Klacsmann Borbála: A holokausztoktatás egyik célja az, hogy empátiára nevelje az embereket

Klacsmann Borbála: A holokausztoktatás egyik célja az, hogy empátiára nevelje az embereket

A Margó Fesztivál utolsó napján Hidas Judit beszélgetett Klacsmann Borbálával a Holokauszttörténetek című kötetéről. A holokauszt-történész évek óta gyűjtötte a forrásokat a rövid szövegekhez, amelyek a holokausztot egyszerre történelmi és személyes nézőpontból is vizsgálják. A kötetből Szandtner Anna olvasott fel.

Fotó: Valuska Gábor

Simon Eszter | 2023. május 15. |
Klacsmann Borbála
Holokauszttörténetek
Park, 2023, 352 oldal
-

Hidas Judit egy személyes történettel kezdte a beszélgetést, ugyanis ő is ismerős azokban a Budapest környéki városokban, amelyek a Holokauszttörténetekben szerepelnek. „Gödöllő, Csömör, Monor, mind olyan helyszínek, ahol mára semmilyen szinten nincs nyoma annak, hogy egykor zsidó lakosai voltak a városoknak. Nincsenek műemlékek, sem zsinagógák, a Holokauszttörténetek pedig hétköznapi történeteken keresztül mesél a második világháború utáni időszakról” - mondta Hidas Judit, és azt is kiemelte, hogy a szerző egészen új perspektívából meséli el, hogy milyen hatással voltak a politikai döntések a magyar zsidóság életére. Klacsmann Borbála célja az volt, hogy a rövid történeteken keresztül jobban megértsük, mit jelent a holokauszt. „Senki nem tud szimpatizálni azzal, ha azt mondom, hogy meghalt ötszázezer ember, de ha egy konkrét zsidó házaspárról beszélek,

sokkal közelebb hozhatom az emberekhez ezt a történelmi periódust.” 

A holokausztról könyvtárnyi irodalom és szakirodalom született, de a szakkönyveket csak kevesen olvassák. Klacsmann Borbála éppen ezért döntött az ismeretterjesztő könyv műfaja mellett. A szerző eleinte a Facebook-oldalán kezdte publikálni a rövid szövegeket, amelyekhez hosszú évek során összegyűjtött forrásait használta. Ezek egyoldalas történetek, egyszerű nyelvezettel fogalmazva, de át akartam adni azt is, hogy mi a történelmi kontextus, és azt is, hogy hogyan zajlott a kutatás.” Minden történet egy emberről, családról, vagy a holokauszt egy motívumáról szól. 

-

Szóba került a felelősségvállalás kérdése is, ezzel kapcsolatban a szerző megjegyezte, hogy annak idején a magyar politikai elit a németekkel együtt végezte a zsidók gettósítását és deportálását. A tények mellett azt is hangsúlyozta, hogy fontos beszélni a társadalmi felelősségről. Mindenki emlegeti Szálasit meg a németeket, néha Horthyt, és itt le is van zárva a történet, pedig ennél sokkal mélyebb dolgokról van szó.” A szerző szerint a mai fiatal generációnak is felelőssége van a traumák feldolgozásában. Azontúl, hogy Klacsmann Borbála elmeséli és alátámasztja a megtörtént eseteket, finoman kommentálja is a történeteket, amelyeket a szerző legjobb barátja válogatott össze. Azért kértem meg a legjobb barátomat, mert ő nem történész. Kíváncsi voltam, hogy aki nem ért annyira a holokauszthoz, mint egy ezzel foglalkozó kutató, vajon melyik forrásokat találja érdekesnek.” A történetek tematizálva követik egymást, és bár néhány szöveg végén megcsillan a remény, összességében mégis elég sötét hangulatúak. 

A tétlen szemlélők kifejezetten fontos szerepet kaptak a kötetben.

A szerző azt mondta, hogy a holokauszt-történészek körében manapság egyre többet foglalkoznak azokkal, akik semmit sem tettek a köztisztviselőkkel szemben. Klacsmann Borbála elmondása szerint ezt azonban egyre nehezebb kategorizálni, mert akár a tétlen szemlélőkből is lehetett előbb-utóbb elkövető, de az is előfordult, hogy az elkövetők titokban részt vettek a zsidók bújtatásban. Éppen ezért ma már megkülönböztetik őket azoktól, akik tényleg egyszerűen csak behúzták a függönyt és teljesen passzívak maradnak. 

Hidas Judit arra is kíváncsi volt, hogy mikor és milyen folyamatok hatására változott meg a társadalmi párbeszéd a zsidók megítélésével kapcsolatban. A szerző szerint erre nincs pontos válasz, és a történelemkönyvek is csak azt tanítják, hogy a második világháború után kialakult egy új rendszer Magyarországon. Ez egyrészt azért nem igaz, mert az új rendszer magja már korábban kialakult, de a társadalmi folyamatok nem köthetőek a második világháború végéhez.”

Klacsmann Borbála a holokauszt-túlélők kárpótlásával is hosszan foglalkozott, ezalatt pedig rájött, hogy a rendszer ebből a szempontból kudarcot vallott. Hazajöttek a túlélők és azért kellett gürizniük, hogy legalább a saját családjuk házát visszakapják.” Annak ellenére, hogy a parlamentben hoztak törvényeket és rendeleteket ezzel kapcsolatban, a köztisztviselők mégis lehetetlen helyzetbe kerültek. Azok a családok, akiket a háború alatt kibombáztak a házukból, gyakran olyan zsidó családok házába költöztek be, akiket elvittek munkatáborba. De ha a család visszatért, és jogosan igényt tartott a saját otthonára, azzal találta szemben magát, hogy nem engedik vissza. Ezekben a kérdésekben a köztisztviselőket teljesen magukra hagyták, semmiféle szabály vagy rendelet nem határozta meg, hogy mit kell tenni ilyenkor. A szerző szerint ezek olyan lehetetlen helyzetek, amelyekben nem lehet jó döntést hozni, ugyanakkor ma már elképzelni sem tudjuk, milyen érzés lehetett egy zsidó túlélőnek, hogy miután visszatért a haláltáborból, azzal szembesült, hogy a bútorai és az értékei vadidegen emberek otthonába kerültek. Klacsmann Borbála hozzátette, hogy a sok negatív példa ellenére akadnak olyan történetek is, amelyekből kiderül, hogy időnként előtört az emberekből a szolidaritás, és sikerült megegyezésre jutniuk a családoknak. 

-

A Holokauszttörténetek egyik célja, hogy edukáljon. Pető Andrea a kötet előszavában azt írta, hogy az oktatásban más utakat kell keresni a holokauszt tanításával kapcsolatban, a szerző pedig azt mondta, hogy a társadalom a mai napig erősen antiszemita. A holokausztoktatás egyik célja az, hogy empátiára nevelje az embereket. Ez nemcsak a zsidókra érvényes, hanem a romákra, a kínaiakra, bármilyen népcsoportra, akik jelen vannak az országban és egészében a világban.” A szerző szerint

a politikai kommunikáción is lenne mit javítani, arról nem is beszélve, hogy a társadalmi attitűdnek is meg kellene változnia.

Klacsmann Borbála szerint meg kell találni azt a formát, amivel empátiát lehet ébreszteni. Az mindenképpen előremutató, amikor a diákokat megpróbálják bevonni, de nem úgy, hogy végig kell hallgatniuk egy megemlékezést.” A szerző szerint példát vehetnénk az írekről és az angolokról, akik a holokauszt-emléknapok során úgy edukálják a diákokat, hogy a sárga csillagot szimbolizáló sárga virágokat ültetnek az iskola elé.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

A Tízig aludni témáiról évtizedekkel ezelőtt nem mertünk volna beszélni

Négy, tinédzsereknek megjelent kötet, egy író és egy szerkesztő volt a Szevasz! című margós program főszereplője, amelyben az első olvasásélményeket, a novellák és a versek kiválasztásakor előtérbe kerülő szempontokat tárgyalták, és arról is szó volt, mi a különbség a szülő-gyermek kapcsolat ábrázolásában a kortalan és kortárs művek között.

...

Pléh Csaba: Ha író lennék, azt mondanám, hogy helyre akartam tenni az árnyakat azzal, hogy megírom őket

A Margó Fesztivál utolsó napján zsúfolásig telt a Kristály terem, ahol Pléh Csaba és Till Attila beszélgetett a szerző Árnyak című kötetéről. Utóbbi nemcsak róla, a családjáról és kalandos életútjáról szól, hanem azokról is, akik már nincsenek köztünk, mégis nagy hatással voltak a nyelvész-pszichológus életére.

...

Az igazi mentor hatalmi hierarchia helyett partnerséggel fordul a pályakezdő íróhoz

Kinek jelentett fordulópontot az orvosi váró, ki és miért tartja toxikusnak  az irodalmi közeget, és kit segített egy fotókiállítás, hogy felismerje, mi a valódi professzionalitás? A Panodyssey nagykövetei beszéltek íróvá válásról és pályakezdésről.

Tavaszi Margó Irodalmi Fesztivál
...

Németh Gábor: Van egy ösztönös együttműködés, ha kínozni kell

Zsidó vagy? nagy siker volt a magyar kortárs irodalomban két évtizeddel ezelőtt, és azóta sem vesztett szinte semmit a relevanciájából. Németh Gábor a Margón. 

...

Esterházy Péter megmutatja, hogyan ad interjút egy kiegyensúlyozott magyar úr

Esterházy Péter idén lenne 75 éves. A Magvető ez alkalomból különleges interjúkötettel jelentkezett, amit a Margón mutattak be.

...

Nádas Péter: A Párhuzamos történetek nem tud véget érni

Nádas Péter a Tavaszi Margón sok kételyt eloszlatott a regénnyel kapcsolatban: megtudtuk, milyen volt megírni Kristóf és Gyöngyvér maratoni szexjelenetét, milyen volt a szerkesztés, sőt azt is, miért gondolta az egykori gépírója, hogy az író megőrült.

...

Milyen ma magyarnak lenni külföldön? – Nádasdy Ádám a Margón

Anglia szemmagasságból és Magyarország a szigetországból nézve Nádasdy Ádám új kötetében, a Londoni levelekben.

...

Szaniszló Judit: Annyira jelentéktelenek vagyunk, mégis mindannyiunk története roppant izgalmas

A másik ember egy bérház lakóinak életét mutatja be a covid alatt, miközben árnyaltan beszél magányról, egyedüllétről és társadalmi kérdésekről. Kötetbemutató a Margón. 

...

Spiró György: A Fogság megírása maratonfutás volt, nem ajánlanám mindenkinek

Az idén 20 éves Fogságról Valuska László kérdezte Spiró Györgyöt a Tavaszi Margó Fesztiválon.

Kiemeltek
...

Milyen könyvektől világosodott meg Saxon A Fehér Lótuszban?

A Fehér Lótusz harmadik évadában is fontos szerep jutott a könyveknek, gyakorlatilag megváltoztatták az egyik legizgalmasabb karakter életét.

...

George R. R. Martin elsírta magát: feltámasztották a Trónok harcából is ismert óriásfarkasokat

Ilyen, amikor a Trónok harca valóság lesz. 

...

Életre ítélve: Tompa Andrea regényéből készült színdarab az Örkényben

Megnéztük az Örkény Színházban a Tompa Andrea Sokszor nem halunk meg című regényéből készült adaptációt.

A hét könyve
Kritika
A pokol nem egy fekete vizű tó alján, hanem az emberi lélek legmélyén rejtőzik
Hogyan lett a magyar történelemből Trónok Harca?

Hogyan lett a magyar történelemből Trónok Harca?

Mi lehet Bán Mór Hunyadi könyvsorozatának titka, amiből minden idők legdrágább magyar produkciója készült? 

Olvass!
...

Olvass bele az alakváltó kamaszról szóló sziporkázó ifjúsági fantasy regénybe, ami meghódította a világot!

A Woodwalkers fantasy sorozatot már tíz nyelvre lefordították, és film is készült belőle. 

...

Tényleg mindig az anyós a hibás? – Olvass bele A válás szerzőjének új regényébe!

Vajon egy anyós mindig szükségszerűen maga a megtestesült ellenség? Mutatunk egy részletet Moa Herngren regényéből.

...

Hogy igazán megismerd önmagad, meztelen férfiakat kell bámulnod - Olvass bele!

Kelet-Európa talán mindannyiunk számára ismerős kifejezés, de egy bolgár fürdő olyan titkokat rejt, amire talán egyikünk sincs felkészülve. Olvass bele!