A szerelem nem kizárólag a fiatalok ügye, hiába sajátítja ki a kultúra

A nyár nagy szerelmes regénye lehet Szilasi László Kései házasság című könyve (olvasd el kritikánkat vagy nézd meg a Margón a könyvbemutatót). De vajon hogyan lehet becsomagolni egy időskori szerelmi történetet, ha hiányzik belőle egy csomó minden, amit a szerelemmel azonosítunk: bolondozás, fiatalság, szépség, szexualitás, unikornis, szíves emojik, filterek? Hasonló problémát ábrázol Andrew Haigh rendező a 45 év című szívszorító filmjében. Szilasi és Haigh is idős párok szerelmi életét mutatja meg nekünk a maguk természetességében. A szerelmet a fiatalok nem sajátíthatják ki, még akkor sem, ha a történetek 97,5 százaléka a szerelmet kizárólag fiatalok történeteként ábrázolja a popkultúrában. A szerelem pedig nem korhoz kötött, az idő múlásával ráadásul a tétek is mintha növekednének. 

Szilasi László
Kései házasság
Magvető, 2020,  192 oldal

A Kései házasság után megnéztem a Cinegón a 45 évet, mert nem hagyott nyugodni a kérdés, hogy miért tekintek különlegességként arra, ha két idős ember szereti egymást. A kultúránk és a családtörténeteink nagyjából arra kondicionálnak, hogy legalább az elején legyen egy kapcsolatban szerelem, utána úgyis jön a megszokás, az elfogadás és a beletörődés, vagy legalább egy-két gyerek, akik közös témát és elfoglaltságot szolgáltatnak a pár számára. Vagyis nem a kapcsolatot kell megélni, hanem együtt, közösen minden mást, majd együtt megöregszünk, hangzik a mondat a nagybácsi vállveregetése közben. Ez a két mű megerősítette, hogy a fiatalok nem sajátíthatják ki a szerelmet, sőt bizonyos értelemben tanulhatunk is belőlük. 

Szilasi onnan meséli el a történetet, ahonnan már egészben látszik: a végéről. Gerenda és Ilma a hatvanas években ismerkednek meg, látszólag egy tök átlagos életet is élhetnének házassággal, gyerekkel, közös célokkal és tervekkel, és bár Ilma hisz abban, hogy "ők ketten, együtt legyőzhetnék a világot", ez soha nem történik meg. A szerelem érzése vagy gondolata beeszi magát Ilma szívébe és agyába, onnantól kezdve olyan vírusként működik, amit nemcsak legyőzni nem lehet, de még ellaposítani sem, ahogy ezt az utóbbi időben megtanultuk.

Szilasi hőse egész életében szeret, csak mindig elrontja - Könyves magazin

Szilasi László új regényében a vége felől írta meg egy szerelem történetét, közben sokat tanult a női hangról, a valóság pedig megbosszulta magát. A Kései házasság ról Valuska László beszélgetett vele a Margón. Szilasi László is azt tanulta, hogy „minden ilyen szerelem" a házassággal ér véget, ő mégis jobbnak gondolta most, ha a vége felől közelít.

A Kései házasság szép példája annak, hogy a szerelem egy fikció, amihez lehet ragaszkodni egy életen át, de minden történetet el kell engedni egy ponton még akkor is, (vigyázat, spoiler jön!) ha életük végén összejön Gerenda és Ilma. Szilasi regénye nagyon emlékeztet az Odüsszeiára, aminek hőse, Odüsszeusz mindenáron haza akar jutni az otthonába (lásd Tompa Andrea Haza című regényéről írt kritikánkat vagy az interjúnkat), csak a Kései házasságban az út az hatvan évnyi élet. A kihívás lehet Gerenda első vagy második felesége, esetleg a rendszerváltás, de Ilma hol tömött vitorlával, hol szélcsendben utazik a szerelem óceánján, hogy elhasználjam a hasonlatot, mert egy célja van, megérkezni. Nem egy helyre, hanem egy kapcsolatba, egy szerelembe. Egyébként Odüsszeuszt és Ilmát is rendesen elhasználja az éveken át tartó utazás.

Ilma történetét el lehet mesélni a kitartás epikus történeteként, mert van egy nő, aki a történelem minden változását megéli, de az érzései semmit nem változnak, ellenben kiszolgáltatottá válik saját fikciójának, ami egy életre rabul ejti.

Szerelem a huszadik század árnyékában - Könyves magazin

Szilasi László Kései házasság című regényében a holdra szállás, a Watergate-botrány vagy épp a zánkai úttörőtábor felavatása érdemben nem befolyásolja Gerenda és Ilma szerelmi életét, a magánélet sokszor láthatatlan momentumainak felidézésének ugyanakkor keretet ad, ahogy a háttérben felvillannak a mindenki által ismert vagy ismerni vélt események.

A 2015-ben bemutatott 45 év szintén a szerelem mint fikció kérdésével foglalkozik: 45 éve él látszólag kiegyensúlyozott, megérkezett, boldog házasságban, Kate (Charlotte Rampling) és Geoff (Tom Courtenay), amíg egy nap Geoff levelet nem kap arról, hogy fiatalkori, Kate előtti szerelme holttestét valószínűleg megtalálták. A történet ezen a ponton kettéválik, mert Geoff apránként felfedi nagy titkát, ami 45 év közösen eltöltött év után kegyetlen, drasztikus, de leginkább őszinte, a titok pedig annyi, hogy ő abban a beváltatlan, meg nem élt szerelemben töltötte ezt a 45 évet. A feleségével közös életet alapvetően nem kellene, hogy megroppantsa egy ifjúkori kapcsolat, de itt a házasságnak az egymásban feloldódása, az egymássá azonosulása kérdőjeleződik meg. A 45 év minden tényszerűen szép pillanata megkérdőjeleződik. Geoff egy fikcióban élt, egy lányról álmodozott, benne ragadt egy fiatalkori érzelemben, és ahogy minden fikció, ez is elkezdte önmagát írni. Kate számára a valós 45 év válik egyik pillanatról a másikra fikcióvá: mit lehet elhinni az együtt eltöltött 45 évből? Lehet, hogy nem mindketten ugyanazt élték meg?

A Kései házasság egy egész életet mesél el Ilma nézőpontjából, aki az úszás levegővételeinek ritmusában, töredetve meséli el azt az életet, amiben mindig megvolt a boldogság és a szerelem megélésének lehetősége, de azt soha nem kapta meg. Amit megkap belőle, az utólag nagyon kevésnek tűnik egy elvesztegetett élethez képest. A 45 év hasonló kérdést feszeget: 45 boldogan leélt évet haza tud vágni egy fiatalkori szerelem? A Kései házasság és a 45 év című munkákban közös, hogy a szerelem egy önálló nagy elbeszéléssé válik, amit sokféle módon el lehet mesélni. Ki hallott már olyat, hogy bármilyen párkapcsolat két tagja pontosan ugyanazt és ugyanúgy élt meg a szerelemben? Ebből következik, hogy minden párkapcsolat gyenge pontja a másiknak történő kiszolgáltatottság, hogy a másik is ugyanolyannak élje meg a szerelmet, mint én. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Szilasi hőse egész életében szeret, csak mindig elrontja

Szilasi László új regényében a vége felől írta meg egy szerelem történetét, közben sokat tanult a női hangról, a valóság pedig megbosszulta magát. A Kései házasságról Valuska László beszélgetett vele a Margón.

...
Hírek

Szilasi László: Az irodalomnak nincs traumaoldó funkciója

...
Beleolvasó

Szilasi László: Eltűnt negyvennyolc óra az életemből

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Pogátsa Zoltán: Rá kell jönnünk, hogyan haladjuk meg a kapitalizmust

Litkai Gergely podcastsorozatának novemberi témája a Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás című kötet, amiről a szerzővel, Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológussal beszélgettek.

...
Zöld

Legendás, ismeretlen, regényes, sétálós – 10+1 új könyv a 150 éves Budapestről

Budapest 150 éves születésnapján a város sokszínűségét és sokféleségét hangsúlyozva válogattunk össze róla szóló, (egy kivételével) friss kiadású könyveket. Vessz el az ismeretlen ismerős Budapesten!

...
Zöld

A hagyománytisztelet egy iszonyú gyorsan változó világban öngyilkos stratégia

Az ember vége, a természet esélye című új könyve apropóján Jordán Ferencet népességcsökkentésről, az ember rendmániájáról, visszavadításról, hibás fókuszról és a kötet zavarba ejtő címéről is kérdeztük. Interjú.

ADVENT
...
Könyves Advent

Egy autista srác természethez írt szerelmes levele

Dara McAnulty magával ragadó, lírai hangvételű könyve, az Egy ifjú természetbúvár naplója a természettel való mély kapcsolatát tárja fel, de olvashatunk benne az aktivista munka és az autista lét mindennapi kihívásairól és örömeiről is. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Rosszul végződő, abszurd és megbocsájtó mesék – 8 prózakötet karácsonyra

Három fiútestvér, három nemzedék, egy zombianyu és megannyi izgalmas sztori. Például családtörténetek és tönkretett szerelmek, metsző irónia és őrült tanmesék. 8 friss magyar prózakötetet ajánlunk.

...
Könyves Advent

Jézus korában is kórházban születtek a kisbabák? Keresd a választ a Bibliai Kisokosban!

Bibliai Kisokos csupa olyan kérdést tesz föl, amelyet minden Biblia iránt vagy napjaink bibliai vonatkozású helyszínei, kultúrtörténeti eseményei iránt érdeklődő gyermek vagy épp felnőtt fejében is megfogalmazódhat. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Mister Morrison állatlexikona megmutatja milyen változatos és gyönyörű az élővilág

A Mágikus állatok iskolája rajongói számára igazi csemege Mister Morrison állatlexikona, melyben minden tudnivalót összeszed az egyes állatokról. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Megható, varázslatos, vicces – 10 karácsonyi gyerekkönyv az adventi hangolódáshoz

Karácsonyhoz közeledve 10 olyan gyerekkönyvet ajánlunk, melyek valamilyen módon kötődnek a kicsik által várva várt ünnephez.  

...
Könyves Advent

A Barátnőm, Anne Frank életigenlő memoár a veszteségről és a túlélésről

A kis Hannah Amszterdamban köt barátságot Anne Frankkal. Aztán 1942 júniusában, az egyre erősödő antiszemitizmus idején szétválasztják őket. Hannah Pick-Goslar szeretetteljes portréja a barátságról, a reményről és a bátorságról is szól. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Cserna-Szabó: Összebékülhetnek egy emberen belül ennyire különböző múltak és kultúrák?

A dán Hassan Preisler A barna ember terhe című könyvéhez Cserna-Szabó András írt utószót. Olvasd el!

Szerzőink

...
Kiss Imola

Megtudtuk a választ arra, hogy miért született még egy könyv Alföldiről

...
Sándor Anna

Andrés Neuman: Amikor gyászolsz, az otthonod is beleremeg

...
Kolozsi Orsolya

Pusztán attól, hogy valaki anya lesz, nem válik varázsütésre jó emberré

Hírek
...
Szórakozás

Alternatív kabaré, roma hősök és az ezerszer áldott nyolcadik kerület [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Podcast

Szűcs Ádám: Olyan könyvekért rajongok, amiket én soha nem tudnék megírni

...
Hírek

Milyen könyveket olvasott Napóleon két csata között?

...
Hírek

Meghalt Henry Kissinger, a hidegháború csúcsdiplomatája

...
Hírek

Megvan a 2023-as Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj három jelöltje

...
Gyerekirodalom

A gyerekek a legfontosabbak a világon! – Maria Montessori tudása ma is érvényes

Olvass!
...
Beleolvasó

Borda Réka: Vesna Lemaic történeteiben nincs olyan, hogy mi és ők, csak mi, emberek

A Szívélyes fogadtatás novelláiból kirajzolódik az idegenségérzet, az akadozó kommunikáció, és a vágy arra, hogy valahogy megtaláljuk a helyünket a világban. Olvasd el az utószót, melyet Borda Réka írt a kötethez.

...
Zöld

Elon Musk gyerekkorában az erőszak része volt a fiatalok oktatásának

A könyv különleges betekintést nyújt Elon Musk sikereinek és kudarcainak történeteibe és soha nem látott közelségből vizsgálja meg, hogy Musk démonjai vajon zálogai-e az innovációnak és a kreativitásnak. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Hassan Preisler: Kaméleon vagyok, és lehetek bárki, akit csak kívánsz

A barna ember terhe eredetileg vitairatnak indult az integráció témájához, ám végül egyszerre lett magával ragadó self-fiction és fergeteges társadalmi szatíra, amelyet át- meg átsző a főhős szövevényes családtörténete. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
Hűség a felejtésben: a táborokba zárt japánok sorsa nem csak amerikai történet
...
Kritika

Megtudtuk a választ arra, hogy miért született még egy könyv Alföldiről

Csáki Judit Alföldi Róberttel, a mai magyar színházi élet egyik legismertebb alakjával készített beszélgetőkönyvet. Az Alföldi ‒ Rajtam nem múlt című kötetben szóba kerülnek a meghatározó tanárok, a magánéletet bekebelező szakma és a nem túl jó színészek is. Kritika.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Andrés Neuman: Amikor gyászolsz, az otthonod is beleremeg

Az argentin-spanyol szerzővel a Magunknak mondjuk apropóján beszéltünk mások mellett katonai diktatúráról, az anyanyelv különös elvesztéséről, a regénye valódi főszereplőjéről és arról is, mi a közös a gyászban és a száműzetésben. Interjú.

...
Kritika

Hűség a felejtésben: a táborokba zárt japánok sorsa nem csak amerikai történet

Julie Otsuka a saját családja történetét is beleírta debütregényébe, amiben a második világháború során internálótáborokba zárt amerikai japánokról mesélt. Az Amikor isten volt a császár a hét könyve.

...
Kritika

Pusztán attól, hogy valaki anya lesz, nem válik varázsütésre jó emberré

A norvég Lars Svisdal regénye a generációk közötti szakadékot érzékelteti, miközben egy felnőtté válás története is. Láthatóvá válik benne, hogy a jóléti társadalmak is küzdenek a maguk démonaival.