Esterházy Miklós mesés történetei kalauzolnak el az Öreghegyen
Esterházy Miklós
Az Öreghegy meséi
Magvető, 2021, 88 oldal
-

A teknősbéka a tóban dinoszaurusz lesz, a csiga a talpfára érve mozdonyként zakatol, egy fiatal és vézna olívafa, nyakán az A. C. Milan csapatának sáljával becsönget a kertkapun, a szú pedig átrágta már magát a portugál grammatikán - néhány teljesen természetes esemény az Öreghegyen. Esterházy Miklós történetei révén mi is eljutunk az Öreghegyre, megismerjük az itt élőket mind a négy évszakban, és választ kapunk arra a kérdésre is: mi történik, amikor egyszerre ketten kívánnak, ugyanazt a hullócsillagot figyelve. A lírai karakterű történetfüzér mintha Lázár Ervin varázslatos világát idézné: mesék és parabolák gyerekeknek és olyan felnőtteknek, akik nem felejtették el teljesen, hogy ők is voltak, ők is lehettek gyerekek. A könyvet a szerző rajzai teszik teljessé.

"Régóta tudom, hogy egy mesemondónak hatalmában áll megváltoztatni a világot. És amióta elolvastam ezt a könyvet, azt is tudom, hogy a világ megint jobb lett egy kicsit, mert Esterházy Miklós személyében új mesemondó született. Ráérős, szemlélődő, öreghegyi titkokat fürkésző meséi létezésünk mélységeihez visznek közelebb, hogy mi magunk is igazabb emberekké válhassunk." - Boldizsár Ildikó

Esterházy Miklós: Az Öreghegy meséi (részlet)

IX.

A SZÚ I.

Az Öreghegy annyira elvarázsolt hely, hogy azt gondolhatnád róla, messzi van minden nagyvárostól. Pedig a tehenektől csak húszpercnyi útra van az első nagyobb város, Királylak.

Ide jártunk be minden reggel, ha dolgunk akadt, márpedig dolgunk minden reggel akadt.

Királylak hatalmas város, sok ezer lakóval, de egész régen még csak egyetlenegy házból állt, és abban egyetlen ember élt: a király. Ez a király egyszer egy nagy út felénél úgy elfáradt, hogy megállt, és azt mondta, hogy ő innen bizony egy tapodtat sem mozdul. Épített egy házat, és ott élte le életét. Aki akarta, meglátogathatta, de ő nem volt hajlandó többet egy órát sem utazni.

Úgyhogy

szép sorjában leköltözött ide mindenki, akinek a királlyal dolga akadt.

A tanácsos, az írnok, a szabó és az udvari bolond. A trónörökös, de ugyanígy a távoli rokonok, akik csak pályáztak a trónra. A papok magukkal vonzották a varázslókat, a varázslók pedig a kuruzslókat. A királlyal együtt ide költöztek a kegyeltjei és a kegyeit keresői is. Alattvalók és alávalók egyaránt, így hamar olyan nagyváros lett ez a hely is, mint a többi. De a király háza és a körülötte lévő díszes épületek gyönyörűen megmaradtak a mai napig. Ha ott sétálsz, könnyen elfelejted, milyen évet írunk. És ha ott sétálsz, előbb-utóbb megpillantod majd a Képkeretezést is.

Apró üzlet, kis ékszerdoboz, üvegkirakatán több száz kis kép lóg. Tenyérnyi képkeretek egymás hegyén-hátán, mindegyik más, és mindegyikben más kép van.

Ott egy újságot olvasó delfin, amott egy cica, aki tévét néz. Ott van az a híres néni, na, hogy is hívják? Az ott a Babar, azt ismerem. Jaj, de cuki az a kutya ott! Itt is van egy olyan, csak más a színe, és lógnak a fülei. Nekem a lufik tetszenek! Nekem meg ez az űrhajós. Panda nincsen? De a flamingós is jó! Vagy ez, amin egy színes csempe van.

Imádtuk nézni a kirakatot. Ha megvettek egy képet, rögtön egy másik került a helyére. Nem volt két ugyanolyan. A keretek legalább olyan sokszínűek voltak, mint a képek. Ahogy beléptél az ajtón, Madeira szigetének hűvös levegője és eukaliptusz illata csapta meg az arcod. A képkeretminták a földtől a plafonig futottak, szín szerint rendezve. Tulajdonképpen olyan volt ez, mint egy cukorkabolt. Csemegézhettél egész nap a kedvenc színeid közül. Középen egy nagyon hosszú asztal állt, amire az emberek a képeiket tették le. Hátul egy csigalépcső vitt fel a műhelybe, ahonnan kalapácsolás, üvegtörés és a gépek zaja szűrődött le. A csigalépcső alatt mindig egy öreg spániel aludt. Fehér kutya, barna foltokkal. Vilmának hívták, és hangosan szuszogott. Nála békésebb ebbel nem találkoztam.

Bárki bármit behozhatott, és a műhelyben elkészítették a hozzá illő keretet. A legkülönfélébb emberek jártak ide.

Mindegyiknek megvolt a maga története.

 

Egy öreg néni, aki az unokáinak hímzett gobelineket. Azok mindig megmondták, milyen szörnyet vagy mesehőst szeretnének, és a néni – megvetéssel az arcán ugyan, hogy a mai fiatalok milyen rondaságokat szeretnek, de – gyönyörű precizitással készítette el a képeket.

Jött ide terhes nő, aki tanfolyamot tanfolyamra halmozva gyűjtötte az okleveleit. Egy személyben volt immár személyi edző, hivatásos borkóstoló, műkörmös, teaspecialista és targoncavezető.

Egy üzletember, aki mindig a háborúban elesett nagyapja képeit kereteztette be. Valójában időutazó lehetett, mert tökéletes mása volt a fotókon szereplő fiatalúrnak.

Törzsvendég volt itt egy festőnő is, aki folyton magát festette le, mosollyal az arcán. Ő maga sose mosolygott, de rengeteg vidám képet készített magáról.

Egy vendéglátós pedig mindig akkora plakátot hozott, hogy bekeretezve már ki sem fért az ajtón, és hívni kellett hozzá az ablakost.

 

A Képkeretezőt egy idősödő házaspár vezette. A nő mindig nagyon ízlésesen öltözött. Egyszerű ruhái voltak, de mindegyikben volt valami apró, vagány részlet, amitől egyszerre lett elegáns és modern. Művelt volt, és roppant figyelmes. Emlékezett nemcsak a nevedre, hanem arra is, amit te már elfelejtettél. Hogy milyen színű a bútor a vendégszobádban, vagy hogy múlt pénteken volt az unokahúgod születésnapja. Ő festette a cicákat és a delfineket, ő vette fel a rendelésed, és olyan szépen csomagolta be az ajándékokat, hogy az ember kis híján ki se akarta bontani.

A férfi fent dolgozott a műhelyben, ritkábban lehetett látni. Általában akkor, amikor lejött magának kávét főzni, vagy lehozott egy keretet. Ilyenkor a hosszú asztalnál mindketten megcsodálták a kész munkát, majd a férfi megcsókolta felesége homlokát, és óvatosan elhelyezte a képet valahol a falnak támasztva.

Vékony, szálkás fickó volt. Kávészsákból varrt kötényt viselt, és kerek szemüveget. Nagyon ápolt volt, a haját viszont mindig elaludta. Amolyan álmodozó lehetett, mégsem volt lassú. Sőt fent a műhelyében, ahol minden a megszokott rendben várta, hetyke, dinamikus mozdulatokkal dolgozott, és szinte táncolva rakta vissza szerszámait: a hosszú fémvonalzót, a gyémánt üvegvágót és a kis fejű kalapácsot. A nőnek mindig többször kellett szólnia, mire meghallotta fentről, és lejött hozzá.

Aznap sem volt ez másképp, pedig

az a nap igazán nem olyan volt, mint a többi.

A férfi komótosan jött le a csigalépcsőn, felesége dermedten állt előtte, egy keretmintát szorongatva. A kis L alakú, festett fadarabban egy apró, de jól látható kacskaringós kis alagút. A férfi arca elfehéredett.

Egy szú járata volt az.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Knausgard a tetűről, a magányról és Van Gogh-ról is ír új könyvében

A magyar olvasók idén vehették kezükbe Karl Ove Knausgard nagyszabású Harcom című sorozatának záró darabját, most pedig egy újabb KOK-széria indul, ez az Évszakok. Olvassatok bele az Őszbe!

...
Beleolvasó

Sebastian Barry női hőse férfiruhát ölt, hogy bosszút álljon erőszaktevőin

Sebastian Barry új könyvében visszatér a Végtelen napokban bemutatott szereplőihez, és tovább írja Thomas McNulty, John Cole és fogadott lányuk történetét, ám az Egyezer hold nemcsak folytatásként, de önálló regényként is megállja a helyét. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Az emberi méltóságról szólnak a Most múlik novellái

Harminc magyar szerző szövegei olvashatók az emberi méltóságról a Most múlik című válogatáskötetben. Most olvassátok el Tóth Krisztina és Szív Ernő írását!

KÖNYVES ADVENT
...
Könyves Advent

Ezeket a fantasy és sci-fi könyveket tedd a fa alá karácsonykor 

...
Könyves Advent

A randizás új tudománya, avagy miért a nőkön múlik

...
Könyves Advent

Archetipikus szereplők, modern családi dinamikák és identitáskeresés Tasnádi István Héraklész regényében

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

Hogyan érhető el a kiegyensúlyozott időskor? Milyen folyamatok zajlanak bennünk az életközép során és utána? Miért szükséges mindenképpen szembemenni az életkorral kapcsolatos előítéletekkel, az ageizmussal? Ezeket a kérdéseket járja körbe Tisza Kata új könyve, amelynek témája a szerethető öregedés.

...
Nagy

Kreatív Európa: Megunt szerelmek, kihűlt kapcsolatok Ciprustól Norvégiáig

Sorozatunkban ezúttal szerelmi csalódások, párkapcsolati unalom, kihűlt házasságok és újrakezdés a téma más-más perspektívából, különböző stílusban, Európa legjobb kortárs szerzőinek tollából.

...
Nagy

Karen Dionne: Sokaknak lehetett már dolga pszichopatával anélkül, hogy tudtak volna róla

A lápkirály leányának írója, Karen Dionne az új regényében, A bűnös nővérben a gyermekkori pszichopátiát a családtagok nézőpontjából vizsgálja. A szerzőt inspirációkról, motivációkról, váltott nézőpontokról és a pszichopátiáról kérdeztük.

...
Alkotótárs

André Ferenc: Antropocén ima [Mastercard® – Alkotótárs]

Czakó Zsófia és André Ferenc nyerte az első alkalommal átadott Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíjat. Levelezésbe kezdtek, aminek negyedik darabját olvashatjátók most, mégpedig André Ferenctől.

...
Kritika

Annie Ernaux irodalmi fényképalbumba sűrítette az élet illékonyságát

„Eltűnik majd az összes kép” – ezzel a mondattal nyit Annie Ernaux Évek című könyve, amely akár egy régi fényképalbum, úgy tárja elénk egy élet szakaszainak változásait és az elmúlt évtizedek nagy korszakváltó pillanatait. A kortárs francia irodalom egyik legjelentősebb írójának rendhagyó önéletírása a hét könyve. 

...
Kritika

A Termőtestek gombái a horror valódi természetét leplezik le

Sepsi László új regényében a drogpiacért folytatott küzdelem mögött olyan erők mozdulnak meg, amik túlmutatnak ez embercentrikus valóságunkon. Sepsi nyomasztó víziójában a horror nagyon is aktuális kérdéseket feszeget. A Termőtestek a hét könyve.

Hírek
...
Írd meg Európát!

Írd meg Európát, és nyerj egy Kindle-t tele könyvekkel!

...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

...
Hírek

Csányi Vilmos: A vírus jó példa arra, milyenek a hiedelmek

...
Hírek

Pilinszky-verset dolgozott fel a Meg Egy Cukorka

...
Hírek

Az izlandiak még mindig sokat olvasnak, de a statisztikát a nők húzzák fel

...
Nagy

Austen hősnőjének pusztán szórakozás, ami másnak az élet maga [Az Austen-projekt]

...
Hírek

Lomb Kató játéknak, megfejtendő keresztrejtvénynek tekintette a nyelvet

...
Gyerekirodalom

Zalán Tibor a Mesemúzeum új kulcsőre

...
Hírek

A Tandori Dezső és Ágnes hagyaték az Apor Vilmos Katolikus Főiskolára került