Mit csináltak íróink a Tanácsköztársaság alatt?

A Tanácsköztársaság 133 napjának története a kádári emlékezetpolitika fontos része volt, majd a rendszerváltással az emlékezet süllyesztőjébe került. Hatos Pál új könyve, a Rosszfiúk világforradalma (olvass bele ITT) komplett és komplex képet fest erről az időszakról, amelynek története még mindig tele van fehér foltokkal. Hatos könyve viszont egyértelműen közelebb visz minket ahhoz, hogy jobban megértsük, mi történt Magyarországon bő száz éve, a történész ugyanis az előzményektől kezdve egészen a proletárdiktatúra kiépüléséig, majd a bukásig szálazza szét a történetet.

Hatos Pál
Rosszfiúk világforradalma - Az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság története
Jaffa, 2021, 608 oldal
-

A könyv nagy erénye ugyanakkor, hogy túllép a politikacsinálók világán, és megmutatja a kisember túlélési stratégiáit is, összességében azt, hogy a társadalom legalsó szintjein hogyan csapódott le, amit a legfőbb politikai döntéshozók a fejük felett elhatároztak.

A szélsőséges történelmi helyzetek nem mindennapi döntési helyzeteket is hoznak, a Tanácsköztársaság pedig alapjaiban forgatta fel a hétköznapi életet. A Rosszfiúk világforradalmából egyértelműen látszik, hogy a proletárdiktatúra időszaka elképesztő történetekkel van tele – ezek között vannak végtelenül brutális, kegyetlen cselekedetek éppúgy, mint szürreálisak és abszurdak. Hatos Pál érthetően, időnként nagyon töményen, részletgazdagon, néha pedig kimondottan szórakoztatóan tárja fel ennek az időszaknak a történelmét. Rengeteg emlékezetes momentumot mutat be, viszont itt és most mi főleg az irodalmi vonatkozásúakra koncentrálunk: a bemutatón már szó esett Kosztolányiról és Babitsról, a könyv alapján pedig most újabb alkotók történeteit villantjuk fel a Tanácsköztársaság idejéből.

Krúdy és Márai

A Tanácsköztársaságért és céljaiért kezdetben a kulturális és művészeti elit sok tagja lelkesedett, és aktívan ki is vette részét a dicséretéből. Ma már olyan klasszikusan polgárinak tekintett írók is, mint az akkoriban újságíróként dolgozó Krúdy Gyula vagy Márai Sándor, írtak pozitív kicsengésű cikkeket erről az időszakról, hogy aztán később annál nagyobb legyen a csalódottságuk. Krúdy például írt termelési riportot, tudósított vörös jelvénnyel díszített grófok és grófnők húsvéti felvonulásáról (”Rendszerhű gúnnyal és – névtelenül.”), Márai pedig – akiből Hatos szerint a Tanácsköztársaság időszaka faragott irodalmi celebet – romantikus riportban számolt be arról, amikor a Fabik-különítmény terrorlegényei bevették magukat a székesfehérvári püspöki rezidencia falai közé:

„Milyen messze van ez az ember minden politikától, milyen tisztelni való ez az anarchia, amiben él, s mennyire a jövő politikusa mégis.”

-

Plakátok 1919-ből (forrás: Fortepan)

Az írói kataszter

A művészi megélhetés kortól és ideológiától független, a kérdés pedig égető volt a Tanácsköztársaság alatt is. A proletárdiktatúra idején az írók szerettek volna járadékossá válni, a kulturális ügyeket irányító Lukács György pedig felvetette, hogy lajstromozzák az írókat. Lukács vezetésével megalakult az Írói Direktórium (ennek olyan tagjai voltak, mint Balázs Béla vagy Kassák Lajos), a döntéseket ugyanakkor a Szellemi Termékek Országos Tanács hozta. Az itt folytatott vitákban arra jutottak, hogy nincs szükség jogdíjakra, viszont a proletárdiktatúrának sok könyv kellene. Az írói kataszteri bizottság szerint az lett volna az ideális, ha egy jó költő évi 24 jó verssel állt volna elő, és ezért egy jó szakmunkás bérét kapta volna. Kun Béla állítólag később azt mondta, hogy évente elég egy könyvet írni. Mindenesetre megállapították, hogy az alkotás „rendkívüli lelki feltételeket kíván”, ehhez pedig a Tanácsköztársaság anyagi hátteret is biztosított volna: az írói kataszterbe összesen 550 írót vettek fel – hogy kiket, arról például Kassák és Babits döntött. Az írói kataszternek végül olyan írók is a tagjai lettek, mint Móricz Zsigmond vagy Herczeg Ferenc. Ez a rendszer a bukásig működhetett, Hatos Pál szerint ugyanis Szabó Dezső a proletárdiktatúra utolsó napjaiig hiánytalanul felvette az írói ellátmányát; Szabó Dezsőnek amúgy a Tanácsköztársaság alatt jelent meg talán leghíresebb regénye, „a később az ellenforradalmi rendszer bibliájává lett” Az elsodort falu.

-

1919. május elsejei felvonulás a Rákóczi úton (forrás: Fortepan)

Kassák és a munkáspublikum

Kassák Lajos és a Ma folyóirat környékén gyülekező hívei az aktív fellépésben hittek: megvetették a múltat és forradalmi hevülettel várták a kommunista jövőt. Gyakran felléptek munkásközönség előtt is, de sokszor nem találták az utat a proletárszívekhez, és nem egyszer kifütyülték a performanszaikat: „A megnevelendő közönség már akkor is csodálatosan ellenálló volt, és a korszak progresszív punkjaival szemben a korabeli Mága Zoltánok játékát hallgatta szívesebben: Rácz Lacit és cigánybandáját, a Piros bugyellárist és más andalító népszínműveket, valamint vaskos kabarétréfákat”. Erre mondta azt a meg nem értett Kassák, hogy a „legreakciósabb közönség a munkáspublikum”.

Nyitókép: Kun Béla 1919-ben (forrás: Wikimedia)

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A Tanácsköztársaság története velünk él a vitáinkban, az előítéleteinkben

A mai napig rengeteg indulatot vált ki a Tanácsköztársaság története, de vajon eléggé ismerjük-e? Rosszfiúk világforradalma című könyvében mindenesetre a proletárdiktatúra véres és ellentmondásokkal teli történetét dolgozta fel Hatos Pál.

...
Beleolvasó

A Tanácsköztársaság története mélyen meghatározza politikai gondolkodásunkat, megosztja érzelmeinket

Hatos Pál új könyvében arra vállalkozik, hogy mítoszokon innen és túl mutassa be az 1919-es magyarországi Tanácsköztársaság történetét. Olvass bele a Rosszfiúk világforradalma című kötetbe!

...
Nagy

Szvoren, Krusovszky, Kötter, Grecsó, Kolozsvár és a 100 éves Tanácsköztársaság - Ilyen volt a Margó negyedik napja!

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Hírek

Be akarják záratni a PEN klubot Fehéroroszországban

...
Hírek

André Ferenc nyerte a PesText díját

...
Szívünk rajta

Ezeket a gyerekkrimiket vidd magaddal a nyaralásra!

...
Hírek

Könyvesblokk: Három romantikus könyv, ami tökéletes lehet a nyaralásra

...
Beleolvasó

Ki tarthatna jogos igényt az Egy Gyűrűre, ha bevezetnék Középföldén a Polgári Törvénykönyvet?

...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

...
Hírek

Látványos és kiadós új előzetest kapott a Dűne

...
Nagy

Négy könyv, amelyben túlélők meséltek Auschwitzról

Polc

A fiatalság nem elég a boldogsághoz, a szégyennel és a dühvel meg kell küzdeni

...

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

...

Marina Abramović átment a falon, mi pedig beleshetünk a fal mögé

...

Miért csodálkozunk még mindig a hétköznapok abszurditásán?

...
A hét könyve
Kritika
A gyilkos viharra először csak a bolondok figyelnek fel
...
Nagy

Finy Petra: Kék fal [Olimpia]

Július 23-án elkezdődött Tokióban az olimpia, nézők nélkül. Irodalmi játékra hívtuk a kortárs írókat, arra kértük őket, hogy írjanak olyan történeteket, amelyeket az olimpia egy-egy napja, versenyszáma vagy eseménye inspirál. Elsőként Finy Petra Kék fal című írását olvashatjátok. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

...
Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

...
Nagy

Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Negyven éve jelent meg magyarul A Gyűrűk Ura, ennek alkalmából az Arcanumon válogattunk, hogyan írtak a szocializmusban Tolkienről, a fantasyről, és ki volt, aki az írót védelmébe vette.

...
Nagy

Az emberi psziché legsötétebb bugyraiba kalauzol A szomszéd lány

Újra kiadtáka modern horrorirodalom egyik olyan megkerülhetetlen sarokkövét, amit nemcsak a zsáner kedvelői, de a szerző, Jack Ketchum pályatársai is nagyra tartanak.

...
Nagy

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

Cannes-ban ma mutatják be Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét, amely Füst Milán azonos című regényén alapul. De mit tartott a korabeli kritika a könyvről és hogyan emlékezett vissza az író az alkotás éveire? Utánajártunk.

...
Kritika

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

Az első tömeges, regisztrált transzporttal 999 fiatal, férjezetlen lányt hurcoltak el Auschwitzba 1942-ben, hogy velük építtessék fel a tábort, amelyben aztán százezrek haltak meg. Heather Dune Macadam megrázó könyve, a 999 fogoly ezeknek a nőknek, gyerekeknek állít emléket.

Film / Színház / Muzsika
...
Kritika

Egy agancsos fiúból lesz a járvány utáni világ megváltója?

...
Nagy

Attenborough szerint most kell cselekednünk, különben nem lesz visszaút a bolygó számára

...
Nagy

A Netflix földbe döngölte Mark Millar jupiteri hagyatékát