Árulók, provokátorok és a „nemzetiszocializmus apostolai” – 8 kötet a nyilas uralomról és az átmenet éveiről

Árulók, provokátorok és a „nemzetiszocializmus apostolai” – 8 kötet a nyilas uralomról és az átmenet éveiről

Mivel magyarázható a nyilaskeresztesek misztikum iránti rajongása és mániás összeesküvési kényszere? Miben állt a hazai zsidó közösségek vezetőinek dilemmája a német megszállás után? Mik voltak a magyarországi szélsőjobboldali női politizálás motivációi? Hogy fest a német- és náciellenes erők ideológiai háttere és miként írható körül a második világháborút követő igazságszolgáltatás természete? Nyolc nemrég megjelent kötetet ajánlunk, amik segítenek megérteni a félelem és szorongás mintázatait, illetve az 1940-es évek közepének politikai viszonyait.

vn | 2024. január 30. |

Ahogy arról a Könyvesen is beszámoltunk, Ungváry Krisztián (legutóbbi, Mindszentyről szóló könyvének bemutatójáról itt olvashatsz) a Telexen megjelent cikkében, illetve a lent látható videóban tárgyalja Bayer Zsolt publicista hiányos múltfeldolgozását, valamint nyilas, majd ÁVH-s anyai nagyapja, Gyimes Károly karrierjét a 20. század derekán.

A hír bejárta a hazai sajtót, mi pedig olyan, a közelmúltban megjelent köteteket válogattunk, amelyek Magyarország német megszállásával, a nyilas uralommal, a hazai nemzetiszocializmus elméletével és gyakorlatával, az ellene szervezkedő ellenállással, az egyén és a hatalom korabeli viszonyaival, illetve a Rákosi-korszakba vezető átmenet éveivel foglalkoznak.

Máthé Áron: A nyilaskereszt árnyéka ‒ A magyarországi nemzetiszocializmus elmélete és gyakorlata

Máthé áron
A nyilaskereszt árnyéka ‒ A magyarországi nemzetiszocializmus elmélete és gyakorlata
Jaffa, 2020, 232 oldal
-

Suttogók, Fekete Front, Pártrend- és Pártvédelmi Osztag, Eszmevédelmi Csoport ‒ vajon milyen módszerekkel készültek a hatalom átvételére a nyilasok? Mit jelentett az, hogy a „marxi bölcselet mellett valami kielégítetlen hiányérzet maradt”, ahogyan egyik vezető ideológusuk mondta? Kik voltak a „nemzetiszocializmus apostolai”? A kötet tanulmányai a nyilasok marxista gyökerei, misztikus rajongása és mániás összeesküvési kényszerük mellett bemutatják azt is, hogy a főváros egyik belső kerületében mit jelentett a megvalósult nyilas uralom ‒ és azt is, hogy később milyen kétes körülmények között szerveződtek meg a népbíróságok, a nyilasokat mintegy ürügyként használva fel.

Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők ‒ Nők a magyarországi nyilas mozgalomban

pető andrea
Láthatatlan elkövetők ‒ Nők a magyarországi nyilas mozgalomban
Jaffa, 2019, 288 oldal
-

Pető Andrea kötete a budapesti népbíróság egyik legelső ügyének, Dely Piroska esetének krimiszerűen izgalmas elemzésén keresztül ad képet a második világháborút követő igazságszolgáltatás természetéről, valamint a nők szélsőséges radikális politikai mozgalmakban való részvételéről, részletesen szólva a nők elkövetővé válásáról, valamint a háború utáni emlékezetük kialakulásáról. A női elkövetők eddig láthatatlanok voltak a történetírásban éppúgy, mint a kollektív és az egyéni emlékezetben. A kötet elemzi a magyarországi szélsőjobboldali női politizálás okait, motivációit, formáját, fényképeit és főbb személyiségeinek életútját.

Bartha Ákos: Véres város ‒ Fegyveres ellenállás Budapesten, 1944–1945

bartha ákos
Véres város ‒ Fegyveres ellenállás Budapesten, 1944–1945
Jaffa, 2021, 424 oldal
-

1944. március 19-én Magyarországot megszállták a német fegyveres erők. Bár a náciellenes értelmiség javát letartóztatták vagy elhurcolták, bőséggel akadtak kisebb-nagyobb csoportosulások, szervezkedések, amelyek olykor egymással konspirálva, máskor önálló utakat járva igyekeztek menteni a menthetőt: rávenni a kormányzót a németekkel való szembefordulásra, majd az október 15-ei sikertelen kiugrási kísérlet után ‒ az egyre fokozódó veszélyekkel dacolva ‒ a maguk eszközeivel küzdeni a nácik és a nyilasok ellen, megóvni a nemzeti vagyont és mindenekelőtt menedéket nyújtani az üldözötteknek. Bartha Ákos hatalmas forrásanyagra támaszkodva és az összefüggéseket megvilágító erővel feltárva mutatja be a budapesti fegyveres ellenállás fordulatokban és pálfordulásokban igencsak gazdag történeteit.

Könyvéből kiderül, hogy a második világháború alatt a magyar fővárosban működő német- és náciellenes erők zavarba ejtően sokféle ideológiai háttérrel és motivációval rendelkeztek: voltak köztük konzervatívok, legitimisták, kommunisták, liberális demokraták, cionisták, sőt radikális jobboldaliak is. Az ismertebb példák mellett a szerző részletesen szól a kiugrás előkészítésén dolgozó tiszti szervezkedésekről, a németellenes nacionalista-fajvédő csoportosulásokról, a Teleki tér környékén összpontosuló cionista fegyveres ellenállásról és az embermentésben fontos szerepet játszó kisegítő karhatalmi alakulatokról. Felbukkannak kalandorok, árulók, provokátorok, kommunista akciógárdisták, szó esik a fegyveres ellenállás árnyoldalairól ‒ és természetesen arról is, hogy sokan még a legsötétebb órákban is képesek voltak bátran és emberségesen cselekedni.

Máthé Áron: Vörös karszalag ‒ Ideiglenes karhatalmi osztagok 1944‒1945-ben

máthé áron
Vörös karszalag ‒ Ideiglenes karhatalmi osztagok 1944‒1945-ben
Jaffa, 2021, 232 oldal
-

1944 végétől 1948-ig gyökeres ‒ ha úgy tetszik: „forradalmi” ‒ változások zajlottak az országban, miközben hagyományos értelemben vett forradalom nem történt. A szovjet megszállás magában hordozta a bekövetkező eseményeket, amelyek már a kezdetektől a kommunista diktatúra kiépítése felé mutattak. Ezek a fejlemények azonban nem következhettek volna be a kommunista irányítás alatt álló fegyveres csoportok kényszerítő ereje nélkül. Az új, „demokratikusnak” nevezett rendőrségi állomány részben ezeknek a fegyveres egységeknek a tagjaiból tevődött össze. Máthé Áron könyve azt vizsgálja, hogy a kommunista párt hogyan alapozta meg a saját értelmezésükben „proletárforradalomnak” ‒ enyhébb megfogalmazásban „népi demokratikus fordulatnak” ‒ nevezett átmenetet. A kötet célja, hogy bemutassa az uralomváltás zavaros időszakában létrejött fegyveres csoportokat, azok összetételét és működését, különös tekintettel a „málenkij robot” jelenségére. A könyvből megismerhetjük az új, 1945-öt követő időszak rendőrségének előfutárait is, illetve a kommunista párt harcát a fegyveres erők feletti ellenőrzés megszerzéséért.

Csillaggal nem jó járni most ‒ Kis Pál budapesti fényképész naplója (1944. október ‒ december)

Kis pál
Csillaggal nem jó járni most
Magvető, 2016, 125 oldal
-

Kis Pál Király utcai napfényműterme a két világháború közötti portréfotózás kiemelkedő műhelye volt, ahol híres színészek, írók, operaénekesek is megfordultak. A fényképészt 1944 októberében a nyilasok elhurcolták, majd néhány hét múlva megszökött, visszatért a fővárosba, és egy körúti üzlethelyiségben rejtőzött. A munkaszolgálatban és a bujkálás során írt, szuggesztív erejű ceruzarajzokkal illusztrált naplója megrendítő olvasmány: a szerző felidézi a Pest határában végzett kényszermunkát, beszámol családja és szomszédai sorsáról a csillagos házban, a szökés körülményeiről és a bujkálás napjaiban szerzett tapasztalatairól. December elején Kis Pált letartóztatták és Buchenwaldba deportálták, itt halt meg 1945 januárjában. A kézirat a háború után előkerült a körúti rejtekhelyről, ma Izraelben, a cfáti Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeumában őrzik. A napló mellé a kötet szerkesztői Kis Pál legszebb fényképeiből és egyéb dokumentumokból válogattak, a szöveget pedig Závada Pál és György Péter írásai keretezik.

Veszprémy László Bernát: Tanácstalanság ‒ A zsidó vezetés Magyarországon és a Holokauszt, 1944‒1945

Veszprémy László Bernát
Tanácstalanság ‒ A zsidó vezetés Magyarországon és a Holokauszt, 1944‒1945
Jaffa, 2023, 319 oldal
-

Magyarország 1944-es német megszállását követően a hazai zsidó közösségek vezetői feloldhatatlan dilemma előtt találták magukat: működjenek együtt a németekkel és a nácibarát magyar kormánnyal, vagy válasszák az ellenállás útját? A rendelkezések a fővárosi zsidó vezetőket a budapesti zsidó tanácsba, a vidékieket pedig különböző helyi tanácsokba tömörítették. A gettósítás során sokszor e tanácsokra hárult a beköltözés megszervezése és felügyelete. A német és kollaboráns magyar követeléseket szintén ők kommunikálták a közösségeik felé, a deportálások előtt pedig nemegyszer a zsidó tanácsok vezetőinek kellett szelektálniuk a gyűjtőtáborokban, hogy ki kerüljön Auschwitzba, és kit küldjenek máshova. A háború után súlyos vádak érték a zsidó vezetőket külföldön és Magyarországon is. Talán nem véletlen, hogy a történészek máig vitatkoznak szerepükről. De valójában mit tudtak ők Auschwitzról a deportálások előtt? Miért nem riadóztatták a vidéki zsidóság tömegeit? Kiváltságos helyzetben voltak-e, vagy ugyanúgy szenvedtek, mint a „kis zsidók”? Kollaboránsnak számítanak-e, vagy nem volt választásuk? Mi volt Horthy Miklós szerepe a budapesti zsidók megmentésében? Veszprémy László Bernát könyve kényes kérdéseket boncolgat, miközben számtalan külföldi és hazai levéltár forrásai alapján próbálja megérteni a zsidó vezetés holokauszt alatti viselkedésének történetét.

Borhi László: A túlélés stratégiái ‒ Élet és halál a náci és kommunista diktatúrákban (1944‒1953)

Borhi lászló
A túlélés stratégiái ‒ Élet és halál a náci és kommunista diktatúrákban (1944‒1953)
MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2022, 362 oldal
-

Borhi László a bloomingtoni Indiana University tanára és a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója. Ez a 2022-ben megjelent kötete az egyén és hatalom viszonyát vizsgálja a nácizmus és a sztálinizmus terrorisztikus tereiben. A hétköznapi ember tapasztalatán keresztül igyekszik megvilágítani az elnyomás, a terror mechanizmusát és a vizsgálat tárgyát képező három fő helyszín ‒ a náci táborok, a nyilas terror Budapestje és Rákosi Mátyás Magyarországának ‒ emberi kapcsolatait, vagyis e társadalmak történetének egy szeletét.

Megpróbálja megragadni a huszadik század önkényuralmi rendszereinek legmaradandóbb tapasztalatát: a félelmet és szorongást. Átlagemberek, férfiak és nők, gyerekek és idősek választott stratégiáit ismerteti, amelyekkel túlélték a szokatlanul nagy nyomást jelentő körülményeket. A túlélés fogalmát a szerző a szó legtágabb értelmében használja. Nemcsak a biológiai értelemben vett önfenntartást érti alatta, hanem a gazdasági, társadalmi státus, az emberi méltóság megőrzését vagy akár azt az igényt, hogy valaki úgy élhesse az életét, ahogyan régen. Következtetése, hogy a történelmet nem láthatatlan struktúrák, hanem végtelen kegyetlenségre és önzetlen jóságra egyaránt képes emberek irányítják, és hogy még a legnehezebb körülmények között is lehetséges volt a jó melletti kiállás.

Búvópatakok ‒ A jobboldal és az állambiztonság, 1945‒1989 (Szerk. Ungváry Krisztián)

ungváry krisztián (Szerk.)
Búvópatakok ‒ A jobboldal és az állambiztonság, 1945‒1989
Jaffa, 2013, 398 oldal
-

Köztudott, hogy a pártállami diktatúra idején minden jobboldali gondolat eredendően üldözendőnek számított. De vajon hogyan élték túl a hagyományos politikai felosztás szerint jobboldalinak tekintett személyek és mozgalmak a Rákosi-, majd a Kádár-rendszer üldöztetéseit? Kik választották az évtizedekre szóló, csendes „alámerülést”, és kik azok, akik továbbra is aktívan képviselték korábbi eszméiket? És vajon a rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján meg lehet-e különböztetni a jobboldalhoz köthető valós társadalmi jelenségeket az állambiztonság konstruált ügyeitől? Az Ungváry Krisztián által szerkesztett tanulmánykötet a Kádár-rendszer állambiztonsága szempontjából „jobboldalinak” tekintett hagyomány és gondolkodás, illetve az ezt képviselő csoportok 1945 és 1990 közötti történetéből ad reprezentatív válogatást.

Mivel e meglehetősen széles – a progresszív konzervatív eszmétől a kisgazdákon át az egyetemi szervezkedésekig és a radikális szélsőjobboldali mozgalmakig terjedő – politikai paletta szereplői és nézetei a kommunista és államszocialista diktatúra idején egyként „ellenségesnek” minősültek, a kötet tanulmányai mindenekelőtt az állambiztonsági iratok feldolgozására épülnek. Az összeállítás áttekintést nyújt az olvasónak a belügyminisztérium „jobboldali” ellenségképéről, részletesen tárgyalja a prominens kisgazda és kereszténydemokrata politikusok sorsát, illetve nyomon követi a háború előtti szélsőjobboldalhoz köthető mozgalmak utóéletét is. E hiánypótló kötet kitűnő írásai nem csupán arra világítanak rá, hogy a jobboldali hagyományok hogyan élték túl búvópatakszerűen a háborút követő fél évszázadot, de a ma jobboldalinak tekintett attitűdöket és mentalitásokat is jobban érthetővé teszik.

Nyitókép: Nyilaskeresztes honvédtisztek 1944. október 16-án Budapesten. Háttérben egy őrséget adó német ejtőernyős. Forrás: Wikipedia.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Ungváry: Bayer Zsolt nagyapja testüregmotozó nyilasból lett kommunista besúgó

Tekintélyes hosszúságú, hivatkozásokkal is ellátott nagycikkben tárgyalja Ungváry Krisztián történész Bayer Zsolt nyilas, majd ÁVH-s anyai nagyapja, Gyimes Károly karrierjét a 20. század derekán. 

...
Nagy

Ungváry: Mindszenty helyett igazi példaképeket is találhatna az emlékezetpolitika

Mi a legnagyobb probléma Mindszenty működésével? Miben nyilvánultak meg a szereptévesztései? És hogyan tudott volna valójában segíteni az egyházának és a híveknek a szovjetizálódó Magyarországon. A Mindszenty-mítosz bemutatóján jártunk.

...
Nagy

Ungváry: Legalább három hónappal hamarabb véget ér a háború, ha Horthy nem rontja el a kiugrást

Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világpolitika színpadán nemcsak óráról órára végigveszi 1944. október 15-e eseményeit, amikor Horthy Miklós és kormánya megkísérelte a kiugrást, hanem Ungváry azt is megpróbálta felvázolni, hogy mi történt volna a Kárpát-medencében, ha sikerül a kiugrás. A könyvbemutatón jártunk.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

A hét könyve
Kritika
Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van
...
Zöld

Megjavítani azt, ami elromlott: a szemlélet, amit újra meg kell tanulnunk // Repair

Litkai Gergely podcastsorozatának témája ez alkalommal a Repair - Hogyan hozhatjuk rendbe az elromlott tárgyakat, kapcsolatainkat és társadalmunkat című kötet, amiről a szerzővel, Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológussal beszélgettek.

...

Megjavítani azt, ami elromlott: a szemlélet, amit újra meg kell tanulnunk // Repair

...

Kerber Balázs és Nemes Z. Márió: Mit kaphatnak a közösségtől a magányos odúlakók?

...

A sikert csak tisztességtelen úton lehet elérni?

...

Az endometriózis poétikus betegség, mintha erdő nőne a hasunkban

...

Kerber Balázs: A versnél érzem, hogy a szöveg akar valamit és nem én

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.