A szerelem nem kizárólag a fiatalok ügye, hiába sajátítja ki a kultúra

A nyár nagy szerelmes regénye lehet Szilasi László Kései házasság című könyve (olvasd el kritikánkat vagy nézd meg a Margón a könyvbemutatót). De vajon hogyan lehet becsomagolni egy időskori szerelmi történetet, ha hiányzik belőle egy csomó minden, amit a szerelemmel azonosítunk: bolondozás, fiatalság, szépség, szexualitás, unikornis, szíves emojik, filterek? Hasonló problémát ábrázol Andrew Haigh rendező a 45 év című szívszorító filmjében. Szilasi és Haigh is idős párok szerelmi életét mutatja meg nekünk a maguk természetességében. A szerelmet a fiatalok nem sajátíthatják ki, még akkor sem, ha a történetek 97,5 százaléka a szerelmet kizárólag fiatalok történeteként ábrázolja a popkultúrában. A szerelem pedig nem korhoz kötött, az idő múlásával ráadásul a tétek is mintha növekednének. 

Szilasi László
Kései házasság
Magvető, 2020,  192 oldal

A Kései házasság után megnéztem a Cinegón a 45 évet, mert nem hagyott nyugodni a kérdés, hogy miért tekintek különlegességként arra, ha két idős ember szereti egymást. A kultúránk és a családtörténeteink nagyjából arra kondicionálnak, hogy legalább az elején legyen egy kapcsolatban szerelem, utána úgyis jön a megszokás, az elfogadás és a beletörődés, vagy legalább egy-két gyerek, akik közös témát és elfoglaltságot szolgáltatnak a pár számára. Vagyis nem a kapcsolatot kell megélni, hanem együtt, közösen minden mást, majd együtt megöregszünk, hangzik a mondat a nagybácsi vállveregetése közben. Ez a két mű megerősítette, hogy a fiatalok nem sajátíthatják ki a szerelmet, sőt bizonyos értelemben tanulhatunk is belőlük. 

Szilasi onnan meséli el a történetet, ahonnan már egészben látszik: a végéről. Gerenda és Ilma a hatvanas években ismerkednek meg, látszólag egy tök átlagos életet is élhetnének házassággal, gyerekkel, közös célokkal és tervekkel, és bár Ilma hisz abban, hogy "ők ketten, együtt legyőzhetnék a világot", ez soha nem történik meg. A szerelem érzése vagy gondolata beeszi magát Ilma szívébe és agyába, onnantól kezdve olyan vírusként működik, amit nemcsak legyőzni nem lehet, de még ellaposítani sem, ahogy ezt az utóbbi időben megtanultuk.

Szilasi hőse egész életében szeret, csak mindig elrontja - Könyves magazin

Szilasi László új regényében a vége felől írta meg egy szerelem történetét, közben sokat tanult a női hangról, a valóság pedig megbosszulta magát. A Kései házasság ról Valuska László beszélgetett vele a Margón. Szilasi László is azt tanulta, hogy „minden ilyen szerelem" a házassággal ér véget, ő mégis jobbnak gondolta most, ha a vége felől közelít.

A Kései házasság szép példája annak, hogy a szerelem egy fikció, amihez lehet ragaszkodni egy életen át, de minden történetet el kell engedni egy ponton még akkor is, (vigyázat, spoiler jön!) ha életük végén összejön Gerenda és Ilma. Szilasi regénye nagyon emlékeztet az Odüsszeiára, aminek hőse, Odüsszeusz mindenáron haza akar jutni az otthonába (lásd Tompa Andrea Haza című regényéről írt kritikánkat vagy az interjúnkat), csak a Kései házasságban az út az hatvan évnyi élet. A kihívás lehet Gerenda első vagy második felesége, esetleg a rendszerváltás, de Ilma hol tömött vitorlával, hol szélcsendben utazik a szerelem óceánján, hogy elhasználjam a hasonlatot, mert egy célja van, megérkezni. Nem egy helyre, hanem egy kapcsolatba, egy szerelembe. Egyébként Odüsszeuszt és Ilmát is rendesen elhasználja az éveken át tartó utazás.

Ilma történetét el lehet mesélni a kitartás epikus történeteként, mert van egy nő, aki a történelem minden változását megéli, de az érzései semmit nem változnak, ellenben kiszolgáltatottá válik saját fikciójának, ami egy életre rabul ejti.

Szerelem a huszadik század árnyékában - Könyves magazin

Szilasi László Kései házasság című regényében a holdra szállás, a Watergate-botrány vagy épp a zánkai úttörőtábor felavatása érdemben nem befolyásolja Gerenda és Ilma szerelmi életét, a magánélet sokszor láthatatlan momentumainak felidézésének ugyanakkor keretet ad, ahogy a háttérben felvillannak a mindenki által ismert vagy ismerni vélt események.

A 2015-ben bemutatott 45 év szintén a szerelem mint fikció kérdésével foglalkozik: 45 éve él látszólag kiegyensúlyozott, megérkezett, boldog házasságban, Kate (Charlotte Rampling) és Geoff (Tom Courtenay), amíg egy nap Geoff levelet nem kap arról, hogy fiatalkori, Kate előtti szerelme holttestét valószínűleg megtalálták. A történet ezen a ponton kettéválik, mert Geoff apránként felfedi nagy titkát, ami 45 év közösen eltöltött év után kegyetlen, drasztikus, de leginkább őszinte, a titok pedig annyi, hogy ő abban a beváltatlan, meg nem élt szerelemben töltötte ezt a 45 évet. A feleségével közös életet alapvetően nem kellene, hogy megroppantsa egy ifjúkori kapcsolat, de itt a házasságnak az egymásban feloldódása, az egymássá azonosulása kérdőjeleződik meg. A 45 év minden tényszerűen szép pillanata megkérdőjeleződik. Geoff egy fikcióban élt, egy lányról álmodozott, benne ragadt egy fiatalkori érzelemben, és ahogy minden fikció, ez is elkezdte önmagát írni. Kate számára a valós 45 év válik egyik pillanatról a másikra fikcióvá: mit lehet elhinni az együtt eltöltött 45 évből? Lehet, hogy nem mindketten ugyanazt élték meg?

A Kései házasság egy egész életet mesél el Ilma nézőpontjából, aki az úszás levegővételeinek ritmusában, töredetve meséli el azt az életet, amiben mindig megvolt a boldogság és a szerelem megélésének lehetősége, de azt soha nem kapta meg. Amit megkap belőle, az utólag nagyon kevésnek tűnik egy elvesztegetett élethez képest. A 45 év hasonló kérdést feszeget: 45 boldogan leélt évet haza tud vágni egy fiatalkori szerelem? A Kései házasság és a 45 év című munkákban közös, hogy a szerelem egy önálló nagy elbeszéléssé válik, amit sokféle módon el lehet mesélni. Ki hallott már olyat, hogy bármilyen párkapcsolat két tagja pontosan ugyanazt és ugyanúgy élt meg a szerelemben? Ebből következik, hogy minden párkapcsolat gyenge pontja a másiknak történő kiszolgáltatottság, hogy a másik is ugyanolyannak élje meg a szerelmet, mint én. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Szilasi hőse egész életében szeret, csak mindig elrontja

Szilasi László új regényében a vége felől írta meg egy szerelem történetét, közben sokat tanult a női hangról, a valóság pedig megbosszulta magát. A Kései házasságról Valuska László beszélgetett vele a Margón.

...

Szilasi László: Az irodalomnak nincs traumaoldó funkciója

...

Szilasi László: Eltűnt negyvennyolc óra az életemből

MARGÓ
...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak

Borbély Zsuzsa
Borbély Zsuzsa

Fodor Marcsi: A korabeli nőknek azt kellett bizonyítaniuk, hogy nőként egyáltalán írhatnak-e

Hírek
...

Így kért 130 év után bocsánatot Oscar Wilde-tól a British Library

...

Netflix-sorozat készül a Kennedy-családról

...

Röhrig Géza is feltűnik Timothée Chalamet új filmjében

...

Még halloween előtt piacra dobtak egy vámpírregényt, aminek szaga is van

...

Nézd meg, hogyan restaurálnak egy Jókai-könyvet!

...

John Updike 25 ezer levelet írhatott élete során: most elolvashatjuk ezeket

Olvass!
...

Egy reménytelen apáca titokban terhességről és a csepeli lakótelepről álmodik

A szerzetesek és apácák élete sokkal jobban hasonlít a hétköznapi emberekére, mint elsőre gondolnánk. Olvass bele!

...

Anna-bál a diktatúra árnyékában: Olvass bele Fábián Janka legújabb regényébe!

Részlet A remény szerelmesei kötetből.

...

„Megalázó, meglepő, erőt adó, ijesztő és felszabadító” – Olvass bele Brooke Shields öregedésről szóló könyvébe!

Brooke Shields őszintén, de humortól sem mentesen meséli el, milyen az élet 50 felett. Mutatunk egy részletet.

A hét könyve
Kritika
A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak
A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak

A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak

Édouard Louis Monique szökése című regénye a hét könyve! 

Kiemeltek
...

„A BookTokon mindenben segítettek” – romantasy szerzők a műfaj sikeréről

Mit nyújt az olvasóknak és a szerzőknek a romantasy?

...

9 ígéretes adaptáció az őszi estékre a Netflix, a Max és az Apple TV kínálatából

Újragondolták a Veszedelmes viszonyokat, jön a Frankenstein és Stephen King rettegett bohóca is visszatér.

...

Fodor Marcsi: A korabeli nőknek azt kellett bizonyítaniuk, hogy nőként egyáltalán írhatnak-e

Ha nem hallunk az irodalomórán női szerzőkről, azt gondoljuk: nem is voltak.