Margaret Atwood: Csaló faj vagyunk

Margaret Atwood: Csaló faj vagyunk

A Szolgálólány meséjének írója volt Ezra Klein vendége a New York Timeson futón podcastsorozatban. A felvétel február közepén, tehát még azelőtt készült, hogy az oroszok megtámadták volna Ukrajnát, de hátborzongatóan aktuális maradt.

sa | 2022. március 28. |

A mindenkori aktualitás ténye persze Atwoodtól nem szokatlan, hiszen ahogy Klein is fogalmazott, 

amin a kanadai író aggódik, azon fogunk aggódni mi is egy évtizeddel később.

Ilyen az autoritarizmus növekedése; a nők társadalmi fejlődése elleni harc; a géntechnológia csábításai és veszélyei; a lázongásokhoz vezető klímaváltozás; vagy ahogy a reklám egyre mélyebben behálózza az életünket. A beszélgetés során sokszor szóba került A szolgálólány meséje, és annak kapcsán sok egyéb téma is - ezekből szemezgetünk most.

A podcastban először az emberi faj elemi történetéhségéről beszéltek. Atwood szerint a történetmesélés legkorábbi funkciói közé tartozott a tapasztalat továbbadása. Azaz, ha Alf bácsiról mesélték, hogy a folyónak egy bizonyos szakaszán felfalta egy krokodil, akkor ott talán mégsem volt érdemes úszni. A történetek egy másik korán megszülető funkciója az író szerint, amikor elkezdtünk hinni láthatatlan dolgokban, amitől segítséget reméltünk az élet nehézségeihez. Azaz, ha nincs eső, beszélni kell az esőistennel.

Margaret Atwood megmutatja, hogyan válunk mindannyian történetekké
Margaret Atwood megmutatja, hogyan válunk mindannyian történetekké

Margaret Atwood írói világának teljesen új oldalát ismerhetjük meg a Rendbomlásból, amely egy rendhagyó novellafüzér, egy sajátos „irodalmi fényképalbum”. Az eredetileg 2006-ban megjelent kötetet magyarul idén tavasszal vehetjük kézbe először, Csonka Ágnes fordításában. A tizenegy történettel A Szolgálólány meséjének világhírű írója megmutatja, hogy nemcsak disztópiákat tud nagyszerűen írni, hanem az élet leghétköznapibb drámáit is erős történetekké tudja formálni. A Rendbomlás a hét könyve, amely egyszerre szerethető, humoros, szomorú és fájdalmas hangvételű kötet, és amelyet a világról és az emberről alkotott tűpontos megfigyelések tesznek igazán izgalmassá.

Tovább olvasok

A történetéhségünk hátránya Atwood szerint az, hogy egészen káros és romboló dolgokat is ki tudunk találni, és aztán ezeket rossz célokra használni. Az író szerint csaló faj vagyunk, és ugyan más fajok is becsapják egymást vagy az ellenfeleiket, mi ezt sokkal furfangosabban tesszük: történetekkel.

Például kitalálunk történeteket az ellenségeinkről, hogy rávegyünk másokat, hogy ellenük forduljanak.

“Ha utánanézel a háborús propaganda történetének, sok olyan okos kitalációt találsz, ami nem volt igaz, és a megtévesztés céljából született” - mondta Atwood.

Egy minket meggyőző sztorit az tesz Atwood szerint hihetővé, hogy valahol mélyen jó emberek akarunk lenni és segíteni akarunk másoknak - ebben a kérdésben ő nem cinikus az emberi természetet illetően, teszi hozzá. “

Tényleg jók akarunk lenni. Tényleg segíteni akarunk. És egy igazán becstelen személy ezt az oldalunkat célozza meg.”

Atwood emellett elmondta, szerinte hogyan kötik össze a történetek a nemzeteket: “Ahhoz, hogy egy nemzeti állam egyben maradjon, kell egy történet, amivel a legtöbben egyetértenek. És időnként ezek a történetek szétesnek. És ha nem kerül a helyükre másik, akkor az eredmény a szétforgácsolódás lesz. Szóval az egyik, amit a történetek tesznek, hogy adnak a csoport tagjainak egyfajta egységesítő képzeletbeli dolgot, amiben mind hihetnek.” Itt elmagyarázta, hogy a képzeletbelit nem úgy érti, mint ami szükségszerűen téves, hanem mint amilyen a pénz esete. Az ad neki értéket, hogy mind elfogadtuk, hogy értékes. 

Margaret Atwood emberi jogokról és gyászról is ír új esszékötetében
Margaret Atwood emberi jogokról és gyászról is ír új esszékötetében
Tovább olvasok

Atwood mesélt arról is, mit tapasztalt, amikor 1984-ben sikerült a vasfüggöny mögötti országokban utaznia. Kelet-Németországban az emberek nagyon vigyáztak, mit beszéltek, mert sok volt a besúgó. Csehszlovákiában az emberek szabadabban beszéltek nyílt terekben, mert az épületekben vagy egy autóban feltételezték, hogy lehallgatókészülélek vannak. Lengyelországot már 1984-ben egész szabadnak érzékelte. A rendszer gyengülését az olyan eseteken is tetten érte, mint amikor például a taxis nem vitte el őket, amikor dollár helyett złotyival akartak fizetni. “Amikor elkezded valaki más valutáját preferálni, tudhatod, hogy a kormány épp veszít az hatalmából.”

Napjaink égető kérdései kapcsán - mint a klímakrízis, az ebből fakadó éhínségek és a várható zavargások - Atwood kifejtette, hogy tudja, hogy sokan nagyon el vannak foglalva az életük aktuális problémáival, és nehezükre esik széleskörűbben vagy távlatokban gondolkodni, főleg, ha egyébként is tehetetlennek érzik magukat.

“Ez olyan, mint az a barátom, aki ha látja, hogy egy mókust elütnek az utcán, azt mondja, hogy nem akarja látni. Tudod, ki akarja? Én sem akarom látni a kilapított mókust, de hát ott van.”

A teljes, 68 perces beszélgetést itt találod, és már csak azért is érdemes meghallgatni, mert Atwood elénekli benne egy ötvenes évekbeli dal részletét, ami a vasfüggönyről szól, és szerepel benne a Sátán:



Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Margaret Atwood megmutatja, hogyan válunk mindannyian történetekké

Margaret Atwood írói világának teljesen új oldalát ismerhetjük meg a Rendbomlásból, amely egy rendhagyó novellafüzér, egy sajátos „irodalmi fényképalbum”. A tizenegy történettel A Szolgálólány meséjének világhírű írója megmutatja, hogy nemcsak disztópiákat tud nagyszerűen írni, hanem az élet leghétköznapibb drámáit is erős történetekké tudja formálni.

...
Hírek

Most Margaret Atwooddal együtt találhatod ki a jövő utópisztikus társadalmát

Margaret Atwood számos disztópia szerzője, most azonban nem a negatív forgatókönyveket szeretné elképzelni az emberiség jövőjéről, hanem épp ellenkezőleg, egy jobb jövőt szeretne megalkotni.

...
Nagy

Margaret Atwood okosabb volt, mint bárki a Harvardon

A kanadai íróról szóló dokumentumfilm bepillantást enged a szolgálólány főkötője alá: egy élet emberséggel az emberiség szolgálatában.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Hírek
...
Beleolvasó

Orwell világhírű utópiája női nézőpontból talán még kegyetlenebb

...
Hírek

A Watchmen színezője és a Sárkányok háza színésze is itt lesz a Budapest Comic Conon

...
Szórakozás

„Én vagyok a Marvel-Jézus” – itt a Deadpool & Rozsomák szinkronos előzetese

...
Zöld

Darwin bele sem olvasott a neki dedikált Marx-kötetbe

...
Nagy

Szabad ember volt és nagy író – Erich Kästner 125

...
Nagy

Egy hős, akit nehéz nem félreérteni – Szakáll Polett befejezése a Völgyhídhoz

...
Hírek

Alan Moore utolsó képregénye ősszel érkezik

...
Szórakozás

Hétköznapi csodák, valós látomások, határátlépések [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Promóció

Álarcok, meghasonulások és pörgés – az Egy kozmetikus tükre bemutatja a szépségipar mindennapjait

...
Nagy

Rushdie, Gagarin, Pamela és Kobe – a legjobban várt életrajzi újdonságok 2024 tavaszán

Színész- és sportlegendák, az első űrhajós és az egyetlen, Kínából megszökött ujgur író, világhírű művészek gondolatai életről, halálról, alkotásról. A legizgalmasabb (ön)életrajzi megjelenéseket szemléztük.

Szerzőink

...
Vass Norbert

A Szegény párák feminista kiáltványként értelmezi újra a Frankensteint

...
Valuska László

A sikert csak tisztességtelen úton lehet elérni?

...
sa

Putyin háborúja, viking nők és európai gőg Mexikóban – történelmi non-fiction 2024 tavaszán

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

Rácz Zsuzsa visszatért, hogy szórakoztatóan beszámoljon arról a rohadt nehéz útról, amin egy nőnek végig kell mennie: a Kovácsné kivan című regényben elmeséli az anyává válásának történetét. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Navalnij halála az elnökválasztás előtt szembesít az orosz valósággal

9+1 kötet gyűjtöttünk össze az elmúlt évek megjelenései közül, amelyek segítségével jobban megértheted a putyini Oroszországot. Az alábbi listában találsz az orosz jelenről készült podcasteket is, több könyvbe pedig beleolvashatsz.

...
Nagy

Navalnij az utolsó lélegzetéig Putyin legelszántabb kritikusa maradt

A világ első számú orosz ellenzéki politikusa volt, aki az ellene indított különféle támadások dacára, még a börtönben sem adta fel az azért folytatott harcot, hogy Oroszországban újra szabad lehessen a sajtó és a közélet. Portré.

...
Nagy

Oravecz Imre: Az öregségnek nincs helye a modern társadalomban

Az emlékezés, a naplóírás, az öregedés, Márai, Steinbeck és az alkotáshoz szükséges magány is szóba kerültek Oravecz Imre most megjelent Alkonynapló című kötetének bemutatóján. Beszámoló.

...
Nagy

„Az igazi zene a tánc” – ezeket a versköteteket várjuk 2024 első felében

A világirodalmi megjelenéseket, a gyerek- és ifjúsági köteteket, illetve a hazai prózatermést szemléző összeállításaink után ezúttal a 2024 első felében várható legfontosabb verseskönyveket mutatjuk meg.

...
Nagy

Lehet valaki jó író attól, hogy nyilas? – Nyirő József élete, utóélete és műveinek megítélése

A székely nép krónikása, kiugrott pap, Szálasi propagandistája, a két világháború közötti időszak fontos prózaírója, emigrációban elhunyt „temetetlen halott”. Ki volt, és főként milyen író volt Nyirő József?

...

A sikert csak tisztességtelen úton lehet elérni?

...

Az endometriózis poétikus betegség, mintha erdő nőne a hasunkban

...

Kerber Balázs: A versnél érzem, hogy a szöveg akar valamit és nem én

...

Ha van valami, ami az időtlent próbálja ostromolni, az a költészet

...

Áfra János: Egy megható vers csak terápia, a szépirodalom ott indul, ahol a nyelv uralkodni kezd