Szembenézni a mulandósággal – Húsz éve halt meg Petri György

Szembenézni a mulandósággal – Húsz éve halt meg Petri György

Tragikus szerelmek, alkoholizmus, szamizdat és rendszerváltás – húsz éve halt meg Petri György, az egyik legtöbbet elemzett kortárs költőikon. Nem hitt, de meghatározóak istenes versei, elutasította a váteszt, mégis a korszak közéleti költője lett.

aprobuba | 2020. július 15. |
  • Az 1943-ban született Petrinek alapélménye volt a halál: a világháború alatt született, ministránsfiúként pedig tizenhárom forintért ministrált temetéseken. Az 56-os forradalom alatt a rengeteg temetetlen holttestet látott, így nem csoda, hogy gyermekkorától visszatérő álma volt, hogy látja magát kívülről, kiterítve a havon, holtan.
  • 13 éves kora óta költőnek készült, nagyon hamar publikálási lehetőséghez is jutott. Kezdetben – mint a korszakban elég sokan – József Attilát követte, majd megtagadta ezt a hagyományt, évekig fel is hagyott a versírással. József Attila verseivel viszont később is párbeszédet folytatott.
  • Petri költészetére és szerelmi lírájára nagyon korán árnyat vetett a halál. A magyar irodalom egyik legkülönlegesebb szerelmes verse a Sári, ne vigyorogj rajtam, melyben elhagyott szerelmét szólítja meg, aki még aznap öngyilkos lett.

Fotó: Szilágyi Lenke

  • Kepes Sára ezután rengeteg vers ihletője volt. Később Petri első kötete, a nagy sikert aratott Magyarázatok M. számára megjelenése után a költő is megpróbált öngyilkos lenni. Ekkor Mosonyi Alíz, az első felesége mentette meg.
  • 1977-ben Petri Móricz-ösztöndíjat kapott, ám mivel aláírta a Charta '77-et, azonnal megvonták tőle az állami ösztöndíjat, az akkor rengeteg pénznek számító havi 3000 forintot. Író barátai viszont minden hónapban összedobták neki a pénzt. Nagy László nem akart csatlakozni az illegális gyűjtőakcióhoz, ám az ivó költőnek szívesen adott pénzt. Az összeget eljuttatták Mayához, Petri akkori társához és szerelméhez. Az író sosem kérdezte, honnan van pénz.
  • 1981-től Petri a Beszélő szerkesztője lett, amely a nyolcvanas évek folyamán a legtekintélyesebb szamizdat orgánummá vált. A legszigorúbb cenzúra akkor érte el, mikor 1984-ben New Yorkban megjelent kötetében (Hólabda a kézben) publikálta Leonyid Iljics Brezsnyev halálára írt versét. 1988-ig versei kizárólag szamizdatban és külföldön jelenhettek meg.

Fotó: Szilágyi Lenke

  • Petri saját bevallása szerint 15 éves kora óta volt alkoholista. Gimnáziumban leginkább cseresznyepálinkázott, aztán később áttért a borra. „Lehetett egy Gamza nevű bulgár vörösbort kapni, és abból hét deci tizenegy forint volt. Nem kerestünk sokat. (...) Egy nap úgy telt el, mondjuk amikor a Ráday utcában laktunk Alízzal, hogy megittam tíz korsó sört, három üveg vörösbort, és aztán egy üveg vodkát."
  • Politikai és közéleti témájú költészete mellett konkrét politikai szerepet is vállalt: 1994-ben az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje volt, de még azon év őszén kilépett a pártból. 1996-ban az országgyűlésben Torgyán József szólalt föl a parlamentben elfogadhatatlannak tartva Petri György és Esterházy Péter Kossuth-díját. Petrit az Apokrif című verse miatt támadta.

  • Petrinél a magyar irodalomban talán csak Ady írt több istenes verset, holott önmagát „vallásilag unmuzikálisnak" tartotta. A vátesz-szereppel és a küldetéstudattal is egy istenes versében számol le, szándékoltan lefokozva saját magát (Horgodra tűztél, Uram...). 

Az összeállítás a Petri György születésének 70. évfordulójára írt cikkünk alapján készült, amelyet teljes terjedelmében ITT lehet elolvasni. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

“A VERS VAGYOK” - Kedvencek temetője: Petri György

...

"Nem bántam meg semmit" - 15 éve hunyt el Petri György

...

Petri Györgyön világéletében látszott, hogy halandó

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
A hét könyve
Kritika
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A rossz közérzettel nem születik az ember. Barnás Ferenc új regénye a hét könyve: Most és halála óráján. 

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

„Komoly egyetem nincs komoly könyvtár nélkül” – a MOME felújított könyvtárában jártunk

Valuska László
Valuska László

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

Polc

A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak

...

A diktatúra árnyékai között is lehet varázslatos a gyerekkor

...

Az egyetem maga a Pokol - R. F. Kuang új filozófiai horrorja

...

Lesújtó számok: már csak 40 másodpercig tart a figyelmünk a digitális térben?

...
Kiemeltek
...

„Komoly egyetem nincs komoly könyvtár nélkül” – a MOME felújított könyvtárában jártunk

A felújított könyvtár számos hallgatóbarát megoldással bővült. 

...

Kemény Zsófi: Az életet soha nem késő elrontani

Olvasd el a Nők, akiknek férfi kell című kötethez írt utószót!

...

iamyank: A dühöm jelen van, de nem vágyom rá, hogy eltűnjön

A Könyves Magazin podcastjének vendége iamyank, akivel STNTLN című albumáról beszélgettünk.