Mit csináltak íróink a Tanácsköztársaság alatt?

A Tanácsköztársaság 133 napjának története a kádári emlékezetpolitika fontos része volt, majd a rendszerváltással az emlékezet süllyesztőjébe került. Hatos Pál új könyve, a Rosszfiúk világforradalma (olvass bele ITT) komplett és komplex képet fest erről az időszakról, amelynek története még mindig tele van fehér foltokkal. Hatos könyve viszont egyértelműen közelebb visz minket ahhoz, hogy jobban megértsük, mi történt Magyarországon bő száz éve, a történész ugyanis az előzményektől kezdve egészen a proletárdiktatúra kiépüléséig, majd a bukásig szálazza szét a történetet.

Hatos Pál
Rosszfiúk világforradalma - Az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság története
Jaffa, 2021, 608 oldal
-

A könyv nagy erénye ugyanakkor, hogy túllép a politikacsinálók világán, és megmutatja a kisember túlélési stratégiáit is, összességében azt, hogy a társadalom legalsó szintjein hogyan csapódott le, amit a legfőbb politikai döntéshozók a fejük felett elhatároztak.

A szélsőséges történelmi helyzetek nem mindennapi döntési helyzeteket is hoznak, a Tanácsköztársaság pedig alapjaiban forgatta fel a hétköznapi életet. A Rosszfiúk világforradalmából egyértelműen látszik, hogy a proletárdiktatúra időszaka elképesztő történetekkel van tele – ezek között vannak végtelenül brutális, kegyetlen cselekedetek éppúgy, mint szürreálisak és abszurdak. Hatos Pál érthetően, időnként nagyon töményen, részletgazdagon, néha pedig kimondottan szórakoztatóan tárja fel ennek az időszaknak a történelmét. Rengeteg emlékezetes momentumot mutat be, viszont itt és most mi főleg az irodalmi vonatkozásúakra koncentrálunk: a bemutatón már szó esett Kosztolányiról és Babitsról, a könyv alapján pedig most újabb alkotók történeteit villantjuk fel a Tanácsköztársaság idejéből.

Krúdy és Márai

A Tanácsköztársaságért és céljaiért kezdetben a kulturális és művészeti elit sok tagja lelkesedett, és aktívan ki is vette részét a dicséretéből. Ma már olyan klasszikusan polgárinak tekintett írók is, mint az akkoriban újságíróként dolgozó Krúdy Gyula vagy Márai Sándor, írtak pozitív kicsengésű cikkeket erről az időszakról, hogy aztán később annál nagyobb legyen a csalódottságuk. Krúdy például írt termelési riportot, tudósított vörös jelvénnyel díszített grófok és grófnők húsvéti felvonulásáról (”Rendszerhű gúnnyal és – névtelenül.”), Márai pedig – akiből Hatos szerint a Tanácsköztársaság időszaka faragott irodalmi celebet – romantikus riportban számolt be arról, amikor a Fabik-különítmény terrorlegényei bevették magukat a székesfehérvári püspöki rezidencia falai közé:

„Milyen messze van ez az ember minden politikától, milyen tisztelni való ez az anarchia, amiben él, s mennyire a jövő politikusa mégis.”

-

Plakátok 1919-ből (forrás: Fortepan)

Az írói kataszter

A művészi megélhetés kortól és ideológiától független, a kérdés pedig égető volt a Tanácsköztársaság alatt is. A proletárdiktatúra idején az írók szerettek volna járadékossá válni, a kulturális ügyeket irányító Lukács György pedig felvetette, hogy lajstromozzák az írókat. Lukács vezetésével megalakult az Írói Direktórium (ennek olyan tagjai voltak, mint Balázs Béla vagy Kassák Lajos), a döntéseket ugyanakkor a Szellemi Termékek Országos Tanács hozta. Az itt folytatott vitákban arra jutottak, hogy nincs szükség jogdíjakra, viszont a proletárdiktatúrának sok könyv kellene. Az írói kataszteri bizottság szerint az lett volna az ideális, ha egy jó költő évi 24 jó verssel állt volna elő, és ezért egy jó szakmunkás bérét kapta volna. Kun Béla állítólag később azt mondta, hogy évente elég egy könyvet írni. Mindenesetre megállapították, hogy az alkotás „rendkívüli lelki feltételeket kíván”, ehhez pedig a Tanácsköztársaság anyagi hátteret is biztosított volna: az írói kataszterbe összesen 550 írót vettek fel – hogy kiket, arról például Kassák és Babits döntött. Az írói kataszternek végül olyan írók is a tagjai lettek, mint Móricz Zsigmond vagy Herczeg Ferenc. Ez a rendszer a bukásig működhetett, Hatos Pál szerint ugyanis Szabó Dezső a proletárdiktatúra utolsó napjaiig hiánytalanul felvette az írói ellátmányát; Szabó Dezsőnek amúgy a Tanácsköztársaság alatt jelent meg talán leghíresebb regénye, „a később az ellenforradalmi rendszer bibliájává lett” Az elsodort falu.

-

1919. május elsejei felvonulás a Rákóczi úton (forrás: Fortepan)

Kassák és a munkáspublikum

Kassák Lajos és a Ma folyóirat környékén gyülekező hívei az aktív fellépésben hittek: megvetették a múltat és forradalmi hevülettel várták a kommunista jövőt. Gyakran felléptek munkásközönség előtt is, de sokszor nem találták az utat a proletárszívekhez, és nem egyszer kifütyülték a performanszaikat: „A megnevelendő közönség már akkor is csodálatosan ellenálló volt, és a korszak progresszív punkjaival szemben a korabeli Mága Zoltánok játékát hallgatta szívesebben: Rácz Lacit és cigánybandáját, a Piros bugyellárist és más andalító népszínműveket, valamint vaskos kabarétréfákat”. Erre mondta azt a meg nem értett Kassák, hogy a „legreakciósabb közönség a munkáspublikum”.

Nyitókép: Kun Béla 1919-ben (forrás: Wikimedia)

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A Tanácsköztársaság története velünk él a vitáinkban, az előítéleteinkben

A mai napig rengeteg indulatot vált ki a Tanácsköztársaság története, de vajon eléggé ismerjük-e? Rosszfiúk világforradalma című könyvében mindenesetre a proletárdiktatúra véres és ellentmondásokkal teli történetét dolgozta fel Hatos Pál.

...
Beleolvasó

A Tanácsköztársaság története mélyen meghatározza politikai gondolkodásunkat, megosztja érzelmeinket

Hatos Pál új könyvében arra vállalkozik, hogy mítoszokon innen és túl mutassa be az 1919-es magyarországi Tanácsköztársaság történetét. Olvass bele a Rosszfiúk világforradalma című kötetbe!

...
Nagy

Szvoren, Krusovszky, Kötter, Grecsó, Kolozsvár és a 100 éves Tanácsköztársaság - Ilyen volt a Margó negyedik napja!

Hírek
...
Alkotótárs

Mastercard® Alkotótárs: új alkotói ösztöndíj indul el

...
Hírek

Natalie Portmannel forog az új Ferrante-adaptáció

...
Gyerekirodalom

Animációs film készülhet az Apufából

...
Hírek

Így fog kinézni Sally Rooney új regénye

...
Hírek

Gutenberget ünnepli a Google Doodle

...
Gyerekirodalom

Októberben érkezik J.K. Rowling új gyerekkönyve

...
Hírek

Nyáry Krisztián: Petőfivel szívesen találkoznék

...
Hírek

Újra fellángolt az erőszak Észak-Írországban

...
Hírek

Esterházy Péter születésének évfordulójára 40 plakát kerül ki Óbudán

Polc

Egy könyv azokról, akik a náci Németországban "úsztak az árral"

...

Jü Hua regénye megmutatja, milyen volt az élet fél évszázada Kínában

...

Lydia Davis a hétköznapi sodródásban is meglátja a rendet

...

A rinocérosz szédítően idegen, viszont szórakoztató

...
A hét könyve
Kritika
Az undor kitörölhetetlenül ott van férfi és nő kapcsolatában
...
Podcast

Morcsányi Géza: “Az irodalom a szívre mért kibírhatatlan csapás” [Kötelező: Sorstalanság]

A kötelező olvasmányok közös könyveink, amiket aligha tudunk elkerülni életünk során. A Kötelező podcast legújabb részében Kertész Imre Sorstalanságáról beszélgetünk Morcsányi Gézával.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

James Patterson és J.D. Barker első közös krimijükben rögtön bevágják az olvasót a mélyvízbe

A madártollas gyilkosságokban a nyomok minduntalan egyfelé mutatnak, és a mocskos kis titkok szép lassan mind napvilágra kerülnek.

...
Nagy

Királynak lenni sosem volt életbiztosítás

Király! – A magyar uralkodók véresen komoly históriája címmel írt könyvet a magyar királyokról Benedek Szabolcs. Interjúnkban szóba került az uralkodással járó kockázat, a nők szerepe és a Trónok harca, és kiderült az is, vajon melyik királyunkat mellőzi az utókor emlékezete.

...
Nagy

A pandémia alatt csak a pandémiáról lehet írni?

Milyen lesz az életünk, ha egyszer vége lesz a pandémiának? Mennyire lesz hangsúlyos a vírus és a karantén témája az irodalomban később? Ezeket a kérdéseket járták körbe a Dekameron-projekt című novelláskötet bemutatóján. 

...
Kritika

Jü Hua regénye megmutatja, milyen volt az élet fél évszázada Kínában

Kína egyik legismertebb kortárs írójának könyve egy kínai parasztember tragédiákkal teli életének bemutatása. Az Élni az elmúlt idő, a vissza nem térő ifjúság, az elherdált lehetőségek, az elveszített családtagok, a keserves tapasztalatok derűs, belenyugvó, mégis torokszorító összegzése.

...
Nagy

Simon Stålenhag: A technológia a túlélés eszköze lehet, de meg is ölhet minket

Kérdeztük a műveiben fellelhető gyerekkori emlékekről, arról, hogy lehet valami egyszerre retro és futurisztikus, hogyan kapcsolódik könyve az E.T-hez és azt is megtudhatjuk, szerinte mi kell ahhoz, hogy megbirkózzunk a klímaváltozással. Interjú.

...
Nagy

Sorsválasztás az irodalomban – Könyves válaszok Popper gondolataira

Az életünk determináltságát, az irányításban nekünk jutó részt vizsgálta Popper Péter Hogyan választunk magunknak sorsot? című könyve, a témában ugyanakkor rengeteg szépirodalmi mű is íródott, ezek közül mutatunk meg most párat!

Film / Színház / Muzsika
...
Nagy

10+1 kötelező, amit meg tudsz nézni online színházban

...
Nagy

Margaret Atwood okosabb volt, mint bárki a Harvardon

...
Nagy

25 adaptáció, amit látnod kell az évtizedből