Mit csináltak íróink a Tanácsköztársaság alatt?

A Tanácsköztársaság 133 napjának története a kádári emlékezetpolitika fontos része volt, majd a rendszerváltással az emlékezet süllyesztőjébe került. Hatos Pál új könyve, a Rosszfiúk világforradalma (olvass bele ITT) komplett és komplex képet fest erről az időszakról, amelynek története még mindig tele van fehér foltokkal. Hatos könyve viszont egyértelműen közelebb visz minket ahhoz, hogy jobban megértsük, mi történt Magyarországon bő száz éve, a történész ugyanis az előzményektől kezdve egészen a proletárdiktatúra kiépüléséig, majd a bukásig szálazza szét a történetet.

Hatos Pál
Rosszfiúk világforradalma - Az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság története
Jaffa, 2021, 608 oldal
-

A könyv nagy erénye ugyanakkor, hogy túllép a politikacsinálók világán, és megmutatja a kisember túlélési stratégiáit is, összességében azt, hogy a társadalom legalsó szintjein hogyan csapódott le, amit a legfőbb politikai döntéshozók a fejük felett elhatároztak.

A szélsőséges történelmi helyzetek nem mindennapi döntési helyzeteket is hoznak, a Tanácsköztársaság pedig alapjaiban forgatta fel a hétköznapi életet. A Rosszfiúk világforradalmából egyértelműen látszik, hogy a proletárdiktatúra időszaka elképesztő történetekkel van tele – ezek között vannak végtelenül brutális, kegyetlen cselekedetek éppúgy, mint szürreálisak és abszurdak. Hatos Pál érthetően, időnként nagyon töményen, részletgazdagon, néha pedig kimondottan szórakoztatóan tárja fel ennek az időszaknak a történelmét. Rengeteg emlékezetes momentumot mutat be, viszont itt és most mi főleg az irodalmi vonatkozásúakra koncentrálunk: a bemutatón már szó esett Kosztolányiról és Babitsról, a könyv alapján pedig most újabb alkotók történeteit villantjuk fel a Tanácsköztársaság idejéből.

Krúdy és Márai

A Tanácsköztársaságért és céljaiért kezdetben a kulturális és művészeti elit sok tagja lelkesedett, és aktívan ki is vette részét a dicséretéből. Ma már olyan klasszikusan polgárinak tekintett írók is, mint az akkoriban újságíróként dolgozó Krúdy Gyula vagy Márai Sándor, írtak pozitív kicsengésű cikkeket erről az időszakról, hogy aztán később annál nagyobb legyen a csalódottságuk. Krúdy például írt termelési riportot, tudósított vörös jelvénnyel díszített grófok és grófnők húsvéti felvonulásáról (”Rendszerhű gúnnyal és – névtelenül.”), Márai pedig – akiből Hatos szerint a Tanácsköztársaság időszaka faragott irodalmi celebet – romantikus riportban számolt be arról, amikor a Fabik-különítmény terrorlegényei bevették magukat a székesfehérvári püspöki rezidencia falai közé:

„Milyen messze van ez az ember minden politikától, milyen tisztelni való ez az anarchia, amiben él, s mennyire a jövő politikusa mégis.”

-

Plakátok 1919-ből (forrás: Fortepan)

Az írói kataszter

A művészi megélhetés kortól és ideológiától független, a kérdés pedig égető volt a Tanácsköztársaság alatt is. A proletárdiktatúra idején az írók szerettek volna járadékossá válni, a kulturális ügyeket irányító Lukács György pedig felvetette, hogy lajstromozzák az írókat. Lukács vezetésével megalakult az Írói Direktórium (ennek olyan tagjai voltak, mint Balázs Béla vagy Kassák Lajos), a döntéseket ugyanakkor a Szellemi Termékek Országos Tanács hozta. Az itt folytatott vitákban arra jutottak, hogy nincs szükség jogdíjakra, viszont a proletárdiktatúrának sok könyv kellene. Az írói kataszteri bizottság szerint az lett volna az ideális, ha egy jó költő évi 24 jó verssel állt volna elő, és ezért egy jó szakmunkás bérét kapta volna. Kun Béla állítólag később azt mondta, hogy évente elég egy könyvet írni. Mindenesetre megállapították, hogy az alkotás „rendkívüli lelki feltételeket kíván”, ehhez pedig a Tanácsköztársaság anyagi hátteret is biztosított volna: az írói kataszterbe összesen 550 írót vettek fel – hogy kiket, arról például Kassák és Babits döntött. Az írói kataszternek végül olyan írók is a tagjai lettek, mint Móricz Zsigmond vagy Herczeg Ferenc. Ez a rendszer a bukásig működhetett, Hatos Pál szerint ugyanis Szabó Dezső a proletárdiktatúra utolsó napjaiig hiánytalanul felvette az írói ellátmányát; Szabó Dezsőnek amúgy a Tanácsköztársaság alatt jelent meg talán leghíresebb regénye, „a később az ellenforradalmi rendszer bibliájává lett” Az elsodort falu.

-

1919. május elsejei felvonulás a Rákóczi úton (forrás: Fortepan)

Kassák és a munkáspublikum

Kassák Lajos és a Ma folyóirat környékén gyülekező hívei az aktív fellépésben hittek: megvetették a múltat és forradalmi hevülettel várták a kommunista jövőt. Gyakran felléptek munkásközönség előtt is, de sokszor nem találták az utat a proletárszívekhez, és nem egyszer kifütyülték a performanszaikat: „A megnevelendő közönség már akkor is csodálatosan ellenálló volt, és a korszak progresszív punkjaival szemben a korabeli Mága Zoltánok játékát hallgatta szívesebben: Rácz Lacit és cigánybandáját, a Piros bugyellárist és más andalító népszínműveket, valamint vaskos kabarétréfákat”. Erre mondta azt a meg nem értett Kassák, hogy a „legreakciósabb közönség a munkáspublikum”.

Nyitókép: Kun Béla 1919-ben (forrás: Wikimedia)

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A Tanácsköztársaság története velünk él a vitáinkban, az előítéleteinkben

A mai napig rengeteg indulatot vált ki a Tanácsköztársaság története, de vajon eléggé ismerjük-e? Rosszfiúk világforradalma című könyvében mindenesetre a proletárdiktatúra véres és ellentmondásokkal teli történetét dolgozta fel Hatos Pál.

...
Beleolvasó

A Tanácsköztársaság története mélyen meghatározza politikai gondolkodásunkat, megosztja érzelmeinket

Hatos Pál új könyvében arra vállalkozik, hogy mítoszokon innen és túl mutassa be az 1919-es magyarországi Tanácsköztársaság történetét. Olvass bele a Rosszfiúk világforradalma című kötetbe!

...
Nagy

Szvoren, Krusovszky, Kötter, Grecsó, Kolozsvár és a 100 éves Tanácsköztársaság - Ilyen volt a Margó negyedik napja!

Hírek
...
Zöld

30 évesen fejezte be az állatenciklopédiát, amit 9 évesen kezdett rajzolni

...
Beleolvasó

Grecsó Krisztián mit vinne magával, ha egy háborúban menni kellene?

...
Gyerekirodalom

Julie Andrews újabb mesekönyvön dolgozik a lányával

...
Hírek

Rushdie első interjújában kolosszális erejű támadásról beszélt

...
Hírek

Kicserélték a nevetségessé vált Kölcsey-képet az irodalmi munkafüzeten

...
Podcast

Spáh Dávid: Nélkülünk is menne tovább a világ, ez vezet a kiégéshez

...
Zöld

Gillian Anderson mindent tudni akar a szexuális fantáziáidról

...
Hírek

Mesterséges intelligencia segítségével bukkantak rá Lope de Vega eddig ismeretlen darabjára

...
Gyerekirodalom

Rofusz Kinga a legjobb tíz között, shortlistre került az Otthon

Polc

Zacskó kristály a szerelem a Nemzeti Együttműködés Rendszerében

...

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

...

Az izlandi Jón Kalman Stefánsson költői regényében az emberek távol vannak egymástól, mint a csillagok

...

A Japánból importált feleségek csak fényképről ismerték amerikai férjeiket

...
A hét könyve
Kritika
A korlátlan hatalom torzít és legyalulja a lelkeket
...
Nagy

A Facebook a demokrácia egyik legnagyobb ellensége, mert a csőcselék uralmát biztosítja

Maria Ressa, Nobel-békedíjas újságíró azokhoz szól, akik többé-kevésbé diktatórikus rendszerekben élnek. A demokráciáért való küzdelem erkölcsi kötelessége mindenkinek, a szerző pedig saját élettörténetével példázza, hogy ezt a lehető legkomolyabban gondolja. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Harry herceg katonai botránnyal és lefagyott pénisszel váltja aprópénzre az örökségét

Harry herceg Tartalék című könyve az év elején az angol királyi család végtelenített szappanoperájának adott egy újabb csavart, a könyvet övező figyelem és felhajtás ugyanakkor szinte egyedülálló látleletét adta a könyvpiac működésének is. Egyáltalán ki írta a könyvet, hogyan épült fel a kampány, és miért baj, hogy már az első nap a brit láncok egy része leértékelte a könyvet? A Tartalék márciusban jelenik meg magyarul, és egy darabig még biztosan tematizálni fogja a közbeszédet.

...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

...
Kritika

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

Az Égből hullott három alma szerzője novelláskötetében gyerekkora helyszínére vezet, ahol a háborút követő mindennapok a halál és a holtak emlékével terhesek, mégis tele vannak az élet szépségeivel. Ez a hét könyve.

...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.