Klacsmann Borbála: A holokausztoktatás egyik célja az, hogy empátiára nevelje az embereket

Klacsmann Borbála: A holokausztoktatás egyik célja az, hogy empátiára nevelje az embereket

A Margó Fesztivál utolsó napján Hidas Judit beszélgetett Klacsmann Borbálával a Holokauszttörténetek című kötetéről. A holokauszt-történész évek óta gyűjtötte a forrásokat a rövid szövegekhez, amelyek a holokausztot egyszerre történelmi és személyes nézőpontból is vizsgálják. A kötetből Szandtner Anna olvasott fel.

Fotó: Valuska Gábor

Simon Eszter | 2023. május 15. |
Klacsmann Borbála
Holokauszttörténetek
Park, 2023, 352 oldal
-

Hidas Judit egy személyes történettel kezdte a beszélgetést, ugyanis ő is ismerős azokban a Budapest környéki városokban, amelyek a Holokauszttörténetekben szerepelnek. „Gödöllő, Csömör, Monor, mind olyan helyszínek, ahol mára semmilyen szinten nincs nyoma annak, hogy egykor zsidó lakosai voltak a városoknak. Nincsenek műemlékek, sem zsinagógák, a Holokauszttörténetek pedig hétköznapi történeteken keresztül mesél a második világháború utáni időszakról” - mondta Hidas Judit, és azt is kiemelte, hogy a szerző egészen új perspektívából meséli el, hogy milyen hatással voltak a politikai döntések a magyar zsidóság életére. Klacsmann Borbála célja az volt, hogy a rövid történeteken keresztül jobban megértsük, mit jelent a holokauszt. „Senki nem tud szimpatizálni azzal, ha azt mondom, hogy meghalt ötszázezer ember, de ha egy konkrét zsidó házaspárról beszélek,

sokkal közelebb hozhatom az emberekhez ezt a történelmi periódust.” 

A holokausztról könyvtárnyi irodalom és szakirodalom született, de a szakkönyveket csak kevesen olvassák. Klacsmann Borbála éppen ezért döntött az ismeretterjesztő könyv műfaja mellett. A szerző eleinte a Facebook-oldalán kezdte publikálni a rövid szövegeket, amelyekhez hosszú évek során összegyűjtött forrásait használta. Ezek egyoldalas történetek, egyszerű nyelvezettel fogalmazva, de át akartam adni azt is, hogy mi a történelmi kontextus, és azt is, hogy hogyan zajlott a kutatás.” Minden történet egy emberről, családról, vagy a holokauszt egy motívumáról szól. 

-

Szóba került a felelősségvállalás kérdése is, ezzel kapcsolatban a szerző megjegyezte, hogy annak idején a magyar politikai elit a németekkel együtt végezte a zsidók gettósítását és deportálását. A tények mellett azt is hangsúlyozta, hogy fontos beszélni a társadalmi felelősségről. Mindenki emlegeti Szálasit meg a németeket, néha Horthyt, és itt le is van zárva a történet, pedig ennél sokkal mélyebb dolgokról van szó.” A szerző szerint a mai fiatal generációnak is felelőssége van a traumák feldolgozásában. Azontúl, hogy Klacsmann Borbála elmeséli és alátámasztja a megtörtént eseteket, finoman kommentálja is a történeteket, amelyeket a szerző legjobb barátja válogatott össze. Azért kértem meg a legjobb barátomat, mert ő nem történész. Kíváncsi voltam, hogy aki nem ért annyira a holokauszthoz, mint egy ezzel foglalkozó kutató, vajon melyik forrásokat találja érdekesnek.” A történetek tematizálva követik egymást, és bár néhány szöveg végén megcsillan a remény, összességében mégis elég sötét hangulatúak. 

A tétlen szemlélők kifejezetten fontos szerepet kaptak a kötetben.

A szerző azt mondta, hogy a holokauszt-történészek körében manapság egyre többet foglalkoznak azokkal, akik semmit sem tettek a köztisztviselőkkel szemben. Klacsmann Borbála elmondása szerint ezt azonban egyre nehezebb kategorizálni, mert akár a tétlen szemlélőkből is lehetett előbb-utóbb elkövető, de az is előfordult, hogy az elkövetők titokban részt vettek a zsidók bújtatásban. Éppen ezért ma már megkülönböztetik őket azoktól, akik tényleg egyszerűen csak behúzták a függönyt és teljesen passzívak maradnak. 

Hidas Judit arra is kíváncsi volt, hogy mikor és milyen folyamatok hatására változott meg a társadalmi párbeszéd a zsidók megítélésével kapcsolatban. A szerző szerint erre nincs pontos válasz, és a történelemkönyvek is csak azt tanítják, hogy a második világháború után kialakult egy új rendszer Magyarországon. Ez egyrészt azért nem igaz, mert az új rendszer magja már korábban kialakult, de a társadalmi folyamatok nem köthetőek a második világháború végéhez.”

Klacsmann Borbála a holokauszt-túlélők kárpótlásával is hosszan foglalkozott, ezalatt pedig rájött, hogy a rendszer ebből a szempontból kudarcot vallott. Hazajöttek a túlélők és azért kellett gürizniük, hogy legalább a saját családjuk házát visszakapják.” Annak ellenére, hogy a parlamentben hoztak törvényeket és rendeleteket ezzel kapcsolatban, a köztisztviselők mégis lehetetlen helyzetbe kerültek. Azok a családok, akiket a háború alatt kibombáztak a házukból, gyakran olyan zsidó családok házába költöztek be, akiket elvittek munkatáborba. De ha a család visszatért, és jogosan igényt tartott a saját otthonára, azzal találta szemben magát, hogy nem engedik vissza. Ezekben a kérdésekben a köztisztviselőket teljesen magukra hagyták, semmiféle szabály vagy rendelet nem határozta meg, hogy mit kell tenni ilyenkor. A szerző szerint ezek olyan lehetetlen helyzetek, amelyekben nem lehet jó döntést hozni, ugyanakkor ma már elképzelni sem tudjuk, milyen érzés lehetett egy zsidó túlélőnek, hogy miután visszatért a haláltáborból, azzal szembesült, hogy a bútorai és az értékei vadidegen emberek otthonába kerültek. Klacsmann Borbála hozzátette, hogy a sok negatív példa ellenére akadnak olyan történetek is, amelyekből kiderül, hogy időnként előtört az emberekből a szolidaritás, és sikerült megegyezésre jutniuk a családoknak. 

-

A Holokauszttörténetek egyik célja, hogy edukáljon. Pető Andrea a kötet előszavában azt írta, hogy az oktatásban más utakat kell keresni a holokauszt tanításával kapcsolatban, a szerző pedig azt mondta, hogy a társadalom a mai napig erősen antiszemita. A holokausztoktatás egyik célja az, hogy empátiára nevelje az embereket. Ez nemcsak a zsidókra érvényes, hanem a romákra, a kínaiakra, bármilyen népcsoportra, akik jelen vannak az országban és egészében a világban.” A szerző szerint

a politikai kommunikáción is lenne mit javítani, arról nem is beszélve, hogy a társadalmi attitűdnek is meg kellene változnia.

Klacsmann Borbála szerint meg kell találni azt a formát, amivel empátiát lehet ébreszteni. Az mindenképpen előremutató, amikor a diákokat megpróbálják bevonni, de nem úgy, hogy végig kell hallgatniuk egy megemlékezést.” A szerző szerint példát vehetnénk az írekről és az angolokról, akik a holokauszt-emléknapok során úgy edukálják a diákokat, hogy a sárga csillagot szimbolizáló sárga virágokat ültetnek az iskola elé.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A Tízig aludni témáiról évtizedekkel ezelőtt nem mertünk volna beszélni

Négy, tinédzsereknek megjelent kötet, egy író és egy szerkesztő volt a Szevasz! című margós program főszereplője, amelyben az első olvasásélményeket, a novellák és a versek kiválasztásakor előtérbe kerülő szempontokat tárgyalták, és arról is szó volt, mi a különbség a szülő-gyermek kapcsolat ábrázolásában a kortalan és kortárs művek között.

...
Nagy

Pléh Csaba: Ha író lennék, azt mondanám, hogy helyre akartam tenni az árnyakat azzal, hogy megírom őket

A Margó Fesztivál utolsó napján zsúfolásig telt a Kristály terem, ahol Pléh Csaba és Till Attila beszélgetett a szerző Árnyak című kötetéről. Utóbbi nemcsak róla, a családjáról és kalandos életútjáról szól, hanem azokról is, akik már nincsenek köztünk, mégis nagy hatással voltak a nyelvész-pszichológus életére.

...
Panodyssey

Az igazi mentor hatalmi hierarchia helyett partnerséggel fordul a pályakezdő íróhoz

Kinek jelentett fordulópontot az orvosi váró, ki és miért tartja toxikusnak  az irodalmi közeget, és kit segített egy fotókiállítás, hogy felismerje, mi a valódi professzionalitás? A Panodyssey nagykövetei beszéltek íróvá válásról és pályakezdésről.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

A hét könyve
Kritika
Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját
...
Zöld

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

A Bookline Zöld ehavi adásában Frank Schätzing Mi van, ha megmentjük a világot? című könyve apropóján beszélget Litkai Gergely Ürge-Vorsatz Diána asztrofizikussal, a környezettudomány doktorával.

Olvass!
...
Beleolvasó

Roderik Six hátborzongató történetet írt az emberi alkalmazkodókészségről

A Helikon Margó Könyvek sorozatában megjelent Özönvíz egy ökológiai katasztrófa küszöbén játszódik és a kíméletlen túlélési kényszerről mesél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ughy Szabina novelláiból kiderül, hogy milyen áron válhat láthatóvá egy nő

Milyen árat kell fizetni egy nőnek, hogy szépnek, egészségesnek tűnjön? Ughy Szabina elbeszéléseiben a nők számára az önmagukra ismerés, testük és szellemük újrafelfedezése alapélmény. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ali Smith-nél két testvér próbálja túlélni a legrosszabb időket

Az Évszak-kvartett befejező részében a skót író ismét jelenünk legégetőbb kérdéseit vizsgálja, miközben a világ lassan karanténba zárul. Olvass bele a Nyárba!