Parti Nagy Lajos
Sárbogárdi Jolán: A test angyala
Magvető, 2023, 112 oldal
-

"Margittay Edina még soha nem volt egymáséi" - ezzel a mára kultikus mondattal indul A test angyala, ez a minden ízében és elemében romantikus történet, amely műfaja szerint habszódia. Első megjelenésekor szerzőként Sárbogárdi Jolán neve volt feltüntetve a borítón, mára a regény a Parti Nagy Lajos-életmű szerves része, emblematikus darabja. A mai olvasó tehát tudja, hogy mit, illetve kit olvas, mégis, akkor jár a legjobban, ha ezt a tudását úgy elfelejti, ahogy Sárbogárdi Jolán a mondaton belüli egyeztetést, és hagyja, hogy elmerüljön szügyig a rendszerváltás idején nagy népszerűségnek örvendő Júlia- és Romana-füzetek stílusában, valamint Margittay Edina és Balajthy Dénes fiatal tévérendező szerelmi históriájában, az édes parfék és a keserű tonikok életvilágában. Mára ugyanis Parti Nagy Lajos remeklése nem csupán stílusbravúr, hanem az akkori álmodozásoknak és vágyakozásoknak a katalógusa, egy hirtelen jött új világ szövegemléke. 

Sárbogárdi Jolán: A test angyala – habszódia – (részlet)

Kis presszó mélyén, szomorú, nehéz férfibánatban kuporgott ezalatt Balajthy Dénes, kiben nyoma se volt a tévérendezőnek vagy nyegleségnek. Előtte vadul megkezdett tonic-ok szívószállal tornyosultak, és sajnos egy kis kupica rövid ital gin is…

Több mint egy teljes órát várt Edinára a Gerbaudi teraszon, ahol már a kiszolgálást is szüneteltették az előbbi ok miatt. Mikor már nagyon fázott belevetette magát az „éjszakába”. Csalódott volt és keserű, aminek éppen megfelelt a füstös helység marása és az italé.

– Keserü a szivem s magában dobogó… – Dúdolta maga elé, majd így folytatta ziháltában.

– Edina! Edina!!! Ötvenkét hosszú percen át úgy vártam reád a rendkívül hűvös teraszon, mint testnek a kenyér! Vajjon, mért nem jöttél, mért? Titkon, de számítottam randevúm elfogadására, s hogy keserű kosár nem ér. Ó, csak nem azt hitted Te hiszékeny „teremtés”, hogy a filmszerep miatt vetettem invitálási cselt!?

Csak nem, csak nem!? –

Jajongta és rossz hangulatában újabb „rundót” rendelt magának.

Nem értette a dolgot! Ő teljes szívéből egy tiszta barátságra esetleg többre vágyott, mert az ember többre vágyik amig él. De lám hiába. Itt volt harminc évesen, egy nyugat-dunántúli kisvárosból származva, mi több, szüleit kicsi gyermekkorban elvesztette, melyek repülőbalesetet szenvedtek egy külföldi kiküldetés során Latin-Amerikában, s bizony ezt máig is sajnálta.

Nagybátyja, Balajthy Egon Bácsi, a jól csengő festőművész vette magához, míg hányattatás után művész lett maga is, ismert fiatal tévérendező. S most minden összedűl a sors ostoba véletlenje miatt… Ezen a pontján nem bírta tovább és feljajdult…

– Hiába mondja Egon bácsi, hogy nősülj meg fiam az életed szekerével, ne sokat kukoricázzál, hiszen kire marad ez a három és félszobás plusz hall, galériás, műtermes, etázsfűtés, telefonos budai műteremlakás, ha engem egyszercsak elszólít esetleg az élet rendje? –

Mondta Dénes, ki sajnos gondolatai ezen szakaszában könnyű cigarettára gyújtott feszültségében és szaporán ki-befújta a füstöt. Majd azt suttogta.

– Edina, Edina, félresiklott az én életem, társam csak a bús magány, a kamera, a forgatás. Alig is ismerem lelki tulajdonságaid, de mintha 1000 éve barátok, sőt mi több lettünk volna… – 

A nikotin és az alkohol hatására egyre háborgóbb lett belső monológja.

– Hát megbántottalak én? Tolakodó lettem volna én? Kellő művész-bohémségem sértette volna finom Valódat? Nem! Nem! Nem lehet ily édes mostoha! Hát mivel érdemeltem ki, hogy igen? Mivel? Hogy nem marad más nekem csak ez a „Pötyi” presszó s a bús komor? –

Még sokáig „dúdolgatta” a zongoráni zeneszámot, majd lehorgasztott fejét kiszellőztetve a Lánchíd érintésével maga is hazasietett…

Mikor aztán este 10 hákor kikönyökölt magányos férfiszobája Dunára néző ablakából, nem is sejtette, hogy karnyújtásnyira, a Benczur utcában egy sajnos egészen kipirosodott szemű emberi lényt láthatna könnyű, narancsszínű „olasz” hálóköntösben, akinek izléses lányszobájában változatlanul a szomorúság ülte torát, és hiába szólt izléses music-centeréből fiatalos zene és számok, ha Margittay Edina naplójára rogyva járt fel-alá, miközben fel-feltörő halk sírása gejzírként övezte orcáját a lemosó-tonic dacára is, ha nem takarnák el előle a szürke pesti háztömbök sorai. Pedig ha látja,

talán sok minden másképp történt volna…

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Parti Nagy Lajos hőse képzeletviharra, álomszerű írói ideglázra gyanakszik

A Hősöm tere író hőse különös, nem kívánt kapcsolatba kerül szomszédaival, akik alakzatba rendeződve járnak, egyre bátrabban randalíroznak és zsarolnak, holott biológiai identitásukat nézve egyszerűen csak galambok. Olvass bele!

...

Parti Nagy Lajos kapta az első Bertók László Költészeti Díjat

Első alkalommal osztották ki a Bertók László nevét viselő elismerést, amelyet Parti Nagy Lajos kapott.

...

Egy megkerült szakácskönyv és egy elfeledett élet - Kner Piroskáról Parti Nagy Lajos írt regényt

„És meg vagyok róla győződve, hogy könyvem általános közkedveltségre fog találni” – írta határozottan szakácskönyvének bevezetőjében Kner Piroska 1915-ben. A háziasszonyoknak szóló szakácskönyvet azonban csak 106 évvel később veheti kézbe az olvasó. 

MARGÓ
...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Lehet-e a zenetörténet közérthető? – Fazekas Gergely az Őszi Margón

Fazekas Gergely Négynegyed című könyvének bemutatóján számos izgalmas anekdotával lettünk gazdagabbak.

Kiemeltek
...

Fájdalmas szakításból Francia Akadémia nagydíjas regény – François-Henri Désérable íróval beszélgettünk

Csábítás és a versek ereje – Francois-Henri Désérable francia íróval beszélgettünk. 

...

Tudtad, hogy a női vámpírok megelőzték Drakulát?

A vámpírtörténetekben a harc a női testért zajlik, képletesen és fizikailag.

...

Friedenthal Zoltán felolvas a Margó Könyvekből: hallgasd meg!

Az Örkény színésze olvas fel Alessandro Mari és Lars Svisdal regényeiből.

A hét könyve
Kritika
Az egyetem maga a Pokol - R. F. Kuang új filozófiai horrorja
Mérő Vera: Régóta mondom, hogy bocsánatot kérni nagyon jó dolog

Mérő Vera: Régóta mondom, hogy bocsánatot kérni nagyon jó dolog

Mit jelent az otthonosság? Lehet-e mindig segíteni? Podcast Mérő Vera író, jogvédővel.

Hírek
...

Meghalt Roy Jacobsen, norvég író

...

Demeter Szilárd: Krasznahorkai nem azért kapott Nobel-díjat, hogy kivetítsék az arcát egy ledfalra

...

Még nem láttad a Krasznahorkai-kiállítást? Jó hírünk van!

...

Újra moziban Breier Ádám Krasznahorkai-filmje