Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A sikerhez sokszor nagyon rögös, nehéz és kétségekkel teli út vezet, és ez alól az írók sem jelentenek kivételt. Stephen King Carrie című első regényét, mely ma már a műfaj klasszikusa, például csak a tizenkettedik alkalommal fogadták el publikálásra. De a Narnia krónikái, A Legyek Ura és az Elfújta a szél is hasonló nehézségek közepette jutott át a kiadók szigorú, és néha igazságtalannak tetsző szűrőjén. A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára világirodalmi klasszikussá vált szerzőt mutatunk meg, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt. Még akkor sem, ha irodalmi nagyságok, népszerű írók találtak kivetnivaló a műveikben, melyeken sokszor hónapokon, éveken át dolgoztak, s melyekhez hatalmas reményeket fűztek.  

Kolozsi Orsolya | 2023. szeptember 19. |

Marcel Proust: Az eltűnt idő nyomában

Marcel proust
Az eltűnt idő nyomában I. - Swann
Ford. Gyergyai Albert, Kriterion 1974, 431 oldal
Marcel Proust: Az eltűnt idő nyomában I. - Swann antikvár

A francia író hétkötetes regényfolyamának központi témája az idő és az emlékezés. A kötetsorozat ma már klasszikus, mely a madeleine süteményt is legendássá tette. Proust 1909-ben kezdett neki a monumentális munkának, de a sorozat nyitókötetét, a Swannt, mely az elbeszélő gyerekkorát meséli el, számos kiadó elutasította, míg végül a szerző csak 1913-ban, saját költségén tudta megjelentetni az azóta világhírűvé vált szöveget. Érdekesség, hogy irodalmi Nobel-díjas honfitársa, André Gide tanácsolta az egyik kiadónak, hogy ne fogadja el a kéziratot, mert belelapozott és pár apró hibára bukkant. A könyv sikere után Proust bocsánatkérő levelet kapott Gide-től, aki a könyv elutasítását élete egyik legnagyobb tévedésének nevezte. Az első könyv után aztán következett a többi, és ekkor már több kiadó is át akarta venni a publikálást, de Proust kitartott az első kötet kiadója mellett. Annyira hitt a művében és olyan fontos volt számára, hogy még az utolsó éveiben, súlyos betegen is dolgozott rajta, utolsó három kötete kiadását azonban már nem élte meg.  A regényfolyam ma már kritikai elismerésnek örvend, Virginia Woolf például így kesergett, miután elolvasta: „Ó, bárcsak tudnék ilyet írni.”

-

George Orwell: Állatfarm

george orwell
Állatfarm
Ford. Szíjgyártó László, Európa, 2022, 130 oldal
George Orwell: Állatfarm könyv

Az 1984 szerzőjének allegorikus szatírája a totális diktatúrák működését mutatja be egy farm állatszereplőinek sorsán keresztül. A modern állatmesét az angol szerző a második világháború idején írta, és a sztálini diktatúra kialakulását dolgozta fel benne. A regényt ma már az egyik legremekebb szatírának tartják, mely számtalan feldolgozást megélt, s mely széles körben ismertté vált. Szállóigévé váltak sorai, köztük a legendás „Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél” is. A kötet megjelentetése azonban egyáltalán nem bizonyult könnyű feladatnak. Amikor Orwell benyújtotta a kéziratot egy kiadónak, éppen ott dolgozott T. S. Eliot, aki személyesen utasította el. A híres költő változtatásokat javasolt, és arra is felhívta a figyelmet, hogy az erős politikai áthallások miatt szinte lehetetlen lesz kiadni a könyvet, és ebben nem is tévedett. Számos kiadó megtagadta a publikálást, mivel szovjetellenesnek ítélték, és a könyv esetleges sikere veszélyeztethette volna a világháború szövetségeseinek kapcsolatát. Volt olyan kiadó, aki elfogadta a könyvet, de miután egyeztetett a brit Információs Minisztérium egyik tisztviselőjével, mégis inkább visszatáncolt. Végül akadt egy kiadó, aki fel merte vállalni a politikai kockázatot, így a könyv 1945 augusztusában megjelenhetett. A hozzá készült írói előszó azonban csak 1972-ben került nyilvánosságra, és ebben a szerző így fogalmaz: „(…) ebben az országban az intellektuális gyávaság a legrosszabb ellenség, amellyel egy írónak vagy újságírónak szembe kell néznie.”

-

Nem sikerült az élményanyag művészi megfogalmazása - Így dobta vissza a Magvető Kertész Imre Sorstalanságát
Tovább olvasok

Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!

harper lee
Ne bántsátok a feketerigót!
Ford. Pordán Ferenc, Geopen, 2022, 430 oldal
Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót! könyv

A Pulitzer-díjas regény a modern amerikai irodalom egyik legnagyobb klasszikusa, mely a mai napig magával ragadja az olvasókat. Az önéletrajzi elemekben is bővelkedő szöveg témája az erőszak és a faji megkülönböztetés, és az amerikai iskolai tananyagban is fontos szerepe van, sok iskolában kötelező olvasmány. Szerzője Harper Lee (aki egyébként Truman Capote gyermekkori jóbarátja volt), aki, miután nem sikerült jogi diplomát szereznie, egy légitársaság jegyelővételi osztályán dolgozott titkárnőként. Ez a munka azonban nem elégítette ki, így felmondott, hogy minden idejét az írásnak szentelhesse. 1956 karácsonyán barátai, Michael Brown és Joy Williams Brown egyévi bérének megfelelő pénzt ajándékoztak neki, hogy kizárólag az írással foglalkozhasson, ne akadályozza semmi tervezett regénye megírásában. A Ne bántsátok a feketerigót! első vázlata azonban még nem regénynek, sokkal inkább anekdoták sorozatának tűnt, a kiadó azonban bátorította, hogy folytassa a munkát, bár rengeteg javítanivalót is javasolt. A következő időszakban a pályakezdő író minden önbizalma elpárolgott, nagyon frusztrált volt, nem hitt a sikerben, az is előfordult, hogy a kéziratot kidobta az ablakon vagy sírva hívta a szerkesztőjét. Amikor végül 1960-ban megjelent a könyv, sem ő, sem a kiadója nem várt tőle túl sokat, kis példányszámban adták csak ki. A könyv azonban ragyogó kritikát kapott, és azóta több tízmillió példány kelt el belőle, negyven nyelvre lefordították, számos színpadi feldolgozás és egy több Oscar-díjat bezsebelő film is készült belőle. 

-

J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve

J. K. Rowling
Harry Potter és a bölcsek köve
Ford. Tóth Tamás Boldizsár, Animus, 2019, 287 oldal
J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve könyv

A legendás Harry Potter-sorozat első részét tizenkét alkalommal utasították el a kiadók, de az akkor még tanárként dolgozó szerző nem adta fel a küzdelmet. A Harry Potter és a bölcsek kövét számos kiadó utasította el, összesen tizenkét alkalommal mondtak rá nemet, olyan indokkal többek között, hogy „ezt a történetet nem tudnánk üzletileg sikeresen kiadni”. A rossz házasságban élő Rowling végül kiadóra talált, és könyvsorozata ma már legenda, de a konyhájában állítólag a mai napig ki van függesztve az egyik elutasítás, hogy emlékezzen a nehézségekre, és arra is, hogy nem adta fel, hanem kitartóan hitt magában és a regényében is. „Nem akartam feladni, amíg minden kiadó vissza nem utasított, de gyakran attól tartottam, hogy ez megtörténik” - jegyezte meg egy régebbi bejegyzésében. Az immár több, mint negyedszázados Harry Potter és a bölcsek köve a második legtöbbet kiadott könyv a Biblia óta. 

-

Forrás: Big Think, Business Insider

A jövőt azok teremtik meg, akik hisznek magukban és az ötleteikben. Higgy magadban és légy a saját történeted hőse! Az Erste már hisz benned. Margó-díj az Erste támogatásával.
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

"Az az ember vagyok, aki megírja az első könyvét vagy aki nem?"

Idén az Erste különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Megkérdeztük a korábbi Margó-díjasokat, milyen kihívásokon kellett felülkerekedniük az első kötetük megírása során.

...
Nagy

Ezek a könyvek versenyeznek idén a Margó-díjért!

A 2023-as Margó-díj felhívásra 34 nevezés érkezett, közülük választja ki a legjobb tíz kötetet a Könyves Magazin szerkesztősége. Bemutatjuk a pályázó könyveket.

...
Nagy

Ebből a tíz könyvből kerül ki 2023 Margó-díjasa!

Idén már kilencedik alkalommal kapja meg a legjobb első prózakötetes a Margó-díjat. A nevezettek köre mostanra tízre szűkült; a lista további sorsának alakulása a szakmai zsűri kezében van, a díjazott nevét az októberi Margón hirdetik ki. Mutatjuk a kiválasztott tízet!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Nagy

Hatvany Helga: Legfőképpen az érdekelt, hogy kicsoda az apám

Viharos idők címmel jelent meg Hatvany Helga családtörténeti kötete. A szerzővel  megtorpanásokról és kérdésekről, a nyelvtanuláshoz hasonlító kutatómunkáról, ízemlékekről, keményfejűségről, dacról, valamint a minták meghaladásának lehetőségeiről is beszélgettünk.

Szerzőink

...
Valuska László

A háborúból nincs visszatérés, ez az élet

...
Sándor Anna

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

...
Litkai Gergely

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

Hírek
...
Zöld

Krausz Ferenc fizikus is Nobel-díjat kapott!

...
Hírek

John Scalzi: Szabados Áginak nem kell bocsánatot kérnie tőlem

...
Hírek

Filléres zsebkönyvként gondolta újra a kedvenc filmjeit egy grafikus

...
Zöld

Karikó Katalin és Drew Weissman kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat!

...
Gyerekirodalom

A gyerekek két kalandor madárral fedezhetik fel Szeged titkait

...
Hírek

A pestis éjszakáitól Budapest történelmi titkaiig [Könyvesblokk]

...
Hírek

Murakami egy japán kísértettörténettel melegített a Nobel-bejelentésre

...
Gyerekirodalom

Könyv vagy Fortnite – kell-e egyáltalán a „vagy”?

...
Beleolvasó

Luiz Schwarcznak a bipoláris depresszióval és a családja történetével is meg kellett küzdenie

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Bognár Péter: Nyílt sisakkal

Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen, ez a záró rész.

...
Kritika

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

A Füveskert merész vágásokkal élő, lírai hangú, látomásos prózakötet. Andrei Dósa ágbogas pop- és magaskulturális hivatkozáshálózattal dolgozik, és utat vesztett szereplőinek beállástörténetein keresztül voltaképp a művészi indulást meséli el. Ez a hét könyve.

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.