Störr kapitány megtanulja: a szerelem nem birtokviszony

Störr kapitány megtanulja: a szerelem nem birtokviszony

A nyolcvanas évek vége óta készült arra Enyedi Ildikó, Az én XX. századom, a Simon mágus és a Testről és lélekről rendezője, hogy megfilmesítse Füst Milán regényét. A feleségem története nagyívű, pazar látványvilágú film, ami a féltékenység mellett a férfivilágról és az európaiságról is beszél. Enyeditől meglepő módon klasszikus filmet kapunk, ami olyan 21. századi kérdéseket boncolgat, hogy hol vannak férfi és nő között a szerelem határai. A két ember sok érzelmet megmozgató kapcsolati drámájának középpontjában a birtoklási vágy áll. A filmet 2021 nyarán a cannes-i filmfesztiválon mutatták be, az amerikai kritika fanyalgott, a francia szerette, ahogy mi is, mert rég láttunk ennyire európai magyar filmet. 

Valuska László |
Füst Milán
A feleségem története
Fekete Sas Kiadó, 2018, 408 oldal

A regény első mondata (“Hogy a feleségem megcsal, már régen sejtettem.”) egy visszatekintő elbeszélést vont magával Füst regényében, de Enyedi ezzel szakított: Jakob Störr kapitány belső Odüsszeiáját akarta elbeszélni, hogy valaki hosszú éveken át hajózik, amikor rájön, hogy van hova hazamenni. Ahogy Odüsszeusznak, úgy Störrnek is sokféle kihívással kell szembenéznie, hogy megtalálja az otthonát. De az otthon nem fizikai tér, annak lehetőségét mindig magunkban hordozzuk.

Végülis erről szól A feleségem története: felismerjük-e magunkban az otthont.

A film lineáris építkezése bár hagyományosabb elbeszélői nézőpont, mégis szükséges, hogy a néző is végigmenjen ezen az úton. Együtt kell megtennünk az első lépéseket, a szeretkezéseket, a féltékenykedéseket, a megcsalásokat, mert külön-külön és együtt is szeretnünk kell a szereplőket, hogy az azt követő zuhanás igazán ijesztő és iszonyú legyen.

Enyedi Störr kapitánya (Gijs Naber) a víz, vagyis az egyik őselem ura, aki bátran hoz kritikus, életveszélyes helyzetben döntést, a magába vetett hit mások életét is megmenti. Saját, zárt világában a hajón a hierarchia csúcsán nem főnökként, hanem vezetőként viselkedik. A matrózok egymással táncolnak, a forróságban meztelenül locsolják egymást vízzel - ezt mutatja meg Rév Marcell operatőri munkája, ami egy idillikus világot ábrázol mindaddig, amíg a kapitány partra nem száll. Mert a szárazföld Lizzy (Léa Seydoux) területe, ahol a kapitány bizonytalanul közlekedik: a szabályok és a viszonyok mások, a kapitány protestáns etikája ott már semmit nem ér. 

A víz és a föld közötti különbség olyan, mintha más kulturális szabályok mellett még a nyelv is megváltozna.

Störr kapitány problémája nemcsak az, hogy képtelen a másik számára elbeszélni magát, de az új helyzetben saját magát is újra kell fogalmaznia.

A feleségem története címről általában arra asszociálunk, hogy ez a feleségről szól, pedig már a cím is a férfit hozza helyzetbe, a birtokviszony az igazán fontos. Lizzy karaktere cuki, játékos, titokzatos és végzetes, amit Léa Seydoux simán hoz. Láttuk már őt izgalmasabb és összetettebb karakterekben lubickolni, most elsődleges feladata egy másik valóság megteremtése volt, illetve a kapitány és közte lévő távolság folyamatos érzékeltetése. Több helyen lehetőséget kap saját nézőpontjának bemutatására, él is vele, de ez nem az ő története, hanem Jakob Störr kapitányé, akit egy morózus holland színész, egy Mads Mikkelsen-típusú karakter, akit Gijs Naber alakít. A kritikák Seydoux-ért rajongtak, Naber esetében visszafogottak voltak, pedig szerepe nem könnyű, hiszen ha a film tétje az, hogy ő felszabadul mások és saját elvárásai alól, akkor érthetően alakít egy merev figurát.

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét
Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

Cannes-ban ma mutatják be az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezőjének, Enyedi Ildikónak A feleségem története című filmjét, amely Füst Milán azonos című regényén alapul. A rendező sok-sok éve tervezi, hogy filmre viszi Störr kapitány és Lizzy szerelemmel, dühvel és féltékenységgel átszőtt történetét, amelyen Füst Milán hét éven keresztül dolgozott. De mit tartott a korabeli kritika a könyvről, hogyan emlékezett vissza az író az alkotás éveire, és melyik híres rendező akarta még a hetvenes években adaptálni a regényt? Kiderül cikkünkből, melynek megírásához az Arcanum archívumát hívtuk segítségül.

Tovább olvasok

A megismerkedést, a szerelmet úgy ábrázolja Enyedi, mint két világ találkozását, két olyan buborékét, amiket se a férfi, se a nő nem szívesen hagy el. A kérdés minden párkapcsolat esetében az, hogy a Te és Én felállásból kialakulhat-e egy olyan Mi, ami közös világot és nyelvet is jelent. A kapitánynak ennek felismeréséhez saját, a hagyományból és a társadalmi közegéből következő énképével kell szembenéznie, leszámolnia. Füst regénye a párkapcsolaton, a féltékenységen keresztül arról beszél, hogy nem tulajdonoljuk a másikat. 

A szerelem nem birtokviszony, hanem két ember közös döntése, együtt megélt szabadsága.

A hét részben elmesélt történet a széthullás nagyívű elbeszélése: úgy a kapcsolaté, mint a kapitányé. Az első pillanatokban a kapitány barátjával, Kodorral találkozik egy étteremben. Fogadást kötnek, hogy az ajtón belépő első nőt elveszi feleségül. Ez a szupermacsó, vígjátékba illő alaphelyzet arról a klasszikus férfibeállítódásról szól, hogy a nő passzív szereplő, és a férfiak aktív cselekedetén múlik minden, ők döntenek a párkapcsolatokról. Enyedi ezzel a picinek látszó, mégis kulcsfontosságú dramaturgiai folyamatot beindító jelenettel egy világot ábrázol, annak habitusaival, gondolkodási struktúráival. 

Enyedi Ildikó A feleségem történetét a 80-as évek óta készíti - Összekötve 
Enyedi Ildikó A feleségem történetét a 80-as évek óta készíti - Összekötve 

Füst Milán regényét dolgozza fel készülő filmjében Enyedi Ildikó, időközben pedig a karanténban kisfilmet is készített. A rendező az Összekötve műsorában elmesélte, mit jelent számára A feleségem története, hogyan határozza meg munkásságát az irodalom, de beszélt Testről és lélekről fogadtatásához kapcsolódó élményeiről, Ulickaja új kötetéről és arról is, milyen hatással van járványhelyzet az életére és a film munkálataira.

Tovább olvasok

Füst Milán hét éven át írta A feleségem története című regényét, ami 1942-ben jelent meg. A második világháborúban született szöveg közvetlenül nem reflektál a társadalmi-politikai környezetre, mégis érzékeli, hogy a hatalom megszerzéséről, a területszerzések miatt indított háborúkról, a felfoghatatlan erőszakról ezen a kapitányon keresztül is beszélhet, hiszen magában hordozza ezeket a hagyományos, uralkodó maszkulinitásokat. 

Störr kapitány a saját szűk világában kell szembesüljön azzal, hogy hamis mítoszokként határozzák meg azok a társadalmi konstrukciók, amelyek a férfiképe alapjait jelentik.

Ezt erősíti meg, hogy a film elején bálnákat látunk és egy narrációt hallunk a férfimintákról, és az egész valahogy olyan nagyívűen van elképzelve, mint mondjuk Terrence Malick filmje, Az élet fája. Enyedi innen rugaszkodik el, hogy a film végére a kapitányt végigkísérje a megismerés útján, ami egyfelől az érzelmeivel, félelmeivel és sebezhetőségével történő szembenézést jelenti, másfelől azt a nagyon egyszerűnek tűnő célt kellene elérnie, hogy Störr megnyugodjon és elfogadja az életét. 

Enyedi Ildikó a nyolcvanas évek óta dolgozik a Füst-regény megfilmesítésén. Az én XX. századom után egy párkapcsolaton keresztül mintha újra a 20. századról mesélne. Férfiakról és nőkről beszél, egy beutazható, nyitott Európáról, ami nem retteg a migránsoktól, mert egy kicsit mindenki idegen, sőt Störr kapitány számára maga a szárazföld jelenti az idegenséget. Az 1920-30-as években játszódó események annak a világnak az utolsó pillanatait rögzítik, amit mi, a második világháború embertelensége után már soha nem fogunk viszontlátni. 

A feleségem története című film egy sokszorosan rétegzett mű, ami a maga klasszikus filmnyelvi eszközeivel nemcsak a féltékenység történetét, és így a szerelemét meséli el, hanem a férfit helyezve a középpontba a 20. századról is beszél. Egy női rendezőtől 2021-ben ez nem akármilyen döntés: az általános trendek abba az irányba mutatnak, hogy le kell számolni azzal, hogy a férfitapasztalatot egyetemes tapasztalatként ábrázolják, meg kell mutatni a háttérbe szoruló női tapasztalatot. Enyedi nem az egyetemest, hanem az egyedit kereste Störr kapitányban, és ettől tud általánosabb problémákról is beszélni. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

Cannes-ban ma mutatják be Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét, amely Füst Milán azonos című regényén alapul. De mit tartott a korabeli kritika a könyvről és hogyan emlékezett vissza az író az alkotás éveire? Utánajártunk.

...
Hírek

A feleségem történetét szeretik a francia kritikusok, Enyedi IIdikó elemezte is a filmjét

A franciák mintha más filmet láttak volna, mint az amerikaiak. Enyedi Ildikó pedig hosszasan elemezte a fimjét a sajtótájékoztatóján.

...
Hírek

Végre itt A feleségem története előzetese!

Nagyon vártuk már Enyedi Ildikó új filmjének előzetesét, és most végre megérkezett. A feleségem története világpremierje július 14-én a 74. Cannes-i Filmfesztiválon lesz, melynek versenyprogramjába válogatták a filmet. A hazai mozik szeptember 23-ától vetítik a Mozinet forgalmazásában.

Hírek
...
Szórakozás

Itt az új előzetes Joel Coen Macbeth-feldolgozásához!

...
Hírek

Magyar gimnazista nyerte az oxfordi esszéversenyt

...
Hírek

Michael Caine mégsem lesz főállású író

...
Hírek

Női krimiszerző nyerte a milliós díjat, majd kiderült róla, hogy három férfi

...
Beleolvasó

Rubin Eszter új regényében váratlanul ismét felüti fejét a mindent felemésztő szorongás

...
Nagy

Az emberen túli idegenség is közös Bartók Imre és Sepsi László új regényében

...
Nagy

Dezső András: A rendszerváltás után a titkosszolgálatok maradtak

...
Nagy

Tisza Kata: Elfogadhatóvá, szerethetővé próbáltam tenni az egyedüllétet

...
Promóció

Kozma Lilla Rita - Utcamesék történetek hajléktalanságról

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Kritika

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...
Nagy

Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén

Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth unokája. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjú.

...
Kritika

Juan Gabriel Vásquez Kolumbiájában nem a mágia, hanem az erőszak tombol

Juan Gabriel Vásquez a jelenkori latin-amerikai írónemzedék egyik legjelesebb képviselője, Dalok a tűzhöz című kötete pedig bizonyos szempontből könnyed belépő az életműbe: egyszerre tartalmaz régi és új írásokat, de mindegyik központi eleme a Kolumbia múltjától és jelenétől is elválaszthatatlan erőszak. A hét könyve.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Daniel Craig lezárta az egyik legsikeresebb Bond-korszakot

A 25. James Bond-film egyben lezárása is az elmúlt 15 évnek. Daniel Craig búcsúzik a legendás filmszereptől, amely az utóbbi időben összenőtt vele. A most a mozikba került 007 Nincs idő meghalni vízválasztó a franchise történetében. Ennek megfelelően a filmesek kuriózummal készültek. Spoilermentesek leszünk!

...
Szórakozás

Pazar látvánnyal és elaprózott cselekménnyel indul Asimov Alapítványának adaptációja

Isaac Asimov örökérvényű sci-fi klasszikusából, az Alapítványból az Apple TV Plus jóvoltából végre sorozat készült. Hogy méltó-e az alapjául szolgáló könyvekhez, az még a jövő zenéje. A tévésorozat látványvilágára két epizód után nem lehet panasz.

...
Szórakozás

Störr kapitány megtanulja: a szerelem nem birtokviszony

A feleségem története nagyívű, pazar látványvilágú film, ami a féltékenység mellett a férfivilágról és az európaiságról is beszél.

...
Szórakozás

Szabó Magda történelmi drámájától nem idegen a humor sem

A Kelet és Nyugat határán élő népeknek mindig el kell dönteniük, melyik irányba húznak. Ennek a bizonytalanságnak a gyökereiről szól Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámája, amelyet a Vörösmarty Színház tűzött műsorára. A Vajk, azaz István király megkereszteléséről szóló darab most az eSzínház Fesztiválon látható.

...
Szórakozás

A Kiváló dolgozók szembesít minket a gondoskodás valódi arcával 

A gondoskodás szó hallatán csupa kellemes, szeretetteljes, melegséget árasztó érzés juthat eszünkbe és ennek talán így is kellene lennie, ha minden rendben volna. Boross Martin, az Örkény Színház színészei és tíz szociális szférában dolgozó szakember viszont nem hagyja, hogy homokba dugjuk a fejünket.

...
Szórakozás

Három nő és a 90-es évek legbrutálisabb maffiája

Három nő, három megrázó monológ, amik egymás váltva mesélnek arról a dunaszerdahelyi időszakról a kilencvenes években, amikor a maffia uralta a várost és a környéket. 

Olvass!
...
Beleolvasó

Rubin Eszter új regényében váratlanul ismét felüti fejét a mindent felemésztő szorongás

A 21. századi olvasó saját belső kérdéseit, vívódásait, generációkkal korábbi, valójában a mai napig ható szorongásait mutatja be Rubin Eszter új regénye, amelynek olvasása közben számtalanszor magunkra ismerünk. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől

Jonathan Franzen nagyszabású regénytrilógiájának első részében a chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett, tagjai pedig olyan döntések előtt állnak, amelyek hatása alól senki nem tud kibújni. Olvass bele a Keresztutakba!

, a Keres

...
Beleolvasó

Karafiáth Orsolya hősei a halál árnyékában is egymás mellett maradnak

Az Egymás könyve felkavaró hullámvasút, amely az elmúlásról, a barátságról és a bátorságról szól. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Milyen okok állhatnak a háttérben, ha egy fiatal nő eltűnik az otthonából?

Az izlandi Sigrídur Hagalín Björnsdóttir könyvében egy fiatal nő, Edda eltűnik az otthonából, újszülött gyermeke mellől. A rendőrség tanácstalan, és a család a nő öccsét kéri meg, hogy keresse meg Eddát. Olvass bele a Szent Szóba!

...
Beleolvasó

Bödőcs új könyvében harmincéves jubileumot ünnepel a Cirkuszhaza

Bödőcs Tibor új könyvének Luigi King a főszereplője, aki fura keveréke Berlusconinak, Trumpnak, Orbánnak, Castrónak. A Mulat a Manézs megmutatja, milyen egy Cirkuszhazában élni. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Sepsi László új regényében Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág. Olvass bele!