Boldizsár Ildikó: A népmesék nem biztonságot adtak, hanem erőt, hogy megváltoztassam az életem

Boldizsár Ildikó: A népmesék nem biztonságot adtak, hanem erőt, hogy megváltoztassam az életem

A Delonghival közös új podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. A Túl a plafonon podcast második vendége Boldizsár Ildikó mesekutató, író szerkesztő, kritikus, a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotója. Pontokba szedtük, mi mindenről esett szó a beszélgetésben, a teljes adást pedig meg is hallgathatod.

Sándor Anna | 2022. január 27. |

  • Boldizsár Ildikó meglepően későn fedezte fel a népmeséket, 18 éves koráig műmeséket, kortárs meséket olvasott, a családjában sem volt, aki mesélt volna ilyeneket neki. Ugyanakkor azt gondolja, hogy az archetipikus képek, amikkel a népmesék is dolgoznak, ott szunnyadtak benne, és ezek kapcsoltak be, amikor az első népmesét elolvasta. 
  • Egy dolgozatra készült, amikor azzal foglalkozott, hogy a Micimackó mint műmese miből lett. Egy albérletben lakott húszévesen, és ott voltak a polcon a Karig Sára által szerkesztett Népek meséi sorozat kötetei. Nem emlékszik, pontosan melyik mese volt az első, amit elolvasott belőlük, csak arra, hogy nem magyar volt. “Onnantól kinyílt a zsák szája, és szakmányban olvastam, faltam, habzsoltam a történeteket. Miért? Mert mindenre választ kaptam, amit addig hiába kerestem.”
  • A Micimackó-féle műmesékben szerinte kislányként vigaszt, biztonságot talált, ráismerést a saját hétköznapjaira, hogy másokkal is történnek olyan kis balesetek, amik egy felnövekvő kislánnyal történnek. Másrészt a fantáziáját is erősen megmozgatták. Ehhez képest a népmesék teljesen más befogadói élményt jelentettek. Egyfelől semmi sem volt belőlük ismerős: Óperenciás-tenger, táltos paripa, hétfejű sárkány, hollóvá változtatott fivérek… Mégis volt ezzel együtt egy olyan megélése, hogy mindegyik végtelenül ismerős, és vajon honnan? Nem a hétköznapi valóságát szólították meg, hanem a benne rejlő lehetőségmezőket. Nem biztonságot adtak, hanem erőt, hogy megváltoztassa az életét.

Boldizsár Ildikó: Nem a mese gyógyít, hanem az a világkép és gondolkodásmód, amibe a mese bekapcsol
Boldizsár Ildikó: Nem a mese gyógyít, hanem az a világkép és gondolkodásmód, amibe a mese bekapcsol

Boldizsár Ildikó mesekutató, író szerkesztő, kritikus, a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotója lesz a Túl a plafonon podcast második vendége. Hangolódásként olvass bele Életválságok meséi - Mesekalauz útkeresőknek című kötetébe!

Tovább olvasok

  • Azért lett szükség a meseterápiára, mert a mai kor emberének nem zavartalan, egyértelmű a mesével való kapcsolódás, hanem közvetítőre lett szüksége. Gyerekkorban a kapcsolódás zavartalan, de aztán ezt elfelejtjük.
  • Egy családi tragédia, a fia betegsége indította el afelé, hogy felfedezze a népmesék terápiás lehetőségeit. A neki elmondott mesék, és az ő gyógyulását követően a többi gyereknek a kórházban elmondott mesék hatását látva kezdett el azon gondolkodni, hogy miért lesznek jobban a mesét hallgató gyerekek (a gondos orvosi kezeléssel együtt). Az orvosok kérdezték tőle, hogy mit csinál a gyerekekkel, mert ha mesét kapnak, akkor nyugodtabbak, könnyebben bírják a műtétet, gyorsabban gyógyulnak. Könnyebb velük bánni, kommunikálni. A Mosoly Alapítványnál is ezt tapasztalták, amikor használták a módszerét.
  • A fia betegsége után 16 évvel jelent meg a Meseterápia című kötet. 1996-tól 2006-ig csak terepmunkát végzett, mindenféle helyen mesét mondott, ezen belül hat évig pedig nem is azért mesélt, hogy majd egyszer terápia lehessen belőle, hanem egyszerűen tudta, hogy jót tesz. 2006 és 2010 között már tudatosan vizsgálta a meséket, hogy melyik hogyan hat.
  • A legmodernebb agykutatási eredmények és Boldizsár Ildikó eredményei összeértek. A tanítványai már ott vannak a kutatói pozíciókban, tudományos intézetekben, ők már mérik is a meseterápia hatásait. Amit a hagyomány megőrzött, azt most felfedezi a modern tudomány. Kiderült, hogy a megőrzött hagyomány elemeinek milyen jó hatása volt az emberi életre, hormontermelésre, fiziológiás folyamatokra.
  • Amikor a doktori dolgozatában 26 évesen azt állította, hogy a mesék célja több, mint a puszta szórakoztatás, szakmai elutasításba ütközött az elővédéseken. Ezzel a hozzáállással a mai napig találkozik, annak ellenére, hogy rajta kívül sok más tudományos publikáció és szellemi iskola is ugyanarra jutott, mint ő.
  • A meseterápia három erős alapon áll, az egyik az orosz mesekutató, Vlagyimir Jakovlevics Propp morfológiai rendszere, aki először leírta a varázsmesék törvényszerűségeit a 20. század első felében. A másik az irodalomtudományból a hermeneutika, ami az értelmezés művészete, és Hans-Georg Gadamer nevéhez fűződik. A harmadik pedig egy antropológiai alap, a rítusok rendje. A rítusoknak fontos szerepe volt a mindenkori ember életében, a terápiás folyamatban ezek a rítusok ismétlődnek, mert a mesék ezeknek a rítusoknak a rendjét őrizték meg. Nem a mese gyógyít meg, hanem az a világkép, gondolkodásmód tud rendező, gyógyító lenni, amibe a mese bekapcsol bennünket.

Joós Andrea: Akkor vagyok jó tanár, ha önazonos vagyok emberként
Joós Andrea: Akkor vagyok jó tanár, ha önazonos vagyok emberként

A Delonghival közös új podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. A Túl a plafonon podcast sorozatindító beszélgetésének vendége Joós Andrea tanár, tudománykommunikációs szakember volt, most pontokba szedtük, mi mindenről volt szó a beszélgetésben, amit természetesen meg is hallgathatsz.

Tovább olvasok

  • Nemrég hónapokat szánt arra, hogy utánajárjon, a világ keletkezése, a galaxis, a bolygók kialakulása hogyan találkozik a teremtésmítoszokkal. Ezekben a történetekben pontosan megjelenik az ősrobbanás, a földtörténeti események, a tudomány és a mítoszok párhuzamosan haladnak, csak a nyelvük más. A galaxisok, a bolygók és a Földön az élet is egy jól leírható rend szerint alakult ki, és ott van a folyamat végén az ember, aki szintén egy jól meghatározott rend szerint épül fel “égi csillagok tüzében kovácsolódott darabkákból”. Utána az egyén a saját életében létre tudja hozni a rendet ugyanolyan csiszolódások, dekázások, egyensúlyhelyzetek kialakításával.
  • A népmese nem azt mondja, hogy ne legyél individuális, hiszen minden népmese megteremti a különleges hőseit. A népmesei hagyományban a közösség mint megtartó erő mindig támogatja az individuumot, hogy az lehessen, akinek lennie kell. Boldizsár Ildikó úgy látja, most elvesztek a közösségek, nincs megtartó közösség a hátunk mögött, ezért megindultak az individuumok közötti harcok. Szerinte, ha nem tudunk közösséget alkotni egy közös cél érdekében, és eltűnnek az egymásra figyelés legcsekélyebb formái is, akkor káosz lesz.
  • Az ember most ugyanazon hibák miatt fog leválni a saját fajáról, amiket már elkövetett a természettel szemben, amikor elkezdte kizsákmányolni. Nagyon korán elromlott ember és természet kapcsolata, 

már a 10. századból származik olyan történet, amiben az állatok beperlik az embert, hogy mit művel a világgal.

  • A klímaváltozással kapcsolatos szemléletváltáshoz Boldizsár Ildikó szerint már késő van, mert az nagyobb tömegeknél 200-300 év, míg megtörténik. Szerinte konkrét és azonnali cselekvésekre van szükség, nem csak az egyén szintjén.
  • Szerinte a népmesék tele vannak bátor nőkkel, és mindig meglepi, amikor azzal a vélekedéssel találkozik, hogy a mesékben a nők passzívak és arra várnak, hogy megmentsék őket. Szerinte ez felületes és nagyon sok kárt okozott a mesékről való gondolkodásban. Mondott jó példákat: nők, akik elindulnak megmenteni a testvéreiket; nők, akik elmennek a férjük után, akikkel rossz dolgok történtek; nők, akik kézbe veszik a saját életüket, leválnak otthonról. Amikor olyan királylányokat látunk, akik csak a mese végén jelennek meg, amikor a hős megkapta a kezét a fele királyság mellé, akkor az azért van, mert az a történet egy férfiról szól, és “hadd engedjük már meg, hogy a mesék szóljanak férfiakról is. Szóljanak nőkről is, szóljanak kettejükről. Rengeteg mesetípus van.”
  • Tavasszal elindul a MESE című folyóirat, amivel publikálási lehetőséget akar teremteni a mesékkel foglalkozó szakembereknek.
Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Joós Andrea: Akkor vagyok jó tanár, ha önazonos vagyok emberként

A Delonghival közös új podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. A Túl a plafonon podcast sorozatindító beszélgetésének vendége Joós Andrea tanár, tudománykommunikációs szakember volt, most pontokba szedtük, mi mindenről volt szó a beszélgetésben, amit természetesen meg is hallgathatsz.

...
Podcast

Joós Andrea: Ami nekünk könnyen megy, ott van a szuperképességünk [Túl a plafonon]

A Delonghival közös új podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. A Túl a plafonon podcast sorozatindító beszélgetésének vendége Joós Andrea, a "reneszánsz nő".

...
Nagy

Joós Andrea népi motívumokkal díszíti a szerveinket [Túl a plafonon]

Túl a plafonon podcast sorozatindító beszélgetésének vendége Joós Andrea, a "reneszánsz nő", aki annyiféle tevékenységet csinál egyszerre, hogy szinte számba venni is nehéz. Ami közös bennük, hogy ezek valamiféleképpen mind a biológiához kapcsolódnak - és izgalmasak!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: A család olyan, mint egy falka

...

A Szegény párákban Frankenstein, a szex és Mary Shelley is a ma nőjéről beszélnek

...

Ezt senki nem mondta – Nádasdy Ádám: Lássa az a gyerek, hogy én is ember vagyok

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A legújabb Bűn és bűnhődés egyelőre nehezen találja az irányt

Dosztojevszkij nagy klasszikusát, a Bűn és bűnhődést Gáspár Ildikó adaptálta színpadra az Örkényben. Vannak erős pillanatai, mégis hiányérzetünk maradt.

...
Szórakozás

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

...
Szórakozás

Az Oscar-díjas American Fiction beavat egy bonyolult gyászfolyamat részleteibe

Cord Jefferson első játékfilmje nyerte a legjobb adaptált forgatókönyv kategória Oscarját. Utánajártunk, melyik regény volt az alapanyaga, és eláruljuk, hogy tetszett nekünk a Magyarországon egyelőre csak a Prime Video kínálatában elérhető mozi.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

...
Nagy

Markovics Botond: A technológia elhozhatja a kort, amikor a diktátorok nem halnak meg

Markovics Botond húsz éve erősíti regényeivel a magyar science fiction irodalmat. A Felfalt kozmosz című legutóbbi regényében örökéletű diktátorok és egy napjainkban is ismerős kataklizma állítja kihívás elé az emberiséget. Nagyinterjú.

...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A negyedik rész vendége Oltai Kata.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

...
Sándor Anna

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

...
ko

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

Hírek
...
Hírek

Káprázatos lett az Álom luxuskivitelben gyémántokkal kirakott példánya

...
Hírek

Philip K. Dick egyik korai sci-fije új fordításban jelenik meg

...
Szórakozás

Nick Cave-dalok, Varró Dani-versek és Háy János-illusztrációk [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

...
Zöld

Mit kíván Jane Goodall a 90. születésnapjára?

...
Hírek

Jon Fosse: A háború harc a mindegyikünkben ott lakozó egyediség ellen

...
Szórakozás

Még 1 milliárddal többe került a Petőfi-film, mint ahogy eddig tudtuk