A felnőtteknek is szükségük van a természetben rejlő varázslatra

A felnőtteknek is szükségük van a természetben rejlő varázslatra

Esterházy Miklós a legősibb műfajjal, a mesével foglalkozik, és miközben megtartja az alapvető mesei elemeket, ízig-vérig mai történeteket ír. Arra mutat rá, hogy felnőtt életünkben is éppúgy van lehetőségünk rácsodálkozni a természetre, és visszatalálni a bennünk élő gyermekhez, amikor a napok végtelen hosszúak voltak, és minden lehetségesnek tűnt. Olvass bele a Málna és a csotrogányokba!

Könyves Magazin | 2022. október 10. |
Esterházy Miklós
Málna és a csotrogányok
Magvető, 2022
-

Málna és a csotrogányok ismét az elvarázsolt magyar vidékre, az Öreghegyre kalauzolnak minket: ahol a bokrok megrezzennek, az állatok megszólalnak, és egy Málna nevű kislány különös üzenetet talál egy fa tövében. Visszaköszönnek az első kötetből megismert helyszínek és szereplők, két- és négylábúak, hüllők és lombhullatók.

 

Esterházy Miklós: Málna és a csotrogányok (részlet)

I. A próféta

Történt egyszer, sok évvel ezelőtt, hogy Fűnyíró Józsi egy egész hónapon át aludt az Öreghegyen. Annyira elfáradt, hogy egy farönkön ülve elbóbiskolt, és senki sem tudta felébreszteni. Aludt, amikor eleredt az eső, aludt, amikor este békák kuruttyoltak, és még akkor sem ébredt fel, amikor finom szalonnás kenyeret tettek az ölébe.

Egy nap, amilyen rejtélyes módon zuhant álomba, olyan váratlanul tért magához. Megannyi aggódó rokon és egy hónap felhalmozódott feladatai fogadták az álomkóros embert, aki a hosszú koplalás ellenére is megőrizte kerekded formáit. De valahogy senkinek sem jutott eszébe megkérdezni a nagy összevisszaságban, hogy álmodott- e valamit. És ha igen, mi volt az?
Így aztán Józsi sem beszélt erről senkinek. Ugyan maga sem tudta hova tenni különös álmát, az nyugton sem hagyta már többé.

Józsi kétkezi munkával kereste kenyerét, és aki valaha is végzett fizikai munkát, tudja, hogy dalolászni még csak-csak, de nagyon sokat gondolkodni nem érdemes közben.

Nem elmélkedhetsz a világűr végtelenségéről, ha szikladarabokat emelsz át egy markológéppel mások feje fölött.

És a lélekvándorlás valószínűségén se mélázhatsz el, amikor térdig a sárban magad próbálod megemelni ugyanezeket a szikladarabokat, immár a bedöglött markológép helyett. Az ilyen gondolatok kizökkentenek a koncentrációból, és ha épp arra van szükség, az erőlködésből. Márpedig egy bányász munkája sokszor jelentett erőlködést, így Józsinak igazán oda kellett figyelnie, hogy a Nagy Alvás utáni napokban ne zavarják meg álomképei.

Előfordul, hogy egy mély álomból ébredve félig annak a világában ragadunk. Már nyitva a szemünk, de még válaszolunk egy láthatatlan alak kérdésére. A fürdőben vagyunk, és a fogunkat mossuk, de még pörögnek a képek előttünk, és azon gondolkodunk, vajon melyik világot válasszuk a kettő közül: az álomvilágba vagy a valóságba ringassuk vissza magunkat? Ilyenkor ugyanis egyformán kivitelezhetőnek tűnik a feladat.

Aztán – valahogyan – továbblendülünk a pillanaton, és a napunk kellős közepén találjuk magunkat, de még akkor is eszünkbe jut valami, ami magyarázatot adhat álmunk egy-egy furcsa részletére.

Most képzeljük el, hogy szegény Józsi mit élhetett át egy egész hónapnyi álmodás után!

A legnagyobb fejtörést az okozta számára, hogy víziói hogyan lehetnek ennyire részletgazdagok. Azt tudta magáról, hogy biztosan nem tudna ilyeneket kitalálni, ahhoz gyanúsan fantáziadúsak voltak.

Józsi élete feléhez érve már azt gondolta, sínen van. Amit lehetett, azt már megtapasztalta az életben. Most ezek, a jók és a nehezek, a boldog és a kétségbeesett pillanatok fogják váltani egymást. Ezekből áll össze majd az élete. Ezeket fogja még inkább megtapasztalni. Hogy végtelen munkabírása majd a spiritualitás világába hajszolja, teljes képtelenségnek tűnt számára.

Pedig Józsi már látnok volt, csak még ő maga nem tudott róla. Egy próféta, aki életében először válaszút elé került: vagy hisz a benne zakatoló hangoknak, vagy azok szép lassan az őrületbe fogják kergetni.

Józsi talán azért is volt a legmegbízhatóbb fűnyíró az Öreghegyen, mert sosem ivott. Viszont ha ő nem ért rá, csak egy helyen találhattál megfelelő szakembert a faluban: a kocsmában. Más nem is járt oda, csak a fűnyíró emberek. Olyannyira, hogy a bagószagú épület előtti biciklitárolóban biciklik helyett csak fűkaszák álltak, egymás mellé lakatolva. Mindegyiknek más színe volt és más pántja. Volt, aki teleragasztotta matricákkal, és volt, aki lángokat festett rá, hogy jól passzoljon a védősisakjához. Még olyan is akadt, aki a kisfia régi plüssállatát kötözte a markolatra, hogy kényelmesebb legyen a fogás. Akárcsak a kamionosok, a fűnyírók is mindent megtettek, hogy munkaeszközük felismerhető és egyedi legyen. Ide, a fűnyírók kocsmájába ment el Józsi egy napon tanácsért.

Az alkohol nemcsak kicsalogatta az emberekből az őszinteséget, de rögtön el is feledtette velük mindazt, amit mondtak. Józsi tudta, hogy még azt is el fogják felejteni, hogy valaha ott járt, és tanácsot kért tőlük. Így nyugodt szívvel ült le egy asztaltársasághoz, és töviről hegyire elmondott mindent.

– Beszélj róla úgy, mintha mesét mondanál – szólalt meg egy bölcs hang két csuklás között, mielőtt gazdája végleg eltűnt székéről az asztal alá.

Mindenki nagy röhögésben tört ki. Mindenki, kivéve Józsit, aki felismerte a tanácsban szabadulásának kulcsát.

Mint minden este, aznap is leült kisfia mellé, és elalvás előtt mesét mondott neki. De ez a mese most nem a királylaki királyokról szólt, nem. Története egy titkos ajtóról és mágikus állatokról szólt, akiknek a sorsa összefonódott az emberével. Vakondszerű, kutyapofájú lényekről, akik két lábon közlekednek a föld alatt, és az emberek képzeletével táplálkoznak.

A fiúnak annyira tetszett apja álomtörténete, hogy megkérte, jöjjön el másnap a napközibe a mesedélutánra, és mesélje el az egész osztálynak.

A határozott és bátor Józsi most ott feszengett a gyereksereg előtt. Érdes, izzadt kezét zavartan törölgette piszkos nadrágjába. Még sosem izgult ennyire. Abban bízott, hogy ha eleget tesz a kívánságnak, akkor végre megszabadulhat újdonsült szerepétől, és minden visszakerülhet a régi kerékvágásba. De a sorsnak több sem kellett. Józsi nem sokkal később már azon kapta magát, hogy a művházban tart telt házas esteket, és a polgármester szorongatja a kezét, miközben a helyi fotós vakujába mered.

Mivel Józsit mindenki úgy ismerte, mint aki két lábbal jár a földön, senki sem feltételezte róla, hogy valaha is lódítana. Látomásainak tehát igaznak kell lenniük:

nemcsak a kis zöld ajtó, hanem a fantáziára éhes lények is léteznek valahol, itt az Öreghegyen…

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Esterházy Miklós mesés történetei kalauzolnak el az Öreghegyen

Mintha Lázár Ervin varázslatos világát idézné Esterházy Miklós történetfüzére: meséi gyerekeknek és olyan felnőtteknek szólnak, akik nem felejtették el teljesen, hogy ők is voltak gyerekek. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ballagni be a Klinikára, vinni egy méretes daganatot

Keresztury Tibor mára már kultikus kisprózakötete 2000-ben látott napvilágot a Magyar Narancs gondozásában. A szerző hatvanadik születésnapjára megjelenő új, változatlan kiadás immár történeti távlatból, ám eredeti kifejezőerejéből mit sem veszítve ad hírt a „keleti kilátásokról”.

...
Hírek

Böngészd végig, milyen könyvek jelentek meg Morcsányi Géza húsz éve alatt a Magvetőnél

Tegnap ünnepelte 70. születésnapját Morcsányi Géza műfordító, dramaturg, aki húsz évig volt a Magvető igazgatója. Morcsányit a kiadó nevében is többen megköszöntötték, Dávid Anna pedig a születésnapja alkalmából összegyűjtötte, hogy milyen könyvek is jelentek meg azalatt az időszak alatt, amíg ő vezette a Magvetőt.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Pogátsa Zoltán: Rá kell jönnünk, hogyan haladjuk meg a kapitalizmust

Litkai Gergely podcastsorozatának novemberi témája a Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás című kötet, amiről a szerzővel, Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológussal beszélgettek.

...
Zöld

Legendás, ismeretlen, regényes, sétálós – 10+1 új könyv a 150 éves Budapestről

Budapest 150 éves születésnapján a város sokszínűségét és sokféleségét hangsúlyozva válogattunk össze róla szóló, (egy kivételével) friss kiadású könyveket. Vessz el az ismeretlen ismerős Budapesten!

...
Zöld

A hagyománytisztelet egy iszonyú gyorsan változó világban öngyilkos stratégia

Az ember vége, a természet esélye című új könyve apropóján Jordán Ferencet népességcsökkentésről, az ember rendmániájáról, visszavadításról, hibás fókuszról és a kötet zavarba ejtő címéről is kérdeztük. Interjú.

ADVENT
...
Könyves Advent

Tüdős Klára becsvágyát a családja értetlenkedése is fűtötte

Olvass bele Bódis Kriszta Korzón a pokolba című kötetébe!

...
Könyves Advent

A Baska magyarul beszél egy Benes-dekrétumok elől menekülő család drámájába avat be

A 12 éves Baska József és családja 1947-ben menekült Magyarországra a Beneš-dekrétumok és a kitelepítés elől. Felnőttként megírta, hogy mi történt azon a sorsdöntő téli éjszakán. Olvass bele a kötetbe!

...
Könyves Advent

Egy autista srác természethez írt szerelmes levele

Dara McAnulty magával ragadó, lírai hangvételű könyve, az Egy ifjú természetbúvár naplója a természettel való mély kapcsolatát tárja fel, de olvashatunk benne az aktivista munka és az autista lét mindennapi kihívásairól és örömeiről is. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Rosszul végződő, abszurd és megbocsájtó mesék – 8 prózakötet karácsonyra

Három fiútestvér, három nemzedék, egy zombianyu és megannyi izgalmas sztori. Például családtörténetek és tönkretett szerelmek, metsző irónia és őrült tanmesék. 8 friss magyar prózakötetet ajánlunk.

...
Könyves Advent

Jézus korában is kórházban születtek a kisbabák? Keresd a választ a Bibliai Kisokosban!

Bibliai Kisokos csupa olyan kérdést tesz föl, amelyet minden Biblia iránt vagy napjaink bibliai vonatkozású helyszínei, kultúrtörténeti eseményei iránt érdeklődő gyermek vagy épp felnőtt fejében is megfogalmazódhat. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Mister Morrison állatlexikona megmutatja milyen változatos és gyönyörű az élővilág

A Mágikus állatok iskolája rajongói számára igazi csemege Mister Morrison állatlexikona, melyben minden tudnivalót összeszed az egyes állatokról. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Andrés Neuman: Amikor gyászolsz, az otthonod is beleremeg

Az argentin-spanyol szerzővel a Magunknak mondjuk apropóján beszéltünk mások mellett katonai diktatúráról, az anyanyelv különös elvesztéséről, a regénye valódi főszereplőjéről és arról is, mi a közös a gyászban és a száműzetésben. Interjú.

...
Kritika

Hűség a felejtésben: a táborokba zárt japánok sorsa nem csak amerikai történet

Julie Otsuka a saját családja történetét is beleírta debütregényébe, amiben a második világháború során internálótáborokba zárt amerikai japánokról mesélt. Az Amikor isten volt a császár a hét könyve.

...
Kritika

Pusztán attól, hogy valaki anya lesz, nem válik varázsütésre jó emberré

A norvég Lars Svisdal regénye a generációk közötti szakadékot érzékelteti, miközben egy felnőtté válás története is. Láthatóvá válik benne, hogy a jóléti társadalmak is küzdenek a maguk démonaival.

A hét könyve
Kritika
Hűség a felejtésben: a táborokba zárt japánok sorsa nem csak amerikai történet
...
Panodyssey

Simon Márton: Északi fény, fenyők, satöbbi (Hogy jöttem 2.)

Simon Márton szellemi önéletrajzának második részében elmeséli, melyek szövegek, amelyek igazán nagy hatással voltak rá.

Olvass!
...
Zöld

Az MI úttörő fejlesztője szerint a kordában tartás a kiút a technológiai cunami alól

Mustafa Suleyman egy úttörő MI-fejlesztő vállalkozás, az immár a Google alá tartozó DeepMind egyik alapítójaként közvetlen közelről láthatja a mesterséges intelligencia forradalmát. Olvass bele a könyvébe! 

...
Beleolvasó

Cserna-Szabó: Összebékülhetnek egy emberen belül ennyire különböző múltak és kultúrák?

A dán Hassan Preisler A barna ember terhe című könyvéhez Cserna-Szabó András írt utószót. Olvasd el!

...
Beleolvasó

Borda Réka: Vesna Lemaic történeteiben nincs olyan, hogy mi és ők, csak mi, emberek

A Szívélyes fogadtatás novelláiból kirajzolódik az idegenségérzet, az akadozó kommunikáció, és a vágy arra, hogy valahogy megtaláljuk a helyünket a világban. Olvasd el az utószót, melyet Borda Réka írt a kötethez.

...

A magyar folklór mitikus lényei olykor az emberek pszichés terheit is oldották

...

Szűcs Ádám: Olyan könyvekért rajongok, amiket én soha nem tudnék megírni

...

Szendrői Csaba: A vers elhanyagolt műfaj

...

Nagy Gabriella: A regényemet mozgató alak szeretett harcolni és ölni

...

Parti Nagy Lajos: Olykor egyszerűbb volt verset írni, mint bármi mást