Régi, rutinos margós vagyok, évek óta írom a beszámolókat a különböző programokról, de nem tudom megunni, mert tényleg minden Margó más és más. A Margón fellelhető embertípusok közül valószínűleg az Öreg Motorosok közé tartozom, de a lelkesedésem nem öregszik, sőt, egyre hamvasabb. Három könyvbemutatót, egy felolvasást és egy podcastet ajánlok.
Premier előtt: Máté Gábor felolvas Darvasi László Neandervölgyiek című regényéből
„Zsidók, magyarok, szegények, gazdagok, okosok és bolondok a szereplők, illetve föltűnnek a régről ismert könnymutatványosok is”, olvasom a háromkötetes, több mint 1700 oldalas regény beharangozójában és meg vagyok véve. Ha föltűnnek a könnymutatványosok, akkor nincs az az oldalmennyiség, amit el ne olvasnék. Darvasi-rajongásom az idők homályába vész (ld. Öreg Motoros), A könnymutatványosok legendája letehetetlen olvasmányom volt, 1999-ben pár hétre kicsekkoltam a valóságból és beléptem egy lélegzetelállítóan varázsos térbe, ahol a mutatványosok vért, mézet, fekete követ, jeget és apró tükördarabkákat sírtak. Valami hasonló elmerülésben reménykedem most is, ezért hallgatom meg a részletet Máté Gábor felolvasásában.
Az Első PODCAST
A podcast felvételére azért megyek el, mert régen hallottam Totth Benedekről. Nemcsak kiváló fordításait szeretem (az egyik legkiemelkedőbb ezek közül McCarthy Az út című regénye), de a Holtverseny és az Utolsó utáni háború is fontos olvasmányélményeim, brutális témájuk ellenére is kedves könyveim, és bízom benne, hogy elhangzik információ a továbbiakkal, esetleg egy készülő munkával kapcsolatban is. De ha mégsem, akkor nosztalgiázom kicsit az egy évtizede megjelent Holtverseny ürügyén.
Láng Zsolt: Az emberek meséje
Széttartó szálak, Erdély, Franciaország, Dél-Amerika, emberek és méhek, egy apa és fia, egy kegyetlen merénylet és a törékeny Pascal – fordulatos, sokoldalú olvasmány Az emberek meséje. Bár a regény szerzőjével néhány napja volt szerencsém interjút készíteni, mégis meghallgatom a beszélgetést, mert szerintem ebben a kompetitív, lármás, harsogó időszakban hatalmas szükség van (nekem legalábbis biztosan) olyan visszafogott, szerény, ugyanakkor bölcs hangokra, mint amilyen Láng Zsolté.
Görcsi Péter: Várni a 29-esre
A számomra egyik legfontosabb családtag 15 éve Svájcban él, a korosztályomból már sokan költöztek külföldre, de a fiatalabbaknál még magasabb ez az arány, nem ismerek családot, ahol nincs kivándorló személy. Ezzel persze nem tudok mit kezdeni, de örömmel és kíváncsian konstatáltam, hogy a Norvégiában élő Görcsi Péter végre megírta azt a nemzedékregényt, mely ennek a generációnak az idegenségtapasztalatát, otthonra találását és otthontalanságát mutatja meg. A Várni a 29-esre (itt bele is olvashatsz) olyan regény, amellyel könnyű azonosulni, mely egyszerre szórakoztató és olvasmányos, mégis nagyon pontos, amikor a kivándorlás tapasztalatáról mesél.
Puzsér Róbert: Metafizika
Irtózatosan kíváncsi vagyok arra, mit takar a médiából jól ismert, szó szerinti és átvitt értelemben is hangos szereplő könyve, mely címével nem kevesebbet ígér, mint hogy a létező világ feletti, érzékszerveinkkel fel nem fogható dimenzióról beszél majd. Ezzel egy hatalmas és igencsak tiszteletreméltó hagyományba lép be, és szeretném a beszélgetésből megtudni, mennyi komolysággal és mennyi (ön)iróniával ír egy újabb lábjegyzetet Platónhoz.
