A felnőtteknek is szükségük van a természetben rejlő varázslatra

A felnőtteknek is szükségük van a természetben rejlő varázslatra

Esterházy Miklós a legősibb műfajjal, a mesével foglalkozik, és miközben megtartja az alapvető mesei elemeket, ízig-vérig mai történeteket ír. Arra mutat rá, hogy felnőtt életünkben is éppúgy van lehetőségünk rácsodálkozni a természetre, és visszatalálni a bennünk élő gyermekhez, amikor a napok végtelen hosszúak voltak, és minden lehetségesnek tűnt. Olvass bele a Málna és a csotrogányokba!

Könyves Magazin | 2022. október 10. |
Esterházy Miklós
Málna és a csotrogányok
Magvető, 2022
-

Málna és a csotrogányok ismét az elvarázsolt magyar vidékre, az Öreghegyre kalauzolnak minket: ahol a bokrok megrezzennek, az állatok megszólalnak, és egy Málna nevű kislány különös üzenetet talál egy fa tövében. Visszaköszönnek az első kötetből megismert helyszínek és szereplők, két- és négylábúak, hüllők és lombhullatók.

 

Esterházy Miklós: Málna és a csotrogányok (részlet)

I. A próféta

Történt egyszer, sok évvel ezelőtt, hogy Fűnyíró Józsi egy egész hónapon át aludt az Öreghegyen. Annyira elfáradt, hogy egy farönkön ülve elbóbiskolt, és senki sem tudta felébreszteni. Aludt, amikor eleredt az eső, aludt, amikor este békák kuruttyoltak, és még akkor sem ébredt fel, amikor finom szalonnás kenyeret tettek az ölébe.

Egy nap, amilyen rejtélyes módon zuhant álomba, olyan váratlanul tért magához. Megannyi aggódó rokon és egy hónap felhalmozódott feladatai fogadták az álomkóros embert, aki a hosszú koplalás ellenére is megőrizte kerekded formáit. De valahogy senkinek sem jutott eszébe megkérdezni a nagy összevisszaságban, hogy álmodott- e valamit. És ha igen, mi volt az?
Így aztán Józsi sem beszélt erről senkinek. Ugyan maga sem tudta hova tenni különös álmát, az nyugton sem hagyta már többé.

Józsi kétkezi munkával kereste kenyerét, és aki valaha is végzett fizikai munkát, tudja, hogy dalolászni még csak-csak, de nagyon sokat gondolkodni nem érdemes közben.

Nem elmélkedhetsz a világűr végtelenségéről, ha szikladarabokat emelsz át egy markológéppel mások feje fölött.

És a lélekvándorlás valószínűségén se mélázhatsz el, amikor térdig a sárban magad próbálod megemelni ugyanezeket a szikladarabokat, immár a bedöglött markológép helyett. Az ilyen gondolatok kizökkentenek a koncentrációból, és ha épp arra van szükség, az erőlködésből. Márpedig egy bányász munkája sokszor jelentett erőlködést, így Józsinak igazán oda kellett figyelnie, hogy a Nagy Alvás utáni napokban ne zavarják meg álomképei.

Előfordul, hogy egy mély álomból ébredve félig annak a világában ragadunk. Már nyitva a szemünk, de még válaszolunk egy láthatatlan alak kérdésére. A fürdőben vagyunk, és a fogunkat mossuk, de még pörögnek a képek előttünk, és azon gondolkodunk, vajon melyik világot válasszuk a kettő közül: az álomvilágba vagy a valóságba ringassuk vissza magunkat? Ilyenkor ugyanis egyformán kivitelezhetőnek tűnik a feladat.

Aztán – valahogyan – továbblendülünk a pillanaton, és a napunk kellős közepén találjuk magunkat, de még akkor is eszünkbe jut valami, ami magyarázatot adhat álmunk egy-egy furcsa részletére.

Most képzeljük el, hogy szegény Józsi mit élhetett át egy egész hónapnyi álmodás után!

A legnagyobb fejtörést az okozta számára, hogy víziói hogyan lehetnek ennyire részletgazdagok. Azt tudta magáról, hogy biztosan nem tudna ilyeneket kitalálni, ahhoz gyanúsan fantáziadúsak voltak.

Józsi élete feléhez érve már azt gondolta, sínen van. Amit lehetett, azt már megtapasztalta az életben. Most ezek, a jók és a nehezek, a boldog és a kétségbeesett pillanatok fogják váltani egymást. Ezekből áll össze majd az élete. Ezeket fogja még inkább megtapasztalni. Hogy végtelen munkabírása majd a spiritualitás világába hajszolja, teljes képtelenségnek tűnt számára.

Pedig Józsi már látnok volt, csak még ő maga nem tudott róla. Egy próféta, aki életében először válaszút elé került: vagy hisz a benne zakatoló hangoknak, vagy azok szép lassan az őrületbe fogják kergetni.

Józsi talán azért is volt a legmegbízhatóbb fűnyíró az Öreghegyen, mert sosem ivott. Viszont ha ő nem ért rá, csak egy helyen találhattál megfelelő szakembert a faluban: a kocsmában. Más nem is járt oda, csak a fűnyíró emberek. Olyannyira, hogy a bagószagú épület előtti biciklitárolóban biciklik helyett csak fűkaszák álltak, egymás mellé lakatolva. Mindegyiknek más színe volt és más pántja. Volt, aki teleragasztotta matricákkal, és volt, aki lángokat festett rá, hogy jól passzoljon a védősisakjához. Még olyan is akadt, aki a kisfia régi plüssállatát kötözte a markolatra, hogy kényelmesebb legyen a fogás. Akárcsak a kamionosok, a fűnyírók is mindent megtettek, hogy munkaeszközük felismerhető és egyedi legyen. Ide, a fűnyírók kocsmájába ment el Józsi egy napon tanácsért.

Az alkohol nemcsak kicsalogatta az emberekből az őszinteséget, de rögtön el is feledtette velük mindazt, amit mondtak. Józsi tudta, hogy még azt is el fogják felejteni, hogy valaha ott járt, és tanácsot kért tőlük. Így nyugodt szívvel ült le egy asztaltársasághoz, és töviről hegyire elmondott mindent.

– Beszélj róla úgy, mintha mesét mondanál – szólalt meg egy bölcs hang két csuklás között, mielőtt gazdája végleg eltűnt székéről az asztal alá.

Mindenki nagy röhögésben tört ki. Mindenki, kivéve Józsit, aki felismerte a tanácsban szabadulásának kulcsát.

Mint minden este, aznap is leült kisfia mellé, és elalvás előtt mesét mondott neki. De ez a mese most nem a királylaki királyokról szólt, nem. Története egy titkos ajtóról és mágikus állatokról szólt, akiknek a sorsa összefonódott az emberével. Vakondszerű, kutyapofájú lényekről, akik két lábon közlekednek a föld alatt, és az emberek képzeletével táplálkoznak.

A fiúnak annyira tetszett apja álomtörténete, hogy megkérte, jöjjön el másnap a napközibe a mesedélutánra, és mesélje el az egész osztálynak.

A határozott és bátor Józsi most ott feszengett a gyereksereg előtt. Érdes, izzadt kezét zavartan törölgette piszkos nadrágjába. Még sosem izgult ennyire. Abban bízott, hogy ha eleget tesz a kívánságnak, akkor végre megszabadulhat újdonsült szerepétől, és minden visszakerülhet a régi kerékvágásba. De a sorsnak több sem kellett. Józsi nem sokkal később már azon kapta magát, hogy a művházban tart telt házas esteket, és a polgármester szorongatja a kezét, miközben a helyi fotós vakujába mered.

Mivel Józsit mindenki úgy ismerte, mint aki két lábbal jár a földön, senki sem feltételezte róla, hogy valaha is lódítana. Látomásainak tehát igaznak kell lenniük:

nemcsak a kis zöld ajtó, hanem a fantáziára éhes lények is léteznek valahol, itt az Öreghegyen…

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Esterházy Miklós mesés történetei kalauzolnak el az Öreghegyen

Mintha Lázár Ervin varázslatos világát idézné Esterházy Miklós történetfüzére: meséi gyerekeknek és olyan felnőtteknek szólnak, akik nem felejtették el teljesen, hogy ők is voltak gyerekek. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ballagni be a Klinikára, vinni egy méretes daganatot

Keresztury Tibor mára már kultikus kisprózakötete 2000-ben látott napvilágot a Magyar Narancs gondozásában. A szerző hatvanadik születésnapjára megjelenő új, változatlan kiadás immár történeti távlatból, ám eredeti kifejezőerejéből mit sem veszítve ad hírt a „keleti kilátásokról”.

...
Hírek

Böngészd végig, milyen könyvek jelentek meg Morcsányi Géza húsz éve alatt a Magvetőnél

Tegnap ünnepelte 70. születésnapját Morcsányi Géza műfordító, dramaturg, aki húsz évig volt a Magvető igazgatója. Morcsányit a kiadó nevében is többen megköszöntötték, Dávid Anna pedig a születésnapja alkalmából összegyűjtötte, hogy milyen könyvek is jelentek meg azalatt az időszak alatt, amíg ő vezette a Magvetőt.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

A hét könyve
Kritika
Werner Herzog első regényében egy japán katona téveszméje epikussá nemesedik
...
Zöld

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

Eddig úgy gondoltuk, hogy biológiai meghatározottságunk miatt az életünkkel – legfőképpen annak kezdetével és végével kapcsolatban – tehetetlenek vagyunk. Mindannyian hozott csomaggal születünk, megöregszünk és meghalunk. De biztos, hogy ennek így kell lennie? 

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

Litkai Gergely: Hogyan kerüljünk ki egy fekete lyukat?

...
Zöld

Az önfeledt szexualitás pszichológiája szerint nincs olyan, ami nem normális

...
Zöld

Moskát Anita: Talált tárgyak jegyzéke, 2047. szeptember

...

Az Abigél a háború, a veszteség és a konspiráció regénye is [A Szabó Magda-titok 1.]

...

Tíz példamutató nő, tíz kiváló szakmai életút - Ezeket tanultam a Túl a plafonon beszélgetéseiből

...

Harry Potter vs. Jókai: a kötelezőkről szóló vitát nem lehet ennyire leegyszerűsíteni

...

Miért nem kapnak díjakat a női írók?