Szentesi Éva a Tavaszi Margón - fotó: Kováts Zsófi - konyvesmagazin.hu

A fájdalom barát, ha megtanuljuk dekódolni a jelzéseit – Szentesi, Havas, Biró és Cserna-Szabó a Margón

A Tavaszi Margó pénteki és szombati napján a valóság és a fikció viszonya több írónál felmerült, Szentesi Éva teltházas könyvbemutatóján pedig legbensőbb énünk megismerése is szóba került.

Fotó: Kováts Zsófi, Posztós János

Kiss Imola | 2024. május 26. |

A valóság és a fikció viszonya, önmagunk történetének megírása, de annak lehetetlensége is téma volt pénteken Havas Juli és Biró Zsombor Aurél, majd szombaton Cserna-Szabó András és Szentesi Éva új köteteinek bemutatóin a Tavasz Margó Irodalmi Fesztiválon. Rögtön egy klasszikus fesztiválproblémával szembesültem: az első két bemutató más-más okokból, de ugyanannyira érdekelt, viszont egymásra csúsztak, így végül Havas Juliét csak félig tudtam meghallgatni.

Ha gyűlölni kell, az tönkretesz

Havas Juli második regénye, a Papírbabák egy szerelmi történet, ami szorosan összefügg Erdéllyel és a kommunizmus alatti Romániával.

havas juli
Papírbabák
Kalligram, 2024, 360 oldal
-

A szerző elmondta, hogy akkoriban, különösen Székelyföldön egy román és egy magyar ember párkapcsolata szinte elképzelhetetlen volt a társadalmi megosztottság miatt. Ezt felnőve ő maga is látta a környezetében, és a könyvben sok elem, így például a legdrámaibb jelenethez hasonló a valóságban is megtörtént.

-

Őt az érdekelte, hogy kik között, és hogyan tolerál egy ilyen kapcsolatot egy kis közösség. Igyekezett bemutatni, hogy mennyire káros a nacionalizmus, a rasszizmus mindkét oldalon, és

miként teszi tönkre az emberek életét, ha arra vannak kondicionálva, hogy gyűlölni kell egymást.

De hozzátette, ugyanilyen vesztes helyzet az is, ha a gyűlölet miatt nem tanuljuk meg a másik nép nyelvét, hiszen van egy olyan generáció is Erdélyben, ami alig tud románul.

Beszélgetőtársa, Mészáros Sándor hozzátette, ez a regény azért is érdekes, mert Magyarországról nagyon keveset látunk abból, mi történt a trianoni határokon kívül rekedt magyarokkal. A beszélgetés még folytatódott, de ezen a ponton sajnos kezdődött a következő programom.

Az író nyomozza önmagát

A Margón csütörtökön Kemény Lili beszélt autofikciós regényéről, pénteken Biró Zsombor Aurél bemutatkozó kötete illeszkedett ebbe a vonulatba. A Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek egy család, egy felnövés, egy névváltás és az íróvá válás története is (olvass bele), narrátora pedig egy Zsombor nevű 25 éves férfi.

biró zsombor aurél
Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek
Pesti Kalligram, 2024, 178 oldal
-

Az életrajzi egyezések miatt Biró szerint az olvasóban először egyfajta bulváros érdeklődés támad amiatt, hogy valóságnak hiszi, amit olvas. Szerzőként a kiindulópontja az a felismerés volt, hogy rájött, fontos neki, mit gondol róla a világ, és elkezdte foglalkoztatni, miért. Emellett az utóbbi években a kiemelkedő olvasmányélményei mind igyekeztek csökkenteni a valóság és a fikció közti távolságot. 

„Zsombor nyomozást folytat a saját eddigi életében arról, hogy miért imádja ennyire önmagát,” fogalmazott az író.

Habár arról akart írni, hogyan lett az, aki lett, nem elemelve és stilizálva, „mégis folyamatosan hazugságon kaptam magam,”

mondta, mert az úgy jobban hangzott, vagy mert mások máshogy vagy egyáltalán nem is emlékeztek egy adott részletre. 

Tóth Ramóna Mirtill, a kötet szerkesztője megjegyezte, hogy a kötetben az apa, az anya  és Sári karaktere (Zsombor barátnője) szinte ugyanolyan fontos, mint a főhős. Feleselnek vele, beleszólnak abba, mit és hogyan (ne) írjon, a párhuzamos valóságok folyton korrigálják egymást. És rászólnak, hogy ne hazudjon, mert Zsombor nagyon is hazudni akar.

-

A regény nemcsak önmagát, a narrátort és az írót, de az olvasót is újra és újra leleplezi. Biró nem a valóság megírására törekedett, hanem arra, hogy „valami őszintét meséljek el”, szerinte ez az érdekes a prózában.

Fontos szál a regényben a férfiideálok kérdése, és hogy

a hagyományos maszkulinitás ellenében milyennek kellene lenni.

„Egy szőrdzsungelben nőttem fel, én viszont nem vagyok szőrös,” mondta a szerző. Szerinte tipikusan a 2020-as évek fiatal férfijainak dilemmája, hogy sem ők, sem a velük egykorú nők nem tudják definiálni, milyen az újfajta maszkulinitás.

Valóságtrambulin, legózás

Cserna-Szabó András szombat délután Jánossy Lajossal anekdotázott egy sort különböző írókról és művekről, az csak a beszélgetés felénél derült ki, hogy a bemutatott Az utolsó magyarok valójában novelláskötet és nem regény, mint eddig gondoltam a fülszöveg alapján (itt beleolvashatsz). 

cserna-szabó andrás
Az utolsó magyarok
Helikon, 2024, 272 oldal
-

A szerző azt mondta, ő nem tudja megírni a saját élete történéseit vagy olyasmit, aminek ismeri a végkimenetelét. „Kell egy valóságtrambulin, amiről elugrok,” fogalmazott. Nagyon szeret a történelem és a fikció elemeivel legózni, így fordulhat elő, hogy a kötetben (és a Budapest Nagyregényben is) szereplő egyik novellájában kiderül, hogy Virág elvtárs Leopold Blum fia. 

A lopás, „szebben mondva intertextualitás” nagyon szórakoztatja,

és a végén azt sem tudja, mi igaz és mit lopott valahonnan. 

-

Van az új kötetben két Móricz átirat is, viszont ilyenkor is cél, hogy a novellát akkor is tudja élvezni az olvasó, ha nem ismeri az eredetit. „Számomra az a belépő, hogy nem akarok untatni,” mondta Cserna-Szabó. Érdekesség, hogy a borítón Lugosi Béla fotója látható egy turullal, a kép Saly Noémi családi archívumából való.

Egy úton lévő nő

A Margó egyik legnagyobb, zömében női közönségét Szentesi Éva és új könyve, A mai napról nincsenek emlékeim vonzotta (olvass bele).

szentesi éva
A mai naphoz nincsenek emlékeim
Open Books, 2024, 224 oldal
-

Ott Anna kérdésére a szerző elmondta, tudatosan váltott E/3 elbeszélőre, „hátrébb kellett lépnem a történetemből, jó sokat,” de kényelmes volt így írni. „Jó volt elképzelni ezt az úton lévő nőt,” mondta. Ebbe a figurába belegyúrt olyasmit is, ami felé a saját életében haladni szeretne.

Szentesi úgy érzi, ez a kötet egy korszak lezárása, már tud örülni az életnek, de tisztában van azzal is, hogy az önmagára figyelésnek sosem lesz vége, erre megtanít egy súlyos betegség.

„Annyiféleképpen sérülhet egy nő teste, de ez még mindig tabu – mondta az író.

 – De a fájdalom barát, ha megtanuljuk dekódolni, mit jelez.”

A kötet címe utal a Facebook által feldobált emlékekre. Mivel a közösségi média témája megjelenik a regényben is, Ott Annát az érdekelte, milyen most Szentesi Éva viszonya ehhez.

-

Bevallotta, hogy évekig mérgezte magát azzal, hogy minden róla szóló dolgot elolvasott – és mindent elhitt, a jót és a rosszat is, nem tudta mások véleményén túllépve definiálni magát. Nemrég viszont leállt ezzel, és minden mást is meg akar változtatni az életében, ami megbetegíthet. „Önmagadat kell megtalálni, hogy ki az az ember otthon, az a legbenső én, akit csak te ismersz” – fogalmazott.

Beszéltek arról is, hogy a közönség egy részének csak addig érdekes valaki, ameddig a padlón van,

de ha meggyógyul, boldog lesz, már nem tudnak hozzá kapcsolódni és elkezdik kritizálni. „Ennek nem lehet megfelelni, csak magadnak kell” – mondta Szentesi.

Végül szóba került a könyvben is szereplő „gyerektelen nő” kifejezés, amit Ott Anna vádnak értelmezett. Az író azt mondta, sokáig az anyaságra való készséget is eltemette magában. Amikor megbarátkozott a hiánnyal, hogy valakiről mégis szeretne gondoskodni, akkor hirtelen belecsöppent az életébe egy kiskutya, pedig korábban nem is akart kutyát. Azzal zárta, hogy ő már csak egyszerű életre vágyik, vidéki házra, kutyával.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Az ügynökakták igenis nyilvánosak, csak fel kell dolgozni őket – Takács, Bartók és gyermekvédelem a Margón

Ügynökök, fantasy és bugyiszabályok a Margó zárónapján. 

...
Nagy

A világnak vége kell, hogy legyen – Puzsér Róbert, Erdős Virág és Láng Zsolt a Tavaszi Margón

A Tavaszi Margó második napján Erdős Virág és Láng Zsolt legújabb kötetei mellett Puzsér Róbert Metafizika című könyvét is bemutatták, melyben a szerző nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy megfejtse a világ misztériumát.

...
Nagy

Lányok, legyetek bátran ellenszenvesek! – Kemény Lili, Benedek Szabolcs és a Kovács ikrek a Margón

Ez történt Benedek Szabolcs, Kemény Lili és a Kovács ikrek könyvbemutatóin.

...
Nagy

„A nyilas korszak kimerevített jelen” - Zoltán, Krusovszky és Kukorelly a Tavaszi Margón

A Tavaszi Margó első napján Kukorelly Endre és Krusovszky Dénes kötetei mellett Zoltán Gábor új könyvét is bemutatták, ami az Orgia ikerregényeként a 12. kerület nyilas múltját kutatja. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

Hírek
...
Szórakozás

Nézd meg az első fotót a Hét Királyság lovagjáról a Trónok harca spin-offban

...
Szórakozás

Nézd meg az 1901-es, legkeményebb Dickens-adaptációt az utcaseprővel

...
Beleolvasó

A terápián ülők nem is sejtik, hogy valaki mindent tud a titkaikról – Olvass bele Jen Beagin vicces regényébe!

...
Hírek

Tényleg börtönbe zárhatnak egy indiai írót politikai kijelentése miatt?

...
Nagy

6 botrányos dolog, amit egy új életrajz állít Beckhamékről

...
Szórakozás

Anthony Bourdain képregényének szusiséfje animációs sorozatot kap

Kiemeltek
...
Zöld

A dohányzás veszélyeit komolyan vettük, a közösségi média veszélyeit miért nem?

A fiatalok mentális egészsége érdekében figyelmeztető feliratokkal kéne ellátni a közösségi média platformokat – írja az amerikai tiszti főorvos. A hírhez négy könyvet is ajánlunk.

...
Kritika

Daniel Kehlmann Goebbelst is megduplázza, miközben a művészek megalkuvásáról ír

Daniel Kehlmann a német rendezőóriásról, G. W. Pabstról mesél, aki a Harmadik Birodalomban rekedve próbált jó művész maradni. A Mozgóképben a német expresszionista film szivárog be az irodalomba. Ez a hét könyve.

...
Podcast

A töltött káposztától a nemzeti szuverenitásig: hová tűnt a magyar konyha?

Mit kezdhetünk a 160 évvel ezelőtti ételekkel ma? Jókai Mórt és Ács Bori gasztroújságírót a kolozsvári töltött káposzta és a perec is összeköti. A Könyves Magazin podcastjában Ács Borival, a Telex újságírójával beszélgettünk. 

Fotó: Ajpek Orsi / Telex