Klacsmann Borbála: A holokausztoktatás egyik célja az, hogy empátiára nevelje az embereket

Klacsmann Borbála: A holokausztoktatás egyik célja az, hogy empátiára nevelje az embereket

A Margó Fesztivál utolsó napján Hidas Judit beszélgetett Klacsmann Borbálával a Holokauszttörténetek című kötetéről. A holokauszt-történész évek óta gyűjtötte a forrásokat a rövid szövegekhez, amelyek a holokausztot egyszerre történelmi és személyes nézőpontból is vizsgálják. A kötetből Szandtner Anna olvasott fel.

Fotó: Valuska Gábor

Simon Eszter | 2023. május 15. |
Klacsmann Borbála
Holokauszttörténetek
Park, 2023, 352 oldal
-

Hidas Judit egy személyes történettel kezdte a beszélgetést, ugyanis ő is ismerős azokban a Budapest környéki városokban, amelyek a Holokauszttörténetekben szerepelnek. „Gödöllő, Csömör, Monor, mind olyan helyszínek, ahol mára semmilyen szinten nincs nyoma annak, hogy egykor zsidó lakosai voltak a városoknak. Nincsenek műemlékek, sem zsinagógák, a Holokauszttörténetek pedig hétköznapi történeteken keresztül mesél a második világháború utáni időszakról” - mondta Hidas Judit, és azt is kiemelte, hogy a szerző egészen új perspektívából meséli el, hogy milyen hatással voltak a politikai döntések a magyar zsidóság életére. Klacsmann Borbála célja az volt, hogy a rövid történeteken keresztül jobban megértsük, mit jelent a holokauszt. „Senki nem tud szimpatizálni azzal, ha azt mondom, hogy meghalt ötszázezer ember, de ha egy konkrét zsidó házaspárról beszélek,

sokkal közelebb hozhatom az emberekhez ezt a történelmi periódust.” 

A holokausztról könyvtárnyi irodalom és szakirodalom született, de a szakkönyveket csak kevesen olvassák. Klacsmann Borbála éppen ezért döntött az ismeretterjesztő könyv műfaja mellett. A szerző eleinte a Facebook-oldalán kezdte publikálni a rövid szövegeket, amelyekhez hosszú évek során összegyűjtött forrásait használta. Ezek egyoldalas történetek, egyszerű nyelvezettel fogalmazva, de át akartam adni azt is, hogy mi a történelmi kontextus, és azt is, hogy hogyan zajlott a kutatás.” Minden történet egy emberről, családról, vagy a holokauszt egy motívumáról szól. 

-

Szóba került a felelősségvállalás kérdése is, ezzel kapcsolatban a szerző megjegyezte, hogy annak idején a magyar politikai elit a németekkel együtt végezte a zsidók gettósítását és deportálását. A tények mellett azt is hangsúlyozta, hogy fontos beszélni a társadalmi felelősségről. Mindenki emlegeti Szálasit meg a németeket, néha Horthyt, és itt le is van zárva a történet, pedig ennél sokkal mélyebb dolgokról van szó.” A szerző szerint a mai fiatal generációnak is felelőssége van a traumák feldolgozásában. Azontúl, hogy Klacsmann Borbála elmeséli és alátámasztja a megtörtént eseteket, finoman kommentálja is a történeteket, amelyeket a szerző legjobb barátja válogatott össze. Azért kértem meg a legjobb barátomat, mert ő nem történész. Kíváncsi voltam, hogy aki nem ért annyira a holokauszthoz, mint egy ezzel foglalkozó kutató, vajon melyik forrásokat találja érdekesnek.” A történetek tematizálva követik egymást, és bár néhány szöveg végén megcsillan a remény, összességében mégis elég sötét hangulatúak. 

A tétlen szemlélők kifejezetten fontos szerepet kaptak a kötetben.

A szerző azt mondta, hogy a holokauszt-történészek körében manapság egyre többet foglalkoznak azokkal, akik semmit sem tettek a köztisztviselőkkel szemben. Klacsmann Borbála elmondása szerint ezt azonban egyre nehezebb kategorizálni, mert akár a tétlen szemlélőkből is lehetett előbb-utóbb elkövető, de az is előfordult, hogy az elkövetők titokban részt vettek a zsidók bújtatásban. Éppen ezért ma már megkülönböztetik őket azoktól, akik tényleg egyszerűen csak behúzták a függönyt és teljesen passzívak maradnak. 

Hidas Judit arra is kíváncsi volt, hogy mikor és milyen folyamatok hatására változott meg a társadalmi párbeszéd a zsidók megítélésével kapcsolatban. A szerző szerint erre nincs pontos válasz, és a történelemkönyvek is csak azt tanítják, hogy a második világháború után kialakult egy új rendszer Magyarországon. Ez egyrészt azért nem igaz, mert az új rendszer magja már korábban kialakult, de a társadalmi folyamatok nem köthetőek a második világháború végéhez.”

Klacsmann Borbála a holokauszt-túlélők kárpótlásával is hosszan foglalkozott, ezalatt pedig rájött, hogy a rendszer ebből a szempontból kudarcot vallott. Hazajöttek a túlélők és azért kellett gürizniük, hogy legalább a saját családjuk házát visszakapják.” Annak ellenére, hogy a parlamentben hoztak törvényeket és rendeleteket ezzel kapcsolatban, a köztisztviselők mégis lehetetlen helyzetbe kerültek. Azok a családok, akiket a háború alatt kibombáztak a házukból, gyakran olyan zsidó családok házába költöztek be, akiket elvittek munkatáborba. De ha a család visszatért, és jogosan igényt tartott a saját otthonára, azzal találta szemben magát, hogy nem engedik vissza. Ezekben a kérdésekben a köztisztviselőket teljesen magukra hagyták, semmiféle szabály vagy rendelet nem határozta meg, hogy mit kell tenni ilyenkor. A szerző szerint ezek olyan lehetetlen helyzetek, amelyekben nem lehet jó döntést hozni, ugyanakkor ma már elképzelni sem tudjuk, milyen érzés lehetett egy zsidó túlélőnek, hogy miután visszatért a haláltáborból, azzal szembesült, hogy a bútorai és az értékei vadidegen emberek otthonába kerültek. Klacsmann Borbála hozzátette, hogy a sok negatív példa ellenére akadnak olyan történetek is, amelyekből kiderül, hogy időnként előtört az emberekből a szolidaritás, és sikerült megegyezésre jutniuk a családoknak. 

-

A Holokauszttörténetek egyik célja, hogy edukáljon. Pető Andrea a kötet előszavában azt írta, hogy az oktatásban más utakat kell keresni a holokauszt tanításával kapcsolatban, a szerző pedig azt mondta, hogy a társadalom a mai napig erősen antiszemita. A holokausztoktatás egyik célja az, hogy empátiára nevelje az embereket. Ez nemcsak a zsidókra érvényes, hanem a romákra, a kínaiakra, bármilyen népcsoportra, akik jelen vannak az országban és egészében a világban.” A szerző szerint

a politikai kommunikáción is lenne mit javítani, arról nem is beszélve, hogy a társadalmi attitűdnek is meg kellene változnia.

Klacsmann Borbála szerint meg kell találni azt a formát, amivel empátiát lehet ébreszteni. Az mindenképpen előremutató, amikor a diákokat megpróbálják bevonni, de nem úgy, hogy végig kell hallgatniuk egy megemlékezést.” A szerző szerint példát vehetnénk az írekről és az angolokról, akik a holokauszt-emléknapok során úgy edukálják a diákokat, hogy a sárga csillagot szimbolizáló sárga virágokat ültetnek az iskola elé.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A Tízig aludni témáiról évtizedekkel ezelőtt nem mertünk volna beszélni

Négy, tinédzsereknek megjelent kötet, egy író és egy szerkesztő volt a Szevasz! című margós program főszereplője, amelyben az első olvasásélményeket, a novellák és a versek kiválasztásakor előtérbe kerülő szempontokat tárgyalták, és arról is szó volt, mi a különbség a szülő-gyermek kapcsolat ábrázolásában a kortalan és kortárs művek között.

...
Nagy

Pléh Csaba: Ha író lennék, azt mondanám, hogy helyre akartam tenni az árnyakat azzal, hogy megírom őket

A Margó Fesztivál utolsó napján zsúfolásig telt a Kristály terem, ahol Pléh Csaba és Till Attila beszélgetett a szerző Árnyak című kötetéről. Utóbbi nemcsak róla, a családjáról és kalandos életútjáról szól, hanem azokról is, akik már nincsenek köztünk, mégis nagy hatással voltak a nyelvész-pszichológus életére.

...
Panodyssey

Az igazi mentor hatalmi hierarchia helyett partnerséggel fordul a pályakezdő íróhoz

Kinek jelentett fordulópontot az orvosi váró, ki és miért tartja toxikusnak  az irodalmi közeget, és kit segített egy fotókiállítás, hogy felismerje, mi a valódi professzionalitás? A Panodyssey nagykövetei beszéltek íróvá válásról és pályakezdésről.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

...
Nagy

Pam Jenoff a Covid alatt értette meg, hogyan változhat meg radikálisan az élet egy másodperc alatt

Pam Jenoff a kilencvenes évek közepén Krakkóban kezdett el dolgozni diplomataként, ahol többek között a holokauszttal kapcsolatos ügyeken, a zsidó tulajdon visszaállításán dolgozott. Szoros kapcsolat alakult ki közte és az idős túlélők között, történelmi fikciós regényeit a tőlük hallott történetek inspirálják. Interjú.

...
Nagy

Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom része

Behrouz Boochani iráni kurd újságíróként dolgozott, mikor menekülni kényszerült, majd illegális bevándorlóként éveket töltött embertelen körülmények között egy ausztrál börtöntáborban. A Margó előtt beszélgettünk a kurd ellenállásról, az iráni tüntetésekről, a börtöntábor rendszeréről, kontrollról és migrációról is. Interjú.

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

Olvass!
...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

Hogyan nyílik ki és csukódik be estére a tündérrózsa, mennyire más a mező napfényben, mint naplementében, és merre oson az esti sötétben a róka? Rachel Williams altatóverseiből kiderül - olvass bele!

...
Könyvtavasz

A németalföldi festő megtanít arra, hogy szavak nélkül is lehet beszélni

Johannes, a néma festő a homokdűnék között találkozik egy lánnyal, de milyen esélyük lehet a boldogságra a 17. századi Hollandiában? Olvass bele Mörk Leonóra új regényébe!

Szentjánosfű című regényben

...
Beleolvasó

Rockynak kicsit túl erős az igazságérzete

Lackfi János új regényének hőse megtapasztalja a börtönt, miközben veszélyes barátokat szerez. Olvass bele a Rockyba!