Ilyen volt gyereknek lenni Szendrey Júlia családjában

Ilyen volt gyereknek lenni Szendrey Júlia családjában

Forgách Kinga | 2020. március 05. |

Szendrey Júliával sokáig csak a Petőfihez fűződő házassága miatt foglalkoztak, így az irodalomtörténet nem is igazán derítette fel, hogyan zajlott az élete mielőtt megismerte a költőt, ahogy azt sem, mi lett vele Petőfi halála után. Pletykaszinten persze foglalkoztatta a közvéleményt a személye, de ez főleg abban merült ki, hogy hűtlen özvegynek titulálták, amiért a gyászév letelte előtt újra férjhez ment, verseit pedig vérszegény Petőfi-utánzatoknak bélyegezték. A Szendrey Júlia összes versét tartalmazó kötet megjelenése óta azonban tudjuk (ITT és ITT írtunk róla bővebben), hogy mindenképpen át kell keretezni a róla kialakult képet: többé nem tekinthetünk rá úgy, mintha csupán az egyik legnagyobb magyar költő felesége lett volna. Önálló költő volt, önálló életművel és a női irodalom egyik első, fontos figurája. Ezt a képet erősíti a Szendrey Júlia-kutatást feltámasztó Gyimesi Emese új kötete is, amely gyerekkorába, valamint Petőfi utáni családi életébe nyújt alapos betekintést. A Gyerekszemmel Szendrey Júlia családjában című kötet szüleinek írt levelei, saját gyerekeinek levelezése, valamint a családi újság, a Tarka Művek nyomán rekonstruálja, hogy milyen volt nőnek és gyereknek lenni a 19. század közepének Magyarországán. A kötetet szerda este mutatták be a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol Sallai Éva, a Magyar Katolikus Rádió szerkesztője beszélgetett a szerzővel, Gyimesi Emesével, valamint Szécsi Noémi íróval.

Gyimesi Emese
Gyerekszemmel Szendrey Júlia családjában
Magánkiadás, 2019, 320 oldal
Gyerekszemmel

A beszélgetés elején Gyimesi Emese bevezetett minket Szendrey Júlia gyerekkorába, pontosabban abba az időszakba, amelyet (korábban publikálatlan) levelezése alapján fel lehetett tárni. Elmondta, hogy Szendrey az 1840 és 1844 közötti időszakot Pesten töltötte, ahol Tänczer Lilla leánynevelő intézetének tanulója volt. Itt főként németes műveltségre tett szert (ennek a számlájára írható, hogy amikor először találkozott Petőfi verseivel, illetlennek találta őket).  A rangos intézetben akkortájt olyan lányok nevelkedtek rajta kívül mint Kölcsey Antónia, vagy Wesselényi Miklós gyámleányai. Mint kiderült, Szendrey Júlia szüleivel folytatott levelezése sok mindent elárul az iskoláról, például, hogy voltak tánc- és klavírórák is. A levelek végére gyakran maga Tänczer Lilla is fűzött megjegyzéseket, főként a diákjai teljesítményével vagy egészségével kapcsolatosan.

Szécsi Noémi arról beszélt, hogy a kötet abból a szempontból is érdekes, hogy összehasonlíthatjuk Szendrey Júlia gyerekkori leveleiet azokkal a levelekkel, amelyeket később az ő gyerekei írtak. A kettő között szerinte jelentős a különbség, Szendrey levelei jobban tükrözik a kor standardjait. Mint mondta, azok, akik személyes információkat szeretnének megtudni a levelekből, talán csalódni fognak, mivel Szendrey neveltetése a lánynevelőben „jól sikerült”: a levéltémák igen megszabottak voltak a korban és ehhez ő is tartotta magát. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a nők számára az írásbeliség újdonságnak számított a 19. században. Szendrey Júlia tehát különleges volt, mert intézetbe járhatott és rendszeresen írt-olvasott. Kiemelte még a szülő-gyerek kapcsolat témáját is. Szerinte óriási a különbség az akkori és a mai normák közt: most gyermekközpontú társadalomban élünk, a 19. században viszont a gyereknek hálát és engedelmességet kellett tanúsítania a szülei iránt. Utóbbi jól meglátszik Szendrey Júlia levelein is.

Sallai Éva szerint Gyimesi Emese a tanulmányában bizonyította, hogy Szendrey nem hűtlen özvegy volt, hanem gyermekeit szerető édesanya, és ez tükröződik azokban a gyönyörű testvéri levelekben is, amiket a gyerekei írtak. A könyv szerzője ennek kapcsán arról mesélt, hogy Szendrey és Horvát Árpád erős értelmiségi családot teremtettek meg együtt, ahol a gyerekek kiemelkedően műveltek és intelligensek voltak, tizenkét évesen már lapot szerkesztettek (a négy gyerek: Petőfi Zoltán, Horvát Attila, ifj. Horvát Árpád és Horvát Ilona). Arról is beszélt, hogy Attila tizennyolc éves korában lerajzolta a Hársfa utcai lakásukat, amiből szintén nem mindennapi dolgok derültek ki az életmódjukról, például, hogy volt gyerekszobájuk, Szendrey Júliának pedig volt saját szobája is, ahol dolgozhatott.

Szécsi Noémi szerint ahhoz képest, mennyire normakövetők voltak Szendrey korai levelei, később a fentiek alapján letért erről az útról. A családi élete legalábbis nagyon különlegenek számíthatott: az értékrendjüknek része volt a kultúra, az olvasás és a tudomány, ráadásul a gyerekek is eléggé tudatában voltak a politikának és az irodalomnak. Az is extra volt, hogy Szendrey Júlia részt tudott venni a gyerekei szellemi nevelésében, de Horvát Árpád is egész modern apa volt, sokkal aktívabban részt vett a családi életben, mint a korabeli átlag apák.

A gyerekek egyik leveléből, amelyet Koroknai Sándor színművész olvasott fel, az is kiderült, hogy milyen játékok kerültek a Szendrey család karácsonyfája alá. Szécsi Noémi úgy vélte, az is nagyon sokatmondó, hogy a gyerekek egyik játéka az volt, hogy lapot szerkesztettek. Gyimesi Emese elmondta, hogy a Tarka Művek első száma 1865 karácsonyára készült el és ajándék volt a fiúktól Szendrey Júlia számára. A második számot az édesanyjuk születésnapjára írták meg pár nappal később. A gyerekek által szerkesztett újság összesen hét számot ért meg, majd eljátszották, hogy csődbe ment (ami a korban elég gyakori volt).

Az est során az is szóba került, hogy a levelezés többek között várostörténeti szempontból is érdekes. Pest-Buda nagyon sok épülete akkoriban készült el, így a levelekben többször is megemlítik a főváros gyors fejlődését, az új épületeket vagy például az állatkertet is. Ráadásul külön érdekes, ahogy feltárul előttünk, hogy gyerekszemmel hogyan festett az akkori világ. Ezek a gyerekek persze kiemelten műveltek voltak, a tudásvágyuk ráadásul elképesztő humorérzékkel párosult, ami a levelezésükön is szépen átsüt.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

Hírek
...
Hírek

Rendkívüli kötelékek és kihűlő kapcsolatok – tíz izgalmas világirodalmi megjelenés a Könyvfesztiválon

...
Hírek

Tízezer Borbély Szilárd-kötetet kapnak ajándékba a diákok

...
Beleolvasó

A Kádár-kor és a rendszerváltás évei elevenednek meg Jánossy Lajos új regényében

...
Hírek

Jo Nesbø: Hemingway elavult írónak tűnik

...
Hírek

Ingyenesen böngészhető az Arcanum a Könyvfesztivál ideje alatt

...
Beleolvasó

Ali Smith-nél két testvér próbálja túlélni a legrosszabb időket

...
Nagy

Kollár Árpád: Remekül elférünk egymásban és egymás mellett

...
Hírek

Krasznahorkai regénye francia irodalmi díjra esélyes

...
Hírek

Az Amazon végleg kivezeti a MOBI-t

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Bognár Péter: Az erőszakról, a félelemről és a szavak jelentéséről

„A Haraszti-csemete által tollbamondott jegyzőkönyv alapján így beszélt tehát a fiú, így vagy valahogy ilyesformán, de hogy mindabból, amit összehordott, és amit a fiú őszerinte a fülébe sugdosott az autóban, mindabból mennyi és mi volt igaz, azt már sose fogjuk megtudni.” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesre - ez a nyolcadik rész.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

...
Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.