hazugságtól az önbecsapásig vezetnek Moskát Anita novellái [Ms. Columbo Olvas]

...

Gerőcs Péter: A filmben az a legvarázslatosabb, amit nem látunk

...

Fehér Renátó: Mindig politikai beágyazottságban születnek a versek

...

Jászberényi Sándor tíz évnyi háborúja

Olvass!
...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről

A hét könyve
Kritika
Az embermentő Sztehlo Gábor naplója kemény lecke, de a lelkész szavainak visszaszerzéséről is szól
...
Nagy

Mérő Vera úgy hozta közel az olvasóhoz a lúgos támadást, hogy irodalmat csinált belőle

Renner Erika történetét Mérő Vera dolgozta fel a Lúg című kötetében. Interjúnkban a szerző az írás folyamatáról, bátorságról és közönyről mesélt, valamint arról, hogyan válhat valaki bántalmazóvá, és miért nehéz kiszakadni egy bántalmazó kapcsolatból.

...
Nagy

10 női szerző, akiről utcát nevezhetnének el Budapesten – kire szavazol?

Van, akinek kráter őrzi a nevét a Vénuszon, itt az idő, hogy Budapest is felfedezze őket. Szavazz te is!

Szerzőink

...
Forgách Kinga

Loki visszaadja egy boszorkány szívét és ezzel elkezdődik a világvége

...
Laborczi Dóra

Az embermentő Sztehlo Gábor naplója kemény lecke, de a lelkész szavainak visszaszerzéséről is szól

...
Ruff Orsolya

Titkos szex, Knausgård szelleme és egy pellengérre állított gyerekkönyv - Megnéztük a Szerelem és anarchia második évadát