Luiz Schwarcz
Légszomj - Egy rövid gyerekkor és egy hosszú depresszió története
Ford.: Király Szabolcs, Jelenkor, 2023, 212 oldal
-

Luiz Schwarcz Sao Paulo egyik legjelentősebb könyvkiadójának alapítója, a brazil értelmiség központi alakja, aki a minőséget és a kiváló munka örök értékét képviseli. Különleges jelenség a kiadói világban, akinek a hatása nemcsak a brazil, de a nemzetközi irodalomban is érezhető. Szerény, békés és visszahúzódó férfi, akiről Kazuo Ishiguro, Andrew Solomon, Salman Rushdie is szeretettel nyilatkozik - és aki eddig barátai előtt is titkolta, hogy bipoláris zavarral küzd.

Memoárjában nem a sikereit és az általa felfedezett hazai és külföldi szerzőket sorolja, hanem mentális összeomlásának és gyógyulásának folyamatát írja le. Felidézi családja történetét, akik mindenről lemondtak, hogy elmeneküljenek a náci terror elől: magyar édesapjának, Andrénak sikerült megszöknie a bergen-belseni koncentrációs táborba tartó vonatról, hátrahagyva apját, Lajost; horvát anyjának, Mirtának pedig hároméves korában kellett megjegyeznie egy hamis nevet, amikor családjával útnak indult Olaszországba, majd a tengerentúlra. André és Mirta Brazíliában találkoztak, s tragikus múltjuk fájdalmas emlékeivel kezdtek új életet. Schwarcz egyetlen gyermekként úgy érezte, az ő kötelessége feloldani André bűntudatát, amiért nem tudta megmenteni apját; ráadásul szülei házasságát is neki kell összetartania. Mindez olyan szorongások forrása lett számára, amelyek a depresszió különféle fázisaival együtt végigkísérték gyerek- és felnőttkorán. A Légszomj megrázó vallomás a bipoláris zavarral való küzdelemről, a család fontosságáról és a holokauszt generációkon átívelő hatásairól.

Margó. Luiz Schwarcz az őszi Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár vendége lesz. A szerzővel Orvos-Tóth Noémi beszélget, közreműködik: Epres Attila. Mikor? Október 12-én 18.30-kor. Hol? A Nemzeti Táncszínházban. Részletek erre>>

Luiz Schwarcz: Légszomj - Egy rövid gyerekkor és egy hosszú depresszió története (részlet)

André számára, még ha nem volt is több gyereke, egy dolog biztos volt: a nagyapám nevét kaptam, hogy ekképpen állítsam helyre a tragikusan elvesztett életet. Liberálisan vallásos nevelést kaptam kisgyerekkoromtól kezdve, hetente kétszer jártam a Congregação Israelita Paulista zsidó tanfolyamára, és nekem lett félretéve az egyetlen olyan tárgy, amelyet apám magával hozott Brazíliába: a nagyapám által a zsidó ünnepeken használt tálesz. Ez egy vastag, fekete-fehér gyapjúsál. Idővel a fehér gyakran besárgul, és az egész túlságosan meleg a trópusi klímához. A mai napig elérzékenyülök, ha felveszem Lajos sálját a jom kippur alatt, az engesztelés napján. A fiúk csak a bar-micvó után ölthetik föl a táleszt. Amikor betöltöttem a tizenhármat, egyszerre kavargott bennem a megindultság és a kényelmetlenség érzése, ahogy felvettem gyakorlatilag ismeretlen nagyapám öltözékét. Az érzés rám nehezedett, a meleg pedig fojtogatott.

Apám a jom kippur alatt tiszteletét fejezte ki a saját apja iránt. Nem ismerte Lajos halálának pontos dátumát, ezért úgy vélte, hogy azon a szent napon történt. Az egész napot a zsinagógában töltötte böjtölve, ahogy a nagyon vallásosak teszik. A ceremónia alatt a szeme könnyben úszott. Nem értem, hogyan bírta olyan hosszú ideig visszafojtani a könnyeit, és azt sem, hogyan tudott a szeme annyira kivörösödni.

Nagy árat követelt, hogy ennyi szomorúságot hordozott.

Ki akartam szabadulni arról a helyről, a zsinagóga második sorából, ahol csak néhány méterre voltam a rabbiktól. Egyfolytában hátra, az emelet felé pislogtam, ahol a gyerekek többsége volt, és sokkal nagyobb szabadságban beszélgettek. Apám, aki azt akarta, hogy egész idő alatt mellette legyek, bökdösött a könyökével, és az ujjával mutogatta, hogy figyeljek az imakönyvre. A nagyapám halálának súlya így az én vállamat is nyomta.

Mivel a tálesz miatt patakokban folyt rólam a víz, apám megengedte, hogy csak a legfontosabb imádság, a Kol nidré elhangzásának estéjén legyen rajtam. Ennek az imának a liturgiája a hőség ellenére is mindig nagyon megérintett. Megfogott a zene szépsége, és az is, hogy ismételgettem az André számára oly fontos megbocsátás nyílt kérelmét. A Kol nidré során a zsidók bocsánatot kérnek istentől, amiért bűnt követtek el, és más hitet vallottak magukénak, hogy megmeneküljenek az inkvizíció elől. A dallam éneklésekor a kántorok is jelen vannak a zsinagóga pulpitusán. Ez az ima nyitja az engesztelés napját, amely a következő nap estéjén zárul.

Apám szomorúsága a jom kippur alatt tapintható volt, és a Kol nidré alatt érte el csúcspontját. Az első években, amikor igencsak megizzadtam, Lajos gyapjútáleszét a kezdeti ima után azonnal lecseréltem egy vékonyabbra, amelyet a nagynéném hozott Izraelből. Ma presztízskérdést csinálok abból, hogy az egész jom kippur alatt a nagyapám táleszét viseljem.

A szüleim titkai, a nagyapám súlyos sálja, a terhes együttlét apámmal a zsinagógában… Mi történt volna, ha kevesebbet pislogok a karzat felé, és egyszerűen csatlakozom a többiekhez, vagy kimegyek játszani a gyerekekkel? Milyen lenne az én történetem, ha lett volna bennem annyi bátorság, hogy focizzak a környékbeli viskókból származó fiúkkal, és megmutassam, hogy még ha a széltől is óvnak, azért remek kapus vagyok?

A Discurso sobre o capim című könyvemben olvasható elbeszélésemben, a „Sétimo andar”-ban mesélek azokról a délutánokról, amelyeket az Alagoas úti lakás télikertjének ablakában töltöttem a focizó fiúkat bámulva. Az elbeszélésben a főszereplő azt kérdezi magában, vajon tudná-e ő is a többiekhez hasonlóan mezítláb rúgni a bőrt, vagy inkább vállalná annak a szégyenét, hogy a hibátlan bőrcipőjében jelenik meg. A „Sétimo andar” végén az elbeszélő végigutazik az időben és a saját gyermekkorán. A való életben – visszafogott gyerekkorom miatt – nem tudom, hogy volt-e ilyen finom viszonyom az időbeliséghez.

A harmadik, higienópolisi lakóhelyem modernista stílusú, bolyhos barna szőnyegének és földig érő ablakainak képe egyike azoknak, amelyeket gyermekkorom ketrecéről őrzök.

Látszólag teljes védelemben éltem, de valójában kiszolgáltatott voltam a körülöttem történő eseményeknek,

amelyek idővel visszhangozni kezdtek elmém csöndjében.

Azokban a pillanatokban, amikor a depresszióm gyermekkori félelemként vagy később délutáni alvásként jelent meg, valószínűleg kevés nyilvánvalóan depresszív gondolatom volt. Inkább a félelem és a melankólia uralkodott. Évtizedekkel később, amikor betegségemet végre diagnosztizálták, a helyzet teljességgel más volt. Számos esemény és motívum társult ahhoz, amit a depresszió legsúlyosabb periódusában éreztem. A fejemben kergetőző dolgok közül sok kapcsolódott lazán a múltnak a boszorkánykonyhájához, miközben a legfontosabb részt a közelmúltbeli események fűszerező hatása adta, például a szakmai siker, a közeli családtagokkal szembeni arroganciám és egy sor teljesen beteges meggyőződés.

Egy hosszú kezelés után – a legkülönfélébb antidepresszánsokat meg hangulatjavítókat kaptam, és tizenhárom évig jártam pszichoanalízisbe –, a családom teljes támogatását élvezve, amikor romlik az állapotom, inkább a kamaszkori aluszékonyságra vagy a gyerekkori félelmekre emlékeztet az egész. A depresszió manapság már minden különleges esemény nélkül tér vissza, mint egy tisztán kémiai reakció. Az esetek többségében az öreg hölgy megmagyarázhatatlan módon, titokban tér vissza.

És elveszi előlem a levegőt.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Ábrándokból sodort sorsokat visznek színre Andrei Dósa történetei

A Füveskert vakmerő generációs regény. Szereplői: a rendező, az író, a filozófus, a hekker és Gabi, a nő. Jelenükből és múltjukból, képzelt és józan ábrándjaikból sodródnak egységessé a regény narratív szálai.

...
Beleolvasó

Linn Ulmann hőse kétségbeesetten próbál folytonosságot teremteni a múlt és a jelen között

Linn Ulmann új regényének elbeszélője kétségbeesett igyekezettel próbálja összerakni életének darabjait: Oslo, New York és Párizs elevenedik meg a könyv lapjain, hogy a töredékek nyers és őszinte történetté álljanak össze hatalomról, vágyról, szorongásról, testről és szégyenről. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Parti Nagy habszódiája tobzódik a romantikus érzelmekben és a nehéz férfibánatban

Első megjelenésekor szerzőként Sárbogárdi Jolán neve volt feltüntetve a borítón, mára a regény a Parti Nagy Lajos-életmű szerves része, emblematikus darabja. Olvass bele A test angyalába!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Pogátsa Zoltán: Rá kell jönnünk, hogyan haladjuk meg a kapitalizmust

Litkai Gergely podcastsorozatának novemberi témája a Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás című kötet, amiről a szerzővel, Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológussal beszélgettek.

...
Zöld

Legendás, ismeretlen, regényes, sétálós – 10+1 új könyv a 150 éves Budapestről

Budapest 150 éves születésnapján a város sokszínűségét és sokféleségét hangsúlyozva válogattunk össze róla szóló, (egy kivételével) friss kiadású könyveket. Vessz el az ismeretlen ismerős Budapesten!

...
Zöld

A hagyománytisztelet egy iszonyú gyorsan változó világban öngyilkos stratégia

Az ember vége, a természet esélye című új könyve apropóján Jordán Ferencet népességcsökkentésről, az ember rendmániájáról, visszavadításról, hibás fókuszról és a kötet zavarba ejtő címéről is kérdeztük. Interjú.

ADVENT
...
Könyves Advent

A Baska magyarul beszél egy Benes-dekrétumok elől menekülő család drámájába avat be

A 12 éves Baska József és családja 1947-ben menekült Magyarországra a Beneš-dekrétumok és a kitelepítés elől. Felnőttként megírta, hogy mi történt azon a sorsdöntő téli éjszakán. Olvass bele a kötetbe!

...
Könyves Advent

Egy autista srác természethez írt szerelmes levele

Dara McAnulty magával ragadó, lírai hangvételű könyve, az Egy ifjú természetbúvár naplója a természettel való mély kapcsolatát tárja fel, de olvashatunk benne az aktivista munka és az autista lét mindennapi kihívásairól és örömeiről is. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Rosszul végződő, abszurd és megbocsájtó mesék – 8 prózakötet karácsonyra

Három fiútestvér, három nemzedék, egy zombianyu és megannyi izgalmas sztori. Például családtörténetek és tönkretett szerelmek, metsző irónia és őrült tanmesék. 8 friss magyar prózakötetet ajánlunk.

...
Könyves Advent

Jézus korában is kórházban születtek a kisbabák? Keresd a választ a Bibliai Kisokosban!

Bibliai Kisokos csupa olyan kérdést tesz föl, amelyet minden Biblia iránt vagy napjaink bibliai vonatkozású helyszínei, kultúrtörténeti eseményei iránt érdeklődő gyermek vagy épp felnőtt fejében is megfogalmazódhat. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Mister Morrison állatlexikona megmutatja milyen változatos és gyönyörű az élővilág

A Mágikus állatok iskolája rajongói számára igazi csemege Mister Morrison állatlexikona, melyben minden tudnivalót összeszed az egyes állatokról. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Megható, varázslatos, vicces – 10 karácsonyi gyerekkönyv az adventi hangolódáshoz

Karácsonyhoz közeledve 10 olyan gyerekkönyvet ajánlunk, melyek valamilyen módon kötődnek a kicsik által várva várt ünnephez.  

Polc

Ilyen az első magyar sorozatgyilkos az áldozatok, és nem a Netflix nézőpontjából

...

A "médiasztár pakit" csak addig éltetik, míg ki nem mondja a h-betűs szót

...

A Nobel-díjas Jon Fosse kisregénye tengerbe ejtett, profán evangélium

...

Irene Solà katalán falujában a legnagyobb bánat sem tudja felemészteni a reményt

...
A hét könyve
Kritika
Hűség a felejtésben: a táborokba zárt japánok sorsa nem csak amerikai történet
...
Kritika

Megtudtuk a választ arra, hogy miért született még egy könyv Alföldiről

Csáki Judit Alföldi Róberttel, a mai magyar színházi élet egyik legismertebb alakjával készített beszélgetőkönyvet. Az Alföldi ‒ Rajtam nem múlt című kötetben szóba kerülnek a meghatározó tanárok, a magánéletet bekebelező szakma és a nem túl jó színészek is. Kritika.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Andrés Neuman: Amikor gyászolsz, az otthonod is beleremeg

Az argentin-spanyol szerzővel a Magunknak mondjuk apropóján beszéltünk mások mellett katonai diktatúráról, az anyanyelv különös elvesztéséről, a regénye valódi főszereplőjéről és arról is, mi a közös a gyászban és a száműzetésben. Interjú.

...
Kritika

Hűség a felejtésben: a táborokba zárt japánok sorsa nem csak amerikai történet

Julie Otsuka a saját családja történetét is beleírta debütregényébe, amiben a második világháború során internálótáborokba zárt amerikai japánokról mesélt. Az Amikor isten volt a császár a hét könyve.

...
Kritika

Pusztán attól, hogy valaki anya lesz, nem válik varázsütésre jó emberré

A norvég Lars Svisdal regénye a generációk közötti szakadékot érzékelteti, miközben egy felnőtté válás története is. Láthatóvá válik benne, hogy a jóléti társadalmak is küzdenek a maguk démonaival.