- Az 1943-ban született Petrinek alapélménye volt a halál: a világháború alatt született, ministránsfiúként pedig tizenhárom forintért ministrált temetéseken. Az 56-os forradalom alatt a rengeteg temetetlen holttestet látott, így nem csoda, hogy gyermekkorától visszatérő álma volt, hogy látja magát kívülről, kiterítve a havon, holtan.
- 13 éves kora óta költőnek készült, nagyon hamar publikálási lehetőséghez is jutott. Kezdetben – mint a korszakban elég sokan – József Attilát követte, majd megtagadta ezt a hagyományt, évekig fel is hagyott a versírással. József Attila verseivel viszont később is párbeszédet folytatott.
- Petri költészetére és szerelmi lírájára nagyon korán árnyat vetett a halál. A magyar irodalom egyik legkülönlegesebb szerelmes verse a Sári, ne vigyorogj rajtam, melyben elhagyott szerelmét szólítja meg, aki még aznap öngyilkos lett.
Fotó: Szilágyi Lenke
- Kepes Sára ezután rengeteg vers ihletője volt. Később Petri első kötete, a nagy sikert aratott Magyarázatok M. számára megjelenése után a költő is megpróbált öngyilkos lenni. Ekkor Mosonyi Alíz, az első felesége mentette meg.
- 1977-ben Petri Móricz-ösztöndíjat kapott, ám mivel aláírta a Charta '77-et, azonnal megvonták tőle az állami ösztöndíjat, az akkor rengeteg pénznek számító havi 3000 forintot. Író barátai viszont minden hónapban összedobták neki a pénzt. Nagy László nem akart csatlakozni az illegális gyűjtőakcióhoz, ám az ivó költőnek szívesen adott pénzt. Az összeget eljuttatták Mayához, Petri akkori társához és szerelméhez. Az író sosem kérdezte, honnan van pénz.
- 1981-től Petri a Beszélő szerkesztője lett, amely a nyolcvanas évek folyamán a legtekintélyesebb szamizdat orgánummá vált. A legszigorúbb cenzúra akkor érte el, mikor 1984-ben New Yorkban megjelent kötetében (Hólabda a kézben) publikálta Leonyid Iljics Brezsnyev halálára írt versét. 1988-ig versei kizárólag szamizdatban és külföldön jelenhettek meg.
Fotó: Szilágyi Lenke
- Petri saját bevallása szerint 15 éves kora óta volt alkoholista. Gimnáziumban leginkább cseresznyepálinkázott, aztán később áttért a borra. „Lehetett egy Gamza nevű bulgár vörösbort kapni, és abból hét deci tizenegy forint volt. Nem kerestünk sokat. (...) Egy nap úgy telt el, mondjuk amikor a Ráday utcában laktunk Alízzal, hogy megittam tíz korsó sört, három üveg vörösbort, és aztán egy üveg vodkát."
- Politikai és közéleti témájú költészete mellett konkrét politikai szerepet is vállalt: 1994-ben az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje volt, de még azon év őszén kilépett a pártból. 1996-ban az országgyűlésben Torgyán József szólalt föl a parlamentben elfogadhatatlannak tartva Petri György és Esterházy Péter Kossuth-díját. Petrit az Apokrif című verse miatt támadta.
- Petrinél a magyar irodalomban talán csak Ady írt több istenes verset, holott önmagát „vallásilag unmuzikálisnak" tartotta. A vátesz-szereppel és a küldetéstudattal is egy istenes versében számol le, szándékoltan lefokozva saját magát (Horgodra tűztél, Uram...).
Az összeállítás a Petri György születésének 70. évfordulójára írt cikkünk alapján készült, amelyet teljes terjedelmében ITT lehet elolvasni.
