Liu Cixin (magyar átírás szerint Liu Ce-hszin) kilenc évvel azt követően, hogy Hugo-díjat kapott A háromtest-probléma című regényéért, ismét a sikerlisták élére ugrott. Az egyik ok, persze, a Netflix adaptációja, a másik, hogy a trilógiává bővülő regény nem véletlenül került fokozatosan kultikus státuszba: okos, összetett, más karakterű, mint az angolszász sci-fi, és egy nagyon is elkoptatott zsáner alaphelyzethez nyúl úgy, hogy az eredmény tele van újdonsággal, meglepetéssel és filozofálnivalóval. Itt olvasd el, mi az az 5 dolog, amit érdemes tudnod A háromtest problémáról, mielőtt nekiállsz a sorozatnak:
Elindult a Netflixen az elmúlt évtized egyik legizgalmasabb sci-fi-jének feldolgozása. Liu Ce-hszin A háromtest-probléma című regénye, illetve a folytatásaival együtt trilógiája valódi tudományos-fantasztikus nyúlüreg, amire nem árt felkészülni.
Létezik Kínában science fiction?
Az áttörés persze neki sem ment egyszerűen, Nic Cheetham, az angol kiadója mesélte az interjú részeként azt az esetet, amikor egy londoni könyvesboltban közönségtalálkozót szerveztek. A boltban több százan vártak dedikálásra, a zömük kínai diák volt. Liút egy kínai tévéstáb kísérte, mert dokumentumfilmet forgattak róla.
„Akkor fogtuk csak fel, mekkora név ő már Kínában. Egy rocksztár volt odaát.”
Liu tudatosan tűzte ki célul a könyvei angol megjelenését, részben, mert azt akarta, hogy a világ megtudja, hogy Kínában igenis létezik a science fiction. Ezt firtatva ugyanis sokan konkrétan neki is szegezték a kérdést, mikor az Egyesült Államokban vagy Európában járt.
Mostanra A háromtest-problémából csak angolul több mint hárommillió példány kelt el, és ezzel Liu egymaga lekörözte az eddig külföldre exportált kínai irodalmi művek össz-eladási számát. „Erre a kiadó sem számított, és én sem” – árulta el a szerző a lapnak.
Liu Cixin (opacity/Wikipedia)
Verne és egy életre szóló szerelem
Annyiban a kérdezőknek volt némi igazságuk, hogy Liu gyerekkorában a science fiction ritkaságnak számított Kínában, mivel a legtöbb nyugati könyvet betiltották.
Az 1963-as születésű Liu egy szénbányász városban nőtt fel Sanhszi tartományban, és egyszer megtalálta az apja egyik könyvét egy láda mélyére rejtve. Jules Verne Utazás a Föld középpontja felé című regénye volt az – Liu titokban elolvasta, így kezdődött életre szóló szerelme a science fictionnel.
Az 1970-es évek végére a kínai gazdasági reformok aztán enyhítettek a külföldi irodalomra vonatkozó korlátozásokon. Ekkor lefordítottak pár sci-fit kínaira, aminek hatására egyre több kínai könyv született a zsánerben.
Liu debütáló regénye az 1989-es cyberpunk, a China 2185 volt, majd ezt követte a (angol címet tudunk megadni) The Devil's Bricks 2002-ben. A háromtest probléma eredetileg folytatásokban jelent meg a kínai Science Fiction World című folyóiratban 2006-ban, majd két év múlva önálló kötetként is.
Igaz, azt Liu nem tudta megmondani, minek köszönhette A háromtest probléma-trilógia sikerét. „Nem győztek meg azok az érvek, hogy pár kutató szerint a regének segítettek a Nyugatnak megérteni Kínát. Nem hiszem, hogy a nyugati siker oka az, hogy ezek kínai science fiction regények. Inkább az a tény, hogy ezek olyan science fiction regények,
amik az embert egészként kezelik.”
Az ujgur-nyilatkozat
Még 2016-ban tervben volt egy nagyköltségvetésű filmadaptáció A háromtest problémából, ám ebből semmi nem lett. Ám elkészült helyette egy kínai tévésorozat, ami sikerrel futott az országban.
Amikor a Netflix megkereste, Liu kifejezetten örül a globális platformnak, és annak is, hogy a Trónok harca showrunnerei veszik kézbe a projektet.
Voltak viszont kritikus pillanatok. 2020-ban öt republikánus szenátor szólította fel a Netflixet, hogy gondolja újra, biztos adaptálja-e a regényt. Az ok: Liu egy New Yorkernek adott interjúban nemcsak hogy nem ítélte el a muszlim ujgurok internálását Hszincsiang tartományban. Azt nyilatkozta: „Inkább a vasútállomásokon és az iskolákban vagdossák a holttesteket a terrortámadásokban? Mindenesetre a kormány segíti a gazdaságukat és próbálja kiemelni őket a szegénységből.”
A Guardian újságírója most rákérdezett, hogy mit gondol az akkori véleményről. Liu úgy véli, hogy az íróknak meg kell adni a szabadságot, hogy kifejezzék a politikai véleményüket. Szerinte a Netflix a könyve tartalma miatt készítette az adaptációt, és ezt nem kellene összekeverni olyan dolgokkal, amiknek nincs közük hozzá.
Nézz fel az égre, legalább egy pillanatra!
És mit remél Liu, hogy mit visznek magukkal a sztoriból a nézők, illetve az olvasók?
Az író szeretné, ha felismernék a legnagyobb bizonytalanságot, amivel az emberiségnek szembe kell néznie. Két ilyet is megnevezett – igaz, ezek szorosan kapcsolódnak egymáshoz:
- az élet lehetősége más bolygókon,
- és a lehetőség, hogy valamikor találkozhatunk földönkívüliekkel.
„Remélem, rájönnek, hogy ez olyasmi, ami lehet, hogy nem történik meg a következő tízezer évben, de megtörténhet holnap reggel is. És amikor megtörténik, teljesen megváltozik az egész világunk és életünk. Remélem, hogy A háromtest-probléma sorozat hatására az emberek felnéznek a csillagos égre az elfoglalt, banális életükből – legalább egy pillanatra.
(Guardian)
