Elindult Ott Anna Ezt senki nem mondta! podcastjának második évada. Az első rész vendége Nyáry Krisztián volt, majd következett Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő. Ezúttal Gryllus Dorka és édesanyja, Kőváry Katalin mesélt az anyaságról, és a művészi szakma, illetve a gyereknevelés egyensúlyban tartásáról.
„A második gyereknél már az ember jobban tudja”
„Én azt gondoltam, hogy csak olyan embernek szeretnék szülni, aki ebben velem van” – mondta Gryllus Dorka a gyerekvállalásról. Volt ugyanis olyan író partnere, aki megígértette vele, hogy ugyanannyit írhat majd akkor is, ha lesz gyerekük: „akkor azt gondoltam, hogy ne legyen gyerekünk, mert én ezt egyedül nem szeretném csinálni”. 39 éves volt, mire megtalálta a társát, Simon Kornél színésszel azóta két gyerekük van. „Mindig csodálkozom, hogy ez mikor történt”, jegyezte meg.
Az első évek azonban megviselték. Eredetileg Berlinben kezdték a közös életet, onnan hazajöttek, és egy budai lakásba költöztek. Bár sok barátja volt itthon, úgy érezte, hogy lassan kezdenek eltűnni körülötte.
„Nagyon nagy fordulat volt. És a második gyereknél már az ember jobban tudja, hogy oké, van ez a három év, ami nagyon más, nagyon kívül leszel a világon, a barátaid egy részét elveszted. Aztán persze a bölcsiben vagy az oviban jönnek mások, akikhez a gyereken keresztül kapcsolódsz, de tényleg egy nagyon nagy váltás” – osztotta meg.
Családi minták
„Nekem azt mondta a csodálatos doktor bácsi, akinél Dorka született, hogy nem érdemes az anyaságra felkészülni, mert úgyse olyan, amilyennek elképzeli az ember” – vette át a szót Kőváry Katalin. Azt mondta, annak idején nem sokat gondolkodtak a részleteken: „jött a gyerek, dolgoztam, ami belefért, belefért, ami nem, nem”.
Sok színésznő pályáját látta emiatt tönkremenni, és sok gyereket is látott magányosan felnőni, folytatta Gryllus Dorka, ezért édesanyja nem nagyon támogatta, hogy gyereket szüljön.
Meg ott volt a nagymamám, aki színésznő akart lenni, de szegényt rávették erre a gyerekszülésre, amit ő nem akart
– mondta a családi mintákról.
Később a beszélgetésben felmerült, hogy Gryllus Dorka pályaválasztása feloldotta-e vajon a nagymamában ezt a neheztelést. Bár már sajnos nem élte meg, hogy színpadon lássa az unokáját, „nagyon bízom benne, hogy van túlvilág, és látja, hogy Dorka megvalósította azt, ami neki nem sikerült”, mondta Kőváry Katalin.
És akkor jött a Kaláka
Ráadásul Dorka születésénél a Kalákát is megalapították, amiben Kőváry Katalinnak is szerves része volt.
„A saját munkámat tettem volna tönkre, hogyha én azt mondom a papának, hogy na most akkor tisztába teszed a gyereket, és nem mész fellépni. Ezt úgy hívták a szocialista realizmusban, hogy kettős kötöttségű hős. Ez egy dramaturgiai kifejezés a regényekben meg a szovjet színdarabokban, amikor valaki a régi rendszerhez kötődött, de a lelkében érezte, hogy már az új szocializmushoz kell kötődnie.
Én is azt éreztem, hogy a Kalákának mennie kell, de hát közben a gyereket is valakinek el kell vinni a bölcsődébe
– írta körül a helyzetet, megjegyezve, hogy férje szülei és a dédnagymama nagyon sokat segítettek Dorka nevelésében.
Az is felmerült, hogy milyen érzés lehetett a gyerekeknek, hogy Gryllus Dánielre egy ország tekint „pótapukaként”. Gryllus Dorka elismerte, hogy ez ambivalens érzés, és míg kiskorában nem zavarta, később már furcsa volt, hogy mindenkinek ennyire fontos az ő édesapja. „Azt érzed, hogy ne legyen már senkinek a pótapukája” – fogalmazott.
„Ha hülye vagy, gyereket szülsz”
„Édesanyámnak az volt a mantrája, hogy ha hülye vagy, gyereket szülsz” – utalt vissza Kőváry Katalin ismét arra, hogy milyen gondolatok fűzték lánykorában az anyasághoz.
„Ezt a mantrát teljesen magamévá tettem, abszolút nem volt a projektben, hogy nekem gyerekem lesz. Babarczy Laciéknál például volt két kislány, és én mondtam, hogy nem megyek föl Babarczyékhoz, mert megőrülök attól a két gyerektől, akik ott sipákolnak. Szóval ennyire nem volt projekt, de hát akkor ugye jön a szerelem” – tért ki arra, hogy mi változtatta meg végül a hozzáállását a gyerekvállalásról.
Ilyen volt először a kezébe vennie a kislányát
Kőváry Katalin azt mesélte, hogy annak idején még nem tették a gyereket szülés után rögtön az anyára, egy pillanatra megmutatták, de vitték is el. „Két nap múlva vagy másnap, már nem tudom, odahozták, és lerakták az ágyamba. Dorkának akkor is már fekete szeme volt, olyan volt a szeme, hogy teljesen kitöltötte, tehát nem volt fehérje. Két feketeség rám nézett, és akkor úgy éreztem, hogy jézusom, hát akkor ez most az én dolgom”.
És hogy mennyit változott a színházi-filmes szakma a tekintetben, hogy milyen lehetőségeket biztosít az anyáknak? A helyzet biztató. Ugyanis míg Kőváry Katalin elképzelni nem tudta volna, hogy rá ugyanolyan paraméterek vonatkozzanak, mint a férfiakra, Gryllus Dorka már mást tapasztal.
Lassan több női rendező is lesz, lassan több nő kerül vezető pozícióba, ezáltal ezek a dolgok kicsit egyszerűsödnek. Vagy több a figyelem.
Nekem mindig szuper dolgom volt. Az összes forgatáson mindenki iszonyú jó fej volt, mindenki hozta-vitte a gyerekemet, etette, lovagoltatta. Tényleg nagy szerencsém volt.”
A beszélgetést – és a korábbi epizódokat – megtalálod a Könyves Magazin Spotify csatornáján és Youtube-on.
Ha megosztanád a gondolataid, kérdéseid, tapasztalataid, történeted a podcastban felmerülő témákkal kapcsolatban, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre!
Támogatott tartalom.
