Tudtad, hogy csak félig vagy ember?

Tudtad, hogy csak félig vagy ember?

Az ember jó ideje használja a technológiát és a tudományt az élet feltételeinek befolyásolására: a modern orvostudomány lehetővé teszi, hogy egészségesebben és hosszabb ideig éljünk, a modern biotechnológia pedig hamarosan a feje tetejére állítja a jól ismert biológiai igazságokat. Milyen messze vagyunk attól, hogy az, ami ebben a pillanatban science fictionnek hangzik, valósággá váljon? Hogyan állítanak szembe minket ezek az új lehetőségek az élet és a halál etikai kérdéseivel és társadalmi hatásaival? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Sigrid Bratlie és Hallvard Kvale A jövő embere – A biotechnológiai forradalom – és annak hozadéka az emberiség számára című könyve. Olvass bele!

Könyves Magazin | 2022. május 19. |

Az már nem kérdés, hogy a biotechnológiával megváltoztathatók az élet szabályai. A kérdés az, hogy te meddig mennél el. Eddig úgy gondoltuk, hogy az életünkkel, a biológiánkkal kapcsolatban vannak megmásíthatatlan dolgok. Például hogy a gyermeknemzéshez egy nőre és egy férfira van szükség; a genetikai lottót a szerencse és a balszerencse határozza meg; mindannyian megöregszünk és meghalunk. De biztos, hogy ennek így kell lennie?

Sigrid Bratlie  Hallvard Kvale
A jövő embere
Ford: Petr.ikovics EditTypotex Kiadó, 2022, 220 oldal
-

Sigrid Bratlie és Hallvard Kvale azt az utóbbi évtizedekben bekövetkezett elképesztő biotechnológiai fejlődést mutatja be érthető és szemléletes módon, amely utat nyit az emberiség számára, hogy az élet valamennyi szakaszában felülírja a biológiát, átvegye az irányítást a saját evolúciója felett, és akár az örök élet lehetőségéről is álmodozzon. Ez a fejlődés azonban egyszerre izgalmas és ijesztő. Ki ne szeretné, hogy a megszületendő gyermeke szuperegészséges legyen és szuper képességekkel rendelkezzen? De ki mondja meg, hogy hol a határ? Hogyan és mire használhatják a dizájnergyerekek – az akár emberfeletti – képességeiket? Milyen lesz az a világ, ahol örökké egészségesek maradhatunk és több száz évig élhetünk?  A szerzők sorra veszik az új technológiák alkalmazása kapcsán felmerülő, beláthatatlan következményekkel járó etikai és társadalmi kérdéseket is.

Sigrid Bratlie rákkutatással foglalkozó molekuláris biológus, a Norvég Rákkutatás Társaság tanácsadója.

Hallvard Kvale történész, az Oslói Egyetem tanára, a Norvég Biotechnológiai Tanácsadó Testület kommunikációs vezetője.

................................

Sigrid Bratlie – Hallvard Kvale: A jövő embere – A biotechnológiai forradalom – és annak hozadéka az emberiség számára (részlet)

................................

SZÉP ÚJ VILÁG?

Emlékszel Maria del Carmen Bousada Larára, aki csaknem hatvanhét évesen szült ikreket? Nem sokkal a szülés után petefészek rákot diagnosztizáltak nála. Az ilyen típusú rákban szenvedő nők több mint fele hatvan évnél idősebb. Amikor az egyedülálló Lara meghalt, két árva kisfiút hagyott hátra, akik még háromévesek sem voltak.

A technológiai fejlődés emberek millióinak biztosított lehetőséget családalapításra, és azok a gyerekek, akik ezekbe a családokba születtek ugyanolyan boldogok és ugyanolyan jól megállják a helyüket, mint más gyerekek. Ugyanakkor Lara története világosan szemlélteti azokat a megkerülhetetlen kérdéseket, amelyekkel a reprodukciós technológia szembesít bennünket: amikor a termékenység csökken, az újdonsült szülők életkora növekszik, a technológia pedig korábban elképzelhetetlen lehetőségeket kínál, hol kellene meghúzni a határát annak, hogy kinek születhet gyermeke?

És milyen mértékben szabad a leendő szülőkre hagyni a döntést például azzal kapcsolatban, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezzen a gyermekük?

Talán valamikor a jövőben nem lesz késő családalapítást fontolgatni, ha az öregek otthonában ismered meg életed szerelmét, vagy ha az elhunyt partneredtől szeretnél gyereket szülni, mert találsz némi biológiai maradványt a hátrahagyott hajkeféjében. Vagy esetleg azt szeretnéd, hogy a gyermeked még a születése előtt jobb esélyekkel induljon a genetikai lottón. De vajon ez azt jelenti, hogy meg is kell kapnod a lehetőséget erre?

................................

Mennyire lejt valójában a lejtő?

A biotechnológiáról szóló viták gyakran az úgynevezett lejtőről szólnak, vagyis amikor egy olyan dolog engedélyezése, amely önmagában jó is lehet, ahhoz vezethet, hogy a következő alkalommal valami olyasmit hagyunk jóvá, amit nem feltétlenül tartunk jónak. Vajon a petesejt-adományozás engedélyezése lejtő volna a béranyaság engedélyezéséhez? Az embriókon a súlyos betegségek elkerülése érdekében végrehajtott génszerkesztés pedig egyenes út lesz a „dizájnerbabákhoz”, amikor a szülők megválaszthatják a gyermek nemét, szem-színét és egyéb tulajdonságait?

Mi mint társadalom már számos kérdést illetően ezen a bizonyos lejtőn állunk. Azonban korántsem ellenőrizhetetlenül csúszunk lefelé, mivel az értékek és a nézőpontok fokozatosan változnak. Ily módon sok minden, ami egykor elképzelhetetlen volt, mindennapjaink természetes részévé vált. Az IVF-kezelés, amely néhány évtizede még vitatott technológiának számított, mára a gyermekvállalás egy általános módjává vált. A jövőbeli technológiák többségével ugyanez fog történni. De ha társadalomként bele is egyezünk bizonyos célokra történő felhasználásukba, még mindig nemet mondhatunk az egyéb területen történő alkalmazásukra.

Nem szabad fenntartások nélkül elfogadnunk minden új technológiát.

Éppen ellenkezőleg, döntő fontosságú, hogy kritikus és tájékozott vitát folytassunk a megnyíló lehetőségekről. Ám ahogy vannak minden kritikát elutasító technológiai optimisták, úgy léteznek minden kritikát elutasító technológiai pesszimisták is. Ennek kapcsán pedig nagyon fontos megjegyezni, hogy a technológia önmagában nem jó vagy rossz; a kérdés az, hogy mire használjuk.

A gyárak mellett vagy, vagy ellenük? Ez egy értelmetlen kérdés. A gyárak fegyvereket és életmentő gyógyszereket egyaránt előállíthatnak – és még számtalan egyéb terméket. A reprodukciós technológia csökkentheti a gyermekek betegségeit és szenvedéseit, vagy hosszú évek hiábavaló vágyakozása után boldog családokat teremthet, ugyanakkor lehetőséget nyújt a szabadság, az emberi méltóság, valamint a sokszínűség és a változatosság tiszteletben tartásának korlátozására. Ezen a ponton fel kell tennünk magunknak a kérdést: hogyan lehet ezt a technológiát a lehető legjobban használni?

................................

Amikor a férfiak gyermeket szülhetnek

A biotechnológiával kapcsolatos vitákban két olyan álláspont van, ahol könnyen meghúzhatóak az etikai határok: vagy mindent meg kell tiltani, vagy mindent meg kell engedni. Gyakran mégis e két szélsőséges álláspont közé kerülünk a szürke zónák és a bonyolult határállítások földjén, mert gyakran adódnak kivételek és jó okok, amikor képtelenség valamire egyértelmű igent vagy nemet mondani.

Norvégiában a mesterséges megtermékenyítés régóta bevett orvosi eljárás a termékenységi problémákkal küzdő heteroszexuális párok számára. A preimplantációs genetikai diagnosztika olyan esetekben ad lehetőséget a mesterséges megtermékenyítésre, ahol fennáll a veszélye, hogy a születendő gyermek súlyos betegségben szenvedhet, noha ezeknek a pároknak egyáltalán nincsenek termékenységi problémáik. Most már leszbikus, továbbá olyan párok is hozzájutnak a mesterséges megtermékenyítéshez, ahol a férfi HIV-pozitív. Ezek jó célok, amelyek örömet és biztonságot nyújtanak, valamint lehetőséget biztosítanak a családalapításra. Ugyanakkor a fejlődés ahhoz vezetett, hogy Norvégiában mára a mesterséges megtermékenyítés nem csupán azt jelenti, hogy gyermekhez segítsen egy termékenységi problémákkal küzdő férfit és nőt.

Ez szintén olyasmi, amit egyéb célra is használhatunk – így újra meg kell húznunk a határokat.

Egyéb fejlesztési tendenciák, amelyek nem a technológiáról szólnak, új és talán váratlan kérdéseket hoznak magukkal. Norvégiában 2016-tól már nem szükséges kasztráció a nemváltoztatáshoz. Ha valaki úgy érzi, hogy nem a megfelelő nemű testben született, akkor megváltoztathatja a nemét. Így akár a férfiak is szülhetnek gyereket, hiszen női testük van, még ha a nemüket jogi úton férfira is változtatták. Ez esetben vajon a nőkhöz hasonlóan, számukra is hozzáférhetőnek kell lennie a mesterséges megtermékenyítésnek, mivel méhvel és petefészekkel rendelkeznek – még akkor is, ha a törvény szerint férfiak?

Elengedhetetlen, hogy egy pillantást vessünk az új technológiák használatának társadalmi következményeire. Több nagyvállalat, például a Facebook és az Apple, felajánlja a fiatal női alkalmazottainak a petesejt-lefagyasztás lehetőségét arra az esetre, ha később mesterséges megtermékenyítéshez szükségük lenne rájuk. Ez nagyobb teret adhat a nőknek, hogy megtervezzék, mikor akarnak gyereket vállalni. Ugyanakkor nem nehéz elképzelni egy olyan irányú fejlődést, ahol az efféle, munkáltató által fizetett petesejt-lefagyasztás valójában csök-kenti a munkavállaló szabadságát és lehetőségeit. Ha a gyermekvállalás még nagyobb mértékben a körülményekhez igazítható és elhalasztható, akkor azokat, akik fiatalon alapítanak családot, olyan embereknek bélyegezhetik, akik nem helyezik előtérbe a karrierjüket, és akikbe ezért nem érdemes erőforrást invesztálni.

A reprodukció 2.0 még inkább megnehezíti a reprodukciós technológia használatára vonatkozó egyértelmű szabályok megalkotását. Lesznek olyan eljárások, amelyek csökkenthetik vagy megszüntethetik a gyermekek súlyos betegségeit és szenvedését, ugyanakkor jelentős etikai kérdéseket vetnek fel. E kérdések közül sok a dizájnergyerekek kapcsán felmerülő félelemről szól.

................................

Modern dizájn

Az aggodalom, mely szerint a reprodukciós technológia dizájnergyerekekhez vezethet, nem új keletű. Még mielőtt lehetőségünk lett volna a PGD-t használni a genetikai tulajdonságok kiválasztására vagy azok génszerkesztéssel történő megváltoztatására, már történtek kísérletek arra, hogy meghatározott tulajdonságokkal rendelkező személyek spermájának vagy petesejtjének felhasználásával befolyásolják a születendő gyermekek genetikáját.

Egyesek jobban hittek a donációban rejlő lehetőségekben, mint mások.

Az amerikai Robert Graham, aki a második világháborút követő időszakban egy kisebb vagyonra tett szert a törésbiztos szemüveglencse kifejlesztésével és gyártásával, 1980-ban spermabankot nyitott Kaliforniában, hogy Nobel-díjasoktól származó donorspermát kínáljon nők számára. Grahamet gyerekkora óta foglalkoztatta a kérdés, hogy miként lehetne az emberiség génjeit tökéletesíteni, és a spermabank lett volna az ő hozzájárulása ehhez. Azonban – nem meglepő módon – kiderült, hogy egyáltalán nem egyszerű feladat ilyen kvalitású spermadonorokat toborozni a projektbe. Az egyetlen Nobel-díjas, aki a beszervezett három donorból végül nem lépett vissza, William Shockley volt, aki nyíltan vallotta, hogy a feketék genetikailag alsóbbrendűek, az alacsony intelligenciahányadossal bíró nőket pedig sterilizálni kellene.

Graham spermabankjában végül egyetlen Nobel-díjas sem fogant. A kívánt tulajdonságokkal rendelkező spermium- és petesejt-donorok kiválasztásának lehetősége azonban nagyon is virágzik, bár kevésbé szélsőséges formában. Norvégiában csak olyan spermadonort lehet kérni, aki hasonló fizikai tulajdonságokkal – mint a haj- és szemszín, magasság – rendelkezik, mint a jövendőbeli szülő. Valószínűleg ugyanez vonatkozik majd a petesejt-adományozásra is, amelyet nemrégiben engedélyeztek az országban. Nemzetközi szinten azonban az ivarsejtek árucikké váltak, és néhányan hajlandóak bőkezűen megfizetni, hogy az élet lottósorsolásán kiválogathassák a szelvények egy részét. A nemzetközi spermabankok átfogó információkat nyújtanak a donorok végzettségéről, foglalkozásáról, hobbijairól és még sok minden egyébről. Az Egyesült Államok legjobb egyetemein tanuló fiatal nőknek akár több tízezer dollárt is ajánlanak petesejt-adományozásért. 2014-ben több médium is megírta, hogy egy Beverly Hills-i termékenységi klinika több mint kétszázezer koronát ajánlott fel, ha olyan donortól kaphatnak petesejtet, aki Angelina Jolie színésznőhöz hasonlít.

Az esélyek befolyásolására tett effajta kísérletek azonban kevés garanciát jelentenek.

Egy anekdota szerint Marilyn Monroe egy alkalommal ezt mondta Albert Einsteinnek: „Képzelje csak el, ha lenne egy gyerekünk az én külsőmmel és az ön agyával!” Mire Einstein így válaszolt: „Igen, de mi van, ha az ön agyát és az én külsőmet örökli?” Mert még ha meg is próbáljuk kiválogatni a szelvényeket, az élet lottósorsolása akkor is csak egy szerencsejáték. De mi történik akkor, ha mi dönthetünk a sorsolásról? Ez esetben még jelentősebb jogszabályi és etikai kérdésekkel állunk szemben.

Hírlevél feliratkozás

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

Hírek
...
Így döntöttek ők

Nyáry Krisztián: Eszeveszett szerelem változtatta meg az életét

...
Hírek

Salman Rushdie ezt az álmot látta két nappal a merénylete előtt

...
Szórakozás

Így énekel Timothée Chalamet az új Dylan-életrajzi filmben (videó)

...
Zöld

5 könyv, amit olvass el, ha mindig ugyanúgy végződnek a párkapcsolataid

...
Hírek

Sophie Kinsella a rák egyik legagresszívabb formájával küzd

...
Gyerekirodalom

Tarolt az apa a TikTokon, aki telefon helyett könyvet adott a gyereke kezébe

...
Gyerekirodalom

Hogyan lehet elmagyarázni egy gyereknek, hogy mi a háború?

...
Nagy

5 dolog, amit nem tudtál a Száz év magányról

...
Szórakozás

Neil Gaiman: Vége a sorozatok aranykorának

...
Nagy

Vérfertőző, wannabe-sátán és kölyökmedve-tulajdonos – 10 érdekesség a 200 éve elhunyt Byronról

George Byron mindent megvalósított, amit egy romantikus költő ismérvének gondolunk. Halálának 200. évfordulóján tíz érdekességet gyűjtöttünk össze a lírájáról és a botrányairól.

Szerzőink

...
Kolozsi Orsolya

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?

...
Vass Norbert

Mit szeretnek az emberek a kihalt Balatonban? Ebből az albumból megtudod

...
Vass Norbert

Milyen apa volt Hemingway?

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

6 érdekesség, amit nem tudsz a Netflix Ripley-sorozatáról

Huszonöt évvel azután, hogy Matt Damon, Jude Law és Gwyneth Paltrow főszereplésével filmre vitték Patricia Highsmith thrillerét, Mr. Ripley ismét hódít, ezúttal fekete-fehérben. Összegyűjtöttünk hat érdekességet a vadonatúj Netflix-sorozatról.

...
Szórakozás

7 Oscar-díjas adaptáció, amit most láthatsz a Netflixen

Tuti befutókat néznél az este? Összeszedtük, milyen Oscar-díjas adaptációkat találsz most a Netflixen: lesz közte hard boiled krimi, izgalmas animáció, szórakoztató kaland és egy kakukktojás dráma is.

...
Szórakozás

„Ivy a kedvencem” – A Csengetett, Mylord?-enciklopédia szerzőjével beszélgettünk

Mi lehet a Csengetett, Mylord? titka, amivel ennyire betalált a magyar nézőknél? A sorozatról készült enciklopédia szerzőjét, Boromisza Istvánt kérdeztük.

...

Ezt senki nem mondta – Szabó T. Anna és Dragomán György: Azt terveztük, hogy szabad gyerekeket fogunk nevelni

...

Kemény Lili: Az életemet nem különösebben tartom érdekesnek

...

Ezt senki nem mondta – Dr. Benkovics Júlia: Mi történik a nőgyógyásszal, amikor terhes lesz?

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Miért hasonlítanak a roma mesék a kortárs versekre?

Hogyan mozgatnak meg egy kortárs költőt a roma mesék? Miben fedez fel hasonlóságot az archaikus történetek és generációja meghatározó irodalmi témái között? És miképpen válik a mesékből költészet? Veszprémi Szilveszter cikkében a Vijjogók munkacímű verseskötetéről mesél.

...
Nagy

Mit szeretnek az emberek a kihalt Balatonban? Ebből az albumból megtudod

Bartha Dorka kötete a Balaton-part eltűnőben lévő épített örökségét és múlhatatlanságát mutatja meg. A történész-újságíró szerzővel egy nyikorgós Csepel bringáról, fotózásról, történetek utáni kutatásról, illetve a déli part felfedezetlen értékeiről beszélgettünk.

...
Nagy

Milyen apa volt Hemingway?

A Nobel-díjas Ernest Hemingwaynek Papa volt a beceneve. De vajon hogy osztotta be az idejét, ha az írás és az apai teendők között kellett választania?

...
Nagy

Orsós Julianna: Mariella Mehr erőt kovácsolt a szenvedéséből [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Orsós Julianna Mariella Mehr regényét választotta.

...
Kritika

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – Zsigó Jenő a Tények és tanúk sorozatban

Zsigó Jenő a magyarországi cigány mozgalom egyik legkiemelkedőbb alakjaként évtizedeken át dolgozott a hazai közéletben. Életinterjú-kötetén keresztül egy elkötelezett, soha meg nem alkuvó ember munkásságát ismerjük meg.

...
Nagy

Ayhan Gökhan: A fal című regényben a kívülállóság markánsan képviselteti magát [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Ayhan Gökhan Marlen Haushofer egyik regényéről írt.

Jó szívvel ajánljuk
Gyerekirodalom
Szabadság, egyenlőség, tolerancia a rajzolásban és az életben – gyerekeknek (is)
...
Gyerekirodalom

Derűs és hasznos könyvecske ad tanácsot, mit csinálj, ha szembejön egy medve

Ha szembejön egy medve beszélgetésre hív az emberek és állatok kapcsolatáról, Linda Bondestam magával ragadó illusztrációi pedig bemutatják az erdő mélyén leskelődő veszélyek és a mesélés öröme közti különbséget. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
A Kovács ikrek fergeteges családregénye sokkal többről szól, mint beszűkült parasztokról
...
Nagy

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?

A pszichológiát és a sötét rejtélyt kiválóan ötvöző krimi, A doboz után a héten került a boltokba A szekta, Läckberg és Fexeus közös regénytrilógiájának második része. Ez alkalomból beszélgettünk a szerzőpárossal.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Tarolt az apa a TikTokon, aki telefon helyett könyvet adott a gyereke kezébe

A pár másodperces videó egy elmerülten olvasó fiúról rövid idő alatt a TikTok kedvencévé vált.

...
Gyerekirodalom

Hogyan lehet elmagyarázni egy gyereknek, hogy mi a háború?

Az ukrán házaspár, Romana Romanisin és Andrij Lesziv képeskönyve érzékenyen, de bátran mesél nehéz, mégis fontos témáról gyerekeknek, arról, hogy mit jelent, ha valahol háború van.

...
Gyerekirodalom

Mi lesz, ha kevered Tolkient a magyar népmesékkel?

A Tolkien-féle fantasy és a népmesék hangulata keveredik Magyar Katalin különleges könyvében, a Jeripuszban, melyben a gonosz legyőzése a cél.