Boldizsár Ildikó: A népmesék nem biztonságot adtak, hanem erőt, hogy megváltoztassam az életem

Boldizsár Ildikó: A népmesék nem biztonságot adtak, hanem erőt, hogy megváltoztassam az életem

A Delonghival közös új podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. A Túl a plafonon podcast második vendége Boldizsár Ildikó mesekutató, író szerkesztő, kritikus, a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotója. Pontokba szedtük, mi mindenről esett szó a beszélgetésben, a teljes adást pedig meg is hallgathatod.

Sándor Anna | 2022. január 27. |

  • Boldizsár Ildikó meglepően későn fedezte fel a népmeséket, 18 éves koráig műmeséket, kortárs meséket olvasott, a családjában sem volt, aki mesélt volna ilyeneket neki. Ugyanakkor azt gondolja, hogy az archetipikus képek, amikkel a népmesék is dolgoznak, ott szunnyadtak benne, és ezek kapcsoltak be, amikor az első népmesét elolvasta. 
  • Egy dolgozatra készült, amikor azzal foglalkozott, hogy a Micimackó mint műmese miből lett. Egy albérletben lakott húszévesen, és ott voltak a polcon a Karig Sára által szerkesztett Népek meséi sorozat kötetei. Nem emlékszik, pontosan melyik mese volt az első, amit elolvasott belőlük, csak arra, hogy nem magyar volt. “Onnantól kinyílt a zsák szája, és szakmányban olvastam, faltam, habzsoltam a történeteket. Miért? Mert mindenre választ kaptam, amit addig hiába kerestem.”
  • A Micimackó-féle műmesékben szerinte kislányként vigaszt, biztonságot talált, ráismerést a saját hétköznapjaira, hogy másokkal is történnek olyan kis balesetek, amik egy felnövekvő kislánnyal történnek. Másrészt a fantáziáját is erősen megmozgatták. Ehhez képest a népmesék teljesen más befogadói élményt jelentettek. Egyfelől semmi sem volt belőlük ismerős: Óperenciás-tenger, táltos paripa, hétfejű sárkány, hollóvá változtatott fivérek… Mégis volt ezzel együtt egy olyan megélése, hogy mindegyik végtelenül ismerős, és vajon honnan? Nem a hétköznapi valóságát szólították meg, hanem a benne rejlő lehetőségmezőket. Nem biztonságot adtak, hanem erőt, hogy megváltoztassa az életét.

Boldizsár Ildikó: Nem a mese gyógyít, hanem az a világkép és gondolkodásmód, amibe a mese bekapcsol
Boldizsár Ildikó: Nem a mese gyógyít, hanem az a világkép és gondolkodásmód, amibe a mese bekapcsol

Boldizsár Ildikó mesekutató, író szerkesztő, kritikus, a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotója. Egyetemistaként egy nap szó szerint a fejére esett egy mesekönyv, és egy egész világ tárult fel előtte. A Túl a plafonon podcast második adásában beszélgetünk a népmesék felfedezéséről, a történetmondás fiziológiai hatásairól, az univerzális rend jelentéséről és benne az egyéni életutakról, a szakmabeli falakról és mesékkel foglalkozó, induló szakfolyóiratról is. Hangolódásként olvass bele az Életválságok meséi - Mesekalauz útkeresőknek című kötetébe!

A Delonghival közös új podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. Az első adásban Joós Andreával beszélgettünk például tudománykommunikációról és tanításról, azt itt találod.

Tovább olvasok

  • Azért lett szükség a meseterápiára, mert a mai kor emberének nem zavartalan, egyértelmű a mesével való kapcsolódás, hanem közvetítőre lett szüksége. Gyerekkorban a kapcsolódás zavartalan, de aztán ezt elfelejtjük.
  • Egy családi tragédia, a fia betegsége indította el afelé, hogy felfedezze a népmesék terápiás lehetőségeit. A neki elmondott mesék, és az ő gyógyulását követően a többi gyereknek a kórházban elmondott mesék hatását látva kezdett el azon gondolkodni, hogy miért lesznek jobban a mesét hallgató gyerekek (a gondos orvosi kezeléssel együtt). Az orvosok kérdezték tőle, hogy mit csinál a gyerekekkel, mert ha mesét kapnak, akkor nyugodtabbak, könnyebben bírják a műtétet, gyorsabban gyógyulnak. Könnyebb velük bánni, kommunikálni. A Mosoly Alapítványnál is ezt tapasztalták, amikor használták a módszerét.
  • A fia betegsége után 16 évvel jelent meg a Meseterápia című kötet. 1996-tól 2006-ig csak terepmunkát végzett, mindenféle helyen mesét mondott, ezen belül hat évig pedig nem is azért mesélt, hogy majd egyszer terápia lehessen belőle, hanem egyszerűen tudta, hogy jót tesz. 2006 és 2010 között már tudatosan vizsgálta a meséket, hogy melyik hogyan hat.
  • A legmodernebb agykutatási eredmények és Boldizsár Ildikó eredményei összeértek. A tanítványai már ott vannak a kutatói pozíciókban, tudományos intézetekben, ők már mérik is a meseterápia hatásait. Amit a hagyomány megőrzött, azt most felfedezi a modern tudomány. Kiderült, hogy a megőrzött hagyomány elemeinek milyen jó hatása volt az emberi életre, hormontermelésre, fiziológiás folyamatokra.
  • Amikor a doktori dolgozatában 26 évesen azt állította, hogy a mesék célja több, mint a puszta szórakoztatás, szakmai elutasításba ütközött az elővédéseken. Ezzel a hozzáállással a mai napig találkozik, annak ellenére, hogy rajta kívül sok más tudományos publikáció és szellemi iskola is ugyanarra jutott, mint ő.
  • A meseterápia három erős alapon áll, az egyik az orosz mesekutató, Vlagyimir Jakovlevics Propp morfológiai rendszere, aki először leírta a varázsmesék törvényszerűségeit a 20. század első felében. A másik az irodalomtudományból a hermeneutika, ami az értelmezés művészete, és Hans-Georg Gadamer nevéhez fűződik. A harmadik pedig egy antropológiai alap, a rítusok rendje. A rítusoknak fontos szerepe volt a mindenkori ember életében, a terápiás folyamatban ezek a rítusok ismétlődnek, mert a mesék ezeknek a rítusoknak a rendjét őrizték meg. Nem a mese gyógyít meg, hanem az a világkép, gondolkodásmód tud rendező, gyógyító lenni, amibe a mese bekapcsol bennünket.

Joós Andrea: Akkor vagyok jó tanár, ha önazonos vagyok emberként
Joós Andrea: Akkor vagyok jó tanár, ha önazonos vagyok emberként

A Delonghival közös új podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. A Túl a plafonon podcast sorozatindító beszélgetésének vendége Joós Andrea tanár, tudománykommunikációs szakember volt, most pontokba szedtük, miről is esett szó a beszélgetésben, amit természetesen meg is hallgathatsz.

Tovább olvasok

  • Nemrég hónapokat szánt arra, hogy utánajárjon, a világ keletkezése, a galaxis, a bolygók kialakulása hogyan találkozik a teremtésmítoszokkal. Ezekben a történetekben pontosan megjelenik az ősrobbanás, a földtörténeti események, a tudomány és a mítoszok párhuzamosan haladnak, csak a nyelvük más. A galaxisok, a bolygók és a Földön az élet is egy jól leírható rend szerint alakult ki, és ott van a folyamat végén az ember, aki szintén egy jól meghatározott rend szerint épül fel “égi csillagok tüzében kovácsolódott darabkákból”. Utána az egyén a saját életében létre tudja hozni a rendet ugyanolyan csiszolódások, dekázások, egyensúlyhelyzetek kialakításával.
  • A népmese nem azt mondja, hogy ne legyél individuális, hiszen minden népmese megteremti a különleges hőseit. A népmesei hagyományban a közösség mint megtartó erő mindig támogatja az individuumot, hogy az lehessen, akinek lennie kell. Boldizsár Ildikó úgy látja, most elvesztek a közösségek, nincs megtartó közösség a hátunk mögött, ezért megindultak az individuumok közötti harcok. Szerinte, ha nem tudunk közösséget alkotni egy közös cél érdekében, és eltűnnek az egymásra figyelés legcsekélyebb formái is, akkor káosz lesz.
  • Az ember most ugyanazon hibák miatt fog leválni a saját fajáról, amiket már elkövetett a természettel szemben, amikor elkezdte kizsákmányolni. Nagyon korán elromlott ember és természet kapcsolata, 

már a 10. századból származik olyan történet, amiben az állatok beperlik az embert, hogy mit művel a világgal.

  • A klímaváltozással kapcsolatos szemléletváltáshoz Boldizsár Ildikó szerint már késő van, mert az nagyobb tömegeknél 200-300 év, míg megtörténik. Szerinte konkrét és azonnali cselekvésekre van szükség, nem csak az egyén szintjén.
  • Szerinte a népmesék tele vannak bátor nőkkel, és mindig meglepi, amikor azzal a vélekedéssel találkozik, hogy a mesékben a nők passzívak és arra várnak, hogy megmentsék őket. Szerinte ez felületes és nagyon sok kárt okozott a mesékről való gondolkodásban. Mondott jó példákat: nők, akik elindulnak megmenteni a testvéreiket; nők, akik elmennek a férjük után, akikkel rossz dolgok történtek; nők, akik kézbe veszik a saját életüket, leválnak otthonról. Amikor olyan királylányokat látunk, akik csak a mese végén jelennek meg, amikor a hős megkapta a kezét a fele királyság mellé, akkor az azért van, mert az a történet egy férfiról szól, és “hadd engedjük már meg, hogy a mesék szóljanak férfiakról is. Szóljanak nőkről is, szóljanak kettejükről. Rengeteg mesetípus van.”
  • Tavasszal elindul a MESE című folyóirat, amivel publikálási lehetőséget akar teremteni a mesékkel foglalkozó szakembereknek.
Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Joós Andrea: Akkor vagyok jó tanár, ha önazonos vagyok emberként

A Delonghival közös új podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. A Túl a plafonon podcast sorozatindító beszélgetésének vendége Joós Andrea tanár, tudománykommunikációs szakember volt, most pontokba szedtük, mi mindenről volt szó a beszélgetésben, amit természetesen meg is hallgathatsz.

...
Podcast

Joós Andrea: Ami nekünk könnyen megy, ott van a szuperképességünk [Túl a plafonon]

A Delonghival közös új podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. A Túl a plafonon podcast sorozatindító beszélgetésének vendége Joós Andrea, a "reneszánsz nő".

...
Nagy

Joós Andrea népi motívumokkal díszíti a szerveinket [Túl a plafonon]

Túl a plafonon podcast sorozatindító beszélgetésének vendége Joós Andrea, a "reneszánsz nő", aki annyiféle tevékenységet csinál egyszerre, hogy szinte számba venni is nehéz. Ami közös bennük, hogy ezek valamiféleképpen mind a biológiához kapcsolódnak - és izgalmasak!

...

Hetényi Zsuzsa: Harcolok azért, hogy ne szokjak hozzá a háború gondolatához

...

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

...

Szabó Magda egész életében hitt a nagy történetekben

...

Závada Péter: A szövegekbe visszavonulás is politika

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A déli gótika mesterének novellái inspirálták Bruce Springsteen legsötétebb lemezét

Május elején jelent meg Warren Zanes Deliver Me from Nowhere című kötete, amely Bruce Springsteen tán legkülönlegesebb, és leginkább kedvelt lemezén, az 1982-es Nebraskán hallható dalok mögött felsejlő személyes motívumokat, és művészi hatásokat tekinti át.

...
Szórakozás

Jordan? Pipa! – Az alfakosaras, a tárgyalóasztal meg a munkaalkoholista fehér férfiak

Az Air – Harc a legendáért arra a pávatáncra fókuszál, amely 1984-ben zajlott a Jordan család és egy ambiciózus sportszergyártó vállalat vezetői között. Hozzáolvastuk a pár éve magyar nyelven is elérhető Michael Jordan-monográfia vonatkozó részeit.

...
Nagy

Cseh Tamás és Bereményi Géza dalai olyan korhű helyzetjelentések, melyek jelentőségével maguk sem voltak tisztában

Hétfőn este nyílt meg a Cseh Tamás életművéről szóló kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A zeneszerző-énekes idén januárban ünnepelte volna nyolcvanadik születésnapját; a tárlat megidézi emlékét, az archív felvételek pedig visszarepítenek a hetvenes évekbe.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Petri György rögeszmésen különbözni akart, radikálisan autonóm személyiség volt

A Kertész Imre Intézetben mutatták be hétfő délután a Petri György különbözése című interjúkötetet, mely egy harminc évvel ezelőtt készült beszélgetéssorozat szerkesztett változata. A teljes terjedelmében eddig még nem publikált sorozatban a beszélgetőtárs Tasi József irodalomtörténész volt, aki 1993 novembere és 1994 februárja között kérdezte a költőt gyerekkorról, szerelemről, költészetről, filozófiáról és politikáról. 

Szerzőink

...
Vass Norbert

A háború bennünk lakik, és túl fog élni mindannyiunkat

...
Sándor Anna

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

...
Kolozsi Orsolya

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

A hét könyve
Kritika
A háború bennünk lakik, és túl fog élni mindannyiunkat
...
Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia. 

Hírek
...
Hírek

Melyik lesz 2023 legjobb első könyve? Már lehet nevezni a Margó-díjra

...
Nagy

Bipoláris depresszió, tatárjárás és a gulyáskommunizmus utolsó évei - magyar próza a Könyvhéten

...
Podcast

Hetényi Zsuzsa: Harcolok azért, hogy ne szokjak hozzá a háború gondolatához

...
Zöld

Megtalálták a német Atlantiszt?

...
Könyvtavasz

A családi pokolból Petőfi verse mutatja meg a kiutat

...
Hírek

III. Károly a Dame lovagi előnevet adományozta Jacinda Ardernnek

...
Nagy

Az okos csajok meg a Kádár-kor „márciusi ifjai” – kilenc történelmi non-fiction a Könyvhéten 

...
Hírek

Tom Hanks szerint regényt írni nem nehéz

...
Hírek

Betiltották a Bibliát erőszak és vulgaritás miatt utahi iskolákban