Ne mutogass a pálcikával!
Japánban ahogy szinte mindennek, a pálcikával evésnek is megvannak a szigorú szabályai. Tilos például felszúrni vagy megvágni velük az ételt, és nem szabad vele mutogatni. A fogások között a pálcikát nem szabad a tányérra tenni, valamint a tányérban pihentetni evés közben. Továbbá soha ne dugd bele az evőpálcikádat az ételbe, amikor éppen nem eszel. Ez nem csak udvariatlanság, hanem rossz ómennek is számít, hiszen egy, a japán temetéseken végzett szertartáshoz hasonlít. Ha a japán étkezési kultúrára vagy kíváncsi, a frissen megjelent A Kamogava Kifőzde című regényt is ajánljuk, amibe bele is olvashatsz:
Melyik az az étel, amiért bármit megtennél, csak hogy még egyszer megkóstolhasd? Olvass bele egy csodálatos kifőzde történetébe!
Tovább olvasokA négyes szám rendkívül szerencsétlen
A négyes számot (shi) Japánban széles körben kerülik, mivel túlságosan hasonlít a hangzása a halál szóhoz. Éppen ezért az országban az épületeknek nincs negyedik emeletük, a tárgyakat hármas vagy ötös készletekben árulják, és különös gondot fordítanak arra, hogy a mindennapi életben ne találkozzanak ezzel a számmal.
Ninjariasztó padló a házban
A feudális korszakban a gazdag japán urak nindzsák elleni védekezésként szándékosan nyikorgó padlóval (úgynevezett lidércpadlókkal) ellátott házakat építettek. A magasan képzett, legendás zsoldosok, a ninják életét olyannyira átszőtték a mítoszok, hogy sokan azt hitték, képesek vízen járni, láthatatlanná válni és uralni a természeti erőket.
Az első gésák férfiak voltak
A gésa szó szerinti fordításban azt jelenti, hogy „a művészetek embere”. Az első gésák férfiak voltak, akik a feudális korszakban tanácsokat adtak a földesuraknak, emellett különböző művészi előadásokkal és történetekkel szórakoztatták gazdag patrónusaikat. A női gésák a 18. század végén jelentek meg, és eredetileg onna gésaként (női művész) ismerték őket. Rendkívül népszerűvé váltak, és alig negyedszázad alatt már át is vették a férfiak helyét.
Fekete fogú férjezett nők
A japán nők – különösen a férjezett nők és a gésák – körében évszázadokon át gyakori volt a fogfeketítés, az ohaguro néven ismert szokás. Amellett, hogy vonzónak tartották, úgy vélték, hogy ez a gyakorlat segít megvédeni a fogakat a szuvasodás és más fogbetegségek ellen. A kívánt árnyalatot tintával érték el. A szokást a 19. század végén betiltották, annak érdekében, hogy Japán modernizálódjon, és kultúráját vonzóbbá tegyék a nyugat számára.
Virágkötészet a legfelsőbb szinteken
Az ikebana a virágok elrendezésének évszázados gyakorlata, amit Kínából vettek át, de Japánban fejlesztettek tökélyre. A hatalmas műgonddal elrendezett virágoknak nem csak a fajtája, a színe, vagy a formája volt fontos, de kiemelten figyeltek a közöttük lévő arányos távolság megtartására is. Ez a technika annak idején a klasszikus „kifinomult művészetek” trilógiájához tartozott: kadō, a virágok útja, kōdō, a füstölők útja, és chadō, a tea útja.
250 évre bezárva
Egyedülálló lehetősége volt Japánnak arra, hogy más nemzetek minimális befolyása mellett alakítsa ki identitását. A szakoku (szó szerint bezárt ország) a Tokugawa-sógunátus (az Edo-korszak katonai kormánya) által 1603 és 1853 között bevezetett politikai intézkedés azt jelentette, hogy külföldi nem léphetett be, és japán nem hagyhatta el az országot. Mindezt azért, hogy távol tartsanak minden vallási és gyarmatosítási szándékot, elsősorban a keresztény hódítókét. Természetesen nem volt teljes az elszigeteltség, ez idő alatt a kereskedelem és a külföldi kapcsolatok, ha szigorúan is, de korlátozottan engedélyezve voltak. A blokád 1853-ban ért véget, ami egyben utat nyitott Japán modernizációjához.
+1: A világhírű történet, ami megismertette Japánt a világgal
William Adams volt az első angol, aki elérte Japánt. Kalandos élete több írót is megihletett, a legnagyobb sikert azonban egyértelműen James Clavell 1975-ben megjelent A sógun (Shōgun) című bestseller aratta, aki a regény főszereplőjét a hajósról mintázta. Itthon Gy. Horváth László fordításában jelent meg. A könyvből a 80-as években amerikai filmsorozat is készült, aminek nézettsége világszerte, így itthon is rekordokat döntött. Érdekesség, hogy Simada Jóko (Mariko), a főhősnőt játszó színésznő alig beszélt angolul. A szerepre nyelv- és beszédtanár segítségével készült, alakítása pedig annyira átütő volt, hogy Golden Globe-díjjal ismerték el.
A kötet hazai népszerűségére utal, hogy milyen csillagászati összegekért próbálják eladni az antikvár példányokat is. Reméljük, valamelyik kiadó már tervezi az új megjelenését.
A világhírű történetet most az FX vitte képernyőre. A sógun tíz epizódban, korhű jelmezekkel, autentikus díszletben mutatja be az 1600-as évek Japánját éppen az évszázadot meghatározó polgárháború hajnalán. Az első két rész február 27-től elérhető a Disney+-on, melyeket hetente követnek majd az új epizódok.
Fotók: Courtesy of FX Networks
