A háromtest-probléma igazi kultkönyvvé vált az évekkel, így nem meglepő, hogy adaptáció készült belőle, az már inkább, hogy a kínai verzió végül beelőzte a Netflixet.
Liu Ce-hszin (ebben nincs teljes egyezés, mert a magyar borítón az angol átírást használják: Cixin Liu) regénye a kínai Science Fiction World magazinban jelent meg folyatatásokban 2006 folyamán. A regényt 2008-ban adták ki, és az elmúlt húsz év legsikeresebb kínai sci-fi-je lett. Kínában elnyerte a saját legnagyobb sci-fi-díjukat, Nyugaton pedig megkapta a Hugo-díjat és jelölték a Nebulára is – valamint olyan rajongókat gyűjtött magának, mint Obama.
A Könyves Magazinon Gyurkó Szilvia ajánlotta az olvasók figyelmébe és azt írta róla: „Mivel sci-fi, senkit nem fog meglepni, hogy a történet a jövőben játszódik, és vannak benne földönkívüliek. Itt azonban nagyjából vége is a kiszámíthatóságnak. A könyv tele van izgalmas fordulatokkal, előre nem látható eseményekkel (amikről tényleg egy szót sem lehet elárulni).”
Az alábbiakban 5 dolgot szedtünk össze, amit érdemes tudni, mielőtt elkezded a sorozatot – de akkor is, ha már túl vagy az első epizódokon.
Vigyázat, ez egy spoileres cikk!
1. Két idősíkon játszódik
Ahogy a regény, a sorozat is folyamatosan ugrál a flashbackek, korszakok és alternatív valóságok között. Ha lineárisan megpróbáljuk lebontani a cselekményt, az a következő módon foglalható össze.
A történet az 1960-as évekbeli kínai kulturális forradalommal kezdődik. Ye Wenjie asztrofizikus szemtanúja annak, hogy apját tudományos munkássága miatt brutálisan kivégzik. A maoista állam és a tudományos felfedezések nem igazán férnek meg egymással.
Ye-t árulónak bélyegzik és börtönbe zárják, ahol viszont egy titokzatos katonai csoport veszi fel a tagjai közé. Azt állítják, hogy a rádióhullámok erejének felhasználásával kémműholdak megrongálására dolgoznak. Valójában azonban az a céljuk, hogy a földönkívüli élet után kutassanak a világegyetemben.
A folyamatos megfigyelés és ellenőrzés alatt álló nő választ küld egy titokzatos, űrből érkező üzenetre, aminek katasztrofális hatásai lesznek térben és időben.
A jelen Londonjában egy csapat tudós találkozik egy társuk temetésén. A közös megemlékezésbe viszont aggodalom vegyül, amikor kiderül, hogy egyikük, Auggie valamiféle visszaszámláló órát hallucinál.
Annyit még érdemes tudnod, hogy az egész egy inváziós sci-fire fut ki, és Liu Ce-hszinnek sikerült igazán meglepőeket csavarni ezen a mára elkoptatott műfaji alaphelyzeten – reméljük, a sorozat is így tesz.
2. Ez egy Trónok harca-osztálytalálkozó
David Benioff és D.B. Weiss showrunnerek nevét a Trónok harcával jegyeztük meg. Ez azt is jelenti, hogy nem idegen terep nekik egy komplex világ átfogó bemutatása.
A Trónok harcából ráadásul több színészt is átemeltek A háromtest-adaptációba: John Bradleyt (Samwell Tarly), Liam Cunninghamet (Tengerjáró Davos), Jonathan Pryce-t (Főveréb), Mark Gatisst (Tycho Nestoris).
Szintén felkérték a Trónok harca ikonikus főcímdalát is jegyző zeneszerzőjét, Ramin Djawadit, hogy ezúttal is dolgozzon velük.
3. Kösd fel a gatyád!
Ha a Trónok harcát bonyolultnak találtad, mert folyton változik, hogy melyik szereplő éppen kihez hűséges meg kivel folytat hatalmi harcot, akkor A háromtest-probléma közben is résen kell lenned.
A fizikai kérdésekről már nem is beszélve. Mi az a syzygy?
Egyáltalán, micsoda a háromtest probléma?
Utóbbi fogalmat két területen is használják, az egyik a kvantumfizika, a másik az égi mechanika, amit például ebben a videóban magyaráznak el:
A műsorban felbukkanó tudományos eszközökről és problémákról pedig a Netflix a saját oldalán is közzétett egy magyarázó cikket.
Összességében jobb, ha felkészülsz arra, hogy időről időre le kell majd állítanod a lejátszást, és kikeresned a neten, hogy mit jelent az elhangzó szakkifejezés. Az tuti, hogy sokat tanulsz majd belőle.
4. Egy kicsit X-akták, egy kicsit Harmadik típusú találkozások
A sorozat egyik fontos karaktere a Benedict Wong alakította Da Shi – a színészt láthattad Marvel-filmekben és a Marco Polóban is. Da Shi volt hírszerzőtiszt olyan rejtélyes öngyilkosságok nyomába ered, amiket kiemelkedő tudósok követtek el. A már említett Cunningham pedig egy elit hírszerzési művelet titokzatos vezetője.
A potenciális rosszfiú Mike Evans (Pryce) egy olyan olajmágnás, akinek
titkos kapcsolatai vannak a bolygónkon túl.
A hőseink ezúttal egy szuperokos barátokból álló társaság tagjai, az Oxford Five, akik egy rejtély nyomába erednek. Közéjük tartozik a milliárdos vállalkozó Jack Rooney (Bradley), a nanotechnológia úttörője, Auggie Salazar (Eiza González), az elméleti fizikus Jin (Jess Hong), a fizikatanár Will (Alex Sharp) és a Watchmenből ismert Jovan Adepo, mint Saul Durand fizikai kutatóasszisztens.
Az 1960-as években játszódó jelenetekben látható Ye-t Zine Tseng alakítja, tőle a jelenben Rosalind Chao veszi át a szerepet.
A történelmi események alternatív változatai között utazó sorozatban Mark Gatiss és Reece Shearsmith Isaac Newton és Alan Turing, Phil Wang komikus pedig Arisztotelészként tűnik fel.
5. Valószínűleg lesz második évad
Bár a folytatást még nem jelentették be hivatalosan, alapanyag lenne hozzá, hiszen Liu Ce-hszin regényét még két kötet követte: A sötét erdő 2008-ban és A halál vége 2010-ben.
(Forrás: Timeout)
