A szénenergia nagy mértékű felhasználása miatt idén – az Egyesült Államok és Új-Zéland mellett – negyedszer is Japánnak ítélték vasárnap az úgynevezett „fosszilis díjat” az ENSZ Dubajban zajló éghajlatváltozási csúcstalálkozóján (COP28), írja az MTI. Könyvek hírek mellé.
A világ minden tájáról több száz környezetvédelmi szervezetet tömörítő Climate Action Network (CAN) annak ellenére tüntette ki fricska-díjával az ázsiai országot, hogy az egyike annak a 118 államnak, amely az idei klímacsúcson közös nyilatkozatban vállalta: jelentősen visszaszorítja a fosszilis üzemanyagok használatát, 2030-ra pedig megháromszorozza a megújuló energiaforrások termelését.
Az emberiségnek teljesen le kell mondania a fosszilis üzemanyagok használatáról, mert annak csupán csökkentésével a globális felmelegedés már nem állítható meg - jelentette ki António Guterres, az ENSZ főtitkára a COP28 második napján, írja az MTI. Könyvek hírek mellé.
Tovább olvasokA CAN klímaváltozással kapcsolatos veszélyek kezelésében visszamaradottnak tartott országoknak járó „díját” – amelyet 2019-ben, 2021-ben és tavaly is Japán kapott – idén az Egyesült Államoknak és Új-Zélandnak is kiosztották a környezetvédők.
Kisida Fumio japán miniszterelnök pénteki beszédében elmondta, hogy a japán kormány támogatja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó technológiát a hőerőműveknél az ammónia és a tüzelőanyag keverésével, Tokió pedig együttműködik a délkelet-ázsiai országokkal a tiszta energiára való átállás érdekében.
A pénteken megnyílt felhőkarcoló Tokió szívében épült és 330 méteres. Könyvek hírek mellé.
Tovább olvasokA CAN közleménye szerint azonban a japán ígéret valójában nem más, mint a hőerőműveket a jövőben is működtető,
a hidrogén és az ammónia fosszilis tüzelőanyagokkal való együttes tüzelésének zöldre mosása.
Zöldre mosásnak nevezik környezetvédők azt, amikor egy vállalat az általa végzett tevékenységet környezetbarátnak állítja be, miközben nem az.
A környezeti erőforrásokban szegény szigetország a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa óta nagymértékben függ a fosszilis tüzelőanyagok, például a szén és a nyersolaj behozatalától, számos atomerőműve pedig továbbra is kihasználatlanul áll.
Ha a klímakrízis korában valóban előremutató módszerekről és megoldásokról olvasnál, az alábbi könyvet ajánljuk:
A Drawdown projekt vezetője és a Visszafordítható című könyv szerkesztője, Paul Hawken és kutatótársai szerint a globális felmelegedés és a környezetszennyezés elleni küzdelem kizárólag teljes szemléletváltással lehet hatékony. Földünk és társadalmunk széles körű regenerációjával a hátrányos helyzetű csoportok jelenlegi szükségleteinek és problémáinak elemzését és a szociális igazságtalanságok felszámolását kell kitűznünk; ehhez pedig a környezetvédelmi és a társadalmi átalakulást szolgáló tevékenységeinket egymással szoros összhangban kell megterveznünk.
A Regeneráció újszerű módon közelít a klímaválság kérdéséhez: számos jó módszert mutat be, mint például a 15 perces város, a moszatpáfrány-termesztés, az élelmiszererdők meghonosítása. Ezek mind-mind hozzájárulhatnak bolygónk háborítatlan működéséhez, a biodiverzitás megteremtéséhez és az egészséges, igazságos bánásmódon alapuló, kiegyensúlyozott emberi létezéshez. Paul Hawken ismert környezetvédelmi szakember, vállalkozó, író. Összesen 8 könyve jelent meg 30 nyelven, több mint 50 országban, közel 2 millió példányban. Számos konferencián szerepelt előadóként, és tanácsadóként vállalatoknak, különböző kormányzati szereplőknek is dolgozik szerte a világon.