Margaret Atwood: Csaló faj vagyunk

Margaret Atwood: Csaló faj vagyunk

A Szolgálólány meséjének írója volt Ezra Klein vendége a New York Timeson futón podcastsorozatban. A felvétel február közepén, tehát még azelőtt készült, hogy az oroszok megtámadták volna Ukrajnát, de hátborzongatóan aktuális maradt.

sa | 2022. március 28. |

A mindenkori aktualitás ténye persze Atwoodtól nem szokatlan, hiszen ahogy Klein is fogalmazott, 

amin a kanadai író aggódik, azon fogunk aggódni mi is egy évtizeddel később.

Ilyen az autoritarizmus növekedése; a nők társadalmi fejlődése elleni harc; a géntechnológia csábításai és veszélyei; a lázongásokhoz vezető klímaváltozás; vagy ahogy a reklám egyre mélyebben behálózza az életünket. A beszélgetés során sokszor szóba került A szolgálólány meséje, és annak kapcsán sok egyéb téma is - ezekből szemezgetünk most.

A podcastban először az emberi faj elemi történetéhségéről beszéltek. Atwood szerint a történetmesélés legkorábbi funkciói közé tartozott a tapasztalat továbbadása. Azaz, ha Alf bácsiról mesélték, hogy a folyónak egy bizonyos szakaszán felfalta egy krokodil, akkor ott talán mégsem volt érdemes úszni. A történetek egy másik korán megszülető funkciója az író szerint, amikor elkezdtünk hinni láthatatlan dolgokban, amitől segítséget reméltünk az élet nehézségeihez. Azaz, ha nincs eső, beszélni kell az esőistennel.

Margaret Atwood megmutatja, hogyan válunk mindannyian történetekké
Margaret Atwood megmutatja, hogyan válunk mindannyian történetekké

Margaret Atwood írói világának teljesen új oldalát ismerhetjük meg a Rendbomlásból, amely egy rendhagyó novellafüzér, egy sajátos „irodalmi fényképalbum”. Az eredetileg 2006-ban megjelent kötetet magyarul idén tavasszal vehetjük kézbe először, Csonka Ágnes fordításában. A tizenegy történettel A Szolgálólány meséjének világhírű írója megmutatja, hogy nemcsak disztópiákat tud nagyszerűen írni, hanem az élet leghétköznapibb drámáit is erős történetekké tudja formálni. A Rendbomlás a hét könyve, amely egyszerre szerethető, humoros, szomorú és fájdalmas hangvételű kötet, és amelyet a világról és az emberről alkotott tűpontos megfigyelések tesznek igazán izgalmassá.

Tovább olvasok

A történetéhségünk hátránya Atwood szerint az, hogy egészen káros és romboló dolgokat is ki tudunk találni, és aztán ezeket rossz célokra használni. Az író szerint csaló faj vagyunk, és ugyan más fajok is becsapják egymást vagy az ellenfeleiket, mi ezt sokkal furfangosabban tesszük: történetekkel.

Például kitalálunk történeteket az ellenségeinkről, hogy rávegyünk másokat, hogy ellenük forduljanak.

“Ha utánanézel a háborús propaganda történetének, sok olyan okos kitalációt találsz, ami nem volt igaz, és a megtévesztés céljából született” - mondta Atwood.

Egy minket meggyőző sztorit az tesz Atwood szerint hihetővé, hogy valahol mélyen jó emberek akarunk lenni és segíteni akarunk másoknak - ebben a kérdésben ő nem cinikus az emberi természetet illetően, teszi hozzá. “

Tényleg jók akarunk lenni. Tényleg segíteni akarunk. És egy igazán becstelen személy ezt az oldalunkat célozza meg.”

Atwood emellett elmondta, szerinte hogyan kötik össze a történetek a nemzeteket: “Ahhoz, hogy egy nemzeti állam egyben maradjon, kell egy történet, amivel a legtöbben egyetértenek. És időnként ezek a történetek szétesnek. És ha nem kerül a helyükre másik, akkor az eredmény a szétforgácsolódás lesz. Szóval az egyik, amit a történetek tesznek, hogy adnak a csoport tagjainak egyfajta egységesítő képzeletbeli dolgot, amiben mind hihetnek.” Itt elmagyarázta, hogy a képzeletbelit nem úgy érti, mint ami szükségszerűen téves, hanem mint amilyen a pénz esete. Az ad neki értéket, hogy mind elfogadtuk, hogy értékes. 

Margaret Atwood emberi jogokról és gyászról is ír új esszékötetében
Margaret Atwood emberi jogokról és gyászról is ír új esszékötetében
Tovább olvasok

Atwood mesélt arról is, mit tapasztalt, amikor 1984-ben sikerült a vasfüggöny mögötti országokban utaznia. Kelet-Németországban az emberek nagyon vigyáztak, mit beszéltek, mert sok volt a besúgó. Csehszlovákiában az emberek szabadabban beszéltek nyílt terekben, mert az épületekben vagy egy autóban feltételezték, hogy lehallgatókészülélek vannak. Lengyelországot már 1984-ben egész szabadnak érzékelte. A rendszer gyengülését az olyan eseteken is tetten érte, mint amikor például a taxis nem vitte el őket, amikor dollár helyett złotyival akartak fizetni. “Amikor elkezded valaki más valutáját preferálni, tudhatod, hogy a kormány épp veszít az hatalmából.”

Napjaink égető kérdései kapcsán - mint a klímakrízis, az ebből fakadó éhínségek és a várható zavargások - Atwood kifejtette, hogy tudja, hogy sokan nagyon el vannak foglalva az életük aktuális problémáival, és nehezükre esik széleskörűbben vagy távlatokban gondolkodni, főleg, ha egyébként is tehetetlennek érzik magukat.

“Ez olyan, mint az a barátom, aki ha látja, hogy egy mókust elütnek az utcán, azt mondja, hogy nem akarja látni. Tudod, ki akarja? Én sem akarom látni a kilapított mókust, de hát ott van.”

A teljes, 68 perces beszélgetést itt találod, és már csak azért is érdemes meghallgatni, mert Atwood elénekli benne egy ötvenes évekbeli dal részletét, ami a vasfüggönyről szól, és szerepel benne a Sátán:



Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Margaret Atwood megmutatja, hogyan válunk mindannyian történetekké

Margaret Atwood írói világának teljesen új oldalát ismerhetjük meg a Rendbomlásból, amely egy rendhagyó novellafüzér, egy sajátos „irodalmi fényképalbum”. A tizenegy történettel A Szolgálólány meséjének világhírű írója megmutatja, hogy nemcsak disztópiákat tud nagyszerűen írni, hanem az élet leghétköznapibb drámáit is erős történetekké tudja formálni.

...
Hírek

Most Margaret Atwooddal együtt találhatod ki a jövő utópisztikus társadalmát

Margaret Atwood számos disztópia szerzője, most azonban nem a negatív forgatókönyveket szeretné elképzelni az emberiség jövőjéről, hanem épp ellenkezőleg, egy jobb jövőt szeretne megalkotni.

...
Nagy

Margaret Atwood okosabb volt, mint bárki a Harvardon

A kanadai íróról szóló dokumentumfilm bepillantást enged a szolgálólány főkötője alá: egy élet emberséggel az emberiség szolgálatában.

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

...
Zöld

Litkai Gergely: Mi történne a világgal, ha eltűnnének a méhek? / A méhek története

...
Zöld

A húsevés évezredes hagyományát ugyanúgy átírhatjuk, mint a nők szavazati jogait?

Hírek
...
Zöld

Jane Goodall Budapesten is bemutatja A remény könyvét

...
Hírek

Eredeti Kazinczy-kötet került elő egy online aukción

...
Alkotótárs

Harmadik alkalommal hirdetik meg a Mastercard® - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjprogramot

...
Hírek

Tavaly rekord számú könyv eltávolítását kérték az amerikai iskolákból és könyvtárakból

...
Nagy

Ezeket a könyveket olvasd, ha tetszett A páciens!

...
Hírek

A világ legrégebbi héber Bibliáját állítják ki Tel-Avivban

...
Szórakozás

Tolkien, Trianon, Borbély Szilárd, Polcz Alaine [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Hírek

Több száz Petőfi-kézirat között böngészhetünk az interneten

...
Nagy

Melyik könyvvel érdemes belépni Sherlock Holmes fiktív univerzumába?

...
Nagy

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

Tar Sándorról írt monográfiát Deczki Sarolta, akit az elesettek, a kiszolgáltatottak, a periféria írójaként is emlegetett szerző életéről és műveinek erőteljes hatásáról is kérdeztünk. 

Szerzőink

...
Vass Norbert

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

...
vl

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

...
Sándor Anna

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William ShakespeareAgatha Christie, Jane AustenCharles DickensJ. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van? 

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik. 

...
Nagy

Nádas és Hajnóczy is magukról, vagyis a világról írnak

Azonosíthatjuk Nádas Pétert a Párhuzamos történetek főszereplőjével? Hajnóczy Péter magáról mintázta volna A halál kilovagolt Perzsiából alkoholista főhősét? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a PIM kiállítása, amelyen Barnás Ferenc mondott beszédet.

...
Kritika

Bevezetés a városi magány mesterségébe

Jhumpa Lahiri Amerre járok című kötete pillanatképeket villant fel a városi magány mindennapjairól: a folyamatosan pergő mentális film egy névtelen nagyváros kulisszái között játszódik, hőse és mesélője pedig egy negyvenes nő, egy klasszikus megfigyelő, aki állandó önreflexióban él – sőt, nemcsak egyszerűen létezik, hanem folyamatos mozgásban van, jön, megy, bolyong.

...
Nagy

Húsz éve csak a kedvenc könyveiket akarták kiadni, majd az Agave minta és mérce lett

Húszéves idén az Agave kiadó, most vezetőjével, Velkei Zoltánnal beszélgettünk a kezdetekről, trenddiktáló borítókról és trendkövető élfestésről, kudarcokról és dacról, Veres Attila sikeréről és Zsoldos-díjakról, valamint az új Magnóliáról. Interjú.

...

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

...

Komplett iparágak dolgoznak azért, hogy az anyák rettenetesen érezzék magukat

...

Hollywood legendagyártó gépezete Lugosi Bélát sem kímélte

...

Litkai Gergely: Mi történne a világgal, ha eltűnnének a méhek? / A méhek története