Störr kapitány megtanulja: a szerelem nem birtokviszony

Störr kapitány megtanulja: a szerelem nem birtokviszony

A nyolcvanas évek vége óta készült arra Enyedi Ildikó, Az én XX. századom, a Simon mágus és a Testről és lélekről rendezője, hogy megfilmesítse Füst Milán regényét. A feleségem története nagyívű, pazar látványvilágú film, ami a féltékenység mellett a férfivilágról és az európaiságról is beszél. Enyeditől meglepő módon klasszikus filmet kapunk, ami olyan 21. századi kérdéseket boncolgat, hogy hol vannak férfi és nő között a szerelem határai. A két ember sok érzelmet megmozgató kapcsolati drámájának középpontjában a birtoklási vágy áll. A filmet 2021 nyarán a cannes-i filmfesztiválon mutatták be, az amerikai kritika fanyalgott, a francia szerette, ahogy mi is, mert rég láttunk ennyire európai magyar filmet. 

Valuska László | 2021. szeptember 27. |
Füst Milán
A feleségem története
Fekete Sas Kiadó, 2018, 408 oldal

A regény első mondata (“Hogy a feleségem megcsal, már régen sejtettem.”) egy visszatekintő elbeszélést vont magával Füst regényében, de Enyedi ezzel szakított: Jakob Störr kapitány belső Odüsszeiáját akarta elbeszélni, hogy valaki hosszú éveken át hajózik, amikor rájön, hogy van hova hazamenni. Ahogy Odüsszeusznak, úgy Störrnek is sokféle kihívással kell szembenéznie, hogy megtalálja az otthonát. De az otthon nem fizikai tér, annak lehetőségét mindig magunkban hordozzuk.

Végülis erről szól A feleségem története: felismerjük-e magunkban az otthont.

A film lineáris építkezése bár hagyományosabb elbeszélői nézőpont, mégis szükséges, hogy a néző is végigmenjen ezen az úton. Együtt kell megtennünk az első lépéseket, a szeretkezéseket, a féltékenykedéseket, a megcsalásokat, mert külön-külön és együtt is szeretnünk kell a szereplőket, hogy az azt követő zuhanás igazán ijesztő és iszonyú legyen.

Enyedi Störr kapitánya (Gijs Naber) a víz, vagyis az egyik őselem ura, aki bátran hoz kritikus, életveszélyes helyzetben döntést, a magába vetett hit mások életét is megmenti. Saját, zárt világában a hajón a hierarchia csúcsán nem főnökként, hanem vezetőként viselkedik. A matrózok egymással táncolnak, a forróságban meztelenül locsolják egymást vízzel - ezt mutatja meg Rév Marcell operatőri munkája, ami egy idillikus világot ábrázol mindaddig, amíg a kapitány partra nem száll. Mert a szárazföld Lizzy (Léa Seydoux) területe, ahol a kapitány bizonytalanul közlekedik: a szabályok és a viszonyok mások, a kapitány protestáns etikája ott már semmit nem ér. 

A víz és a föld közötti különbség olyan, mintha más kulturális szabályok mellett még a nyelv is megváltozna.

Störr kapitány problémája nemcsak az, hogy képtelen a másik számára elbeszélni magát, de az új helyzetben saját magát is újra kell fogalmaznia.

A feleségem története címről általában arra asszociálunk, hogy ez a feleségről szól, pedig már a cím is a férfit hozza helyzetbe, a birtokviszony az igazán fontos. Lizzy karaktere cuki, játékos, titokzatos és végzetes, amit Léa Seydoux simán hoz. Láttuk már őt izgalmasabb és összetettebb karakterekben lubickolni, most elsődleges feladata egy másik valóság megteremtése volt, illetve a kapitány és közte lévő távolság folyamatos érzékeltetése. Több helyen lehetőséget kap saját nézőpontjának bemutatására, él is vele, de ez nem az ő története, hanem Jakob Störr kapitányé, akit egy morózus holland színész, egy Mads Mikkelsen-típusú karakter, akit Gijs Naber alakít. A kritikák Seydoux-ért rajongtak, Naber esetében visszafogottak voltak, pedig szerepe nem könnyű, hiszen ha a film tétje az, hogy ő felszabadul mások és saját elvárásai alól, akkor érthetően alakít egy merev figurát.

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét
Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

Cannes-ban ma mutatják be Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét, amely Füst Milán azonos című regényén alapul. De mit tartott a korabeli kritika a könyvről és hogyan emlékezett vissza az író az alkotás éveire? Utánajártunk.

Tovább olvasok

A megismerkedést, a szerelmet úgy ábrázolja Enyedi, mint két világ találkozását, két olyan buborékét, amiket se a férfi, se a nő nem szívesen hagy el. A kérdés minden párkapcsolat esetében az, hogy a Te és Én felállásból kialakulhat-e egy olyan Mi, ami közös világot és nyelvet is jelent. A kapitánynak ennek felismeréséhez saját, a hagyományból és a társadalmi közegéből következő énképével kell szembenéznie, leszámolnia. Füst regénye a párkapcsolaton, a féltékenységen keresztül arról beszél, hogy nem tulajdonoljuk a másikat. 

A szerelem nem birtokviszony, hanem két ember közös döntése, együtt megélt szabadsága.

A hét részben elmesélt történet a széthullás nagyívű elbeszélése: úgy a kapcsolaté, mint a kapitányé. Az első pillanatokban a kapitány barátjával, Kodorral találkozik egy étteremben. Fogadást kötnek, hogy az ajtón belépő első nőt elveszi feleségül. Ez a szupermacsó, vígjátékba illő alaphelyzet arról a klasszikus férfibeállítódásról szól, hogy a nő passzív szereplő, és a férfiak aktív cselekedetén múlik minden, ők döntenek a párkapcsolatokról. Enyedi ezzel a picinek látszó, mégis kulcsfontosságú dramaturgiai folyamatot beindító jelenettel egy világot ábrázol, annak habitusaival, gondolkodási struktúráival. 

Enyedi Ildikó A feleségem történetét a 80-as évek óta készíti - Összekötve 
Enyedi Ildikó A feleségem történetét a 80-as évek óta készíti - Összekötve 

Enyedi Ildikó most készülő filmjében Füst Milán A feleségem története című regényét dolgozza fel. A rendező most elmesélte, mit jelent számára ez a történet, hogyan határozta meg egész munkásságát az irodalom, sőt beszélt új karanténfilmjéről, a Testről és lélekről sikeréhez kapcsolódó élményeiről és Ulickaja új kötetéről is.

Tovább olvasok

Füst Milán hét éven át írta A feleségem története című regényét, ami 1942-ben jelent meg. A második világháborúban született szöveg közvetlenül nem reflektál a társadalmi-politikai környezetre, mégis érzékeli, hogy a hatalom megszerzéséről, a területszerzések miatt indított háborúkról, a felfoghatatlan erőszakról ezen a kapitányon keresztül is beszélhet, hiszen magában hordozza ezeket a hagyományos, uralkodó maszkulinitásokat. 

Störr kapitány a saját szűk világában kell szembesüljön azzal, hogy hamis mítoszokként határozzák meg azok a társadalmi konstrukciók, amelyek a férfiképe alapjait jelentik.

Ezt erősíti meg, hogy a film elején bálnákat látunk és egy narrációt hallunk a férfimintákról, és az egész valahogy olyan nagyívűen van elképzelve, mint mondjuk Terrence Malick filmje, Az élet fája. Enyedi innen rugaszkodik el, hogy a film végére a kapitányt végigkísérje a megismerés útján, ami egyfelől az érzelmeivel, félelmeivel és sebezhetőségével történő szembenézést jelenti, másfelől azt a nagyon egyszerűnek tűnő célt kellene elérnie, hogy Störr megnyugodjon és elfogadja az életét. 

Enyedi Ildikó a nyolcvanas évek óta dolgozik a Füst-regény megfilmesítésén. Az én XX. századom után egy párkapcsolaton keresztül mintha újra a 20. századról mesélne. Férfiakról és nőkről beszél, egy beutazható, nyitott Európáról, ami nem retteg a migránsoktól, mert egy kicsit mindenki idegen, sőt Störr kapitány számára maga a szárazföld jelenti az idegenséget. Az 1920-30-as években játszódó események annak a világnak az utolsó pillanatait rögzítik, amit mi, a második világháború embertelensége után már soha nem fogunk viszontlátni. 

A feleségem története című film egy sokszorosan rétegzett mű, ami a maga klasszikus filmnyelvi eszközeivel nemcsak a féltékenység történetét, és így a szerelemét meséli el, hanem a férfit helyezve a középpontba a 20. századról is beszél. Egy női rendezőtől 2021-ben ez nem akármilyen döntés: az általános trendek abba az irányba mutatnak, hogy le kell számolni azzal, hogy a férfitapasztalatot egyetemes tapasztalatként ábrázolják, meg kell mutatni a háttérbe szoruló női tapasztalatot. Enyedi nem az egyetemest, hanem az egyedit kereste Störr kapitányban, és ettől tud általánosabb problémákról is beszélni. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

Cannes-ban ma mutatják be Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét, amely Füst Milán azonos című regényén alapul. De mit tartott a korabeli kritika a könyvről és hogyan emlékezett vissza az író az alkotás éveire? Utánajártunk.

...
Hírek

A feleségem történetét szeretik a francia kritikusok, Enyedi IIdikó elemezte is a filmjét

A franciák mintha más filmet láttak volna, mint az amerikaiak. Enyedi Ildikó pedig hosszasan elemezte a fimjét a sajtótájékoztatóján.

...
Hírek

Végre itt A feleségem története előzetese!

Nagyon vártuk már Enyedi Ildikó új filmjének előzetesét, és most végre megérkezett. A feleségem története világpremierje július 14-én a 74. Cannes-i Filmfesztiválon lesz, melynek versenyprogramjába válogatták a filmet. A hazai mozik szeptember 23-ától vetítik a Mozinet forgalmazásában.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Hírek

Elveszett bibliai fát támasztottak fel egy 1000 éves magból

A Bibliában szereplő fa magját a Júdeai-sivatag egy barlangjában találták. Olyan növényről van szó, ami lokálisan kihalt, a Bibliában viszont többször is említik a gyógyító hatása miatt.

...
Zöld

A barátságaid is lehetnek mélyebbek és bensőségesebbek – olvasd el, hogyan

Cziglán Karolina pszichológus Elfogadó kapcsolódás című könyvével abban igyekszik segíteni, hogy a kapcsolatainkban merjünk sebezhetőbbek lenni, legyen szó barátságról, szülő-gyerek viszonyról vagy párkapcsolatról. Mutatunk egy részletet a kötetből.

...
Zöld

A zöld tea szuperegészséges, de nem csodaszer – 5 könyv a teázásról

A zöld teának nemcsak az illata elbűvölő, de számos nagyszerű hatással is számoltatnak azok, akik rendszeresen fogyasztják. Bemutatjuk a frissítő itallal kapcsolatos tényeket és mítoszokat, aztán ajánlunk öt könyvet a teázás szerelmeseinek.

Hírek
...
Hírek

Az Eufória sztárját most Frankensteinként láthatjuk

...
Hírek

Felesége páciensének történetét írhatta meg a Goncourt-díjas Daoud

...
Hírek

Tizenéves lesz Geralt a következő Witcher-kötetben

...
Hírek

2025-ben nem fogadja be a Millenáris a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált

...
Hírek

Cormac McCarthy 16 éves lánnyal folytatott viszonyt

...
Hírek

Ezeket tudni a Da Vinci-kód írójának új könyvéről

Kiemeltek
...
Podcast

Szentesi Éva: Mindig találok egy családot, ahol befogadnak [Podcast]

Szentesi Éva sosem vágyott arra, hogy gyereket szüljön, de családot mindig is szeretett volna.

...
Nagy

Hogy fordulhat elő, hogy nincs tíz roma queer szerző?

A roma queerek hangját erősíti fel a Leányvállalat gondozásában megjelent új kötet.

...
Nagy

Péterfy Gergely: Umbria dombvidékén az ember átértékeli az életét

Umbria mindenkit megbabonáz, aki szeret enni, inni, utazni, élni. A Péterfy-házaspár könyvbemutatóján jártunk.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Megvan, ki játszik a Colleen Hoover romantikus thrilleréből készült filmben 

Colleen Hoover újabb sikerkönyvére csaptak le a filmstúdiók. 

...
Szórakozás

Előkerült egy Stephen King-kötet Stanley Kubrick jegyzeteivel

A Ragyogás rendezője lapozhatott a film forgatása idején.

...
Szórakozás

A cápának és a harci orrszarvúnak is hálásabb a Gladiátor 2-ben, mint a nőknek

A férfiasságot ünnepli Ridley Scott klasszikusának a folytatása, a Gladiátor 2. 

Olvass!
...
Beleolvasó

Mentális betegnek hitték az apácák a lázadó lányt – Olvass bele Leonora Carrington regényes életrajzába!

Leonora különc kislány volt, a saját útját járta, felnőttkorára az egyik legismertebb szürrealista művész vált belőle.

...
Beleolvasó

Meztelenül vagy ruhában kacérabb a nő? – Olvass bele Milbacher Róbert: Ködképek az irodalom láthatárán könyvébe!

Milbacher Róbert a magyar irodalmi művekből következtet a szerzők pszichés problémáia.

...
Beleolvasó

Milyen a tökéletes szex? – Olvass bele Emily Nagoski könyvébe

Emily Nagoski  eegyedi nézőpontja új utakat nyit az szexualitás és a vágy megértéséhez. Olvass bele!