Ilyen volt gyereknek lenni Szendrey Júlia családjában

Ilyen volt gyereknek lenni Szendrey Júlia családjában

Forgách Kinga | 2020. március 05. |

Szendrey Júliával sokáig csak a Petőfihez fűződő házassága miatt foglalkoztak, így az irodalomtörténet nem is igazán derítette fel, hogyan zajlott az élete mielőtt megismerte a költőt, ahogy azt sem, mi lett vele Petőfi halála után. Pletykaszinten persze foglalkoztatta a közvéleményt a személye, de ez főleg abban merült ki, hogy hűtlen özvegynek titulálták, amiért a gyászév letelte előtt újra férjhez ment, verseit pedig vérszegény Petőfi-utánzatoknak bélyegezték. A Szendrey Júlia összes versét tartalmazó kötet megjelenése óta azonban tudjuk (ITT és ITT írtunk róla bővebben), hogy mindenképpen át kell keretezni a róla kialakult képet: többé nem tekinthetünk rá úgy, mintha csupán az egyik legnagyobb magyar költő felesége lett volna. Önálló költő volt, önálló életművel és a női irodalom egyik első, fontos figurája. Ezt a képet erősíti a Szendrey Júlia-kutatást feltámasztó Gyimesi Emese új kötete is, amely gyerekkorába, valamint Petőfi utáni családi életébe nyújt alapos betekintést. A Gyerekszemmel Szendrey Júlia családjában című kötet szüleinek írt levelei, saját gyerekeinek levelezése, valamint a családi újság, a Tarka Művek nyomán rekonstruálja, hogy milyen volt nőnek és gyereknek lenni a 19. század közepének Magyarországán. A kötetet szerda este mutatták be a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol Sallai Éva, a Magyar Katolikus Rádió szerkesztője beszélgetett a szerzővel, Gyimesi Emesével, valamint Szécsi Noémi íróval.

Gyimesi Emese
Gyerekszemmel Szendrey Júlia családjában
Magánkiadás, 2019, 320 oldal
Gyerekszemmel

A beszélgetés elején Gyimesi Emese bevezetett minket Szendrey Júlia gyerekkorába, pontosabban abba az időszakba, amelyet (korábban publikálatlan) levelezése alapján fel lehetett tárni. Elmondta, hogy Szendrey az 1840 és 1844 közötti időszakot Pesten töltötte, ahol Tänczer Lilla leánynevelő intézetének tanulója volt. Itt főként németes műveltségre tett szert (ennek a számlájára írható, hogy amikor először találkozott Petőfi verseivel, illetlennek találta őket).  A rangos intézetben akkortájt olyan lányok nevelkedtek rajta kívül mint Kölcsey Antónia, vagy Wesselényi Miklós gyámleányai. Mint kiderült, Szendrey Júlia szüleivel folytatott levelezése sok mindent elárul az iskoláról, például, hogy voltak tánc- és klavírórák is. A levelek végére gyakran maga Tänczer Lilla is fűzött megjegyzéseket, főként a diákjai teljesítményével vagy egészségével kapcsolatosan.

Szécsi Noémi arról beszélt, hogy a kötet abból a szempontból is érdekes, hogy összehasonlíthatjuk Szendrey Júlia gyerekkori leveleiet azokkal a levelekkel, amelyeket később az ő gyerekei írtak. A kettő között szerinte jelentős a különbség, Szendrey levelei jobban tükrözik a kor standardjait. Mint mondta, azok, akik személyes információkat szeretnének megtudni a levelekből, talán csalódni fognak, mivel Szendrey neveltetése a lánynevelőben „jól sikerült”: a levéltémák igen megszabottak voltak a korban és ehhez ő is tartotta magát. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a nők számára az írásbeliség újdonságnak számított a 19. században. Szendrey Júlia tehát különleges volt, mert intézetbe járhatott és rendszeresen írt-olvasott. Kiemelte még a szülő-gyerek kapcsolat témáját is. Szerinte óriási a különbség az akkori és a mai normák közt: most gyermekközpontú társadalomban élünk, a 19. században viszont a gyereknek hálát és engedelmességet kellett tanúsítania a szülei iránt. Utóbbi jól meglátszik Szendrey Júlia levelein is.

Sallai Éva szerint Gyimesi Emese a tanulmányában bizonyította, hogy Szendrey nem hűtlen özvegy volt, hanem gyermekeit szerető édesanya, és ez tükröződik azokban a gyönyörű testvéri levelekben is, amiket a gyerekei írtak. A könyv szerzője ennek kapcsán arról mesélt, hogy Szendrey és Horvát Árpád erős értelmiségi családot teremtettek meg együtt, ahol a gyerekek kiemelkedően műveltek és intelligensek voltak, tizenkét évesen már lapot szerkesztettek (a négy gyerek: Petőfi Zoltán, Horvát Attila, ifj. Horvát Árpád és Horvát Ilona). Arról is beszélt, hogy Attila tizennyolc éves korában lerajzolta a Hársfa utcai lakásukat, amiből szintén nem mindennapi dolgok derültek ki az életmódjukról, például, hogy volt gyerekszobájuk, Szendrey Júliának pedig volt saját szobája is, ahol dolgozhatott.

Szécsi Noémi szerint ahhoz képest, mennyire normakövetők voltak Szendrey korai levelei, később a fentiek alapján letért erről az útról. A családi élete legalábbis nagyon különlegenek számíthatott: az értékrendjüknek része volt a kultúra, az olvasás és a tudomány, ráadásul a gyerekek is eléggé tudatában voltak a politikának és az irodalomnak. Az is extra volt, hogy Szendrey Júlia részt tudott venni a gyerekei szellemi nevelésében, de Horvát Árpád is egész modern apa volt, sokkal aktívabban részt vett a családi életben, mint a korabeli átlag apák.

A gyerekek egyik leveléből, amelyet Koroknai Sándor színművész olvasott fel, az is kiderült, hogy milyen játékok kerültek a Szendrey család karácsonyfája alá. Szécsi Noémi úgy vélte, az is nagyon sokatmondó, hogy a gyerekek egyik játéka az volt, hogy lapot szerkesztettek. Gyimesi Emese elmondta, hogy a Tarka Művek első száma 1865 karácsonyára készült el és ajándék volt a fiúktól Szendrey Júlia számára. A második számot az édesanyjuk születésnapjára írták meg pár nappal később. A gyerekek által szerkesztett újság összesen hét számot ért meg, majd eljátszották, hogy csődbe ment (ami a korban elég gyakori volt).

Az est során az is szóba került, hogy a levelezés többek között várostörténeti szempontból is érdekes. Pest-Buda nagyon sok épülete akkoriban készült el, így a levelekben többször is megemlítik a főváros gyors fejlődését, az új épületeket vagy például az állatkertet is. Ráadásul külön érdekes, ahogy feltárul előttünk, hogy gyerekszemmel hogyan festett az akkori világ. Ezek a gyerekek persze kiemelten műveltek voltak, a tudásvágyuk ráadásul elképesztő humorérzékkel párosult, ami a levelezésükön is szépen átsüt.

Hírek
...
Hírek

Az irodalmi ügynökök felfüggeszthetik a munkát az egyik legnagyobb amerikai könyvkiadóval

...
Hírek

Jane Austent tartják a legjobb brit szerzőnek

...
Hírek

Volodimir Vakulenko ukrán író holttestét is megtalálták egy izjumi tömegsírban

...
Hírek

Máris megfilmesítik az amerikai Nemzeti Könyvdíjat elnyert regényt

...
Könyves Advent

5 verseskötet, amivel meglepheted a szeretteidet karácsonykor

...
Könyves Advent

Gerlóczy Márton aparegénye apa nélkül maradt

...
Hírek

Ferrante a hírnév elkerülésével érzi magát teljesen szabadnak

...
Könyves Advent

A szólásszabadságtól a génrégészeten át az immunrendszerig: ezeket a tényirodalmi köteteket ajánljuk karácsonyra

...
Podcast

Vajna Ádám: A kortársaimnak a Harry Potter volt az első olvasmányélménye, nekem Jókai Mór [Alkotótárs]

...
Promóció

Egy nélkülözhetetlen kiegészítő, ha sokat időzöl a gép előtt – Kékfény szűrő szemüveg

...
Promóció

A kulturális feltöltődéshez minőségi élelmiszerek járnak

...
Promóció

Hogyan válasszunk asztalt?

Még több olvasnivaló
...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

...
Nagy

Max Porter: Szeretem, amikor a semmiből előpattannak a múlt buborékjai

Max Porter angol író, A bánat egy tollas állattal szerzője. A gyászról és annak feldolgozásáról szóló nagy sikerű könyve után itthon is megjelent második regénye, a Lanny, amiben egy városi család, egy fal és az angol mitológia viszonyai szövődnek össze. A könyvei mellett a partraszálló rómaiakról, Daniel Craigről és a leereszkedő kritikusokkal is beszélgettünk vele.