A szerelem nem kizárólag a fiatalok ügye, hiába sajátítja ki a kultúra

A nyár nagy szerelmes regénye lehet Szilasi László Kései házasság című könyve (olvasd el kritikánkat vagy nézd meg a Margón a könyvbemutatót). De vajon hogyan lehet becsomagolni egy időskori szerelmi történetet, ha hiányzik belőle egy csomó minden, amit a szerelemmel azonosítunk: bolondozás, fiatalság, szépség, szexualitás, unikornis, szíves emojik, filterek? Hasonló problémát ábrázol Andrew Haigh rendező a 45 év című szívszorító filmjében. Szilasi és Haigh is idős párok szerelmi életét mutatja meg nekünk a maguk természetességében. A szerelmet a fiatalok nem sajátíthatják ki, még akkor sem, ha a történetek 97,5 százaléka a szerelmet kizárólag fiatalok történeteként ábrázolja a popkultúrában. A szerelem pedig nem korhoz kötött, az idő múlásával ráadásul a tétek is mintha növekednének. 

Szilasi László
Kései házasság
Magvető, 2020,  192 oldal

A Kései házasság után megnéztem a Cinegón a 45 évet, mert nem hagyott nyugodni a kérdés, hogy miért tekintek különlegességként arra, ha két idős ember szereti egymást. A kultúránk és a családtörténeteink nagyjából arra kondicionálnak, hogy legalább az elején legyen egy kapcsolatban szerelem, utána úgyis jön a megszokás, az elfogadás és a beletörődés, vagy legalább egy-két gyerek, akik közös témát és elfoglaltságot szolgáltatnak a pár számára. Vagyis nem a kapcsolatot kell megélni, hanem együtt, közösen minden mást, majd együtt megöregszünk, hangzik a mondat a nagybácsi vállveregetése közben. Ez a két mű megerősítette, hogy a fiatalok nem sajátíthatják ki a szerelmet, sőt bizonyos értelemben tanulhatunk is belőlük. 

Szilasi onnan meséli el a történetet, ahonnan már egészben látszik: a végéről. Gerenda és Ilma a hatvanas években ismerkednek meg, látszólag egy tök átlagos életet is élhetnének házassággal, gyerekkel, közös célokkal és tervekkel, és bár Ilma hisz abban, hogy "ők ketten, együtt legyőzhetnék a világot", ez soha nem történik meg. A szerelem érzése vagy gondolata beeszi magát Ilma szívébe és agyába, onnantól kezdve olyan vírusként működik, amit nemcsak legyőzni nem lehet, de még ellaposítani sem, ahogy ezt az utóbbi időben megtanultuk.

Szilasi hőse egész életében szeret, csak mindig elrontja - Könyves magazin

Szilasi László új regényében a vége felől írta meg egy szerelem történetét, közben sokat tanult a női hangról, a valóság pedig megbosszulta magát. A Kései házasság ról Valuska László beszélgetett vele a Margón. Szilasi László is azt tanulta, hogy „minden ilyen szerelem" a házassággal ér véget, ő mégis jobbnak gondolta most, ha a vége felől közelít.

A Kései házasság szép példája annak, hogy a szerelem egy fikció, amihez lehet ragaszkodni egy életen át, de minden történetet el kell engedni egy ponton még akkor is, (vigyázat, spoiler jön!) ha életük végén összejön Gerenda és Ilma. Szilasi regénye nagyon emlékeztet az Odüsszeiára, aminek hőse, Odüsszeusz mindenáron haza akar jutni az otthonába (lásd Tompa Andrea Haza című regényéről írt kritikánkat vagy az interjúnkat), csak a Kései házasságban az út az hatvan évnyi élet. A kihívás lehet Gerenda első vagy második felesége, esetleg a rendszerváltás, de Ilma hol tömött vitorlával, hol szélcsendben utazik a szerelem óceánján, hogy elhasználjam a hasonlatot, mert egy célja van, megérkezni. Nem egy helyre, hanem egy kapcsolatba, egy szerelembe. Egyébként Odüsszeuszt és Ilmát is rendesen elhasználja az éveken át tartó utazás.

Ilma történetét el lehet mesélni a kitartás epikus történeteként, mert van egy nő, aki a történelem minden változását megéli, de az érzései semmit nem változnak, ellenben kiszolgáltatottá válik saját fikciójának, ami egy életre rabul ejti.

Szerelem a huszadik század árnyékában - Könyves magazin

Szilasi László Kései házasság című regényében a holdra szállás, a Watergate-botrány vagy épp a zánkai úttörőtábor felavatása érdemben nem befolyásolja Gerenda és Ilma szerelmi életét, a magánélet sokszor láthatatlan momentumainak felidézésének ugyanakkor keretet ad, ahogy a háttérben felvillannak a mindenki által ismert vagy ismerni vélt események.

A 2015-ben bemutatott 45 év szintén a szerelem mint fikció kérdésével foglalkozik: 45 éve él látszólag kiegyensúlyozott, megérkezett, boldog házasságban, Kate (Charlotte Rampling) és Geoff (Tom Courtenay), amíg egy nap Geoff levelet nem kap arról, hogy fiatalkori, Kate előtti szerelme holttestét valószínűleg megtalálták. A történet ezen a ponton kettéválik, mert Geoff apránként felfedi nagy titkát, ami 45 év közösen eltöltött év után kegyetlen, drasztikus, de leginkább őszinte, a titok pedig annyi, hogy ő abban a beváltatlan, meg nem élt szerelemben töltötte ezt a 45 évet. A feleségével közös életet alapvetően nem kellene, hogy megroppantsa egy ifjúkori kapcsolat, de itt a házasságnak az egymásban feloldódása, az egymássá azonosulása kérdőjeleződik meg. A 45 év minden tényszerűen szép pillanata megkérdőjeleződik. Geoff egy fikcióban élt, egy lányról álmodozott, benne ragadt egy fiatalkori érzelemben, és ahogy minden fikció, ez is elkezdte önmagát írni. Kate számára a valós 45 év válik egyik pillanatról a másikra fikcióvá: mit lehet elhinni az együtt eltöltött 45 évből? Lehet, hogy nem mindketten ugyanazt élték meg?

A Kései házasság egy egész életet mesél el Ilma nézőpontjából, aki az úszás levegővételeinek ritmusában, töredetve meséli el azt az életet, amiben mindig megvolt a boldogság és a szerelem megélésének lehetősége, de azt soha nem kapta meg. Amit megkap belőle, az utólag nagyon kevésnek tűnik egy elvesztegetett élethez képest. A 45 év hasonló kérdést feszeget: 45 boldogan leélt évet haza tud vágni egy fiatalkori szerelem? A Kései házasság és a 45 év című munkákban közös, hogy a szerelem egy önálló nagy elbeszéléssé válik, amit sokféle módon el lehet mesélni. Ki hallott már olyat, hogy bármilyen párkapcsolat két tagja pontosan ugyanazt és ugyanúgy élt meg a szerelemben? Ebből következik, hogy minden párkapcsolat gyenge pontja a másiknak történő kiszolgáltatottság, hogy a másik is ugyanolyannak élje meg a szerelmet, mint én. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Szilasi hőse egész életében szeret, csak mindig elrontja

Szilasi László új regényében a vége felől írta meg egy szerelem történetét, közben sokat tanult a női hangról, a valóság pedig megbosszulta magát. A Kései házasságról Valuska László beszélgetett vele a Margón.

...
Hírek

Szilasi László: Az irodalomnak nincs traumaoldó funkciója

...
Beleolvasó

Szilasi László: Eltűnt negyvennyolc óra az életemből

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

Szerzőink

...
Gurubi Ágnes

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

...
Könyves Magazin

Szabó Magda egész életében hitt a nagy történetekben

...
Ruff Orsolya

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

Hírek
...
Zöld

A 19. századi dán festők a sörfőzés maradékát használhatták vásznaik alapozására

...
Hírek

Lefagyasztják az olaszországi áradások miatt elázott régi könyveket

...
Hírek

Floridai alsó tagozatosok már nem olvashatják Amanda Gorman versét, a Fehér Ház tiltakozik

...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

...
Nagy

Földi Andrea: Az AI segíthet az illusztrálásban, de a kreativitás egy megfoghatatlan és végletekig emberi tulajdonság

...
Hírek

Ők kapták idén a ferencvárosi József Attila Irodalmi Támogatást!

...
Hírek

A Biblia soha nem látott, 1500 éves részletét találták meg

...
Szórakozás

Ismét film készült Amerika egyik legtöbbet kifogásolt kedvencéből

...
Szórakozás

Máté Gábor, Sátántangó, Süsü és Friss Hús [PROGRAMAJÁNLÓ]

Olvass!
...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

Hogyan nyílik ki és csukódik be estére a tündérrózsa, mennyire más a mező napfényben, mint naplementében, és merre oson az esti sötétben a róka? Rachel Williams altatóverseiből kiderül - olvass bele!

...
Könyvtavasz

A németalföldi festő megtanít arra, hogy szavak nélkül is lehet beszélni

Johannes, a néma festő a homokdűnék között találkozik egy lánnyal, de milyen esélyük lehet a boldogságra a 17. századi Hollandiában? Olvass bele Mörk Leonóra új regényébe!

Szentjánosfű című regényben

...
Beleolvasó

Rockynak kicsit túl erős az igazságérzete

Lackfi János új regényének hőse megtapasztalja a börtönt, miközben veszélyes barátokat szerez. Olvass bele a Rockyba!

A hét könyve
Kritika
Csak a dzsungel van Závada Péter új verseskötetében
...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

...
Nagy

Pam Jenoff a Covid alatt értette meg, hogyan változhat meg radikálisan az élet egy másodperc alatt

Pam Jenoff a kilencvenes évek közepén Krakkóban kezdett el dolgozni diplomataként, ahol többek között a holokauszttal kapcsolatos ügyeken, a zsidó tulajdon visszaállításán dolgozott. Szoros kapcsolat alakult ki közte és az idős túlélők között, történelmi fikciós regényeit a tőlük hallott történetek inspirálják. Interjú.

...
Nagy

Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom része

Behrouz Boochani iráni kurd újságíróként dolgozott, mikor menekülni kényszerült, majd illegális bevándorlóként éveket töltött embertelen körülmények között egy ausztrál börtöntáborban. A Margó előtt beszélgettünk a kurd ellenállásról, az iráni tüntetésekről, a börtöntábor rendszeréről, kontrollról és migrációról is. Interjú.

...
Panodyssey

Kiss Tibor Noé: Hogyan jutottam el a tajgába? (Megjegyzések személyességről és a társadalmi realitásról)

Kiss Tibor Noé esszésorozatának első részében saját könyvein végigtekintve mutatja meg az olvasónak, milyen változatos módokon fogalmazthatók meg a személyes tapasztalatok.

...
Nagy

A Budapest Nagyregény társasjátékba invitálta meg az írókat

Adott 23 szerző, 23 kerület, egy főváros és 150 év. A Budapest Nagyregény a főváros regénye lesz. A Margó harmadik napján  a projekt három résztvevője beszélgetett nehézségekről, emlékekről, kövekről és a különleges társasjátékról, amely szeretett városunk történetét megírja.