Ha a mozi vagy az otthoni filmezés helyett inkább színházba mennél, akkor sem kell lemondanod az irodalmi adaptációkról. Mutatjuk, milyen könyvek új feldolgozásait láthatod színpadon is.
Mester és Margarita – Katona József Színház
Bodó Viktor a Katonában vitte színre Bulgakov klasszikusát. Játékossága kiterjed az olyan klasszikus drámai elemekre, mint a kórus, akik apró olvasólámpákkal világított kottából énekelnek, de nem riad vissza a kamaszos poénoktól sem, mint a hányás imitálása egy szódásüveg segítségével.
A darab szöveghű, ugyanakkor meta a szerepeikből ki-besétáló színészekkel, az odavetett aktuális közéleti kiszólásokkal.
A címszerepeket Fekete Ernő és Ónodi Eszer alakítják. Elek Ferenc és Keresztes Tamás pedig a világ legjobb Behemó-Korovjov párosa Pálos Hanna Hellájával kísérve. Az előadásról további részletek itt találhatóak.
A Legkisebb Jégkorszak – Várkert Bazár
Térey János regényéből kétszereplős feldolgozás készült Klem Viktor rendezésében, ami a Várkert Bazárban látható. „Térey János egy látványos katasztrófafilm díszletei között, a mindjárt beköszöntő jövőben mutatja meg, milyen minidrámák játszódnak le az emberek életében” – írtuk a regény megjelenésekor kritikánkban. A színpadi változat ennek az erőteljes hangulatnak az intimitását emeli ki, miközben Klem Viktor és Gubík Ágnes sokszor önironikus, máskor megrendítő pillanatképeken keresztül mutatja be, miként reagál az ember a szélsőséges körülményekre.
Momo – Örkény István Színház
A történet főszereplője Momo, a titokzatos kislány, aki a város peremén álló amfiteátrumban lakik, és nagyon figyel az emberekre. Ő az egyetlen, aki szembe mer szállni a szürke urakkal, akik azért jöttek, hogy megfosszák az embereket minden „haszontalanul” eltöltött időtől, hogy rávegyék őket, ne látogassák a barátaikat, ne járjanak szórakozni és még negyedórát se üldögéljenek az ablak mellett az elmúlt napon merengve.
Az emberek azt hitték, egyszer majd visszakapják a sok megspórolt időt, mert nem tudták, hogy minél inkább takarékoskodnak vele, annál szegényebb, sivárabb, hidegebb lesz az életük. Momo egy teknősbékával az oldalán elindul, hogy segítséget kérjen az idő titokzatos urától.
A Momo 1974-ben jelent meg és olyan, ma különösen aktuális témákat érint, mint a fogyasztói kultúra vagy a stressz.
Az Örkény Színház előadásához Győri László fordításának felhasználásával Varga Zsófia dramaturg készítette a szövegkönyvet. Polgár Csaba rendezésében pedig olyan színészeket láthatunk a darabban, mint Für Anikó vagy Nagy Zsolt. Az előadásról bővebben itt olvashatsz.
Megmenteni bárkit – Örkény István Színház, Stúdió
A Puskás Panni azonos című regényéből (ebbe itt bele is olvashatsz) készült előadás három nőalak, Anya (50), és két lánya, Nővér (32) és Gréta (30) sorsának közösen haladó, szétváló, összeérő fonalait fejtegeti. Mindhárman utaznak: önmagukba, múltjukba vagy például Olaszországba. A három nő hangja összesimul, egymásnak feszül. A vallomás létrejöttében a hallgatóság is nélkülözhetetlen szerepet játszik.
Az előadás főszerepeit Kerekes Éva, Kókai Tünde, Pigler Emília és Zsigmond Emőke alakítja Gálhidy Sára rendezésében. További részletek az előadásról itt.
Akik már nem leszünk sosem – Bábszínház
Krusovszky Dénes 2018-as regényét meglepő fordulatként a Bábszínház alkotói vitték színre. A Krusovszky-regény is önmagán túlmutatva ábrázolja a harmincas generáció menekülését és otthontalanságát – írtuk róla kritikánkban. A regény szövegét Macsuka Patrik alkalmazta színpadra, Dékány Barnabás rendezésében a darabot Barna Zsombor adja elő.
Aszalós Ferenc, a vastüdőbe zárt idős beteg magnót kér az ápolótól, hogy megvalljon valamit, amit eddig nem lehetett kimondani.
Lente Bálint már csak a kazettákat találja meg az elhagyatott tüdőszanatórium épületében évtizedekkel később. Nyomozni kezd, megpróbálja feltárni az elfojtott traumák rendszerét, a bűntudat, a felelősség, a hallgatás és beszéd közti bonyolult viszonyokat. Azonban egyre több kérdés merül fel – és egyre kevesebb az egyértelmű válasz. További részleteket itt találsz az előadásról.
Semmi 2.0 – Bábszínház
Februárban a 2013 óta Hoffer Károly rendezésében hatalmas sikerrel játszott Semmi megújult formában költözik át az Ország Lili Stúdióból a Nagyszínpadra.
„Színházunk új, fiatal szereposztással és a kortárs könnyűzenei szcéna két népszerű előadója, cserihanna és Bongor közreműködésével, teljesen új zenével mutatja be a produkciót a nézők következő nemzedékének”
– mondta el az előadásról el a Bábszínház igazgatója.
Janne Teller regényében egy csapat gyerek az élet értelmét kutatja, mígnem a kísérlet visszafordíthatatlan tragédiába torkollik. A megjelenésekor nagy port kavaró, immár 25 éves kötetről tavaly beszélgettünk a szerzővel, aki a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége volt. Az előadásról bővebben itt.
Frankenstein – A modern Prométheusz – Vígszínház
Mary Shelley klasszikusából tavaly és idén is készült filmes feldolgozás, így a Vígszínház a korszellemmel összhangban szintén műsorra tűzte a saját feldolgozását.
Hegymegi Máté rendezésében Orosz Ákos Victor Frankensteinje kelti életre az élettelent és alkotja meg a Teremtményt, akit ifj. Vidnyánszky Attila alakít.
Frankenstein menekül a lény elől, akinek életet adott, a Teremtmény fellázad, keresi, majd üldözi teremtőjét, mert tartozni akar valakihez. Majd a teremtő akarja elpusztítani saját alkotását. A vígszínházi változat teremtő és teremtmény, szeretet és ragaszkodás, beilleszkedés és kitaszítottság viszonyát, valamint az ember mindenhatóságának illúzióját és az alkotás morális felelősségének kérdését gondolja újra. Az előadásról tudj meg többet itt.
Madame Tartuffe – Pesti Színház
Kincses Réka rendező és társulata Molière Tartuffe-jét gondolta újra modern értelmezésben, női főszereplővel. Udvaros Dorottya alakítja Barbara Tartuffe-öt, aki, miután elvégzett egy elismert természetgyógyász iskolát Berlinben, és sikeresen kigyógyította magát súlyos gerincbántalmaiból, kiszáll a tolószékből, és az emberek gyógyításának szenteli az életét.
Speciális egészségközpontját hamarosan betegek százai keresik fel testi és lelki bajaikkal.
Ezt követően a Balaton-felvidékre teszi át székhelyét egyik kedvenc tanulótársa, Orgon (Petrik Andrea) házába. A család azonban fenntartásokkal fogadja ezt a különös, excentrikus, szinte magnetikus képességekkel bíró asszonyt. De hát ahogy Barbara mondja: „Ahol az ellenállás, ott az út!”
További információk a darabról itt olvashatóak.
REVIZOR РЕВІЗОР – Nemzeti Színház
„Csak a helyszínt és a körülményeket hozzuk közelebb napjainkhoz, hiszen a jellemek és az általuk teremtett helyzetek örök érvényűek. Az egyén és az általa teremtett társadalom működési mechanizmusai szinte változatlanok, mióta világ a világ. A képmutatás, a kapzsiság, a ravaszság állandó kísérői az emberi társadalomnak, megrontói a harmónia, a rend után vágyakozó keveseknek. Ne dőljünk azért kardunkba, inkább nevessünk egy jót – leghamarabb magunkon!” – olvasható a Nemzeti Színház ajánlójában.
Gogol Revizorját ifj. Vidnyánszky Attila állította színpadra.
A cím a revizor szó ukrán cirill írással, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházzal létrehozott produkció várhatóan számos ponton eltér az alapul szolgáló Gogoltörténettől. A darab a háború előtti Kárpátalján, egy határmenti kisvárosban játszódik. Az előadás részeletei itt találhatóak.
Nyitókép: Mester és Margarita - Fotó: Gordon Eszter/ Katona József Színház
