Érdekvédelmi terület. Fotó: A24/ADS

Érdekvédelmi terület: Auschwitz parancsnokáról tisztábban beszélnek a zajok, mint a szavak

Hogyan lehet 2024-ben még új módon bemutatni a holokauszt témáját – tettem fel a kérdést alig több mint egy hete, amikor Debreczeni József eredetileg 1950-ben kiadott táborregényéről, a Hideg krematóriumról írtam. A magyar szerző ezt egy sajátos, a lírait a riporterivel keverő stílussal érte el. Ugyan más eszközökkel, de hasonló bravúrra volt képes Jonathan Glazer brit forgatókönyvíró-rendező is az Érdekvédelmi terület című filmjével, melyben a zsidók szenvedését nem emberi szereplők, hanem hangok „testesítik meg”.

Fotók: A24/ADS

Kiss Imola | 2024. február 13. |

A forgatókönyv alapjául a 2023-ban elhunyt Martin Amis The Zone of Interest című 2014-es regénye szolgált (magyarul nem adták ki), ám Glazer jócskán átformálta a történetet. Kihagyta a szerelmi-féltékenységi, majd abból következő gyilkossági szálat, ami Amis könyvének gerincét adja, és ugyan Amis a náci tisztet Rudolf Hössről mintázta, a rendező nem bajlódott kitalált névvel, Höss (Christian Friedel), Auschwitz parancsnoka, és felesége, Hedwig (Sandra Hüller) lett a két fő karakter. Időben nagyjából 1943-ban indul a történet, amikor a haláltábor már olajozott gépezetként működött és a krematóriumok folyamatosan égették a meggyilkolt zsidókat és más foglyokat.

Műfajilag elég nehezen lehet besorolni az Érdekvédelmi területet: elválaszthatatlan a történelmi tényektől, de nem követi teljesen pontosan Höss életének eseményeit. Eközben dráma, még ha a tragédia nem is közvetlenül a főbb karaktereket érinti, és erős benne a pszichológiai vonal, de a végeredmény ezeknek egy teljesen egyedi keveréke lett. A film 2023-ban Cannes-ban elnyerte a Nagydíjat (a fesztivál második legnagyobb elismerése), a márciusban esedékes Oscaron pedig öt kategóriában jelölték (legjobb film, legjobb rendező, legjobb nemzetközi film, legjobb adaptált forgatókönyv és legjobb hang).

A történet meglehetősen lassú folyású, kimérten adagolja a párbeszédet, és valójában a cselekmény másodlagos. Mindössze azt látjuk,

hogyan éli mindennapjait Höss, a felesége és öt gyermekük egy pompás kertes házban, amelyet csak egy fal választ el a koncentrációs tábortól.

Már ez a felütés egészen hihetetlenül hangzik – hogyan lehet így élni, és úgy tenni, mintha ez normális lenne, miközben az ablakokból jól látszó kéményeken emberek tízezreinek hamvai szállnak kifele –, de a feleség számára a ház és a kert pontosan annak a megvalósulása, amiről a férjével már 17 éves koruktól fogva álmodoztak. És amikor a férjét áthelyezik, a nő éktelen haragra gerjed a gondolattól, hogy azt az édent, amit ő három éve épít, el kellene hagynia. 

-

Persze csak ideig óráig lehet úgy tenni, mintha ez az élet a földi pokol szomszédságában idilli lenne. Ez kiderül például abból, hogy az egyik Höss-kislányt annyira nyomasztják a táborból átszűrődő fények és hangok, hogy éjjelente folyton mászkál, vagy hogy Hedwig anyját ugyan először elkápráztatják a lánya életkörülményei, de éjjel mégis borzadva nézi a kéményekből fellobbanó lángcsóvákat.

Bár a film a holokausztról szól, az embertelenséget nem tolja a néző arcába explicit módon: a gyilkosságokat, a csontsovány rabokat nem mutatják, zsidó szereplőt elvétve látunk. Glazer ezzel a hiánnyal dolgozik, és találkozunk ugyan a koncentrációs táborok áldozataival, de egészen más módon, mint egy tipikus holokausztfilmben.

Bár a rendező sok mindent elhallgat, annál többet sejtet.

Az Érdekvédelmi terület csupa olyasmivel szembesíti a nézőt, amiről eddig is tudtunk, de valamiért mégsem ábrázolták sokan. Látjuk például, ahogy Hössné kioszt egy zsák selyem alsóneműt és kombinét a cselédeinek, ő maga pedig egy drága bundát próbálgat a szobájában. És mi, a nézők tudjuk, hogy ezeket zsidó nőktől kobozták el, mielőtt a gázba küldték őket. Hedwig és szolgálói arca rezzenéstelen, részvétlen, nem látszik rajtuk semmiféle rossz érzés a lopott holmi miatt, ahogy a nagyfiú is csak játszik az arany fogsorokkal, amiket az apjától kaphatott. 

De említhetném az olyan jeleneteket, mint amikor a család a bőségesen megrakott asztal körül ül, miközben a kerítés túloldalán agyonlőnek két zsidó foglyot, akik egy szem almán veszekednek, vagy amikor Höss kilátásba helyezi, hogy megbünteti azokat a tiszteket, akik durván leszaggatják az orgonát a bokrokról, közben pedig emberek millióinak élete annyit sem ér neki, mint egy fűszál, nemhogy egy orgonabokor. Ugyanakkor sem ő, sem a felesége nem ontja magából a zsidógyűlölő szöveget (Hössné is csak elejt néhány megjegyzést), de nem is kell, mert ezek az apró részletek épp eleget mondanak.

-

Höss nem vadállatként jelenik meg: nyugodt, sőt szenvtelen férfinak tűnik, a hangját sem igen emeli fel, szinte végig ugyanolyan az arckifejezése. Érzelmet csupán néhány alkalommal látunk rajta – ebből az egyik az, amikor az áthelyezése előtt elbúcsúzik a lovától. Az, hogy Auschwitzból minél hatékonyabb halálgyárat fejlesszen, nagyjából az egyetlen dolog, ami lelkesedéssel tölti el, például az éjszaka közepén izgatottan hívja fel Hedwiget, hogy rábízták a Magyarországról Auschwitzba induló 700 ezres zsidó szállítmány likvidálását, és elújságolja, mennyi ötlete van. Habár látjuk például, hogyan olvas Höss esti mesét a kislányainak, mégsem volt olyan érzésem, hogy a rendező empatizálna vele, vagy hogy az lenne a célja, hogy megmutassa az emberi arcát.

Az, hogy az elkövetők és cinkosok szemszögéből látjuk az eseményeket, inkább csak fokozza a helyzet groteszk voltát, megérteni továbbra is lehetetlen. 

Már egészen az elején eszembe jutott Hannah Arendt az Eichmann-per során híressé tett fogalma, a gonosz banalitása. Közel sincs a kisujjamban minden holokausztról szóló film, de hogy ez az alkotás azok közé tartozik, amelyek által ez a fogalom tökéletesen érthetővé válik, abban biztos vagyok. Ehhez pedig nemcsak a már említett jelenetek és remek színészi játék járul hozzá, hanem az audiovizuális megoldások is. 

Képileg egészen zseniális megoldásokat alkalmazott Łukasz Żal operatőr és Paul Watts vágó. De ennél is izgalmasabb, ahogy Glazer a hangokat, a zajokat ennyire előtérbe helyezte, gyakorlatilag önálló szereplővé téve őket, és ebben Johnnie Burn sound designer elképesztő munkáját is muszáj megemlíteni. Konkrét zenét csupán egy-két jelenetben hallunk, a többi mind különféle kivehetetlen, nyomasztó zaj, zúgás, illetve a háttérben folyamatos lövések, sikolyok és ordítás, sínek csikorgása, lángok lövellése, madárcsicsergés – néha egyszerre –, de az elején például nem tudtam eldönteni, hogy sima vízcsobogást hallok, vagy esetleg azt, hogy patkányok futkosnak. Glazer az erőteljes hangot és színeket egyszerre is beveti, maga a film úgy kezdődik, hogy sokáig fekete a képernyő és csak hangokat hallunk. Két másik helyen fehérrel, majd vörössel tagolja a történetet, más zajok kíséretében, és nem nehéz rájönni, hogy a három szín mit jelképez. Bámulatos a hang és a kép szinkronja, az, ahogyan a geometriai formákat, illetve a halk-hangos, a fény-árnyék és az élénk-fakó színek kontrasztját használták.

Az Érdekvédelmi terület szokatlan film, de épp ez teszi annyira izgalmassá.

A nézőpontváltással, és azzal, hogy a szemünk mellett egy másik érzékszervünkre is hat, Jonathan Glazer megdolgoztatja a nézőt.

Rákényszerít, hogy valóban gondoljunk végig olyan részleteket a holokausztról, amelyek fölött eddig, ha nem is elsiklottunk, de egyszerűen nyugtáztuk, hogy megtörtént. Pedig a legapróbb mozzanata sem volt normális.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Meghalt Martin Amis

Hetvenhárom éves korában elhunyt Martin Amis, nemzedékének egyik legünnepeltebb brit írója.

...
Nagy

A Hideg krematóriumban pucérra vetkőzik a reménytelenség

Debreczeni József könyve a keleti blokk egyik legelső, holokausztról szóló irodalmi műve volt, nagyrészt mégis ismeretlen maradt a hazai közönség előtt. A Hideg krematórium a hét könyve, mely egy riporter éleslátásával és egy költő érzékenységével számol be a haláltáborok iszonyatáról, miközben nem távolít el tőle.

...
Nagy

Klacsmann Borbála: A holokausztoktatás egyik célja az, hogy empátiára nevelje az embereket

A Margó Fesztivál utolsó napján Hidas Judit beszélgetett Klacsmann Borbálával a Holokauszttörténetek című kötetéről. A holokauszt-történész évek óta gyűjtötte a forrásokat a rövid szövegekhez, amelyek a holokausztot egyszerre történelmi és személyes nézőpontból is vizsgálják. A kötetből Szandtner Anna olvasott fel.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

A hét könyve
Kritika
Nick Cave könyve megtört szívű elmélkedés hitről, zenéről és gyászról
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Csernus Imre: A magyarok zárkózottak, fosósak és félnek felelősséget vállalni

A megosztó pszichiáter, Dr. Csernus Imre bemutatta hamarosan megjelenő új kötetét, melyben azt próbálja megfejteni, mit jelent ma magyarnak lenni.

...
Nagy

K. Varga Bence: Újabb sejt születik

„Oldalra sandítva újra és újra szemügyre vehette a test vereségét, a hús halálának stációit” ‒ K. Varga Bence A csont és a csönd címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a harmadik rész.

...
Nagy

Így mutatta be Robert Capa Magyarország világháború utáni vörös fordulatát

A 70 éve elhunyt legendás fotós 17 éves korában menekült el Budapestről, 17 évvel később pedig másfél hónapot töltött idehaza. A Holidaynek írt, 14 fotóval illusztrált útibeszámolójában éjsötét börleszk-jelenetekként elevenednek meg a remények és a romok.

Természetesen olvasok
...
Zöld

3 könyv, ami segít megelőzni a kiégést, ami kisgyerekes szülőként rád leselkedik

...
Zöld

A Facebook az adataiddal tanítaná az AI-t, ezt teheted ellene

...
Zöld

5 pszichológiai könyv, ami segít megmenteni a párkapcsolatodat

...
Zöld

Miért jó, ha unatkozik a gyereked?

...
Zöld

Scarlett Johanssont sokkolta, hogy a ChatGPT egyik AI hangja olyan, mintha ő beszélne

...
Zöld

Összetört szív szindróma: olasz kutatók megtalálták, honnan ered a baj

...
Zöld

A vega és a vegán étrend bizonyítottan csökkenti a rák kockázatát – 4 hasznos könyvet ajánlunk

...
Zöld

Te is szeretnél lelassulni? Van 11 tippünk a nyugodt reggelekhez

...
Zöld

Jane Goodall: Mindenkiben ott van a fékezhetetlen lélek