A szerelem nem kizárólag a fiatalok ügye, hiába sajátítja ki a kultúra

A nyár nagy szerelmes regénye lehet Szilasi László Kései házasság című könyve (olvasd el kritikánkat vagy nézd meg a Margón a könyvbemutatót). De vajon hogyan lehet becsomagolni egy időskori szerelmi történetet, ha hiányzik belőle egy csomó minden, amit a szerelemmel azonosítunk: bolondozás, fiatalság, szépség, szexualitás, unikornis, szíves emojik, filterek? Hasonló problémát ábrázol Andrew Haigh rendező a 45 év című szívszorító filmjében. Szilasi és Haigh is idős párok szerelmi életét mutatja meg nekünk a maguk természetességében. A szerelmet a fiatalok nem sajátíthatják ki, még akkor sem, ha a történetek 97,5 százaléka a szerelmet kizárólag fiatalok történeteként ábrázolja a popkultúrában. A szerelem pedig nem korhoz kötött, az idő múlásával ráadásul a tétek is mintha növekednének. 

Szilasi László
Kései házasság
Magvető, 2020,  192 oldal

A Kései házasság után megnéztem a Cinegón a 45 évet, mert nem hagyott nyugodni a kérdés, hogy miért tekintek különlegességként arra, ha két idős ember szereti egymást. A kultúránk és a családtörténeteink nagyjából arra kondicionálnak, hogy legalább az elején legyen egy kapcsolatban szerelem, utána úgyis jön a megszokás, az elfogadás és a beletörődés, vagy legalább egy-két gyerek, akik közös témát és elfoglaltságot szolgáltatnak a pár számára. Vagyis nem a kapcsolatot kell megélni, hanem együtt, közösen minden mást, majd együtt megöregszünk, hangzik a mondat a nagybácsi vállveregetése közben. Ez a két mű megerősítette, hogy a fiatalok nem sajátíthatják ki a szerelmet, sőt bizonyos értelemben tanulhatunk is belőlük. 

Szilasi onnan meséli el a történetet, ahonnan már egészben látszik: a végéről. Gerenda és Ilma a hatvanas években ismerkednek meg, látszólag egy tök átlagos életet is élhetnének házassággal, gyerekkel, közös célokkal és tervekkel, és bár Ilma hisz abban, hogy "ők ketten, együtt legyőzhetnék a világot", ez soha nem történik meg. A szerelem érzése vagy gondolata beeszi magát Ilma szívébe és agyába, onnantól kezdve olyan vírusként működik, amit nemcsak legyőzni nem lehet, de még ellaposítani sem, ahogy ezt az utóbbi időben megtanultuk.

Szilasi hőse egész életében szeret, csak mindig elrontja - Könyves magazin

Szilasi László új regényében a vége felől írta meg egy szerelem történetét, közben sokat tanult a női hangról, a valóság pedig megbosszulta magát. A Kései házasság ról Valuska László beszélgetett vele a Margón. Szilasi László is azt tanulta, hogy „minden ilyen szerelem" a házassággal ér véget, ő mégis jobbnak gondolta most, ha a vége felől közelít.

A Kései házasság szép példája annak, hogy a szerelem egy fikció, amihez lehet ragaszkodni egy életen át, de minden történetet el kell engedni egy ponton még akkor is, (vigyázat, spoiler jön!) ha életük végén összejön Gerenda és Ilma. Szilasi regénye nagyon emlékeztet az Odüsszeiára, aminek hőse, Odüsszeusz mindenáron haza akar jutni az otthonába (lásd Tompa Andrea Haza című regényéről írt kritikánkat vagy az interjúnkat), csak a Kései házasságban az út az hatvan évnyi élet. A kihívás lehet Gerenda első vagy második felesége, esetleg a rendszerváltás, de Ilma hol tömött vitorlával, hol szélcsendben utazik a szerelem óceánján, hogy elhasználjam a hasonlatot, mert egy célja van, megérkezni. Nem egy helyre, hanem egy kapcsolatba, egy szerelembe. Egyébként Odüsszeuszt és Ilmát is rendesen elhasználja az éveken át tartó utazás.

Ilma történetét el lehet mesélni a kitartás epikus történeteként, mert van egy nő, aki a történelem minden változását megéli, de az érzései semmit nem változnak, ellenben kiszolgáltatottá válik saját fikciójának, ami egy életre rabul ejti.

Szerelem a huszadik század árnyékában - Könyves magazin

Szilasi László Kései házasság című regényében a holdra szállás, a Watergate-botrány vagy épp a zánkai úttörőtábor felavatása érdemben nem befolyásolja Gerenda és Ilma szerelmi életét, a magánélet sokszor láthatatlan momentumainak felidézésének ugyanakkor keretet ad, ahogy a háttérben felvillannak a mindenki által ismert vagy ismerni vélt események.

A 2015-ben bemutatott 45 év szintén a szerelem mint fikció kérdésével foglalkozik: 45 éve él látszólag kiegyensúlyozott, megérkezett, boldog házasságban, Kate (Charlotte Rampling) és Geoff (Tom Courtenay), amíg egy nap Geoff levelet nem kap arról, hogy fiatalkori, Kate előtti szerelme holttestét valószínűleg megtalálták. A történet ezen a ponton kettéválik, mert Geoff apránként felfedi nagy titkát, ami 45 év közösen eltöltött év után kegyetlen, drasztikus, de leginkább őszinte, a titok pedig annyi, hogy ő abban a beváltatlan, meg nem élt szerelemben töltötte ezt a 45 évet. A feleségével közös életet alapvetően nem kellene, hogy megroppantsa egy ifjúkori kapcsolat, de itt a házasságnak az egymásban feloldódása, az egymássá azonosulása kérdőjeleződik meg. A 45 év minden tényszerűen szép pillanata megkérdőjeleződik. Geoff egy fikcióban élt, egy lányról álmodozott, benne ragadt egy fiatalkori érzelemben, és ahogy minden fikció, ez is elkezdte önmagát írni. Kate számára a valós 45 év válik egyik pillanatról a másikra fikcióvá: mit lehet elhinni az együtt eltöltött 45 évből? Lehet, hogy nem mindketten ugyanazt élték meg?

A Kései házasság egy egész életet mesél el Ilma nézőpontjából, aki az úszás levegővételeinek ritmusában, töredetve meséli el azt az életet, amiben mindig megvolt a boldogság és a szerelem megélésének lehetősége, de azt soha nem kapta meg. Amit megkap belőle, az utólag nagyon kevésnek tűnik egy elvesztegetett élethez képest. A 45 év hasonló kérdést feszeget: 45 boldogan leélt évet haza tud vágni egy fiatalkori szerelem? A Kései házasság és a 45 év című munkákban közös, hogy a szerelem egy önálló nagy elbeszéléssé válik, amit sokféle módon el lehet mesélni. Ki hallott már olyat, hogy bármilyen párkapcsolat két tagja pontosan ugyanazt és ugyanúgy élt meg a szerelemben? Ebből következik, hogy minden párkapcsolat gyenge pontja a másiknak történő kiszolgáltatottság, hogy a másik is ugyanolyannak élje meg a szerelmet, mint én. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Szilasi hőse egész életében szeret, csak mindig elrontja

Szilasi László új regényében a vége felől írta meg egy szerelem történetét, közben sokat tanult a női hangról, a valóság pedig megbosszulta magát. A Kései házasságról Valuska László beszélgetett vele a Margón.

...
Hírek

Szilasi László: Az irodalomnak nincs traumaoldó funkciója

...
Beleolvasó

Szilasi László: Eltűnt negyvennyolc óra az életemből

...
Nagy

Hervé Le Tellier: Írtam egy bestseller-imitációt, és működött

Hervé Le Tellier matematikus-író, a legendás Oulipo műhely elnöke Anomália című regényével elnyerte a legfontosabb francia irodalmi díjat, a Goncourt-t, az eladási adatok alapján pedig ez lett minden idők második legsikeresebb Goncourt-díjas regénye. Az új francia sztárszerzővel beszélgettünk.

Szerzőink

...
Kolozsi Orsolya

Mi töri szilánkosra egy kislány életét a kommunista Moldova végnapjaiban?

...
Valuska László

A rózsák sem gyógyítják meg a lelket és a farkat

...
Czakó Zsófia

Czakó Zsófia: HolyWin [Mastercard® – Alkotótárs]

Hírek
...
Podcast

Polcz Alaine nagyon sok tervet dédelgetett

...
Könyves Advent

Ezekkel a pszichológiai könyvekkel ajándékozd meg magadat és másokat karácsonykor

...
Hírek

Mario Vargas Llosa új regényében az 1954-es guatemalai puccsról ír

...
Szórakozás

Nicolas Cage játssza Drakulát a Universal új feldolgozásában

...
Szórakozás

December 9-én dupla epizóddal érkezik a Szex és New York folytatása

...
Hírek

Ridley Scott elsimerte, jön a Szárnyas fejvadász-sorozat

...
Nagy

Versterápia: „Hogy mennyire szeretlek,/ arra gondoltam, s hogy együtt leszünk/ az ünnepen”

...
Beleolvasó

Visszaveheti valaki a saját történetét a rózsák erejével?

...
Szórakozás

Varázslatos lett az évfordulós Harry Potter-kvízműsor, a Roxforti Házak Tusája

Olvass!
...
Beleolvasó

Visszaveheti valaki a saját történetét a rózsák erejével?

"Danyi Zoltán megírta az év legszebb és leginkább embert próbáló regényét, amiről sokan le fogják írni, hogy olyan, mint egy rózsa: kívülről gyönyörű, de ahogy a szirmokon túl nézünk, úgy vesszük észre, milyen titkokat rejt" - írtuk A rózsákról, amely a rózsákon keresztül a családról, a túlélésről és a háborúról is szól. Olvass bele!

...
Könyves Advent

A kamasz lányokhoz szólnak Takács Zsuzsa versei

"Mert ami volt egyszer, örökké létezik!/ Ha megszületünk – örök életre születünk." A Spirálfüzet versei kamaszokhoz, főként kamasz lányokhoz szólnak. Testvérféltékenység, út- és kiútkeresés, szorongás és játékosság izgalmas keveréke a Takács Zsuzsa költészetéből ismerős fanyar, precíz, ironikus nyelven. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? A Margó-díjas irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Gabriel García Márquez Macondójában sosem akar elállni az eső

A világ legszebb vízihullája Gabriel García Márquez novelláiból válogat, történeteiben pedig különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük nyomon.

...
Beleolvasó

Esterházy Miklós mesés történetei kalauzolnak el az Öreghegyen

Mintha Lázár Ervin varázslatos világát idézné Esterházy Miklós történetfüzére: meséi gyerekeknek és olyan felnőtteknek szólnak, akik nem felejtették el teljesen, hogy ők is voltak gyerekek. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Knausgard a tetűről, a magányról és Van Gogh-ról is ír új könyvében

A magyar olvasók idén vehették kezükbe Karl Ove Knausgard nagyszabású Harcom című sorozatának záró darabját, most pedig egy újabb KOK-széria indul, ez az Évszakok. Olvassatok bele az Őszbe!

A hét könyve
Kritika
A rózsák sem gyógyítják meg a lelket és a farkat
...
Kritika

„Nem annyira magamat – a létezést kell kihallgatnom” [Pilinszky 100]

Száz évvel ezelőtt született Pilinszky János, a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője. A centenáriumra megjelent életének egyik legérdekesebb irodalmi kísérlete, az Önéletrajzaim, amelyet ő „vertikális regényként” emlegetett, és amelyben nem a saját életének konkrét történéseit, hanem „figyelme önéletrajzát” akarta megírni. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Olyan vagyok, mint egy függő, az írás az ajzószerem”

Jón Kalman Stefánsson és Sigrídur Hagalín Björnsdóttir az izlandi irodalom aktuálisan legizgalmasabb power couple-ja, az őszi Margón az új regényeik mellett a versekről és a hiányzó apafigurákról beszélgettünk velük. Közben kiderült, miért okosabbak a könyvek, mint az íróik, és miért igazi történetmesélő nép az izlandi.

...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

Hogyan érhető el a kiegyensúlyozott időskor? Milyen folyamatok zajlanak bennünk az életközép során és utána? Miért szükséges mindenképpen szembemenni az életkorral kapcsolatos előítéletekkel, az ageizmussal? Ezeket a kérdéseket járja körbe Tisza Kata új könyve, amelynek témája a szerethető öregedés.

...
Nagy

Kreatív Európa: Megunt szerelmek, kihűlt kapcsolatok Ciprustól Norvégiáig

Sorozatunkban ezúttal szerelmi csalódások, párkapcsolati unalom, kihűlt házasságok és újrakezdés a téma más-más perspektívából, különböző stílusban, Európa legjobb kortárs szerzőinek tollából.

...
Nagy

Karen Dionne: Sokaknak lehetett már dolga pszichopatával anélkül, hogy tudtak volna róla

A lápkirály leányának írója, Karen Dionne az új regényében, A bűnös nővérben a gyermekkori pszichopátiát a családtagok nézőpontjából vizsgálja. A szerzőt inspirációkról, motivációkról, váltott nézőpontokról és a pszichopátiáról kérdeztük.

...
Alkotótárs

André Ferenc: Antropocén ima [Mastercard® – Alkotótárs]

Czakó Zsófia és André Ferenc nyerte az első alkalommal átadott Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíjat. Levelezésbe kezdtek, aminek negyedik darabját olvashatjátók most, mégpedig André Ferenctől.

...
Kritika

Annie Ernaux irodalmi fényképalbumba sűrítette az élet illékonyságát

„Eltűnik majd az összes kép” – ezzel a mondattal nyit Annie Ernaux Évek című könyve, amely akár egy régi fényképalbum, úgy tárja elénk egy élet szakaszainak változásait és az elmúlt évtizedek nagy korszakváltó pillanatait. A kortárs francia irodalom egyik legjelentősebb írójának rendhagyó önéletírása a hét könyve.