Pataki Ági életének fő vezérfonala: rugalmasság, nyitottság, önismeret, céltudatosság

Pataki Ági életének fő vezérfonala: rugalmasság, nyitottság, önismeret, céltudatosság

Az idén hetvenedik születésnapját ünneplő Pataki Ági életútja a divatszakmától és a szépségipartól az üzleti életen át egészen a filmszakmáig vezet. A kerek születésnap alkalmából megjelenő önéletrajzi könyve, a Nyitottan a világra, egy váltani és változni tudó, fáradhatatlan nő portréja, akinek életismerete, bölcsessége és derűje mindannyiunk számára üdítő és inspiráló példa lehet. Olvass bele!

Könyves Magazin | 2021. szeptember 04. |

Pataki Ági a hetvenes évek elején egy véletlennek köszönhetően került be Rotschild Klára híres szalonjába manökennek, majd a Fabulon cég reklámarcaként szerzett országos ismertséget. Ikonikus fotókon, reklámokban szerepelt, generációk bálványává vált, ő volt az első sztármodell Magyarországon. Később új dolgokba kezdett, két divatüzletet is sikerrel működtetett a Váci utcában, majd egy újabb váltás után filmproducerként kezdett dolgozni, amellyel többek között a legmagasabb állami elismerést, a Balázs Béla-díjat is elnyerte.

Hogyan lehet valakiből országosan ismert modell, később sikeres ruhaüzlet-tulajdonos, majd nemzetközileg is díjazott filmproducer? Mi a titka a ma is tervekkel teli Pataki Áginak, miképpen tudott ennyiszer megújulni és váltani, ennyi különböző területen sikeres lenni? Rugalmasság, nyitottság, önismeret, céltudatosság?
„Egy biztos: hetvenévesen sem dőlök hátra, új dolgok foglalkoztatnak. Erről szól az egész életem."

Ez a szerző(k) helye
Nyitottan a világra - Utam a kifutótól a vörös szőnyegig
Libri Könyvkiadó, 2021, 312 oldal

Pataki Ági: Nyitottan a világra – Utam a kifutóról a vörös szőnyegig (részlet)

Nekem is megfejtendő, miért figyeltek fel rám, miért találtak a pályám során visszatérően alkalmasnak arra, hogy az arcommal kozmetikai termékeket hirdessenek. Fabulon, Helia-D, de a kútba esett spanyol szerződésem is kozmetikai márka lett volna. Később, amikor már több éve dolgoztam a Fabulon arcaként, sokszor akartak lecserélni. Mentorom, aki annak idején kiválasztott, Veres Marika nagyon szeretett volna egy idő után „megszabadulni” tőlem.

Egyrészt szerette volna, ha nincsenek nekem kiszolgáltatva; másrészt ő is tudta, hogy fogy az idő a lecserélésemre.

Ezért igyekezett mellettem új arcokat felfuttatni, teljesen jogosan.

Összesen úgy öt évig dolgoztam a Fabulonnál, azután én magam sem akartam maradni. Amikor elkezdtek új arcokat behozni, akkor már én sem szerződtem velük, nem akartam megkötni a saját kezemet. Volt egy kis taktikai harc, nekem bőven elég munkám volt nélkülük is, ők viszont nagyon szerettek volna szabadabbak lenni nélkülem. Sütő Enikőtől kezdve Szőnyi Kingán keresztül több modellt bevontak, Fenyő János csinálta például Enikőről azt a másik híres Fabulon-fotót, amin háttal, félmeztelenül látható. De minden próbálkozás ellenére teljesen helyettesíteni nem tudtak, ezért mindig visszatértek hozzám.

Pedig egyáltalán nem voltam különleges.

Oké, szép voltam, de voltunk ezzel így jópáran. Talán arról van szó, hogy az arcom is kicsit olyan, mint a testalkatom: nem különleges, de pont jól használható a legfontosabb közönség, a női vásárlók megszólítására. Éppen azért, mert nem vagyok szexbomba, nem őrülnek meg értem a férfiak, nem kapják oda a fejüket, ezért a nők könnyebben tudnak velem azonosulni. Bele tudják képzelni magukat a helyembe, elképzelhetőnek tartják, hogy attól a terméktől, amit velem hirdetnek, ők is lehetnek olyanok, mint én. Ennek a témának ma már nagyon komoly marketingelméleti feldolgozottsága van, erre mondják, hogy „elérhető ideál”, meg „girl-next-door”, amikor egy hirdetésben olyan arcot látnak az emberek, aki lehetne akár a szomszéd lány is.

Ezt ma már tudatosan használják, de akkoriban, a reklámozás hajnalán biztos, hogy inkább egyfajta ösztönös választás lehettem.

Tudományos kutatások is bizonyítják, hogy az arc szépségének fontos tulajdonsága az átlagosság. Amikor több emberi arcot egy közös képpé átlagolnak, az közelebb kerül az ideálishoz, és ezért vonzóbbnak tűnik. Ezt először Darwin unokatestvére Francis Galton figyelte meg 1883-ban. Mai kutatók megismételték a kísérletet fejlettebb technikai eszközökkel, és kiderült, hogy a számítógép által kreált, több emberi arcot átlagoló kép szebbnek tűnik.

-

Fotó: Módos Gábor

És még egy dolog: azoknál a típusú reklámoknál, ahol csak az arc látszik, rendkívül fontos a tekintet. Azt hiszem, annyit szerénytelenség nélkül elmondhatok magamról, hogy van egy értelmezhető tekintetem. Legyen valaki bármilyen szép, ha „nincs” tekintete, vagy egyenesen süt belőle a butaság – akkor ő biztosan nem lesz olyan kampányokban használható, ahol csak az arc látszik. Nemrég meghívtak bennünket a WMN-en egy podcast beszélgetésre Karafiáth Orsolya íróval, és megkérdezték, hogy szerintünk mi a szépség. Azt válaszoltam, hogy igazából nem tudnám megmondani, a szépségnek számtalan formája létezik, és nagyon sokféle nőt tartok szépnek. Egy biztos: nem lehet szép, akinek üres a tekintete.

*

Húsz évet töltöttem a modellszakmában, és határozottan állítom, egyetlen eggyel több ostoba ember sincs ebben a szakmában, mint az élet bármely más területén. Szó sincs arról, hogy ez a szép, de buta libák gyülekezete lenne. A többség hétköznapi értelemben véve normális, sokan pedig kifejezetten értelmesek. Ahhoz, hogy meglássanak, és rövid távon használjanak valakit, elég lehet, hogy szép és feltűnő.

Ahhoz azonban, hogy hosszú távon megvesse a lábát – ahhoz már valami több kell.

Kell munkamorál, személyiség, stratégia. Branddé kell válni, mint külföldön Twiggy vagy akár Veruschka. Én a branddé válásban sokat köszönhetek Veres Marikának és Zsigmond Mártának, akik sokat tettek azért, hogy a nevemet megismerje az ország.

Meghatározó, hogy az embert otthonról mivel indítják útnak. Én egy dolgos, szorgos, önfeláldozó családból származom. Önfeláldozni még nem kellett magam, de mindig tudatosnak és szívósnak kellett lennem ahhoz, hogy sikeres legyek. Rendesen, precízen végeztem a munkámat, ami úgy tűnhet, hogy ebben a szakmában mindegy, de nem az. Ha meg kell jelenni egy fotózáson, forgatáson, egyáltalán nem mindegy, hogy ott vagyok-e időben, és százszázalékosan odateszem-e magam, vagy sem. Hiába van, aki nálam szebb, jobb, fiatalabb, ha nem ér oda.

Vagy el sem megy. Vagy előző este kiüti magát.

Volt egy kolléganőm, Lantos Piroska, nálam négy évvel fiatalabb. Felkerült vidékről a fővárosba. Lenyűgöző karakter volt, gyönyörű, magas, az isten is modellnek teremtette, nem úgy, mint engem. De hiába volt meg mindene ahhoz, hogy világsztár legyen, nem tudta magát kiteljesíteni, az élete tragédiába torkollott. Húszévesen férjhez ment, majd elvált, és összeköltözött Kamarás András grafikus-fotóssal – aki engem is fotózott néhányszor. Ezután hozzáment egy francia férfihez csak azért, hogy Párizsban dolgozhasson, de tőle is elvált, és visszament Kamaráshoz. Közben még itthon szeretője lett egy idős fotósnak, Szenti Györgynek, aki 1956-ban emigrált az Egyesül Államokba. Én is ismertem Szentit, nem tiszta szerelem volt, hanem egyértelműen érdekvezérelt. Piroska Amerikába akart menni, és végül követte is Szentit New Yorkba. Csakhogy addigra Szenti már tönkrement, mert annyit rohangászott ide Piroska után. A férfi nem bírta elviselni, hogy Piroska él és virul, kézről kézre adják a fotósok. Azt a megoldást találta ki, hogy lelövi. Szenti György 1985 szilveszter éjjelén Piroskával, Piroska barátnőjével, és saját magával is végzett.

Ez csak azért hozom fel példának, mert Piroska nálam sokkal rátermettebb modell volt a külső adottságait tekintve. De sok minden meg hiányzott belőle. A karakter, a személyiség szilárdsága, a helyes ítélőképesség. Amit én otthonról hoztam, és amivel igazából minden karrieremben sikeres tudtam lenni.

A siker, bármilyen karrierről legyen szó, nagyon sok mindenből tevődik össze.

Fontosak az érzelmek, a kreativitás, a stratégia, a munkamorál – rengeteg apró dolog. Bennem valószínűleg mindenből volt egy kicsi, és ez állt össze azzá, aki ma vagyok. Velem nem fordulhatott volna elő az, ami Piroskával: hogy ma világsztárnak kellene lennie, de az élete huszonévesen elvágódott egy manhattani lakásban.

Nem ástam bele magam a külföldi topmodellek életébe, de nagyon valószínűnek tartom, hogy azok, akik 35-40 éves korukban, vagy még később is foglalkoztatottak, azoknál valami társul még a külső, fizikai adottságokhoz. Minden szakmával kell kezdeni valamit, de ha te nem tudod, hogy mit, akkor véged.

A külsőségek elmúlnak, marad az, amit belülről hozol.

Ezért is tetszik nekem nagyon Maye Musk gondolata, ami önéletrajzi könyvének a címe is: Egy nőnek legyenek tervei. Az én életstratégiám egyik alapja, hogy bárhol, bármilyen pályán, bármilyen helyzetben vagyok, ne legyek középszerű. Azt nem mondom, hogy minden mezőnyben kiemelkedőnek kell lenni, mert az nem csak tőlem függ. Ha mindenki más rosszabb nálam, akkor lehet olyan szerencsém, hogy én leszek a legjobb, csak akkor az még nem az én érdemem. De az, hogy ne legyek középszerű, kizárólag rajtam múlik. Minden szakmámban erre törekedtem, és azt hiszem, ez sikerült is.

-

A tragikus sorsú Lantos Piroskával. Világsztár lehetett volna... (1979)

Nincs nagyobb szerencse, mint bízni magunkban, mondta Selma Lagerlöf, svéd Nobel-díjas írónő. Egész életünkben óriási szerepe van az önbizalomnak, annak hiányának, vagy túltengésének, és fontos megtalálni az előrevivő helyes arányt. Nem hiszek az álmokban, amelyeket racionális alapok nélkül kergetünk. Én mindig mérlegeltem, mire lehetek képes, és mire nem, ezért is voltak mindig olyan vállalkozásaim, hogy másokra is támaszkodtam. A sikeres élethez nagyon jó arányérzék kell, sok területen, sokféle értelemben. Ne becsüljük le önmagunkat, mert ez akadálya annak, hogy rugalmasak maradjuk, és minden élethelyzetben tovább tudjunk menni, függetlenül az élettani életkorunktól – de nem függetlenül a körülményektől.

 

Szórólap, szeretettel

Akkoriban már előfordult, hogy az utcán megismertek és nem sűrűn, de kértek tőlem autogramot. De autogramot leginkább a BNV-ken osztogattam, a Budapesti Nemzetközi Vásáron, amit ekkor már a kőbányai vásárváros területén tartottak. A Kőbányai Gyógyszergyár mindig hatalmas területet bérelt itt, Veres Marikáék minden évben felépítettek egy nagyszabású Fabulon-pavilont, ami kiemelkedett a környezetéből.

Én a pavilon egyik főszereplője és háziasszonya voltam. Még külön ruhát is varrattak nekem, ami színben illett az adott év belsőépítészetéhez. A kizárólagos szerződésemért nem tudtak olyan sokat fizetni, de ezeken a vásárokon nagyon jól megfizettek. Többek közt az volt a feladatom, hogy a Fabulon-szórólapokat, amelyeken az éppen aktuális fotóm volt, dedikáljam az érdeklődőknek.

Számomra teljesen érthetetlen módon, nemegyszer hosszú sor kígyózott ezért a semmiért, hogy kaptál egy szórólapot, rajta azzal a szöveggel, hogy „Szeretettel, Pataki Ági”.

Egy alkalommal éppen azokat a fényképeket dedikáltam, amelyeket Sajnovits Sándor fotográfus készített rólam. Érdekes, hogy azon a fotózáson pont jelen volt a későbbi férjem, Kovács Gábor, mint a fotós barátja. De természetesen ekkor még egyáltalán nem vettünk egymásról tudomást; a fotózás és a házasságkötésünk között eltelt kb. 15 év.

Sajnovits eredetileg textilművészként végzett az Iparművészeti Főiskolán. Rengeteg lemezborítót tervezett, mi pedig sokszor dolgoztunk együtt a Fabulonnál. Sajnos fiatalon meghalt.

Szóval, éppen Sajnovits rólam készült fotóit dedikáltam a BNV Fabulon standján. Mellettem nagy stóc szórólap. Sokan álltak türelmesen sorban, amikor egy kisfiú egyszer csak nyűgösen cibálni kezdte anyukája ruháját:

– Mamaaa, menjünk mááár!

– Mindjárt kisfiam, bírd ki még egy kicsit – válaszolta a mama.

– De mamaaaa, minek állunk itt? Ki ez a néni? – mutatott rám a gyerek.

– Csittt! – intette le a mama. – Nem tudom!

Nagyon röhögtem! Valószínűsítem, hogy voltak még páran, akiknek fogalmuk sem volt, miért állnak sorba, de a hiánygazdaságban, amikor a sorbanállás nemzeti sportnak számított, csak egy gyereknek volt annyi esze, hogy megkérdezze.

A Fabulon eközben folyamatosan fejlesztett újabb termékeket.

A fejlesztési osztály vezetője Dr. Ránky Katalin volt, aki később a L’Oréal Magyarország vezérigazgatója lett. Én a BNV Fabulon pavilonjában ismertem meg Katit, és nagy hatással volt rám.

Ránky Katalin nagy tudású vegyészmérnök volt, és nem mellékesen iszonyú jó csaj. Már pályakezdőként részt vett a Kőbányai Gyógyszerárugyár kutatócsoportjában a máig egyik legsikeresebb magyar gyógyszer, az agyserkentő Cavinton kifejlesztésében. Később, az 1970-es évek elején a kozmetikai üzletág vezetője lett.

Az a típus, akire én azt mondom, hogy minden tekintetben „jó nő”.

Ha ő belépett valahova, akkor ott volt, és ez ma sincs másképp, amikor már elmúlt 70. Mindig csodáltam, hogy ilyen jó nő, és ilyen komoly foglalkozása van. Nem véletlen, hogy sokáig a L’Oréal-UNESCO A Nőkért és a tudományért program tiszteletbeli elnöke volt, amelyik tehetséges fiatal kutatónőket díjaz.

1978-ban, a BNV-s Fabulon-pavilon megnyitásakor kaptam Ránky Katitól egy kis, spirálfűzött albumot, amit a mai napig őrzök. Fényképek vannak benne az azévi csillogó-villogó, kör alaprajzú pavilonról, a közönségről, és rólam, ahogy a berendezéshez illő ruhában, egy férfikoszorúban sorsolok éppen valami nyereményt. Kati azt a vicces ajánlást írta a füzetbe:

„Emlékül adunk valamit a Fabulon-Pataki Ági Emlékmúzeum megalapítása alkalmából. Sok boldogságot!”

Cimlapfotó: Ajkai Dávid

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Paula Hawkins egy brutális gyilkossági ügybe keveri hőseit

Paula Hawkinsnak íróként A lány a vonaton volt az utolsó esélye - ami utána jött, az viszont valószínűleg minden előzetes várakozásán túltett. A napokban jelent meg magyarul legújabb thrillere, a Lassan izzó tűz - mutatunk egy részt belőle!

...
Beleolvasó

Rachel Cusk hőse csupán arra vágyik, amire mindenki más - még ha nem is kaphatja meg

Rachel Cusk a Tranzitban folytatja a Körvonalból megismert író élettörténetét: a trilógia második kötete a költözés, az újrakezdés és a továbblépés regénye. Mutatunk egy részt belőle!

...
Beleolvasó

Amikor valaki egy haldokló diktatúrában születik szabadnak

Májbro habzsolná az életet. Nem csoda, hogy elege lesz a rendszerből, ami ezt nem nézi jó szemmel. Ezért aztán Májbro megpattan, és meg sem áll Ausztráliáig. De mihez kezd Öcsi, aki itt ragad a Kádár-kor omladozó díszletei között? Olvass bele Völgyi Lajos regényébe!

Hírek
...
Nagy

Az emberen túli idegenség is közös Bartók Imre és Sepsi László új regényében

...
Nagy

Dezső András: A rendszerváltás után a titkosszolgálatok maradtak

...
Nagy

Tisza Kata: Elfogadhatóvá, szerethetővé próbáltam tenni az egyedüllétet

...
Nagy

Vonnák Diána azt a távolságot kisebbítené, ahonnan és ahová érkezett

...
Nagy

Bodor Ádám: A szöveg szabad préda

...
Nagy

Pataki Ági útravalói az életre: józanul gondolkozz, állj ki magadért és hallgass az okosabbra!

...
Nagy

A halál előtti élet méltóságáért fogott össze 30 magyar író

...
Nagy

Szilasi László könyve szemérmetlen módon nyúl a történelemhez

...
Promóció

Kozma Lilla Rita - Utcamesék történetek hajléktalanságról

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Kritika

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...
Nagy

Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén

Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth unokája. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjú.

...
Kritika

Juan Gabriel Vásquez Kolumbiájában nem a mágia, hanem az erőszak tombol

Juan Gabriel Vásquez a jelenkori latin-amerikai írónemzedék egyik legjelesebb képviselője, Dalok a tűzhöz című kötete pedig bizonyos szempontből könnyed belépő az életműbe: egyszerre tartalmaz régi és új írásokat, de mindegyik központi eleme a Kolumbia múltjától és jelenétől is elválaszthatatlan erőszak. A hét könyve.

A hét könyve
Kritika
Colson Whitehead új regénye megmutatja, milyen régre nyúlik vissza a Black Lives Matter-mozgalom
...
Nagy

Irene Solá: Mindig az van fölényben, aki elmondhatja a történetét

Az Énekelek, s táncot jár a hegy líraisága, a nézőpontokkal való izgalmas játék, a történetmondás lehetőségei és a női elbeszélők is szóba kerültek a hatalmas érdeklődésre számot tartó beszélgetésen a Margó Fesztivál harmadik napján. A teltházas Világirodalmi Színpadon a katalán írót Ruff Orsolya kérdezte.

...

Színt vall a Könyves: így olvastuk mi a kötelező olvasmányokat! [podcast]

...

Závada Péter átiratában Rómeó első szerelme a drog [Kötelező]

...

A mansfieldi kastélyban Austen nem félt egy unortodox hősnőt a középpontba tenni [Az Austen-projekt]

...

Knausgård, Sally Rooney és A Zöld Lovag [10 perc Könyves]

...
Kritika

Colson Whitehead új regénye megmutatja, milyen régre nyúlik vissza a Black Lives Matter-mozgalom

Dílerek, gyilkosok, stricik, rablók, maffiózók és mindent átitató korrupció – Colson Whitehead új regénye a 60-as évek Amerikájának legsötétebb bugyraiba viszi az olvasót, közben pedig árnyalt képet ad arról, milyen alapokra épült az a csillogó New York, amelyet ma ismerünk. A Harlemi kavarás a hét könyve. 

Szerzőink

...
Bányász Attila

Az utolsó párbaj didaktikus tanmesébe fojt egy középkori botrányt

...
Rezek Bori

Művészet, anyaság és patriarchátus: beleshettünk Elena Ferrante és Marina Abramović privát levelezésébe 

...
Sándor Anna

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Catarina Sobral a felnőtteket is meg akarja szólítani a gyerekkönyveivel

Catarina Sobral portugál illusztrátor és animációs rendező azt mondja, valahol még mindig él benne egy gyerek, képeskönyvei ugyanakkor nemcsak a legkisebbeknek szólnak. Budapesti látogatása alatt a színek dialógusáról, a szükséges kompromisszumokról és Lisszabon fényeiről beszélgettünk vele.

...
Gyerekirodalom

Megjelent J. K. Rowling új könyve, A karácsonyi malac

Megérkezett J. K. Rowling új könyve, A karácsonyi malac. A Harry Potter-sorozat óta ez az első történet, amelyet az író kifejezetten gyerekeknek írt. 

...
Gyerekirodalom

Piotr Socha: Olyan könyvet akarok csinálni, amit nem lehet otthagyni a boltban

A Méhek és a Fák című képeskönyvek lengyel illusztrátora, Piotr Socha viszonylag későn kezdett könyveket rajzolni, a döntő lépés megtételében pedig egy másik könyvsiker inspirálta. Interjúnkban elárulta, mit kellett a nyomdába adás előtt átrajzolnia az egyik könyvben, és beszélt arról is, milyen tanácsokkal látná el azokat a gyerekeket, akik komolyan gondolják a rajzolást.

Olvass!
...
Beleolvasó

Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől

Jonathan Franzen nagyszabású regénytrilógiájának első részében a chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett, tagjai pedig olyan döntések előtt állnak, amelyek hatása alól senki nem tud kibújni. Olvass bele a Keresztutakba!

, a Keres

...
Beleolvasó

Karafiáth Orsolya hősei a halál árnyékában is egymás mellett maradnak

Az Egymás könyve felkavaró hullámvasút, amely az elmúlásról, a barátságról és a bátorságról szól. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Milyen okok állhatnak a háttérben, ha egy fiatal nő eltűnik az otthonából?

Az izlandi Sigrídur Hagalín Björnsdóttir könyvében egy fiatal nő, Edda eltűnik az otthonából, újszülött gyermeke mellől. A rendőrség tanácstalan, és a család a nő öccsét kéri meg, hogy keresse meg Eddát. Olvass bele a Szent Szóba!

...
Beleolvasó

Bödőcs új könyvében harmincéves jubileumot ünnepel a Cirkuszhaza

Bödőcs Tibor új könyvének Luigi King a főszereplője, aki fura keveréke Berlusconinak, Trumpnak, Orbánnak, Castrónak. A Mulat a Manézs megmutatja, milyen egy Cirkuszhazában élni. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Sepsi László új regényében Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Nem maradt azokból, akik a boszorkánybélyeget keresték rajtunk

A fiatal katalán irodalom legfontosabb szerzője gyönyörű, de nagyon zárt világot mutat be első magyarul megjelenő regényében: a Pireneusok világát, ahol az emberek elszórt hegyi tanyákon élnek, és nemcsak a távolság, de a saját feloldhatatlan magányuk is elválasztja őket egymástól. Olvass bele!