Klacsmann Borbála: A holokausztoktatás egyik célja az, hogy empátiára nevelje az embereket

Klacsmann Borbála: A holokausztoktatás egyik célja az, hogy empátiára nevelje az embereket

A Margó Fesztivál utolsó napján Hidas Judit beszélgetett Klacsmann Borbálával a Holokauszttörténetek című kötetéről. A holokauszt-történész évek óta gyűjtötte a forrásokat a rövid szövegekhez, amelyek a holokausztot egyszerre történelmi és személyes nézőpontból is vizsgálják. A kötetből Szandtner Anna olvasott fel.

Fotó: Valuska Gábor

Simon Eszter | 2023. május 15. |
Klacsmann Borbála
Holokauszttörténetek
Park, 2023, 352 oldal
-

Hidas Judit egy személyes történettel kezdte a beszélgetést, ugyanis ő is ismerős azokban a Budapest környéki városokban, amelyek a Holokauszttörténetekben szerepelnek. „Gödöllő, Csömör, Monor, mind olyan helyszínek, ahol mára semmilyen szinten nincs nyoma annak, hogy egykor zsidó lakosai voltak a városoknak. Nincsenek műemlékek, sem zsinagógák, a Holokauszttörténetek pedig hétköznapi történeteken keresztül mesél a második világháború utáni időszakról” - mondta Hidas Judit, és azt is kiemelte, hogy a szerző egészen új perspektívából meséli el, hogy milyen hatással voltak a politikai döntések a magyar zsidóság életére. Klacsmann Borbála célja az volt, hogy a rövid történeteken keresztül jobban megértsük, mit jelent a holokauszt. „Senki nem tud szimpatizálni azzal, ha azt mondom, hogy meghalt ötszázezer ember, de ha egy konkrét zsidó házaspárról beszélek,

sokkal közelebb hozhatom az emberekhez ezt a történelmi periódust.” 

A holokausztról könyvtárnyi irodalom és szakirodalom született, de a szakkönyveket csak kevesen olvassák. Klacsmann Borbála éppen ezért döntött az ismeretterjesztő könyv műfaja mellett. A szerző eleinte a Facebook-oldalán kezdte publikálni a rövid szövegeket, amelyekhez hosszú évek során összegyűjtött forrásait használta. Ezek egyoldalas történetek, egyszerű nyelvezettel fogalmazva, de át akartam adni azt is, hogy mi a történelmi kontextus, és azt is, hogy hogyan zajlott a kutatás.” Minden történet egy emberről, családról, vagy a holokauszt egy motívumáról szól. 

-

Szóba került a felelősségvállalás kérdése is, ezzel kapcsolatban a szerző megjegyezte, hogy annak idején a magyar politikai elit a németekkel együtt végezte a zsidók gettósítását és deportálását. A tények mellett azt is hangsúlyozta, hogy fontos beszélni a társadalmi felelősségről. Mindenki emlegeti Szálasit meg a németeket, néha Horthyt, és itt le is van zárva a történet, pedig ennél sokkal mélyebb dolgokról van szó.” A szerző szerint a mai fiatal generációnak is felelőssége van a traumák feldolgozásában. Azontúl, hogy Klacsmann Borbála elmeséli és alátámasztja a megtörtént eseteket, finoman kommentálja is a történeteket, amelyeket a szerző legjobb barátja válogatott össze. Azért kértem meg a legjobb barátomat, mert ő nem történész. Kíváncsi voltam, hogy aki nem ért annyira a holokauszthoz, mint egy ezzel foglalkozó kutató, vajon melyik forrásokat találja érdekesnek.” A történetek tematizálva követik egymást, és bár néhány szöveg végén megcsillan a remény, összességében mégis elég sötét hangulatúak. 

A tétlen szemlélők kifejezetten fontos szerepet kaptak a kötetben.

A szerző azt mondta, hogy a holokauszt-történészek körében manapság egyre többet foglalkoznak azokkal, akik semmit sem tettek a köztisztviselőkkel szemben. Klacsmann Borbála elmondása szerint ezt azonban egyre nehezebb kategorizálni, mert akár a tétlen szemlélőkből is lehetett előbb-utóbb elkövető, de az is előfordult, hogy az elkövetők titokban részt vettek a zsidók bújtatásban. Éppen ezért ma már megkülönböztetik őket azoktól, akik tényleg egyszerűen csak behúzták a függönyt és teljesen passzívak maradnak. 

Hidas Judit arra is kíváncsi volt, hogy mikor és milyen folyamatok hatására változott meg a társadalmi párbeszéd a zsidók megítélésével kapcsolatban. A szerző szerint erre nincs pontos válasz, és a történelemkönyvek is csak azt tanítják, hogy a második világháború után kialakult egy új rendszer Magyarországon. Ez egyrészt azért nem igaz, mert az új rendszer magja már korábban kialakult, de a társadalmi folyamatok nem köthetőek a második világháború végéhez.”

Klacsmann Borbála a holokauszt-túlélők kárpótlásával is hosszan foglalkozott, ezalatt pedig rájött, hogy a rendszer ebből a szempontból kudarcot vallott. Hazajöttek a túlélők és azért kellett gürizniük, hogy legalább a saját családjuk házát visszakapják.” Annak ellenére, hogy a parlamentben hoztak törvényeket és rendeleteket ezzel kapcsolatban, a köztisztviselők mégis lehetetlen helyzetbe kerültek. Azok a családok, akiket a háború alatt kibombáztak a házukból, gyakran olyan zsidó családok házába költöztek be, akiket elvittek munkatáborba. De ha a család visszatért, és jogosan igényt tartott a saját otthonára, azzal találta szemben magát, hogy nem engedik vissza. Ezekben a kérdésekben a köztisztviselőket teljesen magukra hagyták, semmiféle szabály vagy rendelet nem határozta meg, hogy mit kell tenni ilyenkor. A szerző szerint ezek olyan lehetetlen helyzetek, amelyekben nem lehet jó döntést hozni, ugyanakkor ma már elképzelni sem tudjuk, milyen érzés lehetett egy zsidó túlélőnek, hogy miután visszatért a haláltáborból, azzal szembesült, hogy a bútorai és az értékei vadidegen emberek otthonába kerültek. Klacsmann Borbála hozzátette, hogy a sok negatív példa ellenére akadnak olyan történetek is, amelyekből kiderül, hogy időnként előtört az emberekből a szolidaritás, és sikerült megegyezésre jutniuk a családoknak. 

-

A Holokauszttörténetek egyik célja, hogy edukáljon. Pető Andrea a kötet előszavában azt írta, hogy az oktatásban más utakat kell keresni a holokauszt tanításával kapcsolatban, a szerző pedig azt mondta, hogy a társadalom a mai napig erősen antiszemita. A holokausztoktatás egyik célja az, hogy empátiára nevelje az embereket. Ez nemcsak a zsidókra érvényes, hanem a romákra, a kínaiakra, bármilyen népcsoportra, akik jelen vannak az országban és egészében a világban.” A szerző szerint

a politikai kommunikáción is lenne mit javítani, arról nem is beszélve, hogy a társadalmi attitűdnek is meg kellene változnia.

Klacsmann Borbála szerint meg kell találni azt a formát, amivel empátiát lehet ébreszteni. Az mindenképpen előremutató, amikor a diákokat megpróbálják bevonni, de nem úgy, hogy végig kell hallgatniuk egy megemlékezést.” A szerző szerint példát vehetnénk az írekről és az angolokról, akik a holokauszt-emléknapok során úgy edukálják a diákokat, hogy a sárga csillagot szimbolizáló sárga virágokat ültetnek az iskola elé.

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A Tízig aludni témáiról évtizedekkel ezelőtt nem mertünk volna beszélni

Négy, tinédzsereknek megjelent kötet, egy író és egy szerkesztő volt a Szevasz! című margós program főszereplője, amelyben az első olvasásélményeket, a novellák és a versek kiválasztásakor előtérbe kerülő szempontokat tárgyalták, és arról is szó volt, mi a különbség a szülő-gyermek kapcsolat ábrázolásában a kortalan és kortárs művek között.

...
Nagy

Pléh Csaba: Ha író lennék, azt mondanám, hogy helyre akartam tenni az árnyakat azzal, hogy megírom őket

A Margó Fesztivál utolsó napján zsúfolásig telt a Kristály terem, ahol Pléh Csaba és Till Attila beszélgetett a szerző Árnyak című kötetéről. Utóbbi nemcsak róla, a családjáról és kalandos életútjáról szól, hanem azokról is, akik már nincsenek köztünk, mégis nagy hatással voltak a nyelvész-pszichológus életére.

...
Panodyssey

Az igazi mentor hatalmi hierarchia helyett partnerséggel fordul a pályakezdő íróhoz

Kinek jelentett fordulópontot az orvosi váró, ki és miért tartja toxikusnak  az irodalmi közeget, és kit segített egy fotókiállítás, hogy felismerje, mi a valódi professzionalitás? A Panodyssey nagykövetei beszéltek íróvá válásról és pályakezdésről.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

A gyereknevelésnek nem szükségszerű velejárója a kiabálás – így előzd meg

Olvass bele Hal Edward Runkel családterapeuta könyvébe, aki ahhoz mutat új módszert, hogy a gyereknevelés feszült pillanataiban is megőrizhesd az önuralmad.

...
Zöld

Az AI-nak már most gazdagabb a szókincse a magasan képzett emberekénél

Magyar kutatók két népszerű AI-szoftver verbális intelligenciáját hasonlították össze 9000 emberével.

...
Zöld

Vajon megváltoztatja-e az embert, ha napi kapcsolatban van a halállal?

Vajon nem veszítünk el valami létfontosságút azáltal, hogy az életünkben rejtve hagyjuk a halált? Hayley Campbell olyan emberekkel készített éleslátó és őszinte interjúkat, akiknek az elmúlás a mestersége. Olvass bele!

Kiemeltek
...
Hírek

Richard Osman: Pocsék detektív lennék

A csütörtöki nyomozóklubbal ismertté vált író egy interjúban beszélt a képességeiről és az új krimijéről.

...
Nagy

K. Varga Bence: Szaradicsné kettéhasad

„A beton dühösen nyújtózkodott. A vas konokul emésztett a műhelyekben. A fa görnyedten szemlélte a mulandóságot.” K. Varga Bence A csont és a csönd címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a hetedik rész.

...
Nagy

Daniel Kehlmann: A cinkosságról akartam írni, ami elpusztítja a lelkedet

Mozgókép című regénye apropóján beszélgettünk Daniel Kehlmann-nal arról, megvalósítható-e a művészi szabadság elnyomó rezsimek idején. Mit tesznek az emberrel az apró kompromisszumok? Interjú.

A hét könyve
Kritika
A hallgatás a fegyverek kegyetlenségével szedi szét a családod
...
Nagy

Tükrök, trükkök és nőtörténetek – még 7 kötet a világirodalomból, amit már várunk

Női Hemingway, az amerikai minimalista próza mestere, Nobel-díjas szerző és orosz világsztár. Avagy, ha ősz, akkor világirodalom.

Olvass!
...
Beleolvasó

A fölöslegesség érzése nem korfüggő – Olvass bele egy új izlandi regénybe!

Első pillantásra úgy tűnhet, nincs sok közös egy duci tinilányban és egy munkanélküli, veterán újságíróban. De ez csak a látszat. Mutatunk egy részletet az izlandi író, Sigríður Hagalín Björnsdóttir új kötetéből!

...
Beleolvasó

A családon belüli egyedüllétet vizsgálja Rakovszky Zsuzsa új novelláskötete

A tizenegy elbeszélést tartalmazó Vattacukor történeteinek zöme a különböző életszemléletek összeütközéseivel és a családi viszonyokkal foglalkozik. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Egy fiatal család küzdelmei csak a meneküléssel kezdődnek igazán – Olvass bele a skandináv regénybe!

Egy, a falujából kiutált fiatalasszony, a kisfia, és a nőhöz csapódott, vándorló férfi szinte nem is ismerik egymást, amikor friss családként egy másik vidéken új életet kezdenek. Mutatunk egy részletet Lina Nordquist könyvéből.