A budapesti házmesterek konformizmusa kapóra jött a holokauszt idején

A budapesti házmesterek konformizmusa kapóra jött a holokauszt idején

Sokkal több egy 1944-es pillanatfelvételnél. Ádám István Pál könyve mentalitástörténeti diagnózis. A mindennapokat kutatja, egy hétköznapi munkát tár fel a maga ellentmondásos mivoltában – a házmesterek motivációit vizsgálja a holokauszt legsötétebb napjaiban. Olvass bele!

Könyves Magazin | 2024. szeptember 26. |

A házmesterekét, akik a második világháború kibontakozásáig szerény körülmények között élő szereplői voltak a fővárosi létnek. Pedig cselekedeteiket rengeteg tényező befolyásolta. Sokuk vidékről frissen költözött Budapestre, nagyobb társadalmi elismerésre és nagyobb vagyonra vágyott. Döntéseiket ennek megfelelően hozták, és lett belőlük szemlélő, elkövető vagy embermentő a holokausztban. Élethelyzetüknek és habitusuknak megfelelően éltek újsütetű, tragikus hatalmukkal.

Ádám István Pál
Házmesterek a vészkorszakban
Park, 2024, 304 oldal
-

A könyv nem csak a háború előtti antiszemitizmusra összpontosít, a két világháború közötti időszak egyéb tényezőit is figyelembe veszi, például a borravaló kultúráját. Vagy az emberség próbáját, azt, amikor a házmester egy gettóépületért felelt. És nem hagyja a szálakat elvarratlanul: a háború után az elszámoltatás próbálkozásairól is számot ad. Ádám István Pál a holokauszt eseményeit kevésbé nyilvánvaló okok és okozatok hálójában tanulmányozza, ezáltal unikális nézőpontot érvényesít könyvében.

Ádám István Pál (1974) társadalomtörténész. A Bristoli Egyetemen szerzett doktori fokozatot, majd Prágában kutatott és tanított, de dolgozott a washingtoni Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumában is, jelenleg a budapesti Holokauszt Emlékközpont történésze.

A kötetet a friss őszi, történelmi könyvajánlónkba is beválogattuk.

Ádám István Pál: Házmesterek a vészkorszakban (részlet)

A háború alatt mind sürgetőbbé vált a kontrolligény, és a házmesterek egyre inkább egy olyan hatósági gépezet részének érezhették magukat, amelynek célja a törvények – egyebek mellett a zsidóellenes törvények – betartatása volt. 1941-ben a Magyarországon élő külföldi zsidókat és azon magyar zsidókat, akik nem tudták igazolni, hogy a családjuk már 1867 előtt is az országban élt, és adót fizetett, megfosztották állampolgárságuktól, illetve tartózkodási engedélyüktől. Több mint 15 000 embert deportáltak és öltek meg Kamenyec-Podolszkijban, jó három évvel Magyarország német megszállása előtt. Arthur Saffier például, habár Budapesten született, csak lengyel állampolgársággal rendelkezett, amikor beköltözött a Csalogány utca 45/b-be. Jól tudta ezt a lakónyilvántartó könyvből a helyi házmester, Burgerné, és Saffiert mint „külföldi zsidót” feljelentette a hatóságoknál. A férfit letartóztatták, de az ügyvédjének sikerült kiszabadítania a gyűjtőtáborból, így nem esett áldozatául a kamenyec-podolszkiji mészárlásnak. Ugyanebben a házban élt egészen az ország német megszállásáig, 1944 márciusáig – ekkor viszont biztonsági okból odaköltözött az anyósához. Eltávozásakor azonban meg kellett adnia az új lakcímét, amit a házmester gondosan bevezetett a lakónyilvántartó könyvbe. E bejegyzés alapján a Gestapo könnyen rátalált, és a Svábhegyre hurcolták kínvallatásra. 

Arthur Saffier túlélte a háborút, és tanúskodott a népbíróságon a házfelügyelő ellen.

Ugyanebben a perben szintén tanúként szólítottak egy bizonyos Világosi urat. Ő is évekig élt ugyanabban az épületben, és találó jellemzést adott Burgerné személyiségéről. A népbírósági jegyzőkönyvben ez áll:

„Burgerné minden időben a mindenkori rendszerek hűséges kiszolgálója volt. A nyilas hatalomátvételkor helyeselte a zsidók kiirtását, és magáévá tette a nyilas propagandát. Az oroszok bejövetelekor hangoztatta az ő ruszin származását. […] A mai állapotokkal is meg van elégedve, és hangoztatja, hogy »most mi leszünk az urak«. Ebből nyilvánvalóan kitűnik, hogy az asszonynak nincs semmiféle politikai meggyőződése, hanem mindenütt az egyéni érvényesülésének az útjait keresi.” Ez a leírás jól érzékelteti a házmester következetes zsidóellenes magatartása mögötti konformizmust. Burgernének volt választási lehetősége, békén hagyhatta volna Arthur Saffiert, vagy egyszerűen csak megkérhette volna, hogy távozzon. Ő azonban úgy döntött, hogy feljelenti, előbb a rendőrségnél, aztán pedig a Gestapónál.

Ez a jellemzés jól illik a budapesti házmesterek jelentős részére, és mivel ők sok tekintetben a háború alatti magyar társadalom szélesebb rétegeit is reprezentálják, érdemes utánanézni e konformista viselkedés gyökereinek. 

A magyar társadalom az 1920-as évektől kezdve fokozatosan hozzászokott a zsidónak minősített lakosság marginalizálásának gondolatához.

1920. március 1-jén Horthyt kormányzóvá választották, és három hónappal később az országnak alá kellett írnia a trianoni békediktátumot. Ennek értelmében a győztes antanthatalmak újrarajzolták az országhatárokat, és Magyarország területének több mint a kétharmadát (71,4 százalékát) elveszítette. A Horthy-rezsim a „trianoni tragédiáért” a demokratákat, a liberálisokat, a kommunistákat és a zsidókat tette felelőssé. A Trianont követő időszakban a hazai antiszemita hangulatot tovább fűtötte az elcsatolt területekről érkező menekültek hulláma, akik nehezen tudtak elhelyezkedni a kereskedelemben és az iparban, mert e területek az antiszemiták szerint „a zsidók” kontrollja alatt álltak. A Horthy-korszakot (1920–1944) és annak közéletét széles körben elterjedt antiszemitizmus jellemezte. Ahogy Deák István történész is megállapítja, a nyíltan zsidóellenes intézkedéseket a magyar lakosság jelentős része nem pusztán tudomásul vette, hanem kifejezetten el is várta. Az egyik ilyen szabályozás az 1920. évi XXV. törvény, a numerus clausus volt, amely korlátozta a zsidó származású magyarok felvételét a hazai egyetemekre. Az 1920-as, 30-as években a közigazgatás jelentős vezetői (így például Förster Lajos vagy Endre László) faji alapú diszkriminációt vezettek be és tartottak fenn zsidó állampolgárokkal szemben, amelyet az egymást követő kormányok hallgatólagosan jóváhagytak. 1938-tól kezdve az antiszemita gyakorlat hivatalossá vált: „őrségváltásnak” nevezték azt a folyamatot, amelyben a zsidó származásúakat kiszorították a társadalom minden fontos szegmenséből – beleértve a házfelügyelői posztot is –, és a helyüket „megbízható” keresztények foglalták el. Ezzel összhangban 1938 tavaszán elfogadták az első úgynevezett zsidótörvényt, amelynek célja a zsidók jelenlétének csökkentése volt az orvosi, ügyvédi, szerkesztői, újságírói, valamint a kereskedelmi és pénzügyi állásokban. Az 1941. évi XV. tc. megtiltotta a zsidók és nem zsidók közti házasságot, míg az 1942. évi XV. tc. kötelezte a zsidó földbirtokosokat ingatlan vagyonuk „átengedésére”. Ekkorra az árjásítás már elérte a boltokat, a gyógyszertárakat és a kézműipari műhelyeket is; a kereskedők, ügyvédek, újságírók és lapszerkesztők javarészt már átadták a helyüket a közigazgatás támogatását élvező, keresztény-nemzeti középosztály tagjainak. 1942-ben a kormány kiterjesztette az árjásítást a házfelügyelői állásokra is:

1942. augusztus 1-jétől zsidók nem tölthettek be ilyen posztot.

Ekkorra a budapesti házmesterek, mint Burgerné, sok millió hétköznapi emberrel együtt már magukévá tették a zsidók állítólagos összeesküvésének különféle elméleteit, ahogy a zsidóság alacsonyabbrendűségét hirdető propagandaszólamokat is. Ez azonban egyfajta funkcionális antiszemitizmust jelentett. Burgerné 1944-ben még teljes meggyőződéssel osztotta a nyilas propagandát, majd alig egy év múlva már a szovjet megszállás híve volt – akárcsak a hétköznapi magyar emberek jelentős része, akik a politikai helyzetnek megfelelően változtatták pártelkötelezettségüket. Ez azonban általános jelenség, sem a házmesterek, sem a magyarok közössége nem tekinthető egyedinek. Orwell Hódolat Katalóniának című művében sok ezer spanyolról beszél, akik 1937-ben beléptek a kommunista pártba, csak hogy „mentsék az irhájukat”. Az osztrák kultúrában Helmut Qualtinger kabarédarabja, a Karl úr jelképe lett azoknak a tömegeknek, amelyek az 1930-as évek végén a széljárástól függően változtatták politikai meggyőződésüket a nácizmus és a szociáldemokrácia között. Másfelől ezek a mozgások azt a vágyat és szándékot is mutatják, hogy a győztesekhez akarunk tartozni – ami egyébként manapság is megfigyelhető az Európa perifériáján történő tömegmegmozdulásokkal kapcsolatban.

Az 1930-as, 40-es években mind a náci, mind a kommunista ideológia megfelelt a budapesti házmestereknek,

akiknek elsődleges célja a mielőbbi társadalmi felemelkedés és a meggazdagodás volt, és ehhez jó lehetőséget kínált a társadalmi vagyon faji alapú, radikális újraelosztása. Nem sokkal azután, hogy életet adott kislányának, 1944. október 1-jén kelt naplóbejegyzésében Dévényiné Anna döbbenetét fejezi ki, hogy még mindig milyen sok átlagember hisz a náciknak. Szerinte ez elképesztő akkor, amikor a keleti fronton nagy erőkkel közeledik a Vörös Hadsereg, Románia és Bulgária már elpártolt Hitlertől, és a szövetségesek győzelme elkerülhetetlen. Így elmélkedik: „hihetetlen, hogy ilyen közel legyenek, és itt még tovább csinálják, mintha még megnyerhetnék ezt a háborút. Nem bírom az újságokat sem olvasni. Tele vannak hazugsággal és népbutítással. Az emberek hogy hisznek még mindig, nem is tudják elképzelni, hogy más is lehet. […] Egy része közönyös, a másik része pedig kívánja, hogy sohase múljon el ez az idő.”

Nyitókép: Fortepan / Homoródy Károly. Budapest 8. kerületi udvar, 1944-ben.

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A nagyhatalmú házmesterektől a kitelepítettekig – 10 történelemről szóló könyv, amit már alig várunk

Budapest rejtett titkai és az orosz politika legitimációs mítoszai. Ősszel számos izgalmas, a közeli és a távolabbi történelem eddig ismeretlen részleteit feltáról kötet érkezik. Mutatjuk a legizgalmasabbakat.

...
Kritika

A nyilasterror után is mindegy volt a hatóságnak, 8 vagy 10 zsidót öltek-e meg szenteste

Az Ólomszív különös krimi: egy játékkatona ered detektívként a kis gazdáját a nyilasok kezére juttató bűnös nyomába. Elolvastuk Zoltán Gábor új regényét.

...
Nagy

Árulók, provokátorok és a „nemzetiszocializmus apostolai” – 8 kötet a nyilas uralomról és az átmenet éveiről

Nyolc nemrég megjelent kötetet ajánlunk, amik segítenek megérteni a félelem és szorongás mintázatait, illetve az 1940-es évek közepének politikai viszonyait.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Hírek

Elveszett bibliai fát támasztottak fel egy 1000 éves magból

A Bibliában szereplő fa magját a Júdeai-sivatag egy barlangjában találták. Olyan növényről van szó, ami lokálisan kihalt, a Bibliában viszont többször is említik a gyógyító hatása miatt.

...
Zöld

A barátságaid is lehetnek mélyebbek és bensőségesebbek – olvasd el, hogyan

Cziglán Karolina pszichológus Elfogadó kapcsolódás című könyvével abban igyekszik segíteni, hogy a kapcsolatainkban merjünk sebezhetőbbek lenni, legyen szó barátságról, szülő-gyerek viszonyról vagy párkapcsolatról. Mutatunk egy részletet a kötetből.

...
Zöld

A zöld tea szuperegészséges, de nem csodaszer – 5 könyv a teázásról

A zöld teának nemcsak az illata elbűvölő, de számos nagyszerű hatással is számoltatnak azok, akik rendszeresen fogyasztják. Bemutatjuk a frissítő itallal kapcsolatos tényeket és mítoszokat, aztán ajánlunk öt könyvet a teázás szerelmeseinek.

A hét könyve
Kritika
Dühkitörések, fájdalom, kétségbeesés – Max Porter regénye egy kamasz tudatának mélyére vezet
...
Nagy

Gőgös idealista vagy játszmák áldozata volt a Habsburg főherceg, akit Mexikó császáraként végeztek ki?

Edward Shawcross brit történészt kérdeztük Ferenc József öccsének tragikus újvilági kalandjáról. A bábjátékos III. Napóleonról, és Sisi érzéketlen viselkedéséről is.

Kiemeltek
...
Nagy

A politikai sárm jobban számít a szavazónak, mint a tények

Régen a karizmatikus jelzőt használtuk politikusokra. Sonnevend Júlia azt állítja könyvében, hogy ma a karizmával ellentétben a közelségre építő sármnak sokkal nagyobb szerepe van az emberek megnyerésében, mint valaha.

...
Kritika

Dühkitörések, fájdalom, kétségbeesés – Max Porter regénye egy kamasz tudatának mélyére vezet

Max Porter regényének hőse egy zűrös kamasz. Az ő fájdalommal teli életébe nyerhetünk betekintést a Shy lapjain, mely rázós, hullámhegyekkel és -völgyekkel teli érzelmi utazás az olvasónak is. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Szűcs Ádám: Ha megvan bennem az elhatározás, a nehezén már túlvagyok

2023-ban Szűcs Ádám lett a Margó x Erste #higgymagadban különdíjasa. Egy évvel az elismerés átvétele után arról kérdeztük, mit jelentett neki, hogy a Margó és az Erste hitt benne, de szóba került a hamarosan megjelenő új kötete is.

Olvass!
...
Beleolvasó

Olga nem igazi ügyvéd alkat, majd csinálja a háttérmunkát - Olvass bele Schillinger Gyöngyvér könyvébe!

„Schillinger Gyöngyvér művében minden benne van, ami az úgynevezett letehetetlen könyvekhez kell: jó karakterek, fordulatok, szex, sikkasztás, botrány.” Olvass bele!

...
Beleolvasó

A postaládában nyolc levél lapult, mind Elsa kisasszonynak címezve - Olvass bele a svéd irodalom gyöngyszemébe!

A mindössze egyetlen nyári nap eseményeit felelevenítő regény a svéd szerzőtől megszokott fanyar humorral, egyben megrendítő drámaisággal mesél az emberi jellemről. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A boszorkányokról szóló álom felszítja az elnökasszony dühét – Olvass bele a provokatív lengyel regénybe!

Most elolvashatsz egy részletet a lengyel ökofeminista író, Agnieszka Szpila regényéből, melyben egy olajvállalat elnöke boszorkánykarrierre vált, hogy megmentse a világot.